Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon Dr. Szilágyi János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon Dr. Szilágyi János."— Előadás másolata:

1 A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon Dr. Szilágyi János

2 Európai szakképzési modellek tapasztalatai Szakképzés szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

3 A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

4 Gazdaság és szakképzés partneri együttműködése  A munkaerő-piac, a felhasználó szféra igényeinek nem megfelelő szakképzés  A tanulók felkészültségének hiányosságai, pályakezdőkkel történő elégedettség  Nem általában nem tartják megfelelően a pályakezdők felkészültségét, hanem, a képzések iránya, jellege és súlypontjai nem felelnek meg minden esetben az elvárásoknak  RFKB: regionális képzési és beiskolázási szerkezet kialakítása: gazdasági kamarák társelnöki feladatkör, 17 szervezet (munkaadók, munkavállalók, kamarák) hálózatszerű együttműködése

5 A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény  39 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

6

7

8

9 A tanulószerződés intézményrendszere  A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével  Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás  A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak  Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé  Hosszú távú elkötelezettség  A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat  A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés

10 P á ly á z ó i csoportok Előnyt jelent K ö z ö mb ö s H á tr á nyt jelent Szakk é pzett fizikai dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 9,357,233,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik85,912,81, é ves tapasztalattal rendelkezik 61,334,54,2 K ö z é pfok ú v é gzetts é gű szellemi dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 10,250,339,5 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik86,811,91, é ves tapasztalattal rendelkezik 5835,76,2 Forr á s: MMSZ vizsg á lat (1995.) Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

11 A alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve:  A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés  Gyakorlatorientált minőségi képzés  Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér  Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve:  A cég versenyképességének javítása  A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása  A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés  A betaníttatás költségeinek megspórolása  A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

12 Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: •A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása •A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen •Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga Célrendszer

13

14

15

16 A tanuló szerződés kiterjesztésének perspektívái  A hallgató szerződés jogszabályi feltételeinek megteremtése: A tanulószerződés rendszerével azonos elbírálás Féléves összefüggő formában a gazdálkodók igényei szerint A gyakorlati képzés eltérő sajátosságai (a tanulószerződéstől) MKIK elkészítette a módszertani útmutatót a végrehajtáshoz MKIK elkészítette a szerződésmintát és a teljes dokumentációt Elkészült a teljes on-line informatikai felület az ISZIIR Reális esély a 9 ezer fő FSZ hallgató 30%-nak beemelése  Új lehetőség a Bsc képzésben lévők fél éves gyakorlatának hallgatói szerződés keretei közötti bevonására: A gyakorlati képzés költségei elszámolhatók a szakképzési alap terhére: éves szinten ezer fő bevonásának lehetősége

17 FSZ hallgatók/tanulók aránya

18 A tanulószerződés ösztönzését támogató változtatások, illetve gondok  A tanuló és a szülő: kötelező minimum felemelése a minimálbér 15%-ról 20%-ra, hiányszakma esetében 50%+ 20% juttatás is elszámolható  Gazdálkodó: Adminisztrációs költség elszámolhatósága, 15 ezer Ft./év/tanuló  Gazdálkodó: Anyagköltség elszámolhatósága, minimálbér 20%/év/ tanuló, hiányszakma esetében 20%+20%  Legnagyobb gond a visszaigénylés szabályai kontra produktívak: Nagy cégeket sújtja: Danubius szállodalánc Két prioritás kioltja egymást (tanuló és saját dolgozó képzése) Tanuló költségeinek visszaigénylése már 1%-os bérköltségeknél

19

20

21 Új OKJ és a tanulószerződés  Kiváló és a mai kor követelményeinek megfelelő elméleti modell  A gyakorlati megvalósításra, a működtetés kidolgozására nem maradt elegendő idő és humánerőforrás kapacitás  A felhasználói szféra számára még nem sikerült meggyőzően igazolni, hogy az új rendszer:  áttekinthető  könnyen kezelhető és  felhasználóbarát  Logisztikailag bizonyos elemek nem álltak időben rendelkezésre:  vizsgákhoz feladatbankok, szoftver, dokumentumok  modulokhoz igazodó tankönyvek  előzetes tudás mérése és beszámítása  A fő egységekhez kapcsolódó időkeretek kialakításában nem álltak rendelkezésre egzakt módszerek

22 Új OKJ és a tanulószerződés  A tantárgyi rendszerről a modulrendszerre történő átálláshoz komoly támogató rendszer és humánerőforrás menedzsment működtetésére van szükség: modulokat tantárgyiasítják  A követelményrendszerben az elmélet orientáltság dominanciája érvényesül, a széles alapozású koncepciót differenciáltabban lehetett volna alkalmazni  Vigyázat, mert jön az FSZ képzés!  Az elméletigényes gyakorlat bevezetése és értelmezése a tanár és a diák szempontjából  A modulrendszerű képzés szinergiája a gyakorlati képzéssel: oktatásvezérelt gyakorlati képzés, két iskola – egy gyakorló hely  A 9-10 osztály és a NAT kerettanterv lehetőségei, előnyei, illetve a szakmacsoportos alapozás 9-12 évfolyamon

23 „Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség. Gyakorlatilag viszont van.”

24 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestőkereskedő élelmiszer- eladó óraszám

25 Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő óraszám

26 Elmélet (óraszám) Elméletigényes gyakorlat (óraszám) Gyakorlat (óraszám) Összesen (óraszám) Elmélet/gyakorl at aránya Ténylege s gyakorlat aránya (új kp.) Szakképesíté s kamar ai új kp. kamar ai új kp. kama rai új kp.kamarai - új kp. ács, állványozó / /7060% bútorasztalos / /7068% cukrász / /7064% burkoló / /7056% szabó / /7057% fodrász / /7049% kozmetikus / /6547% kőműves / /7067% pincér / /7068% szakács / /7063% festő, mázoló, tapétázó / /70 63% villanyszerelő / /7062% hegesztő / /7064% hűtő- és klímaberendezé s-szerelő, karb / /60 43% kereskedő / /4027%

27 Új OKJ és a tanulószerződés  A 16 kamarai szvk tapasztalatai: 2-3 éves képzések dilemmái  Bemeneti szintek, illetve bemeneti kompetenciák  Alap és rész szakképesítések rendszere: 5-ös szintkódú szakmák és rész szakképesítéseik:  hiányszakmák  szakiskolák gyengülése  államilag finanszírozott képzés  3+1 év  Rész szakképesítés nem cél az iskolarendszerű képzésben: a tankötelezettség miatt melegedőt csinál, nem kellően motivál  A vizsgáztatás és az új OKJ: feltételrendszer megteremtése

28 ÖSSZESEN ÖSSZESEN

29 „Végy egy magyart, aki kitalálja aztán még hozzál öt németet, aki meg is tudja csinálni.” (egy vállalati interjú során idézett mondás)

30 Köszönöm a figyelmet!

31


Letölteni ppt "A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon Dr. Szilágyi János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések