Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Közgazdaságtani alapok Előadó: Garaj Erika SE EFK Társadalomtudományi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Közgazdaságtani alapok Előadó: Garaj Erika SE EFK Társadalomtudományi Intézet."— Előadás másolata:

1 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Közgazdaságtani alapok Előadó: Garaj Erika SE EFK Társadalomtudományi Intézet

2 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Miről is lesz szó?  Gazdálkodás lényege  Szervezeti struktúrák  Mikroökonómia és makroökonómia  Állami beavatkozás  Állami költségvetés és adózás  Munkanélküliség  A piacalakító gazdaság mechanizmusai  A vállalkozás és környezete  A szociális koncepció  A nemzetgazdaság célja és rendszerei  A szociálpolitika problémái

3 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Kiindulásul…  Társadalmak fejlődése = szükségletek fejlődése  Tevékenység - hiányérzet – szükséglet  Kereslet a szükségletek kielégítésére  Javak: a szükségletek kielégítését célzó eszközök, termékek, szolgáltatások

4 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Gazdasági fejlődés és szükségletek 1.  Gazdaság  Oka: szükségletek kielégítése  Célja: javak létrehozása  Magánjavak (egyéni fogyasztás) és közjavak (mindenki)  2 tulajdonsága: hasznosság (szükséglet kielégítése) és szűkösség (korlátozottan áll rendelkezésre)

5 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Gazdasági fejlődés és szükségletek 2.  Szükségletformák  MASLOW-féle szükséglet-piramis  Létszükségletek - fejlődő országok  Magasabb rendű, ún. választott szükségletek - fejlett piacgazdaságok  Gazdasági folyamat  Lépései: Termelés – elosztás (jövedelem) – csere (forgalom) - fogyasztás  Javakat előállító gazdasági erőforrások = termelési tényezők: munkaerő(HR)+természeti erőforrások+tőkejavak+vállalkozási képesség

6 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A gazdaság és a munkamegosztás fejlődése  Háztartási munkamegosztás (önellátás)  Szakmai tagozódás (mesterségek)  Szakmák osztódása (új szakmák, ma is folyamatos, pl. szakorvosok)  Munkakörök felbomlása (előállítás résztevékenységekben, ipari termelés)  Szabványosítás (tömegtermelés)  Tipizálás és specializáció (termékre szakosodás, pl. Ford autógyár, 84 munkaegység (futószalagon) = termelési idő 12 óráról 90 percre csökkenése!  Térbeli munkamegosztás (folyamatos kiterjedés, helyi – nemzeti - nemzetközi)

7 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Gazdasági konjunktúra vs. hanyatlás  Termelők/szolgáltatók és fogyasztók  Gazdasági szektorok  Primer: természeti források közvetlen kitermelése (erdő- és mezőgazd., bányászat, halászat…)  Szekunder: Újabb javak termelése, ipar (könnyű- és nehézipar, informatika, műszeripar, autógyártás, vegyipar..  Gazdasági növekedés - konjunktúra  Nagy igény a javak vásárlására (kereslet nő)  Termelők optimizmus miatt beruháznak (termelés nő)  Növekszik az alkalmazottak bére (vásárlóerő nő)  Növekszik a fogyasztás (kereslet nő)  Gazdasági hanyatlás - pangás  Javak fogyasztása visszaesik (kereslet csökken)  Termelők óvatosabbak, kevésbé beruháznak (termelés stagnál)  Kevesebb bérkifizetés (vásárlóerő csökken)  Stagnál vagy csökken a fogyasztás (szűk kereslet)

8 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A szervezeti struktúra  A gazdasági folyamatok alapegységeinek kapcsolatrendszere (szervezetek, intézmények)  Elemei:  háztartás,  Jövedelmi és fogyasztási egység, végső fogyasztók, saját szükséglet, családi kapcsolat  üzleti szervezet  Termelés alapegysége, gazdasági elkülönülés, önállóság, profitérdekeltség, kockázatvállalás  és állam (kormányzat)  Közhatalom, gazdasági beavatkozás, igazságosság, költségcsökkentés

9 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Állami beavatkozás  3 alapvető gazdasági funkciója:  Társadalmi hatékonyság érvényesítése, ahol a piaci szabályozás nem képes – erőforrás-elosztással (monopóliumok, környezetvédelem, közjavak,…)  Társadalmi igazságosság és méltányosság – jövedelem- újraelosztással  Makrogazdasági stabilizáció a kilengések és egyensúlyi zavarok enyhítése érdekében - a tartós növekedésért (munkanélküliség, infláció, konjunkúraingadozások)  Főbb eszközei:  Költségvetési politika (kormányzati kiadások, adózás)  Monetáris politika (pénzkínálat szabályozása, kamatlábak)  Jövedelempolitika (minimálbér, bér-ár irányelvek)  Külgazdasági politika (kereskedelempolitika, árfolyam)

10 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Mikroökonómia és makroökonómia  MIKROökonómia: a piaci folyamatok törvényszerűségeit, a piac és szereplőinek (fogyasztók, háztartások, vállalatok) jellemzőit vizsgálja egy-egy konkrét szereplő nézőpontjából  Kulcsfogalmak: kereslet, kínálat, ár, költség, jövedelem, profit, hasznosság, preferencia, optimum, egyensúly, termelési tényezők…  Ezekkel gazdasági jelenségek, összefüggések, piaci reakciók és tendenciák leírása  MAKROökonómia: a csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági szereplők elemzésével foglalkozik  Kulcsfogalmak: összevont (aggregált) mutatók, kettős aggregálás: ágazatok, szektorok, termékcsoportok, összkibocsátás (output), aggregált kereslet, aggregált kínálat

11 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Makroökonómiai ábécé  Gazdálkodási eredmények és mutatószámok  Abszolútszámok ($,£,€,Ft,fő,db…) és viszonyszámok (:)  GNP: bruttó nemzeti termék (Gross National Product)  Egy ország saját állampolgárainak otthoni és külföldön való össztermelésének piaci értéke adott időszakban  GDP: bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product)  Egy adott ország földrajzi területén belüli termelés összértéke, beleértve a hazai és külföldi termelőket is  További mutatószámok:  Termelékenység - megtermelt mennyiség (output): ráfordítás menny. (input) Pl. 1 főre eső termékmennyiség  Gazdaságosság – bevétel (output) : ráfordítás (input) Pl. árbevételre eső költségek  Jövedelmezőség – nyereség : tőke Pl. pénz befektetése nyereségért, lakásvásárlás

12 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Állami költségvetés és adózás  Kormányzati funkciók ellátásához és működéséhez pénzbevételek szükségesek (gazdasági szereplőktől)  Államháztartás alrendszerei:  Központi költségvetés  Helyi és kisebbségi önkormányzatok  Társadalombiztosítás (kötelező és önkéntes TB-, eü-, nyugdíjjárulékok)  Elkülönített állami pénzügyi alapok (Pl. Munkaerőpiaci Alap)

13 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Az állami költségvetés szerkezete (ábra) Bevételek%Kiadások% 1. Adók - -Személyi jövedelemadók - -Profitadó - -Forgalmi adó - -Vagyonadó (föld, épület) Kifizetések - -Társadalombiztosítás (nyugdíj, munkanélküli segély, támogatások…) - -Államadósság kamata - -Egyéb Társadalombiztosítási befizetések 3. Egyéb befizetések (vám, import-, gépjármű-, helyi adó és illetékek) Kormányzati vásárlások - Oktatásra - -Nemzetvédelemre - Egészségügyre - Szállításra - -Adminiszrációra/App. - Polgári védelemre/biztonságra - - Egyéb (enegria, mezőgazd, környezetvédelem) Forrás: Kurtán (2003)178. old.

14 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Adózás 1.  A közösségi funkciók ellátáshoz szükséges pénzügyi forrás  Jogi szabályozás kényszerrel, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül (kivéve: illeték valamiért)  Adók funkciói:  Közkiadások finanszírozása  Jövedelem átcsoportosítás  Fogyasztás befolyásolása  Politikai funkció (tájékoztatás a közterhekről, választási eszköz)  Adóztatási módok  Egyenes adózás (közvetlen jövedelemre): személyi adó, vagyonadó, házadó, földadó, profitadó, társasági adó…  Közvetett adózás (termékre, szolgáltatásra): ÁFA, fogyasztási adó, importvám…

15 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Adózás 2.  Adótípusok a jövedelem nagysáa alapján  Jövedelemtől függetlenek  Egyösszegű (vagyonadó, örökösödési adó, eszközlekötési jutalék…)  Jövedelem-függőek  Progresszív adó: magasabb adósáv-magasabb adókulcs  Regresszív adó: egyre magasabb adósávokban egyre kisebb adókulcsok  Lineáris adó: egységes adókulcs

16 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Munkanélküliség 1.  Munkakereslet (munkahely) és munkakínálat (emberi munkaerő) egyensúlyának hiánya  Fajtái  Átmeneti (súrlódásos, frikciós)  Kereslet és kínálat egymásra találása időben késleltetett (önkéntes és/vagy kényszerű okok)  Strukturális munkanélküliség  A munka kereslete és kínálata szerkezetileg eltér egymástól (túlképzés, válságágazatok, hiányszakmák)  Ciklikus (konjunktúrális) munkanélküliség  Recesszióban csökken a kibocsátás és összkiadás, ezért kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, gazdasági kényszer

17 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Munkanélküliség 2.  Megjelenése alapján  Rejtett (társadalom számára nem látható, mégis létezik, szocialista rendszer, felesleg, sportállások, „KVM”)  Nyílt (ténylegesen láthatóvá válik)  A reál GNP-nek a potenciális GNP-hez viszonyított minden 1%-os csökkenése a munkanélküliségi ráta 0,5%-os növekedésével jár. (OKUN-törvénye)  Azaz a munkanélküliségi ráta 1%-os csökkentéséhez a reál/pot.GNP* 2%-kal kell növelni *bruttó nemzeti termék (Gross National Product)-államp.otthoni és külföldi termelésének érték  Cél: a munkanélküliség természetes rátájának elérése (Samuelson)  A munka- és termékpiacok egyensúlya, stabil az ár-és bérinfláció  A foglalkoztatottság legmagasabb szintje, ami nem lehet nulla (frikciós és strukturális mn. a konjunktúrában is van) USA természetes rátája húsz éve 3-4% közötti

18 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A piacalakító gazdaság mechanizmusai a szükségletek átalakulásában: a fogyasztás  „Az értékes áruk fogyasztása a gazdagság bizonyítéka és társadalmi presztízshez vezet”  Demonstratív fogyasztás  VEBLEN-effektus  Alacsonyabb rétegek követik/utánozzák az elitet  „ Egy adott társadalmi réteghez tartozók fogyasztási szerkezete hasonló ill. kiegyenlítődik”  Társadalomlélektani fogyasztás  DUESENBERRY-effektus  Kolléga, szomszéd példája  „Minél több szükséglet kerül kielégítésre, annál telítettebb a gazdaság. A termelés és foglalkoztatottság szinten tartásához újabb szükségleteket kell teremteni”  Indukált fogyasztás  GALBRAITH-effektus  Szükségletek manipulálása, marketingtrükkök és beetetések

19 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A vállalkozás és környezete  Vállalkozás (szervezet) értelmezése  Cél, tevékenység, emberek, vezetés  Klasszikus célrendszer  Nyereség maximalizálása  Tartós fennmaradás  Gazdaságcentrikusság  További célok: érdekcsoportok igényeinek megfelelés  Tulajdonosok- magas jövedelmezőség  Tőkebefektetők- tőke biztonsága, jó kamat  Munkavállalók- magas bérek, munkahely biztonság, munkafeltételek  Más munkaadók- együttműködés, lojalitás  Vevők- kiváló minőség, méltányos ár, kiszolgálás  Beszállítók- nyereséges árak, gyors fizetés  Konkurencia- becsületesség  Helyi közigazgatás- illetékek, adók, munkahelyteremtés  Állam- illetékek, adók, gazdasági stabilitás  Civil szervezetek- támogatás, együttműködés

20 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A termék-életciklusának szakaszai  1. Bevezetés  Nagy kockázat, magas piacelemzési, K+F és reklámköltségek  2. Növekedés  Emelkedő forgalom és nyereség, csökkenő reklám, konkurencia, újabb K+F  3. Beérés  Telített piac, csökkenő árak, termékdifferenciálás, új csomagolás, akciók  4. Telítettség  Erős konkurencia, helyettesítő termékek, nyereség csökkenése  5. Leépülés  Forgalom végleges visszaesése, végkiárusítás, hatástalan reklámok Hol tart a kalapgyártónk?

21 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Vállalkozási koncepciók és stratégiák  Alapstratégia  Milyen szükségleteket akarunk kielégíteni?  Milyen piaci pozíciót akarunk elérni?  Innovációs terveink?  Finanszírozási forrásaink?  Piaci szereplőkkel hogyan viselkedjünk?  Hogyan viszonyuljunk alkalmazottainkhoz? Stb.  Ebből következő koncepciók  Termelési koncepció (termékcélok, piaci célok)  Pénzügyi koncepció (fizetőképesség, gazdaságosság)  Szociális koncepció (szociális célok, munkavállalókkal kapcsolatos célok)

22 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Szociális koncepció 1. Társadalmi vonatkozásúak  Társadalmi szükségletek kielégítése  Környezetkárosítás elkerülése  Környezetbarát termék, újrahasznosítás  Szociális környezetre ható negatív hatások csökkentése  Felelősségteljes marketing, mértékletes árpolitika  Együttműködési készség  Civil szervezetek, macenatúra  Eszközök és eljárások  Tárgyi eszközök, pénzügyi eszközök, magatartásnormák

23 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Szociális koncepció 2. Alkalmazottakra vonatkozók  Munkatársak szükségleteivel és igényeit figyelembe vevő célok és magatartásmódok  Teljesítőképes és elégedett alkalmazottak  Biztonságos munkahely, bérrendszer, juttatások, egészség- és nyugdíjellátás, információáramlás  Fejlődésük biztosítása  Képzés, karriertervezés  Eszközök és eljárások  Tárgyi eszközök, pénzügyi eszközök, magatartásnormák

24 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Stratégiaalakítás eszközei 1.  SWOT-analízis  Erősségek (Strong) - belső értékelés pl. hallgatói szolgáltatások, jegyzetbolt, internet, könyvtár  Gyengeségek (Weak) – belső értékelés. pl. kevés óraszám  Lehetőségek (Options) – külső értékelés pl. akkreditációs továbbképzek szervezése  Fenyegetések (Threats) – külső értékelés pl. felnőttképzési vállalkozások Hogyan látjuk saját egyetemünket?

25 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Stratégiaalakítás eszközei 2.  McKinsey 7S modellje  Stratégia (Strategy)  intézmény jövőképe, küldetése, céljai  Szervezeti struktúra (Structure)  alá- és fölérendeltség, egységek, hatáskörök és koordináció  Rendszerek (Systems)  alapvető folyamatok rendszere és leírása pl. munkatársak kiválasztása, információs rendszer, teljesítményértékelési rendszer  Stílus (Style)  vezetői stílusok, bürokratikus, cél- és feladatközpontú, emberi kapcsolatok  Munkatársak (Staff)  emberi erőforrás-menedzsment, emberi erőforrás-tervezés, munkakörelemzés, munkaköri leírások, munkaerőfejlesztés és képzés, bérezés és ösztönzés  Készségek (Skills)  Azok az adottságok, képességek amelyek a szervezet rendelkezésére állnak, pl. együttműködés és minőségben való gondolkodás képessége, kultúrateremtés  Közös értékek (Shared Values)  Közös célok, szervezeti kultúra része, az ember tisztelete, demokratizmus, segítőkész magatartás, nyíltság, Hogyan is működik?

26 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Értékesítés és marketing  Előzmények  igények felmérése piackutatással  Piackutatási eszközök  megkérdezés, megfigyelés, terméktesztek, kísérlet  Értékesítés  értékesítési piacra irányuló tervszerű tevékenység a legnagyobb értékesítési eredmény elérésére  Marketing  tágabb értelemben vett vállalati gondolkodás ill. szemléletmód, ahol minden vállalati tevékenység az értékesítés követelményeire irányul pl. marketingfilozófia

27 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Marketing-mix  Értékesítéspolitikai eszközök sajátos kombinációja egy adott időszakban  Csoportjai: 4P  Termék (Product)  Minőség, tulajdonságok, stílus, márkanév, csomagolás, méret, service, garancia, csere  Elosztás (Place)  Értékesítés, beszerzési források, raktárkészlet, szállítás  Értékesítés előmozdítása (Promotion)  Reklám, ügynöki eladás, sajtó  Ár (Price)  Árlista, engedmények, fizetési feltételek, hitel

28 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Finanszírozás, pénzügy és nyereségcélok  Külső finanszírozás  Befektetői tőke, érdekeltség (tőkerész, MRP), hitel  Belső finanszírozás  Saját, szabad tőke (tulajdon eladásából)  Pénzügyi eredmény: a nyereség  Ráfordítás és bevétel közötti különbség  Nyereségcélok  Vagyon maximalizálása  Bevétel maximalizálása  Jólét-optimalizálás

29 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A nemzetgazdaság célja  Nemzetgazdaság  Az egyes gazdasági struktúrák (háztartások, vállalkozások, intézmények) rendszerként való együttműködése  Cél: Jólét és életminőség (jóléti társadalmak)  Egészséges környezet  Törvényesség  Szociális és társadalmi biztonság  Jómód növekedése  Konjunktúrális stabilitás  Magas foglalkoztatottság  Politikai és gazdasági függetlenség  Fizetési egyensúly

30 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A társadalmi mutatók 1.  A gazdasági tevékenységek életminőségre vonatkozó hatásait ill. társadalompolitkiai céljait mérik  Leggyakoribb társadalmi mutatók  Egészségügy  Oktatás  Foglalkoztatottság  Munkafeltételek  Szabadidő és háztartás  Jövedelmek és szociális biztonság  Lakás  Közlekedés  Természeti környezet  Energia

31 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Egészségügy, mint társadalmi mutató  Néhány összetevője:  Biztosítottak száma  Egészségmegőrzésre felhasznált jövedelem aránya  Kórházak száma  Egészségügyi személyzet száma  Felsőfokú végzettségűek száma  Testi teljesítőképesség csökkenése  Megbetegedések gyakorisága  Rizikófaktorok  Halálozás

32 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A gazdaság alapvető rendszerei  Alapmodellek/rendszerek  Központi utasítású tervgazdaság vs. tiszta piacgazdaság  Eltérési pontok  Cél, összehangolás, ösztönzők, tulajdoni rendszer, javak és szolgáltatások elosztása, állam szerepe  Tervgazdasági rendszer ismérvei  Kollektív célok, központi tervek, tervteljesítésért prémium és kitüntetés, állami termelőeszközök, központi árképzés, állami irányítás, ellenőrzés  Piacgazdasági rendszer ismérvei  Magántulajdon, privatizáció, egyéni nyereség, szabad árak, piaci verseny, egyéni vásárlóerő, gazdasági liberalizmus, szabad pénzáramlás, tőzsde, bankok

33 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Harmadik modell: a szociális piacgazdaság  Néhány ismérve  Ember és társadalom egyenrangú viszonyban  A közjó egyben saját javát is szolgálja  Piaci mechanizmusok működnek  Állami beavatkozás utólagos korrekcióként (intervenciók)  Egyéni nyereségre törekvés szociális kiadásokkal, adókkal való befolyásolással  Állam kiegyenlítő szerepre törekszik

34 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A szociális piacgazdaság néhány jövedelmi problémája  Nemzeti jövedelemelosztás típusai:  Szociálökonómiai jövedelemelosztás  Szektoreltérések, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás foglalkoztatottjainál, állami alkalmazottak  Személyi jövedelemelosztás  Éves jövedelemkategóriákba besorolás  Funkcionális jövedelemelosztás  A nemzeti jövedelem hányadrésze jut tőkejövedelmekre és munkajövedelmekre  Regionális jövedelemelosztás  Nemzeti jövedelem megoszlása térségenként, régiónként

35 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK A szociálpolitika problémái  Egyén joga a szociális biztonságra  Konkrét intézkedések elvárása az állami szociálpolitikától a vásárlóerő arányainak javítására  Feladata  Élethelyzet javítása és személyes kibontakozás segítése  Célja  Társadalmi feszültségek csökkentése (szociális béke)  Hordozói  Állam, érdekképviseletek, civil szervezetek, gazdasági társaságok

36 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Végül…  Köszönöm a figyelmet …


Letölteni ppt "Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK Közgazdaságtani alapok Előadó: Garaj Erika SE EFK Társadalomtudományi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések