VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN

Az előadások a következő témára: "VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN"— Előadás másolata:

1 VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN
Agrár-gazdasági Kutató-intézet MADOSZ Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége Debreceni Egyetem VIDÉK és a DOHÁNY az EURÓPAI UNIÓBAN BORSOS János DSc BITTNER Beáta MISLOVICS Anita OROSZ Tibor UNITAB KONGRESSZUS, Caceres, október 15.

2 Az európai dohánytermesztés a közös agrárpolitika egyik igen érzékeny kérdéseként, mintegy ökoszociális súlypont jelent meg a támogatási rendszer kialakításában. A vitafrontok nem csillapodnak: a világpiaci árversenyen, nő a dohánytermelő régiók ökoszociális hátránya, erősödő a dohányzás ellenzés, a WTO hatására kiépül a direkt támogatás, hamis töltetű a társadalmi klíma. Célunk: megtalálni azokat az integrációs pontokat, amelyek távlatot nyitnak Európában a fenntartható dohánytermesztésnek a vidéki népesség javára, társadalmi viszony fejlesztése.

3 Az európai dohánytermesztés kiszolgáltatottsága
a dohányvilág globalizálódásának A termesztés/a fogyasztás ellentmondása A foglalkoztatást csak szociális elemek pótolhatják A világpiaci árak függetlenek az európai termesztéstől Európai dohánytermesztés helyzetállapota Dohánytermesztés nélkül a népesség elvándorol, lepusztulnak az eszközök és a környezet A támogatás az életben tartás kulcsa A dohánytermesztésnek nincs alternatívája A dohánytermesztés megélhetést biztosít az elmaradott vidékeken Társadalmilag súlyos érv, az egészségkockázat csökkentése

4 A tanulmány hozzá kíván járulni az UNITAB egyre szélesedő stratégiájához.
A tanulmányban ( között) vizsgáltuk: a globális összefüggéseket (biológiai, ökológiai, mennyiség, ár, forgalom és egyéb tényezőket), a termelés és fogyasztás alakulását, a foglalkoztatást, a termelés diverzifikációjának nehézségeit, a regionális összefüggéseket, az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagország csatlakozásának hatását - Magyarországot, mint modellt alapul véve, végül a stratégiai cselekvés szóba jöhető irányait.

5 Az előadás témái Az Európai Unió dohánytermesztése globális összevetésben Az európai Unió dohánytermesztésének helyzete A magyar helyzetkép – példa a tízek 2004 évi csatlakozására A termelés diverzifikációjának és az alternatív növények termesztésének problémái Együtt a stabilitásért, az UNITAB erőfeszítései és stratégiája Összefoglalás, javaslatok

6 Az Európai Unió dohánytermesztése világviszonylatban
A világon több, mint 120 országban termesztenek dohányt Bár a dohány biológiai alkalmazkodóképessége rendkívüli, de a legtöbb fejlődő ország kedvezőbb feltételekkel rendelkezik a dohánytermesztéshez, mint Európa. A potenciális terméseredmények és a dohányminőség (Brazília, Malawi) tekintetében az EU dohánytermesztése nem versenyképes a nagy trópusi, vagy szubtrópusi dohánytermesztő országokkal szemben (kivéve a Keleti dohányokat) A termelés áthelyeződik a fejlett régiókból a fejlődő országokba A multinacionális vállalatok növekvő mértékben integrálják a teljes dohányszektort Az EU-ban a dohánytermesztés gyenge termőképességű talajokon folyik, ahol más növények termesztése nem gazdaságos és nagyfokú regionális koncentráció jellemző rá

7 AZ EURÓPAI DOHÁNYTERMESZTÉS VILÁGVISZONYLATBAN

8 A VILÁG DOHÁNYTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA 2006-ban az előző 5 év átlagában

9 A VILÁG VIRGINIA TERMESZTÉSE

10 A VILÁG VIRGINIA DOHÁNYTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA

11 A VILÁG BURLEY DOHÁNYTERMESZTÉSE

12

13 A KELETI DOHÁNY TERMESZTÉSÉNEK ALAKULÁSA

14

15 Nyersdohány felvásárlási árak
A felvásárlási árak jelentősen függenek a kereslettől, a dohányfajtáktól és számos egyéb tényezőtől, mint a minőség, nagy felvásárló cégek árpolitikája, stb. A keleti dohány kivételt képez, annak megfizetik egyedi karakterét, a korlátozott mennyisége és speciális szerepe miatt. A töltő dohányok ára az EU-ban a világpiaci kereslettől és kínálattól függ és nem befolyásolja azt az Unióban megtermelt mennyiség vagy az aktuális szabályozási rendszer. Az EU-ban az FCV és Burley dohányok esetében sincs kapcsolat a megtermelt mennyiség és a nyersdohány ára között. A nyersdohányok árának változása az EU-ban a támogatások szétválasztásának eredményeképpen nem követi a drasztikus mennyiségcsökkenést.

16 FCV dohány termelői árak alakulása a világ néhány országában
Felvásárlási ár EUR/kg Ország 2001 2002 2003 2004 2005 2006 USA 3,49 3,42 3,47 3,46 2,80 2,96 Brazília 1,02 1,00 1,01 1,22 1,50 1,69 Argentína 0,71 1,08 1,16 1,48 1,63 India 0,68 0,63 0,65 0,78 0,85 EU-15 1,04 0,82 0,80 Light air cured dohány termelői árak alakulása a világ néhány országában Country 3,70 3,71 3,72 2,97 3,07 0,88 0,86 1,07 1,28 1,47 0,94 0,56 1,19 1,32 1,05 Malawi 0,95 0,97 0,93 0,84 0,77 0,45 0,57 0,52 0,53

17 Az FCV dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

18 A Light air cured dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

19 A Keleti- és Fél-keleti dohányok mennyiségének és felvásárlási árának változása

20 Dohánytermesztés és dohányfogyasztás
Folyamatosan növekszik a dohánytermékek iránti igény 2025-ig várhatóan 1.1 milliárdról 1.7 milliárdra növekszik a dohányzók száma A fejlődő országok a világ dohány fogyasztásának 70%-át teszik ki, (Kína 44%) A fejlett országokban visszaesett a fogyasztás Az EU 25-ben forgalmazott cigaretta mennyisége 2002 és között 10%-kal csökkent millió dohányos az EU-ban, 2,5% (2005) Nincs összefüggés az Európai Unióban megtermelt nyersdohány mennyisége és az EU dohánytermék fogyasztása között

21 Dohánytermesztés és dohányfogyasztás az Európai Unióban
Míg az Unió dohánytermesztése 2005-ről 2006-ra 32 %-kal csökkent, addig fogyasztás csökkenése csak 2-3 %. (Görögországban pl. a 80 %-os radikális termeléscsökkenés ellenére a cigarettafogyasztás csak 3%-kal csökkent.)

22 Néhány nagy dohánytermesztő ország helyzete az Európai Unióhoz viszonyítva
Előnyök Hátrányok KÍNA kedvező klíma, olcsóbb munkaerő, áralku a feldolgozókkal (személyes) szilárd tüzelésű szárítás, a környezet pusztítása, légszennyezettség, rossz szárítási hatékonyság BRAZÍLIA olcsó termelés, az export árai alacsonyabbak mint a brazil, amerikai és zimbabwei, alacsony a változó költség, alacsony nikotin tartalmúak a fajtáik (keresett a piacon) alacsony termésátlagok rossz szárítási hatékonyság, alternatív termelés (cukornád, szója, földimogyoró)

23 Ország Előnyök Hátrányok
INDIA olcsó termelés, az export árai alacsonyabbak mint a brazil, amerikai és zimbabwei, alacsony a változó költség, alacsony nikotin tartalmúak a fajtáik (keresett a piacon) alacsony termésátlagok szilárd tüzelésű szárítás, a környezet pusztítása, légszennyezettség, rossz szárítási hatékonyság, alternatív termelés (cukornád, szójabab, földimogyoró) ZIMBABWE kedvező klíma olcsóbb munkaerő olcsóbb késztermék súlyos válság (társadalmi, gazdasági) a szakmai elit kivándorolt diverzifikáció folyik; a dohányszektort felváltja: a gyapot, kávé, tea, vágott virág, stb.

24 Ország Előnyök Hátrányok
MALAWI kedvezőbb klíma olcsóbb munkaerő Világbank program a termelés támogatása az indításban a vidéki lakosság állami támogatása az élelem termeléssel versenyképes a dohánytermesztés előre törtek a versenyképes mg. ágazatok a minőség követhetősége nem épült ki kezdetleges termelői csoportosulás alacsony felvásárlási árak környezetvédelem, biodiverzitás elmaradott

25 Fontosabb következetések
A fejlődő országok főbb előnyét a világpiaci versenyben az alacsonyabb termesztési költségek (kedvezőbb klíma, olcsóbb munkaerő) és a WTO támogatása biztosítja. Annak ellenére, hogy a multinacionális cégek egyre inkább ellenőrzik a fejlődő országok dohánytermesztését, a nyomonkövethetőség és a fogyasztói egészségvédelem elmarad az európai dohányétól, amelyet hagyományosan szigorúan ellenőrzött körülmények között termesztenek - Dohánytermesztők Európai Kartája. Európán kívül a legtöbb országban a piac még mindig spekulatív alapon működik. A termés biztonság, a minőségi szempontok érvényesülése és a munkafeltételek elmaradnak az európai kritériumoktól. Az Európai Unióban a dohányt a közös agrárpolitika által szabályozott mennyiségi keretek között, egységesített termeltetési szerződésekkel termelik, kiszámítható piaci feltételek és jövedelmezőség mellett. Az EU-ban a dohánytermesztés jövedelmezősége csak jelentős mértékű közvetlen támogatással tartható fenn, döntően a magas termesztési költségek miatt.

26 A dohánytermesztés helyzete az Európai Unióban
Az EU 27 tagállamából 2007-ben az alábbi 12-ben termesztettek dohányt : Olaszország Spanyolország Lengyelország Görögország Franciaország Németország Portugália Belgium Szlovákia Románia Magyarország Bulgária

27 Az országok dohánytermelő vidékei az EU régióinak ún. 1
Az országok dohánytermelő vidékei az EU régióinak ún. 1. célcsoportjába, az elmaradott régiók közé tartoznak. A tipikus európai dohánytermesztő vidékeket néhány jellemző régión keresztül kíséreljük meg bemutatni. A kiválasztott régiók a következők: Ország Régió Franciaország: Aquitaine, Poitou-Charentes Olaszország: Umbria Spanyolország: Extremadura Portugália: Alentejo Németország: Baden-Württemberg Magyarország: Észak-Alföld

28 Vizsgáltuk: földrajzi elhelyezkedés, időjárási feltételek, talajadottságok. Jelentős eltérések vannak a termesztési területek között, ami a dohány kiváló biológiai alkalmazkodóképességét bizonyítja.

29 Makroökonómiai mutatók
1. GDP 2006 Ország - régió GDP (Euro/fő) Országos átlagtól való eltérés (%) EU-27 átlagától való eltérés Franciaország-Aquitaine 24722 -9,6 +10,4 Franciaország-Poitou-Charentes 23185 -15,2 +3,5 Spanyolország- Extremadura 14163 -32,3 -36,8 Portugália-Alentejo 13106 -7,2 -41,5 Olaszország-Umbria 22817 -6,0 +1,9 Németország- Baden-Württemberg 30433 +11,8 +35,9 Magyarország-Észak-Alföld 5606 -3,64 -75,0

30 Makroökonómiai mutatók
2. Munkanélküliségi ráta 2005 Munkanélküli-ségi ráta a régióban (%) országosan Franciaország-Aquitaine 8,5 9,2 Franciaország-Poitou-Charentes 7,0 Spanyolország- Extremadura 13,1 Portugália-Alentejo 7,6 Olaszország-Umbria 5,1 7,7 Németország- Baden-Württemberg 9,5 Magyarország-Észak-Alföld 11,0 7,2

31 EU dohánytermesztő gazdaságok főbb adatai
Tagország Dohány-termesztő gazdaságok száma Dohánytermő terület nagysága (ha) Dohánytermelő terület nagysága a mezőgazdasági területhez viszonyítva (%) Átlagos fajlagos termőterület (ha/termelő France 3081 7315 0,025 2,4 Spain 3397 10043 0,04 3,0 Portugal 260 898 0,02 3,5 Belgium 100 72 0,005 0,7 Greece 17659 18388 0,48 1,0 Italy 9203 27906 0,14 Germany 422 3356 0,17 8,0 Poland 14123 16819 0,11 1,2 Hungary 1365 5855 0,01 4,3

32 Átlagos dohánytermő terület az EU tagországokban
között hektár/gazdaság Ország 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Belgium 1,3 1,5 1,6 1,7 1,4 0,7 Németország 1,9 2,7 3,6 4,1 4,6 4,8 5,2 5,7 8,0 Görögország 0,9 1,0 Spanyolország 1,8 2,0 2,1 2,3 3,0 Franciaország 2,2 2,4 Olaszország 1,2 Ausztria 1,1 Portugália 5,5 5,8 4,0 4,2 5,0 6,1 3,5 EU 15 Magyarország 2,8 4,3

33 Dohánytermesztésben dolgozók száma 2006
Ország Foglalkoztatottak száma Franciaország 22 878 Spanyolország 42 494 Portugália 3 327 Olaszország Németország 10 217 Görögország 66 750 Belgium 235 EU-15 Magyarország 19 439 Lengyelország 89 137 Szlovákia - EU-25

34

35 A támogatási rendszer változásának hatása az EU-15 tagállamok esetében
Termés (tonna) Szétválasztás aránya % 2005 2006 Változás % Belgium 1 019 196 -84 100 Görögország 22 500 -79 Portugália 4 832 2 559 -47 50 Németország 11 038 11 957 +8 40 Spanyolország 40 171 32 688 -19 Olaszország 96 588 -17 Franciaország 22 992 15 622 -30

36 A termelés változása az EU tagállamokban

37 A dohány termőterület és a termésmennyiség alakulása az EU tagállamokban
FCV Tagállam Szerződött terület Mennyiség 2006 Változás ha % ton Németország 2429 1927 -20,7 5030 6196 23,2 Görögország 12462 220 -98,2 42105 713 -98,3 Spanyolország 8646 7611 -12,0 29605 25495 -13,9 Franciaország 4050 3777 -6,8 11258 9380 -16,7 Olaszország 17621 16406 -6,9 48960 48491 -1,0 Portugália 1673 782 -53,2 4784 2156 -54,9 EU 15 46882 30723 -34,5 141742 92431 -34,8 Magyarország 3387 4055 19,7 5780 6195 7,2

38 A dohány termőterület és a termésmennyiség alakulása az EU tagállamokban
Light air cured Tagállam Szerződött terület Mennyiség 2006 Változás ha % ton Belgium 29,2 16 -45,2 86 32 -62,6 Németország 968 789 -18,5 2676 3116 16,5 Görögország 2614 1 -100,0 10567 Spanyolország 2155 1373 -36,3 6248 3959 -36,6 Franciaország 3372 3386 0,4 9359 9007 -3,8 Olaszország 10915 5723 -47,6 49975 29195 -41,6 Ausztria 82 222 Portugália 186 117 -37,1 647 403 -37,7 EU 15 20322 11405 -43,9 79778 45713 -42,7 Magyarország 1897 1800 -5,1 3293 2641 -19,8

39 Az EU dohánytermesztésének ökonómiai mutatói
FCV dohány felvásárlási árak (EUR/kg) Ország 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Németország 0,73 0,75 0,76 0,82 0,87 0,96 1,18 0,91 Görögország 1,04 0,60 0,54 0,55 0,74 1,00 0,64 0,30 0,29 Spanyolország 0,52 0,58 0,63 0,95 0,62 0,56 0,57 Franciaország 0,92 0,97 0,85 0,99 1,01 Olaszország 0,72 0,59 0,67 0,98 Portugáluia 0,31 0,36 0,33 0,51 0,42 EU 15 0,61 0,78 0,68 0,80 Magyarország 1,20 1,38 1,34 1,32 1,53 1,57 1,43 0,53

40 Light air cured dohány felvásárlási árak (EUR/kg)
Ország 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Belgium 1,09 1,03 1,08 1,14 0,91 1,29 1,30 1,24 1,21 1,46 Németország 1,04 1,06 1,05 1,07 1,15 1,18 1,19 Görögország 0,53 0,43 0,44 0,50 0,54 0,40 0,20 0,55 Spanyolország 0,49 0,48 0,61 0,58 0,34 0,33 Franciaország 0,99 1,01 0,94 0,98 1,13 1,22 1,32 Olaszország 0,18 0,23 0,30 0,57 0,46 0,47 0,71 Portugália 0,26 0,27 0,31 0,45 EU 15 0,35 0,36 0,42 0,86 0,52 0,68 Magyarország 0,82 0,89 1,12 1,17 0,59

41 A dohánytermesztés költségszerkezete (Magyarország – 2006) EUR/hectare
Burley Virginia Anyagköltség 738 2 006 Munkabér és közterhei 2 547 1 855 Gépi művelés költségei 263 402 Egyéb költségek 211 480 Összes költség 3 759 4 743

42 Termesztési költségek alakulása Európa néhány országában (EUR/kg)
Spanyoloryzág - Extremadura (2007) Franciaország (2005) Olaszország - Velence (2006) Magyarország Virginia 2,4-2,8* 2,0-2,5* 2,7-2,8 2,6-2,7 Burley 1,75** 2,3-2,6** 2,0 2,0-2,1 * a gépesítettség fokától és az energiahordozó típusától függően ** töves gépi betakarítás Franciaország esetében a költségek nem tartalmazzák sem a családi munkaerő költségét, sem az amortizációt

43

44

45 A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése
WHO támadások Válasz: fajtanemesítés, minőségi nyomonkövethetőség, termékfejlesztés A dohányzás egészségkárosító hatásának csökkentése Magyarországon 1986 2000 2005 Dohányfogyasztás 7 kg/év 5,4 kg/év 4 kg/év Fogyasztók száma (fő) 4 millió 3,5 millió 3,2 millió Nikotin (mg/cigaretta) 2 1,5 Kátrány (mg/cigaretta) 35 15-20 12-15 A dohányosok elfogyasztottak: kátrány 100 t 38 t 26 t nikotin 5,6 t 2,8 t 1,2 t 20 év alatt- kátrány 74% , nikotin 73% 

46 „A TIZEK” 2004 évi CSATLAKOZÁSA (magyar helyzetkép példáján)

47 A dohánytermesztés naturális mutatóinak alakulása (1997-2006)

48 A Burley dohánytermesztés jövedelmezősége
Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 Termelési költség 4 714 5 062 5 056 5 141 5075 Árbevétel 941 1 094 1 118 1 143 1800 Jövedelem I. -3 773 -3 968 -3 938 -3 998 -3275 Közvetlen támogatás/SAPS 101 105 132 158 184 Top up, termeléshez kötött 3 731 3 595 Top up, szétválasztott 494 1 067 1 640 2812 Termelési érték 4 773 5 288 5 911 6 535 4796 Jövedelem II. 59 226 855 1 394 -279 Termésátlag (t/ha) 1,8 Értékesítési átlagár (EUR/t) 523 608 621 635 1000

49 A Burley dohánytermesztés jövedelmezősége
Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 Termelési költség 3 764 3975 4077 4173 4164 Árbevétel 751 826 844 863 1350 Jövedelem I. -3 012 -3150 -3233 -3311 -2814 Közvetlen támogatás /SAPS 101 105 132 158 184 Top up, termeléshez kötött 2 951 2861 Top up, szétválasztott 372 822 1273 2200 Termelési érték 3 803 4 164 4659 5154 3734 Jövedelem II. 39 188 582 981 -430 Termésátlag (t/ha) 1,8 Értékesítési átlagár (EUR/t) 417 459 469 479 750

50 Az alternatív növények termesztésének problémái
Néhány fontosabb tanulmány és a témával foglalkozó intézetek: EUROSTAT tanulmány (2001) COGEA tanulmány (2003) FAO tanulmány (2003) Tobacco Institute of South Africa (2007) Keyser tanulmány (2007) ANITTA esettanulmány ( ) University of Hohenheim (DIVTOB Projekt, 2008) AKI Magyarország, Hungary (2008) Európai Parlament (2008-)

51 Kardinális szempontok a dohánytermesztés alternatíváinak vizsgálatánál
A dohány speciális szerepéből adódóan a szektornak a vidékfejlesztésben és az érintett régiók fenntartható fejlődésében betöltött jelentőségét elsődleges szempontként kell kezelni A tanulmányokat egyedi esetenként (az egyes országokra, vagy régiókra) és a teljes termékpályára (fermentálók) vonatkozóan kell elvégezni Olyan alternatív növényekre lenne szükség, amelyek kis területen nagy jövedelmet adnak, stabil piacuk van és magas szintű foglalkoztatottságot biztosítanak a termelők és a szezonális dolgozók számára

52 A tanulmányok főbb következtetései
Az EU dohánytermesztő régióinak kedvezőtlen ökológiai adottságai korlátozzák az alternatív növények jövedelmező termesztését Túltermelés a szóba jöhető alternatív növények piacán Az alternatív lehetőségek nem biztosítják a dohánytermesztés speciális eszközparkjának a kihasználását A közgazdaságilag életképes alternatív tevékenységek nagy beruházási igénye

53 A tanulmányok főbb következtetései
Európában ez idáig semmilyen mezőgazdasági, vagy azon kívüli tevékenység sem tudja biztosítani a dohánytermesztés és a kapcsolódó ágazatok által igényelt mértékű foglalkoztatást. A dohánytermesztés megszűnése esetén a felszabaduló képzetlen munkaerő – főleg idénymunkások - foglalkoztatása vidékfejlesztési forrásokból nincs megoldva a dohánytermesztő régiókban. Az átállás gyorsításának jelenleg semmilyen indoka nincs, mivel az előrejelzések alapján a világ dohánytermék fogyasztása a közeljövőben növekedni fog. A diverzifikációnak a dohánytermesztésen alapuló diverzifikációt kell jelentenie, mivel a dohánytermesztésből származó jövedelem segíthet az alternatív tevékenységek bevezetésének a finanszírozásában. A tevékenység diverzifikációs lehetőségek vizsgálatánál előtérbe kellene helyezni a dohány többcélú felhasználását.

54 Együtt a stabilitásért – Az UNITAB erőfeszítései és stratégiája
A KAP reform differenciálatlan alkalmazása, amely figyelmen kívül hagyja bizonyos ágazatok specialitásait, vagy az egyes régiók rendkívül változatos természeti adottságait és gazdasági-társadalmi helyzetét, óriási károkat tud okozni az érintett szektorok és régiók gazdaságában és foglalkoztatásában. Az Európai Unióban a dohányszektor esett áldozatul a legnagyobb mértékben ennek a hibának – a KAP reform figyelmen kívül hagyja az európai dohánytermelők és dohánytermesztő régiók speciális ökoszociális helyzetét. A Health Check végrehajtása során az EU döntéshozóinak korrigálniuk kell ezen nyilvánvaló hibákat. Az UNITAB és szövetségesei erősödő harcot folytatnak a diszkriminatív intézkedések ellen.

55 6. Tények és törekvések összefoglalása az európai dohányvilágban
A multinacionális cégek és társai növekvő mértékben integrálják a dohány világ piacát. A termelés áthelyeződik a fejlett régiókból a fejlődő országokba, követi az olcsóbb alapanyag előállítást. Az európai dohánytermesztés volumene és világpiaci áralakító szerepe elhanyagolható (a Keleti dohányok kivételével). Nincs kapcsolat az európai dohánytermék fogyasztás és az Európai Unióban megtermelt dohány mennyisége között.

56 Tények és törekvések összefoglalása az európai dohányvilágban
Az EU dohánytermesztése és a szociális válság elkerülése csak a közvetlen támogatások jelenlegi szintjének a megtartásával és az régiók kiemelt általános fejlesztésével lehetséges elérni. Az Európai Unió dohánytermesztő régióiban nincs valós alternatívája a dohánytermesztésnek, a dohány komplex ökoszociális rendszer, amely jelenleg nem helyettesíthető. A ‘Magyar modell’ is azt bizonyítja, hogy a dohánytermesztés leépülése szociális krízist eredményez, ezért minél több érvvel kell befolyásolni a reform korrekciót. Az európai dohánytermelők társadalmi pozíciója az „európai minőség” előállításban rajzolódik ki, illetve ennek kikövetelésével érhető el a lojális és igényes dohányzók támogatása.

57 Javaslatok Minőség ösztönző támogatási rendszer elfogadtatása.
Ellenőrizhető minőségű, nyomonkövethető, kiváló minőségi tanúsítvány bevezetése és hangsúlyozása. A második pilléres támogatások biztosítása a szektor részére. Piacvédelem a gyengébb minőségű, ellenőrizetlen körülmények között megtermelt dohány európai importja ellen ( a törvényes lehetőségek keretein belül). Saját és önjáró támogatási rendszer kialakításának szorgalmazása (svájci példa). Termesztési költségek csökkentése (energiatakarékos technológiák alkalmazása pl.: ualternatív energiaforrások felhasználása). Jelenjen meg a termékeken a földrajzi eredet. Ellenőrzött, biológiai dohánytermesztés.

58 KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!