Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN BORSOS János DSc BITTNER Beáta MISLOVICS Anita OROSZ Tibor UNITAB KONGRESSZUS, Caceres, 2008. október 15. Agrár- gazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN BORSOS János DSc BITTNER Beáta MISLOVICS Anita OROSZ Tibor UNITAB KONGRESSZUS, Caceres, 2008. október 15. Agrár- gazdasági."— Előadás másolata:

1 VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN BORSOS János DSc BITTNER Beáta MISLOVICS Anita OROSZ Tibor UNITAB KONGRESSZUS, Caceres, október 15. Agrár- gazdasági Kutató- intézet MADOSZ Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége Debreceni Egyetem

2 Az európai dohánytermesztés a közös agrárpolitika egyik igen érzékeny kérdéseként, mintegy ökoszociális súlypont jelent meg a támogatási rendszer kialakításában. A vitafrontok nem csillapodnak: – a világpiaci árversenyen, – nő a dohánytermelő régiók ökoszociális hátránya, – erősödő a dohányzás ellenzés, – a WTO hatására kiépül a direkt támogatás, – hamis töltetű a társadalmi klíma. •Célunk: megtalálni azokat az integrációs pontokat, amelyek távlatot nyitnak Európában a fenntartható dohánytermesztésnek a vidéki népesség javára, társadalmi viszony fejlesztése.

3 Az európai dohánytermesztés kiszolgáltatottsága Európai dohánytermesztés helyzetállapota Kiszolgáltatottság a dohányvilág globalizálódásának A termesztés/a fogyasztás ellentmondása A világpiaci árak függetlenek az európai termesztéstől A támogatás az életben tartás kulcsa Társadalmilag súlyos érv, az egészségkockázat csökkentése A dohánytermesztés megélhetést biztosít az elmaradott vidékeken A dohánytermesztésnek nincs alternatívája Dohánytermesztés nélkül a népesség elvándorol, lepusztulnak az eszközök és a környezet A foglalkoztatást csak szociális elemek pótolhatják

4 A tanulmány hozzá kíván járulni az UNITAB egyre szélesedő stratégiájához. A tanulmányban ( között) vizsgáltuk: • a globális összefüggéseket (biológiai, ökológiai, mennyiség, ár, forgalom és egyéb tényezőket), •a termelés és fogyasztás alakulását, a foglalkoztatást, •a termelés diverzifikációjának nehézségeit, •a regionális összefüggéseket, •az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagország csatlakozásának hatását - Magyarországot, mint modellt alapul véve, •végül a stratégiai cselekvés szóba jöhető irányait.

5 Az előadás témái 1.Az Európai Unió dohánytermesztése globális összevetésben 2.Az európai Unió dohánytermesztésének helyzete 3.A magyar helyzetkép – példa a tízek 2004 évi csatlakozására 4.A termelés diverzifikációjának és az alternatív növények termesztésének problémái 5.Együtt a stabilitásért, az UNITAB erőfeszítései és stratégiája 6.Összefoglalás, javaslatok

6 1.Az Európai Unió dohánytermesztése világviszonylatban •A világon több, mint 120 országban termesztenek dohányt •Bár a dohány biológiai alkalmazkodóképessége rendkívüli, de a legtöbb fejlődő ország kedvezőbb feltételekkel rendelkezik a dohánytermesztéshez, mint Európa •Bár a dohány biológiai alkalmazkodóképessége rendkívüli, de a legtöbb fejlődő ország kedvezőbb feltételekkel rendelkezik a dohánytermesztéshez, mint Európa. •A potenciális terméseredmények és a dohányminőség (Brazília, Malawi) tekintetében az EU dohánytermesztése nem versenyképes a nagy trópusi, vagy szubtrópusi dohánytermesztő országokkal szemben (kivéve a Keleti dohányokat) •A termelés áthelyeződik a fejlett régiókból a fejlődő országokba •A multinacionális vállalatok növekvő mértékben integrálják a teljes dohányszektort •Az EU-ban a dohánytermesztés gyenge termőképességű talajokon folyik, ahol más növények termesztése nem gazdaságos és nagyfokú regionális koncentráció jellemző rá

7 AZ EURÓPAI DOHÁNYTERMESZTÉS VILÁGVISZONYLATBAN

8 A VILÁG DOHÁNYTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA 2006-ban az előző 5 év átlagában

9 A VILÁG VIRGINIA TERMESZTÉSE

10 A VILÁG VIRGINIA DOHÁNYTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA

11 A VILÁG BURLEY DOHÁNYTERMESZTÉSE

12

13 A KELETI DOHÁNY TERMESZTÉSÉNEK ALAKULÁSA

14

15 Nyersdohány felvásárlási árak •A felvásárlási árak jelentősen függenek a kereslettől, a dohányfajtáktól és számos egyéb tényezőtől, mint a minőség, nagy felvásárló cégek árpolitikája, stb. •A keleti dohány kivételt képez, annak megfizetik egyedi karakterét, a korlátozott mennyisége és speciális szerepe miatt. •A töltő dohányok ára az EU-ban a világpiaci kereslettől és kínálattól függ és nem befolyásolja azt az Unióban megtermelt mennyiség vagy az aktuális szabályozási rendszer. •Az EU-ban az FCV és Burley dohányok esetében sincs kapcsolat a megtermelt mennyiség és a nyersdohány ára között. •A nyersdohányok árának változása az EU-ban a támogatások szétválasztásának eredményeképpen nem követi a drasztikus mennyiségcsökkenést.

16 FCV dohány termelői árak alakulása a világ néhány országában Felvásárlási ár EUR/kg Ország USA3,493,423,473,462,802,96 Brazília1,021,001,011,221,501,69 Argentína1,000,711,081,161,481,63 India0,680,630,650,710,780,85 EU-150,781,040,820,680,630,80 Light air cured dohány termelői árak alakulása a világ néhány országában Country USA3,703,71 3,722,973,07 Brazília0,880,850,861,071,281,47 Argentína0,940,561,191,321,041,05 Malawi0,940,950,970,930,840,77 EU-150,450,860,570,520,530,68

17 Az FCV dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

18 A Light air cured dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

19 A Keleti- és Fél-keleti dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

20 Dohánytermesztés és dohányfogyasztás •Folyamatosan növekszik a dohánytermékek iránti igény •2025-ig várhatóan a dohányzók száma •2025-ig várhatóan 1.1 milliárdról 1.7 milliárdra növekszik a dohányzók száma •A fejlődő országok a világ dohány fogyasztásának 70%- át teszik ki, (Kína 44%) •A fejlett országokban visszaesett a fogyasztás •Az EU 25-ben forgalmazott cigaretta mennyisége 2002 és között 10%-kal csökkent • millió dohányos az EU-ban, 2,5%  (2005) •Nincs összefüggés az Európai Unióban megtermelt nyersdohány mennyisége és az EU dohánytermék fogyasztása között

21 Dohánytermesztés és dohányfogyasztás az Európai Unióban Míg az Unió dohánytermesztése 2005-ről 2006-ra 32 %-kal csökkent, addig fogyasztás csökkenése csak 2-3 %. (Görögországban pl. a 80 %-os radikális termeléscsökkenés ellenére a cigarettafogyasztás csak 3%-kal csökkent.)

22 Néhány nagy dohánytermesztő ország helyzete az Európai Unióhoz viszonyítva OrszágElőnyökHátrányok KÍNA  kedvező klíma,  olcsóbb munkaerő,  áralku a feldolgozókkal (személyes)  szilárd tüzelésű szárítás,  a környezet pusztítása,  légszennyezettség,  rossz szárítási hatékonyság BRAZÍLIA  olcsó termelés,  az export árai alacsonyabbak mint a brazil, amerikai és zimbabwei,  alacsony a változó költség,  alacsony nikotin tartalmúak a fajtáik (keresett a piacon)  alacsony termésátlagok  szilárd tüzelésű szárítás,  a környezet pusztítása,  légszennyezettség,  rossz szárítási hatékonyság,  alternatív termelés (cukornád, szója, földimogyoró)

23 OrszágElőnyökHátrányok INDIA  olcsó termelés,  az export árai alacsonyabbak mint a brazil, amerikai és zimbabwei,  alacsony a változó költség,  alacsony nikotin tartalmúak a fajtáik (keresett a piacon)  alacsony termésátlagok  szilárd tüzelésű szárítás,  a környezet pusztítása,  légszennyezettség,  rossz szárítási hatékonyság,  alternatív termelés (cukornád, szójabab, földimogyoró) ZIMBABWE  kedvező klíma  olcsóbb munkaerő  olcsóbb késztermék  súlyos válság (társadalmi, gazdasági)  a szakmai elit kivándorolt  diverzifikáció folyik; a dohányszektort felváltja: a gyapot, kávé, tea, vágott virág, stb.

24 OrszágElőnyökHátrányok MALAWI  kedvezőbb klíma  olcsóbb munkaerő  Világbank program  a termelés támogatása az indításban  a vidéki lakosság állami támogatása  az élelem termeléssel versenyképes a dohánytermesztés  előre törtek a versenyképes mg. ágazatok  a minőség követhetősége nem épült ki  kezdetleges termelői csoportosulás  alacsony felvásárlási árak  környezetvédelem, biodiverzitás elmaradott

25 Fontosabb következetések •A fejlődő országok főbb előnyét a világpiaci versenyben az alacsonyabb termesztési költségek (kedvezőbb klíma, olcsóbb munkaerő) és a WTO támogatása biztosítja. •Annak ellenére, hogy a multinacionális cégek egyre inkább ellenőrzik a fejlődő országok dohánytermesztését, a nyomonkövethetőség és a fogyasztói egészségvédelem elmarad az európai dohányétól, amelyet hagyományosan szigorúan ellenőrzött körülmények között termesztenek - Dohánytermesztők Európai Kartája. •Európán kívül a legtöbb országban a piac még mindig spekulatív alapon működik. A termés biztonság, a minőségi szempontok érvényesülése és a munkafeltételek elmaradnak az európai kritériumoktól. •Az Európai Unióban a dohányt a közös agrárpolitika által szabályozott mennyiségi keretek között, egységesített termeltetési szerződésekkel termelik, kiszámítható piaci feltételek és jövedelmezőség mellett. •Az EU-ban a dohánytermesztés jövedelmezősége csak jelentős mértékű közvetlen támogatással tartható fenn, döntően a magas termesztési költségek miatt.

26 2.A dohánytermesztés helyzete az Európai Unióban •Az EU 27 tagállamából 2007-ben az alábbi 12-ben termesztettek dohányt : Olaszország Spanyolország Lengyelország Görögország Franciaország Németország Portugália Belgium Szlovákia Románia Magyarország Bulgária

27 Az országok dohánytermelő vidékei az EU régióinak ún. 1. célcsoportjába, az elmaradott régiók közé tartoznak. A tipikus európai dohánytermesztő vidékeket néhány jellemző régión keresztül kíséreljük meg bemutatni. A kiválasztott régiók a következők: •OrszágRégió •Franciaország:Aquitaine, Poitou-Charentes •Olaszország:Umbria •Spanyolország:Extremadura •Portugália:Alentejo •Németország:Baden-Württemberg •Magyarország:Észak-Alföld

28 Vizsgáltuk: •földrajzi elhelyezkedés, •időjárási feltételek, •talajadottságok. Jelentős eltérések vannak a termesztési területek között, ami a dohány kiváló biológiai alkalmazkodóképességét bizonyítja.

29 Makroökonómiai mutatók Ország - régió GDP (Euro/fő) Országos átlagtól való eltérés (%) EU-27 átlagától való eltérés (%) Franciaország-Aquitaine ,6+10,4 Franciaország-Poitou- Charentes ,2+3,5 Spanyolország- Extremadura ,3-36,8 Portugália-Alentejo ,2-41,5 Olaszország-Umbria ,0+1,9 Németország- Baden-Württemberg ,8+35,9 Magyarország-Észak-Alföld5606-3,64-75,0 1. GDP 2006

30 Makroökonómiai mutatók 2. Munkanélküliségi ráta 2005 Munkanélküli- ségi ráta a régióban (%) Munkanélküli- ségi ráta országosan (%) Franciaország-Aquitaine8,59,2 Franciaország-Poitou- Charentes 7,09,2 Spanyolország- Extremadura13,19,2 Portugália-Alentejo9,27,6 Olaszország-Umbria5,17,7 Németország- Baden-Württemberg 7,09,5 Magyarország-Észak-Alföld11,07,2

31 EU dohánytermesztő gazdaságok főbb adatai Tagország Dohány- termesztő gazdaságok száma Dohánytermő terület nagysága (ha) Dohánytermelő terület nagysága a mezőgazdasági területhez viszonyítva (%) Átlagos fajlagos termőterület (ha/termelő France ,0252,4 Spain ,043,0 Portugal ,023,5 Belgium100720,0050,7 Greece ,481,0 Italy ,143,0 Germany ,178,0 Poland ,111,2 Hungary ,014,3

32 Átlagos dohánytermő terület az EU tagországokban között hektár/gazdaság Ország Belgium1,3 1,5 1,61,71,51,40,7 Németország1,92,73,6 4,14,64,85,25,78,0 Görögország0,91,00,9 1,0 Spanyolország1,71,91,81,92,02,12,32,12,33,0 Franciaország1,41,51,61,71,81,92,02,12,22,4 Olaszország1,31,41,21,31,51,61,81,92,03,0 Ausztria1,21,11,21,41,51,61,82,1 Portugália5,55,85,24,04,24,85,04,86,13,5 EU 151,2 1,31,4 1,52,0 Magyarország 1,92,02,84,14,3

33 Dohánytermesztésben dolgozók száma 2006 OrszágFoglalkoztatottak száma Franciaország Spanyolország Portugália3 327 Olaszország Németország Görögország Belgium235 EU Magyarország Lengyelország Szlovákia- EU

34

35 A támogatási rendszer változásának hatása az EU-15 tagállamok esetében Tagállam Termés (tonna) Szétválasztás aránya % Változás % Belgium Görögország Portugália Németország Spanyolország Olaszország Franciaország

36 A termelés változása az EU tagállamokban

37 A dohány termőterület és a termésmennyiség alakulása az EU tagállamokban FCV Tagállam Szerződött területMennyiség Változás Változás ha%ton% Németország , ,2 Görögország , ,3 Spanyolország , ,9 Franciaország , ,7 Olaszország , ,0 Portugália , ,9 EU , ,8 Magyarország , ,2

38 A dohány termőterület és a termésmennyiség alakulása az EU tagállamokban Light air cured Tagállam Szerződött területMennyiség Változás Változás ha%ton% Belgium29,216-45, ,6 Németország , ,5 Görögország , ,0 Spanyolország , ,6 Franciaország , ,8 Olaszország , ,6 Ausztria , ,0 Portugália , ,7 EU , ,7 Magyarország , ,8

39 Az EU dohánytermesztésének ökonómiai mutatói FCV dohány felvásárlási árak (EUR/kg) Ország Németország 0,73 0,750,760,820,870,730,961,180,91 Görögország 1,040,600,540,550,741,000,640,300,290,75 Spanyolország 0,550,520,540,580,630,950,910,620,560,57 Franciaország 0,950,92 0,960,97 0,850,991,011,04 Olaszország 0,720,620,590,670,750,980,990,950,960,98 Portugáluia 0,31 0,360,300,330,510,420,540,510,55 EU 15 0,750,600,570,610,781,040,820,680,630,80 Magyarország 1,201,381,341,321,531,571,430,720,560,53

40 Light air cured dohány felvásárlási árak (EUR/kg) Ország Belgium 1,091,031,081,140,911,291,301,241,211,46 Németország 1,031,041,061,051,071,15 1,181,191,15 Görögország 0,530,430,440,500,54 0,440,400,200,55 Spanyolország 0,500,490,48 0,610,580,340,330,34 Franciaország 0,991,010,940,981,131,091,151,221,321,30 Olaszország 0,180,200,230,300,340,570,460,470,480,71 Portugália 0,330,260,340,270,310,440,48 0,450,48 EU 15 0,350,36 0,420,450,860,570,520,530,68 Magyarország 0,820,890,940,991,121,171,040,590,340,44

41 A dohánytermesztés költségszerkezete (Magyarország – 2006) EUR/hectare Burley Virginia Anyagköltség Munkabér és közterhei Gépi művelés költségei Egyéb költségek Összes költség

42 Termesztési költségek alakulása Európa néhány országában (EUR/kg) Spanyoloryzág - Extremadura (2007) Franciaország (2005) Olaszország - Velence (2006) Magyarország (2006) Virginia2,4-2,8*2,0-2,5*2,7-2,82,6-2,7 Burley1,75**2,3-2,6**2,02,0-2,1 * a gépesítettség fokától és az energiahordozó típusától függően ** töves gépi betakarítás Franciaország esetében a költségek nem tartalmazzák sem a családi munkaerő költségét, sem az amortizációt

43

44

45 Dohányfogyasztás7 kg/év5,4 kg/év4 kg/év Fogyasztók száma (fő)4 millió3,5 millió3,2 millió Nikotin (mg/cigaretta)21,5 Kátrány (mg/cigaretta) A dohányosok elfogyasztottak: kátrány100 t38 t26 t nikotin5,6 t2,8 t1,2 t A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése Magyarországon A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése 20 év alatt- kátrány 74% , nikotin 73%  •WHO támadások • Válasz: fajtanemesítés, minőségi nyomonkövethetőség, termékfejlesztés

46 3.„A TIZEK” 2004 évi CSATLAKOZÁSA (magyar helyzetkép példáján)

47 ( ) A dohánytermesztés naturális mutatóinak alakulása ( )

48 A Burley dohánytermesztés jövedelmezősége Megnevezés Termelési költség Árbevétel Jövedelem I Közvetlen támogatás/SAPS Top up, termeléshez kötött Top up, szétválasztott Termelési érték Jövedelem II Termésátlag (t/ha)1,8 Értékesítési átlagár (EUR/t)

49 A Burley dohánytermesztés jövedelmezősége Megnevezés Termelési költség Árbevétel Jövedelem I Közvetlen támogatás /SAPS Top up, termeléshez kötött Top up, szétválasztott Termelési érték Jövedelem II Termésátlag (t/ha)1,8 Értékesítési átlagár (EUR/t)

50 4.Az alternatív növények termesztésének problémái Néhány fontosabb tanulmány és a témával foglalkozó intézetek: EUROSTAT tanulmány (2001) • COGEA tanulmány (2003) • FAO tanulmány (2003) • Tobacco Institute of South Africa (2007) • Keyser tanulmány (2007) • ANITTA esettanulmány ( ) • University of Hohenheim (DIVTOB Projekt, 2008) • AKI Magyarország, Hungary (2008) • Európai Parlament (2008-)

51 Kardinális szempontok a dohánytermesztés alternatíváinak vizsgálatánál • A dohány speciális szerepéből adódóan a szektornak a vidékfejlesztésben és az érintett régiók fenntartható fejlődésében betöltött jelentőségét elsődleges szempontként kell kezelni • A tanulmányokat egyedi esetenként (az egyes országokra, vagy régiókra) és a teljes termékpályára (fermentálók) vonatkozóan kell elvégezni • Olyan alternatív növényekre lenne szükség, amelyek kis területen nagy jövedelmet adnak, stabil piacuk van és magas szintű foglalkoztatottságot biztosítanak a termelők és a szezonális dolgozók számára

52 A tanulmányok főbb következtetései •Az EU dohánytermesztő régióinak kedvezőtlen ökológiai adottságai korlátozzák az alternatív növények jövedelmező termesztését •Túltermelés a szóba jöhető alternatív növények piacán •Az alternatív lehetőségek nem biztosítják a dohánytermesztés speciális eszközparkjának a kihasználását •A közgazdaságilag életképes alternatív tevékenységek nagy beruházási igénye

53 A tanulmányok főbb következtetései •Európában ez idáig semmilyen mezőgazdasági, vagy azon kívüli tevékenység sem tudja biztosítani a dohánytermesztés és a kapcsolódó ágazatok által igényelt mértékű foglalkoztatást. •A dohánytermesztés megszűnése esetén a felszabaduló képzetlen munkaerő – főleg idénymunkások - foglalkoztatása vidékfejlesztési forrásokból nincs megoldva a dohánytermesztő régiókban. •Az átállás gyorsításának jelenleg semmilyen indoka nincs, mivel az előrejelzések alapján a világ dohánytermék fogyasztása a közeljövőben növekedni fog. •A diverzifikációnak a dohánytermesztésen alapuló diverzifikációt kell jelentenie, mivel a dohánytermesztésből származó jövedelem segíthet az alternatív tevékenységek bevezetésének a finanszírozásában. •A tevékenység diverzifikációs lehetőségek vizsgálatánál előtérbe kellene helyezni a dohány többcélú felhasználását.

54 5.Együtt a stabilitásért – Az UNITAB erőfeszítései és stratégiája •A KAP reform differenciálatlan alkalmazása, amely figyelmen kívül hagyja bizonyos ágazatok specialitásait, vagy az egyes régiók rendkívül változatos természeti adottságait és gazdasági-társadalmi helyzetét, óriási károkat tud okozni az érintett szektorok és régiók gazdaságában és foglalkoztatásában. •Az Európai Unióban a dohányszektor esett áldozatul a legnagyobb mértékben ennek a hibának – a KAP reform figyelmen kívül hagyja az európai dohánytermelők és dohánytermesztő régiók speciális ökoszociális helyzetét. •A Health Check végrehajtása során az EU döntéshozóinak korrigálniuk kell ezen nyilvánvaló hibákat. •Az UNITAB és szövetségesei erősödő harcot folytatnak a diszkriminatív intézkedések ellen.

55 6.Tények és törekvések összefoglalása az európai dohányvilágban •A multinacionális cégek és társai növekvő mértékben integrálják a dohány világ piacát. •A termelés áthelyeződik a fejlett régiókból a fejlődő országokba, követi az olcsóbb alapanyag előállítást. •Az európai dohánytermesztés volumene és világpiaci áralakító szerepe elhanyagolható (a Keleti dohányok kivételével). •Nincs kapcsolat az európai dohánytermék fogyasztás és az Európai Unióban megtermelt dohány mennyisége között.

56 Tények és törekvések összefoglalása az európai dohányvilágban •Az EU dohánytermesztése és a szociális válság elkerülése csak a közvetlen támogatások jelenlegi szintjének a megtartásával és az régiók kiemelt általános fejlesztésével lehetséges elérni. •Az Európai Unió dohánytermesztő régióiban nincs valós alternatívája a dohánytermesztésnek, a dohány komplex ökoszociális rendszer, amely jelenleg nem helyettesíthető. •A ‘Magyar modell’ is azt bizonyítja, hogy a dohánytermesztés leépülése szociális krízist eredményez, ezért minél több érvvel kell befolyásolni a reform korrekciót. •Az európai dohánytermelők társadalmi pozíciója az „európai minőség” előállításban rajzolódik ki, illetve ennek kikövetelésével érhető el a lojális és igényes dohányzók támogatása.

57 Javaslatok •Minőség ösztönző támogatási rendszer elfogadtatása. •Ellenőrizhető minőségű, nyomonkövethető, kiváló minőségi tanúsítvány bevezetése és hangsúlyozása. •A második pilléres támogatások biztosítása a szektor részére. •Piacvédelem a gyengébb minőségű, ellenőrizetlen körülmények között megtermelt dohány európai importja ellen ( a törvényes lehetőségek keretein belül). •Saját és önjáró támogatási rendszer kialakításának szorgalmazása (svájci példa). •Termesztési költségek csökkentése (energiatakarékos technológiák alkalmazása pl.: ualternatív energiaforrások felhasználása). •Jelenjen meg a termékeken a földrajzi eredet. •Ellenőrzött, biológiai dohánytermesztés.

58 KÖSZÖNJÜKMEGTISZTELŐFIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN BORSOS János DSc BITTNER Beáta MISLOVICS Anita OROSZ Tibor UNITAB KONGRESSZUS, Caceres, 2008. október 15. Agrár- gazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések