A francia kultúra és kommunikáció

Az előadások a következő témára: "A francia kultúra és kommunikáció"— Előadás másolata:

1 A francia kultúra és kommunikáció
Nyelv, kultúra kommunikáció

2 Franciaország mint nagyhatalom
63, 4 millió lakos, területileg a 3. legnagyobb európai ország Oroszország és Ukrajna után. GDP: hatodik a világon. Export: ötödik hely Agrárexport: harmadik Fegyverexport: harmadik Turizmus: első (2006: 78 millió turista) Luxustermékek, divat: első 47 Nobel-díjas (26 természettudományi) Matematika: 11 Field-érmes tudós

3 A francia nép és a kultúra
1. A francia nép kialakulása (frank, francia) 843: verduni szerződés: Nagy Károly két unokája, Kopasz Károly a nyugati, Német Lajos a keleti részeket szerzi meg: Franciaország és a Német-római birodalom kialakulása. 2. A francia nyelv kialakulása: latin, vulgáris latin, újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol, portugál, román stb.) Az olasz szó régi jelentése a magyarban: minden újlatin nép, így a vallon is (Bodrogolaszi) A francia nyelv hatása az angolra (1055, Hódító Vilmos). Normann: elfranciásodott vikingek.

4 A francia nyelv I. Kiejtés és helyesírás viszonya: the French letter, a néma /e/: Voltaire, arbre; Concorde vagy Concord?? „A néma e nemzeti kincs” (Konvent) Hangkötés (mes enfantes) és hangkivetés (l’image) Az uvuláris (nyelvcsappal pergetett) /r/ mint francia sajátosság. Először csak az arisztokrácia nyelvében volt! Hol beszélik és miért? (Franciaország és külbirtokai, Belgium, Quebec, Svájc, a volt gyarmatok) Az algériai nyelvi helyzet: a francia mai súlya.

5 A francia nyelv II. A frankofon országok és szervezetük (Egyiptom, Románia és Magyarország is tag!) Románia és a frankofónia; az első idegen nyelv Romániában, ennek oka… A francia nyelvvel kapcsolatos hazai attitűdök A francia nyelv múltja és jelene. A 9. nyelv a világon: 180 millió beszélő.

6 Egy érdekes vélemény 1794-ből
Bertrand Barrere, a Konvent tagja: Rapport sur les idiomes: „ a francia a világ legszebb nyelve (… ) és a föderalizmus és a babonaság bretonul, az emigráció és a köztársaság elleni gyűlölet németül, az ellenforradalom olaszul, a fanatizmus baszkul beszél.”

7 A francia nyelv III. A francia nemzetállam koncepciója és a francia nyelv (Napoleon korában a lakosság fele nem beszélt franciául!). A köztársaságellenes periféria, a „reakció nyelvei” voltak a kisebbségek nyelvei. Erőszakos nyelvi asszimiláció. Kisebbségek nyelvei: elzászi német, breton (kelta eredetű nyelv), baszk (ismeretlen eredetű), okszitán (vagy provanszál, neolatin), korzikai olasz. Mai reneszánszuk.

8 A francia nyelv IV. A francia nyelvtörvény. A nem kívánt angol nyelvi hatás: a „franglais”. Francia – magyar nyelvi kapcsolatok Kölcsönszavak: lakat, kilincs, tárgy; sofőr, rúzs Idiómák: c’est la vie, comme il faut, dejá vu, enfant terrible, cherche la famme, liberté, egalité, fraternité Honni soit qui mal y panse! (oni szoá ki mál i pánsz)

9 A verbális kommunikáció
Francia nyelvi öntudat, a jó franciatudás előnyei a tárgyaláson Fejlett vitakultúra, választékos nyelvhasználat, iskolában tanulják! A tegezés kevésbé elterjedt, keresztnéven szólít és magázhat Tabutémák: a jövedelem, vagyoni helyzet, a kollaboráns múlt (Pétain marsall), az algériai háború, a bevándorlókkal kapcsolatos problémák

10 A francia nemzeti kultúra I.
Barsoux (1988): „a franciák a nyugati világ keleti emberei” Hofstede dimenziói: PD: 68 (német: 35, dán: 18) IV: 71 (német: 66, venezuela: 12) MS: 43 (német: 66, japán: 95) UA: 86 (német: 65, dán: 23)

11 A francia nemzeti kultúra II.
Kivételesség: individualista, de nagy hatalmi távolságú kultúra Erős bizonytalanságkerülés: katolicizmus Elméleti tudományok fejlettsége: filozófia Kelet-európaiak EU-csatlakozásának helyeslése (2000): 36 % (Dánia: 65%!) Feminin vonások: „Boldog, mint az isten Franciaországban.” A franciák 86 %-a tartja magát boldognak. A napi étkezési idő 10 perccel több, mint a 2. helyezetté (90 perc). A francia konyha, „Párizs a szerelem fővárosa”.

12 Nem verbális kommunikáció
Kézfogás gyakori, gesztikulálás Érintések gyakorisága, kísérlet: egy óra alatt hány érintés: francia. 120, angol: 0. Kör rajzolása hüvelyk- és mutatóujjal, mosollyal: „OK”. Mosoly nélkül: „nulla, értéktelen.”

13 Időgazdálkodás Polikron vonások, pontatlanság
35 órás munkahét (a 20 főnél nagyobb vállalatoknál) Évi 5 hét fizetett szabadság, sok ünnepnap De: termelékenység / óra: második hely az OECD-ben Norvégia után! Munkaidő: 9 – 6-ig Szieszta: csak Dél-Franciaországban!

14 Milyen virágot (ne) ajándékozzunk?
Május elsejére: gyöngyvirágcsokrot (szokás) Krizantém: temetői virág, mint nálunk (GBr, holland, dán: nem az) Fehér liliom: esküvőre, első áldozásra Szegfű: szerencsétlenséget jelent, „büdös virág”. Öregedő színésznők kapták. Kardvirág, hortenzia: hidegség, közöny

15 Francia nemzeti jelképek I.
Marianne: a köztársaság jelképe. Fiatal nőalak, fején a frígiai sapkával, amit a régi Rómában a felszabadított rabszolgák hordtak . Polgármesteri hivatalokban, a bírói emelvény mögött től szokás híres sznésznőkről mintázni (pl. BB és Catherine Deneuve) Frígiai sapka: fület takaró piros fejfedő. Kokárda díszíti.

16 Francia nemzeti jelképek II.
Nemzetiszínű kokárda (cocarde tricolore): a nemzet jelképe. A forradalomban a fegyverben álló nép szimbóluma. Napoleon óta a színek sorrendje: piros, fehér, kék (legbelül). Gépkocsin csak a törvényhozó és végrehajtó hatalom tagjai viselhetik. A három színt több ország is alkalmazta később.

17 Francia nemzeti jelképek III.
A francia trikolór (drapeau tricolore): a nemzeti egység és egyetértés jelképe. 1789: a polgármester fogadja a királyt a városházán, s a király a kalapját díszítő fehér kokárda mellé a Párizst jelképező kék-piros szalagot is kitűzi től nemzeti jelkép. Lajos Fülöp óta (1830) mindvégig nemzeti jelkép. A színek vízszintesen.

18 Francia nemzeti jelképek III.
Liliom: a királyi hatalom és emellett Franciaország és az Isten közti kiváltságos kapcsolatnak is a jelképe. Gyakori díszítő motívum szobrokon, pénzérméken, használati eszközökön

19 Francia nemzeti jelképek IV.
A gall kakas (coq gaulois): a 15 századtól királyi címereken. A forradalom alatt címerállat, a császárság korában azonban a sas lett címerállat. Büszkeség, harciasság, éberség szimbóluma. Ma elsősorban a francia sport jelképe. Eredete: lat. gallus szó jelentése kettős: 1. kakas, 2. gall férfi, galliai

20 Ajánlott irodalom Balogh Katalin: Franciaország. In: Hidasi J. szerk. Szavak, jelek, szokások. Budapest: Balogh Katalin: Franciaország. In: Hidasi Judit szerk. Kultúrák, kontextusok, kommunikáció. Budapest: Perfekt Kiadó, 2007. Ádám Péter: Francia kulturális szótár: Budapest: Corvina Kiadó, 2004.