Közgazdaságtani alapok

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtani alapok"— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtani alapok
Előadó: Garaj Erika SE EFK Társadalomtudományi Intézet Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

2 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Miről is lesz szó? Gazdálkodás lényege Szervezeti struktúrák Mikroökonómia és makroökonómia Állami beavatkozás Állami költségvetés és adózás Munkanélküliség A piacalakító gazdaság mechanizmusai A vállalkozás és környezete A szociális koncepció A nemzetgazdaság célja és rendszerei A szociálpolitika problémái Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

3 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Kiindulásul… Társadalmak fejlődése = szükségletek fejlődése Tevékenység - hiányérzet – szükséglet Kereslet a szükségletek kielégítésére Javak: a szükségletek kielégítését célzó eszközök, termékek, szolgáltatások Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

4 Gazdasági fejlődés és szükségletek 1.
Oka: szükségletek kielégítése Célja: javak létrehozása Magánjavak (egyéni fogyasztás) és közjavak (mindenki) 2 tulajdonsága: hasznosság (szükséglet kielégítése) és szűkösség (korlátozottan áll rendelkezésre) Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

5 Gazdasági fejlődés és szükségletek 2.
Szükségletformák MASLOW-féle szükséglet-piramis Létszükségletek - fejlődő országok Magasabb rendű, ún. választott szükségletek - fejlett piacgazdaságok Gazdasági folyamat Lépései: Termelés – elosztás (jövedelem) – csere (forgalom) - fogyasztás Javakat előállító gazdasági erőforrások = termelési tényezők: munkaerő(HR)+természeti erőforrások+tőkejavak+vállalkozási képesség Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

6 A gazdaság és a munkamegosztás fejlődése
Háztartási munkamegosztás (önellátás) Szakmai tagozódás (mesterségek) Szakmák osztódása (új szakmák, ma is folyamatos, pl. szakorvosok) Munkakörök felbomlása (előállítás résztevékenységekben, ipari termelés) Szabványosítás (tömegtermelés) Tipizálás és specializáció (termékre szakosodás, pl. Ford autógyár, 84 munkaegység (futószalagon) = termelési idő 12 óráról 90 percre csökkenése! Térbeli munkamegosztás (folyamatos kiterjedés, helyi – nemzeti - nemzetközi) Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

7 Gazdasági konjunktúra vs. hanyatlás
Termelők/szolgáltatók és fogyasztók Gazdasági szektorok Primer: természeti források közvetlen kitermelése (erdő- és mezőgazd., bányászat, halászat…) Szekunder: Újabb javak termelése, ipar (könnyű- és nehézipar, informatika, műszeripar, autógyártás, vegyipar.. Gazdasági növekedés - konjunktúra Nagy igény a javak vásárlására (kereslet nő) Termelők optimizmus miatt beruháznak (termelés nő) Növekszik az alkalmazottak bére (vásárlóerő nő) Növekszik a fogyasztás (kereslet nő) Gazdasági hanyatlás - pangás Javak fogyasztása visszaesik (kereslet csökken) Termelők óvatosabbak, kevésbé beruháznak (termelés stagnál) Kevesebb bérkifizetés (vásárlóerő csökken) Stagnál vagy csökken a fogyasztás (szűk kereslet) Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

8 A szervezeti struktúra
A gazdasági folyamatok alapegységeinek kapcsolatrendszere (szervezetek, intézmények) Elemei: háztartás, Jövedelmi és fogyasztási egység, végső fogyasztók, saját szükséglet, családi kapcsolat üzleti szervezet Termelés alapegysége, gazdasági elkülönülés, önállóság, profitérdekeltség, kockázatvállalás és állam (kormányzat) Közhatalom, gazdasági beavatkozás, igazságosság, költségcsökkentés Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

9 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Állami beavatkozás 3 alapvető gazdasági funkciója: Társadalmi hatékonyság érvényesítése, ahol a piaci szabályozás nem képes – erőforrás-elosztással (monopóliumok, környezetvédelem, közjavak,…) Társadalmi igazságosság és méltányosság – jövedelem-újraelosztással Makrogazdasági stabilizáció a kilengések és egyensúlyi zavarok enyhítése érdekében - a tartós növekedésért (munkanélküliség, infláció, konjunkúraingadozások) Főbb eszközei: Költségvetési politika (kormányzati kiadások, adózás) Monetáris politika (pénzkínálat szabályozása, kamatlábak) Jövedelempolitika (minimálbér, bér-ár irányelvek) Külgazdasági politika (kereskedelempolitika, árfolyam) Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

10 Mikroökonómia és makroökonómia
MIKROökonómia: a piaci folyamatok törvényszerűségeit, a piac és szereplőinek (fogyasztók, háztartások, vállalatok) jellemzőit vizsgálja egy-egy konkrét szereplő nézőpontjából Kulcsfogalmak: kereslet, kínálat, ár, költség, jövedelem, profit, hasznosság, preferencia, optimum, egyensúly, termelési tényezők… Ezekkel gazdasági jelenségek, összefüggések, piaci reakciók és tendenciák leírása MAKROökonómia: a csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági szereplők elemzésével foglalkozik Kulcsfogalmak: összevont (aggregált) mutatók, kettős aggregálás: ágazatok, szektorok, termékcsoportok, összkibocsátás (output), aggregált kereslet, aggregált kínálat Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

11 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Makroökonómiai ábécé Gazdálkodási eredmények és mutatószámok Abszolútszámok ($,£,€,Ft,fő,db…) és viszonyszámok (:) GNP: bruttó nemzeti termék (Gross National Product) Egy ország saját állampolgárainak otthoni és külföldön való össztermelésének piaci értéke adott időszakban GDP: bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product) Egy adott ország földrajzi területén belüli termelés összértéke, beleértve a hazai és külföldi termelőket is További mutatószámok: Termelékenység - megtermelt mennyiség (output): ráfordítás menny. (input) Pl. 1 főre eső termékmennyiség Gazdaságosság – bevétel (output) : ráfordítás (input) Pl. árbevételre eső költségek Jövedelmezőség – nyereség : tőke Pl. pénz befektetése nyereségért, lakásvásárlás Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

12 Állami költségvetés és adózás
Kormányzati funkciók ellátásához és működéséhez pénzbevételek szükségesek (gazdasági szereplőktől) Államháztartás alrendszerei: Központi költségvetés Helyi és kisebbségi önkormányzatok Társadalombiztosítás (kötelező és önkéntes TB-, eü-, nyugdíjjárulékok) Elkülönített állami pénzügyi alapok (Pl. Munkaerőpiaci Alap) Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

13 Az állami költségvetés szerkezete (ábra)
Bevételek % Kiadások 1. Adók -Személyi jövedelemadók -Profitadó -Forgalmi adó -Vagyonadó (föld, épület) 68 35 10 15 8 1. Kifizetések -Társadalombiztosítás (nyugdíj, munkanélküli segély, támogatások…) -Államadósság kamata -Egyéb 38 28 6 4 2. Társadalombiztosítási befizetések 3. Egyéb befizetések (vám, import-, gépjármű-, helyi adó és illetékek) 25 7 2. Kormányzati vásárlások Oktatásra -Nemzetvédelemre Egészségügyre Szállításra -Adminiszrációra/App. Polgári védelemre/biztonságra - Egyéb (enegria, mezőgazd, környezetvédelem) 62 16 12 3 9 Forrás: Kurtán (2003)178. old. Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

14 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Adózás 1. A közösségi funkciók ellátáshoz szükséges pénzügyi forrás Jogi szabályozás kényszerrel, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül (kivéve: illeték valamiért) Adók funkciói: Közkiadások finanszírozása Jövedelem átcsoportosítás Fogyasztás befolyásolása Politikai funkció (tájékoztatás a közterhekről, választási eszköz) Adóztatási módok Egyenes adózás (közvetlen jövedelemre): személyi adó, vagyonadó, házadó, földadó, profitadó, társasági adó… Közvetett adózás (termékre, szolgáltatásra): ÁFA, fogyasztási adó, importvám… Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

15 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Adózás 2. Adótípusok a jövedelem nagysáa alapján Jövedelemtől függetlenek Egyösszegű (vagyonadó, örökösödési adó, eszközlekötési jutalék…) Jövedelem-függőek Progresszív adó: magasabb adósáv-magasabb adókulcs Regresszív adó: egyre magasabb adósávokban egyre kisebb adókulcsok Lineáris adó: egységes adókulcs Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

16 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Munkanélküliség 1. Munkakereslet (munkahely) és munkakínálat (emberi munkaerő) egyensúlyának hiánya Fajtái Átmeneti (súrlódásos, frikciós) Kereslet és kínálat egymásra találása időben késleltetett (önkéntes és/vagy kényszerű okok) Strukturális munkanélküliség A munka kereslete és kínálata szerkezetileg eltér egymástól (túlképzés, válságágazatok, hiányszakmák) Ciklikus (konjunktúrális) munkanélküliség Recesszióban csökken a kibocsátás és összkiadás, ezért kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, gazdasági kényszer Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

17 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Munkanélküliség 2. Megjelenése alapján Rejtett (társadalom számára nem látható, mégis létezik, szocialista rendszer, felesleg, sportállások, „KVM”) Nyílt (ténylegesen láthatóvá válik) A reál GNP-nek a potenciális GNP-hez viszonyított minden 1%-os csökkenése a munkanélküliségi ráta 0,5%-os növekedésével jár. (OKUN-törvénye) Azaz a munkanélküliségi ráta 1%-os csökkentéséhez a reál/pot.GNP* 2%-kal kell növelni *bruttó nemzeti termék (Gross National Product)-államp.otthoni és külföldi termelésének érték Cél: a munkanélküliség természetes rátájának elérése (Samuelson) A munka- és termékpiacok egyensúlya, stabil az ár-és bérinfláció A foglalkoztatottság legmagasabb szintje, ami nem lehet nulla (frikciós és strukturális mn. a konjunktúrában is van) USA természetes rátája húsz éve 3-4% közötti Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

18 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
A piacalakító gazdaság mechanizmusai a szükségletek átalakulásában: a fogyasztás „Az értékes áruk fogyasztása a gazdagság bizonyítéka és társadalmi presztízshez vezet” Demonstratív fogyasztás VEBLEN-effektus Alacsonyabb rétegek követik/utánozzák az elitet „ Egy adott társadalmi réteghez tartozók fogyasztási szerkezete hasonló ill. kiegyenlítődik” Társadalomlélektani fogyasztás DUESENBERRY-effektus Kolléga, szomszéd példája „Minél több szükséglet kerül kielégítésre, annál telítettebb a gazdaság. A termelés és foglalkoztatottság szinten tartásához újabb szükségleteket kell teremteni” Indukált fogyasztás GALBRAITH-effektus Szükségletek manipulálása, marketingtrükkök és beetetések Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

19 A vállalkozás és környezete
Vállalkozás (szervezet) értelmezése Cél, tevékenység, emberek, vezetés Klasszikus célrendszer Nyereség maximalizálása Tartós fennmaradás Gazdaságcentrikusság További célok: érdekcsoportok igényeinek megfelelés Tulajdonosok - magas jövedelmezőség Tőkebefektetők - tőke biztonsága, jó kamat Munkavállalók - magas bérek, munkahely biztonság, munkafeltételek Más munkaadók - együttműködés, lojalitás Vevők - kiváló minőség, méltányos ár, kiszolgálás Beszállítók - nyereséges árak, gyors fizetés Konkurencia - becsületesség Helyi közigazgatás - illetékek, adók, munkahelyteremtés Állam - illetékek, adók, gazdasági stabilitás Civil szervezetek - támogatás, együttműködés Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

20 A termék-életciklusának szakaszai
1. Bevezetés Nagy kockázat, magas piacelemzési, K+F és reklámköltségek 2. Növekedés Emelkedő forgalom és nyereség, csökkenő reklám, konkurencia, újabb K+F 3. Beérés Telített piac, csökkenő árak, termékdifferenciálás, új csomagolás, akciók 4. Telítettség Erős konkurencia, helyettesítő termékek, nyereség csökkenése 5. Leépülés Forgalom végleges visszaesése, végkiárusítás, hatástalan reklámok Hol tart a kalapgyártónk? Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

21 Vállalkozási koncepciók és stratégiák
Alapstratégia Milyen szükségleteket akarunk kielégíteni? Milyen piaci pozíciót akarunk elérni? Innovációs terveink? Finanszírozási forrásaink? Piaci szereplőkkel hogyan viselkedjünk? Hogyan viszonyuljunk alkalmazottainkhoz? Stb. Ebből következő koncepciók Termelési koncepció (termékcélok, piaci célok) Pénzügyi koncepció (fizetőképesség, gazdaságosság) Szociális koncepció (szociális célok, munkavállalókkal kapcsolatos célok) Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

22 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Szociális koncepció 1. Társadalmi vonatkozásúak Társadalmi szükségletek kielégítése Környezetkárosítás elkerülése Környezetbarát termék, újrahasznosítás Szociális környezetre ható negatív hatások csökkentése Felelősségteljes marketing, mértékletes árpolitika Együttműködési készség Civil szervezetek, macenatúra Eszközök és eljárások Tárgyi eszközök, pénzügyi eszközök, magatartásnormák Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

23 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Szociális koncepció 2. Alkalmazottakra vonatkozók Munkatársak szükségleteivel és igényeit figyelembe vevő célok és magatartásmódok Teljesítőképes és elégedett alkalmazottak Biztonságos munkahely, bérrendszer, juttatások, egészség- és nyugdíjellátás, információáramlás Fejlődésük biztosítása Képzés, karriertervezés Eszközök és eljárások Tárgyi eszközök, pénzügyi eszközök, magatartásnormák Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

24 Stratégiaalakítás eszközei 1.
SWOT-analízis Erősségek (Strong) - belső értékelés pl. hallgatói szolgáltatások, jegyzetbolt, internet, könyvtár Gyengeségek (Weak) – belső értékelés. pl. kevés óraszám Lehetőségek (Options) – külső értékelés pl. akkreditációs továbbképzek szervezése Fenyegetések (Threats) – külső értékelés pl. felnőttképzési vállalkozások Hogyan látjuk saját egyetemünket? Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

25 Stratégiaalakítás eszközei 2.
McKinsey 7S modellje Stratégia (Strategy) intézmény jövőképe, küldetése, céljai Szervezeti struktúra (Structure) alá- és fölérendeltség, egységek, hatáskörök és koordináció Rendszerek (Systems) alapvető folyamatok rendszere és leírása pl. munkatársak kiválasztása, információs rendszer, teljesítményértékelési rendszer Stílus (Style) vezetői stílusok, bürokratikus, cél- és feladatközpontú, emberi kapcsolatok Munkatársak (Staff) emberi erőforrás-menedzsment, emberi erőforrás-tervezés, munkakörelemzés, munkaköri leírások, munkaerőfejlesztés és képzés, bérezés és ösztönzés Készségek (Skills) Azok az adottságok, képességek amelyek a szervezet rendelkezésére állnak, pl. együttműködés és minőségben való gondolkodás képessége, kultúrateremtés Közös értékek (Shared Values) Közös célok, szervezeti kultúra része, az ember tisztelete, demokratizmus, segítőkész magatartás, nyíltság, Hogyan is működik? Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

26 Értékesítés és marketing
Előzmények igények felmérése piackutatással Piackutatási eszközök megkérdezés, megfigyelés, terméktesztek, kísérlet Értékesítés értékesítési piacra irányuló tervszerű tevékenység a legnagyobb értékesítési eredmény elérésére Marketing tágabb értelemben vett vállalati gondolkodás ill. szemléletmód, ahol minden vállalati tevékenység az értékesítés követelményeire irányul pl. marketingfilozófia Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

27 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Marketing-mix Értékesítéspolitikai eszközök sajátos kombinációja egy adott időszakban Csoportjai: 4P Termék (Product) Minőség, tulajdonságok, stílus, márkanév, csomagolás, méret, service, garancia, csere Elosztás (Place) Értékesítés, beszerzési források, raktárkészlet, szállítás Értékesítés előmozdítása (Promotion) Reklám, ügynöki eladás, sajtó Ár (Price) Árlista, engedmények, fizetési feltételek, hitel Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

28 Finanszírozás, pénzügy és nyereségcélok
Külső finanszírozás Befektetői tőke, érdekeltség (tőkerész, MRP), hitel Belső finanszírozás Saját, szabad tőke (tulajdon eladásából) Pénzügyi eredmény: a nyereség Ráfordítás és bevétel közötti különbség Nyereségcélok Vagyon maximalizálása Bevétel maximalizálása Jólét-optimalizálás Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

29 A nemzetgazdaság célja
Az egyes gazdasági struktúrák (háztartások, vállalkozások, intézmények) rendszerként való együttműködése Cél: Jólét és életminőség (jóléti társadalmak) Egészséges környezet Törvényesség Szociális és társadalmi biztonság Jómód növekedése Konjunktúrális stabilitás Magas foglalkoztatottság Politikai és gazdasági függetlenség Fizetési egyensúly Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

30 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
A társadalmi mutatók 1. A gazdasági tevékenységek életminőségre vonatkozó hatásait ill. társadalompolitkiai céljait mérik Leggyakoribb társadalmi mutatók Egészségügy Oktatás Foglalkoztatottság Munkafeltételek Szabadidő és háztartás Jövedelmek és szociális biztonság Lakás Közlekedés Természeti környezet Energia Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

31 Egészségügy, mint társadalmi mutató
Néhány összetevője: Biztosítottak száma Egészségmegőrzésre felhasznált jövedelem aránya Kórházak száma Egészségügyi személyzet száma Felsőfokú végzettségűek száma Testi teljesítőképesség csökkenése Megbetegedések gyakorisága Rizikófaktorok Halálozás Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

32 A gazdaság alapvető rendszerei
Alapmodellek/rendszerek Központi utasítású tervgazdaság vs. tiszta piacgazdaság Eltérési pontok Cél, összehangolás, ösztönzők, tulajdoni rendszer, javak és szolgáltatások elosztása, állam szerepe Tervgazdasági rendszer ismérvei Kollektív célok, központi tervek, tervteljesítésért prémium és kitüntetés, állami termelőeszközök, központi árképzés, állami irányítás, ellenőrzés Piacgazdasági rendszer ismérvei Magántulajdon, privatizáció, egyéni nyereség, szabad árak, piaci verseny, egyéni vásárlóerő, gazdasági liberalizmus, szabad pénzáramlás, tőzsde, bankok Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

33 Harmadik modell: a szociális piacgazdaság
Néhány ismérve Ember és társadalom egyenrangú viszonyban A közjó egyben saját javát is szolgálja Piaci mechanizmusok működnek Állami beavatkozás utólagos korrekcióként (intervenciók) Egyéni nyereségre törekvés szociális kiadásokkal, adókkal való befolyásolással Állam kiegyenlítő szerepre törekszik Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

34 A szociális piacgazdaság néhány jövedelmi problémája
Nemzeti jövedelemelosztás típusai: Szociálökonómiai jövedelemelosztás Szektoreltérések, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás foglalkoztatottjainál, állami alkalmazottak Személyi jövedelemelosztás Éves jövedelemkategóriákba besorolás Funkcionális jövedelemelosztás A nemzeti jövedelem hányadrésze jut tőkejövedelmekre és munkajövedelmekre Regionális jövedelemelosztás Nemzeti jövedelem megoszlása térségenként, régiónként Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

35 A szociálpolitika problémái
Egyén joga a szociális biztonságra Konkrét intézkedések elvárása az állami szociálpolitikától a vásárlóerő arányainak javítására Feladata Élethelyzet javítása és személyes kibontakozás segítése Célja Társadalmi feszültségek csökkentése (szociális béke) Hordozói Állam, érdekképviseletek, civil szervezetek, gazdasági társaságok Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK

36 Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK
Végül… Köszönöm a figyelmet … Egészségügyi gazdaságtan - Garaj Erika SOTE EFK