Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)"— Előadás másolata:

1 Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)

2 Az EFEE rövid bemutatása

3 Az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége (EFEE) az Európai Tanács oktatási szektorához kapcsolódó tevékenységet végez.

4 Az EFEE, mint szervezet Az EFEE-t 15 ország együttesen alapította 2009-ben Alapító tagok: Belgium (francia nyelvű közösség; (minisztérium és két, iskolákat képviselő szervezet); Bulgária (minisztérium); Ciprus (minisztérium); Dánia (önkormányzati munkaadók); Franciaország (tanügyi minisztérium); Németország (regionális munkaadók); Magyarország (intézményvezetők szövetsége); Olaszország (a közalkalmazottak nemzeti béralku-szövetsége); Lettország (minisztérium); Málta (minisztérium); Hollandia (általános és középiskolák szövetsége), Szlovákia (minisztérium); Szlovénia (minisztérium); Egyesült Királyság (3 szervezet: önkormányzati iskolák, állami iskolák, egyetemek és szakiskolák). Ezen felül Norvégia képviselteti magát a magániskolák szövetségével. A későbbiekben a következők csatlakoztak: Finnország (önkormányzati munkaadók), Litvánia (minisztérium), Románia (minisztérium), Svédország (önkormányzati munkaadók), majd Spanyolország, Portugália, Csehország és Írország

5 Az EFEE általános célkitűzése

6 Célkitűzés Az oktatásügyi munkaadók európai szintű képviselete Az EU tagállamai oktatásügyének jobbá tétele

7 Az EFEE tevékenysége a fenti célokra irányul annak érdekében, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak az oktatással kapcsolatos kezdeményezésekben.

8 Az EFEE tekintettel van a nemzeti körülményekre, különösen az általános gazdasági körülményekre, a nemzetközi kötelezettségekre, a kollektív nemzeti alkurendszerekre, a nézetbeli következményekre.

9 Az EFEE hatóköre

10 Hatókör Az EFEE tevékenysége az oktatás minden fő fázisára kiterjed –iskolába járást megelőző foglalkoztatás –iskolák –általános –középfok –szakmai oktatás –magasabb szintű képzés, kutatás –felnőttoktatás –pedagógusok, oktatók alkalmazása

11 Az oktatás legaktuálisabb kérdéskörei uniós szinten az EFEE nézőpontjából

12 Legaktuálisabb kérdéskörök (1)  A demográfiai kihívások  Minőség az oktatásban  Nyelvoktatás  Az oktatás finanszírozása  Tanárképzés  Karrier fejlesztés  Folyamatos szakmai fejlődés  Tanárok továbbképzése  A tanárok szociális státusza  Biztonság az iskolákban  Erőszak az iskolákban  Zaklatás az iskolákban

13 Legaktuálisabb kérdéskörök (2)  Munkához kapcsolódó stressz  Egészség és biztonság ügyek  „Vivre ensemble” (együttélés) az iskolákban  Az oktatás, mint a közjó védelme  A szociális párbeszéd támogatása az ágazatban  Tömegoktatás és a Lisszaboni stratégia  Magánintézmények alapítása  Iskolák és a vallás  Demokratikus értékek  Környezet és klimatikus változások

14 Előtérben néhány átfogó téma

15 A jelenlegi dialógus szerint az alábbi néhány átfogó téma került előtérbe  Minőség: Hogyan állapítsuk meg a minőséget az oktatásban. Hogyan fejlesztheti a kezdeti és későbbi képzés a tanárok és vezetők minőségét az iskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Egyéb, oktatási minőséget befolyásoló tényezők.  Demográfiai kihívások: A változó népesség hatása az oktatásra, néhány csökkenő népességű országgal és más jelentősen emelkedő népességű és sok jelentős bevándorlást tapasztaló országgal, az EU-n belül és azon kívül. A tanári munkaerő öregedéséből adódó újabb problémák, melyek sok országra jellemzőek.  Oktatás és gazdaság: Az oktatási rendszerek és a modern munkaerőpiacok együttműködésének fejlesztése. Egyetemek és a gazdasági eredmények közötti kutatási kapocs. Hogyan működhet együtt az oktatás a megújuló gazdasági növekedéssel a súlyos, világszerte tapasztalható gazdasági visszaesés időszakában. Hogyan lehet megőrizni az akadémiai integritást a globalizált gazdaságban.

16 Megjegyzés Természetesen sok lehetséges téma van és több különböző megközelítés. A későbbiekben specifikusabb témák is szóba kerülnek amelyek elemzések, tanulmányok formájában segíthetik az Európai Bizottság döntéseit.

17 Tiltott témák

18 Az EFEE körvonalazta önmaga számára az un. „tiltott témákat”  Nem válik a Szövetség a kollektív európai fizetésekről és körülményekről szóló alkuk részesévé  Az EFEE nem válhat a nemzeti viták fellebbezési „bíróságává”  Nem léphet közbe a nemzeti, a regionális, vagy helyi hatáskörökbe

19 Az EFEE munkacsoportjai

20 A szövetség munkacsoportokban vizsgálja az egyes témákat, a tagországok helyzetét. Ennek alapján felbecsüli azokat a kulcsfontosságú dolgokat, amelyek növelik a hatékonyságot. Javaslatait az EURÓPAI BIZOTTSÁG elé terjeszti. Ezzel hozzájárul az oktatási szektorra vonatkozó döntésekhez.

21 Munkacsoportok „Demográfiai” munkacsoport „Minőség az oktatásban” munkacsoport „Az európai oktatás 2010 után” munkacsoport

22 A munkacsoportok tevékenységének főbb hangsúlyai

23 A tanári pálya demográfiája és az általános demográfiai változások összefüggésének vizsgálata A pedagógusok számára biztosított ösztönző tényezők A fiatalok arányának csökkenése Az etnikai és vallási csoportok társadalmi, oktatási helyzete. „Demográfia” munkacsoport

24 E-téma középpontjában a tanárképzés áll. A „bolognai folyamat” eddigi tapasztalatainak elemzésével a tanárképzés kezdeti szakasza, illetve a folyamatos szakmai fejlődés kérdése kerül előtérbe. Párbeszéd, arról a nem egyszerűen megválaszolható kérdésről, hogy „ki a jó tanár?” A vezetés és az oktatási intézmények viszonya abból a nézőpontból, hogy milyen kompetenciák szükségesek ma, illetve a jövőben az iskola, az egyetem vezetése esetében. „Minőség az oktatásban” munkacsoport

25 A munkacsoport tevékenységének alapját a „Lisszaboni stratégia” képezi. Az Európai Tanács márciusi lisszaboni csúcsértekezletén azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2020-ra Európa a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú térségévé váljék (figyelembe véve a szociális és a környezetvédelmi tényezőket is), ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. A célkitűzések megvalósításában az Európai Unió kitüntetett szerepet szán az oktatásnak. A Lisszaboni stratégia 2010-ig csak részben valósult meg. „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (1)

26 „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (2) A munkacsoport a gazdasági sokk hatásait is elemezve stratégiai tervet dolgoz ki 2020-ra, az alábbi mérföldkövek alapján:  A négy éves és az általános iskolát kezdő gyermekek legalább 95 %-a vegyen részt iskola előkészítő foglalkozáson, az adott országban kialakult keretek között  Az olvasásban, számolásban és a természetismeretben gyenge tanulók aránya kevesebb, mint 15 % legyen  A korai iskolaelhagyók aránya 10 % alatt legyen  A évesek között a folyamatos tanulást választók aránya legalább 40% legyen

27 „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (3)  A felnőttek legalább 15 %-a vegyen részt az élethosszig tartó tanulás folyamatában Az élethosszig tartó tanulás az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének vezérelve a lisszaboni stratégiáiban is. Az „Oktatás és Képzés 2010” elnevezésű, 10 évre szóló munkaprogram az oktatási rendszer teljes vertikumát átfogó konkrét célokat fogalmaz meg, amelyeket a tagállamok saját adottságaiknak és szükségleteiknek megfelelően valósítanak meg.

28 „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (4) Az „Oktatás és Képzés 2010” program fontos része a szakképzés fejlesztése. A hazai fejlesztési célok összhangban állnak az európai munkaprogram átfogó célkitűzéseivel. Az Európai Unióban – hasonlóan a hazai helyzethez – hiány mutatkozik szakmunkásokból. A munkaerő-piaci igényekhez képest kevés a jól képzett, a szakmáját magas színvonalon, hivatásszerűen gyakorló szakmunkás. A különböző fejlesztési programok arra irányulnak, hogy az oktatással szemben támasztott minőségi követelmények, a demográfiai kihívások és a gazdasági szempontok érvényesülésével hatékonyabb, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzési rendszer jöjjön létre.

29 A FINN OKTATÁSRÓL Követhető példa:

30 Információ mindenkinek, hogy tudjuk, kihez hasonlítsuk magunkat! Megfontolandó!!!

31 Nem csoda, hogy a finn oktatási rendszer a világon a legfejlettebb és a legjobb. Ugyanakkor Finnország egyike a legmagasabb életszínvonallal rendelkező országoknak. A ’90-es években bekövetkezett súlyos gazdasági válság hatására a kormány úgy döntött, hogy komoly pénzalappal támogatja a jövőben az oktatást, a kutatást és a gyakorlati megvalósítási folyamatokat. Az eredmény: kevesebb, mint 10 év alatt Finnország világviszonylatban az élre tört (az elsők közé került) szociális jólét és gazdagsági fejlettség tekintetében.

32 A Nokia példa: Eleinte volt egy falu egyetlen kis gyárral, ahol gumicsizmákat gyártottak. Aztán lett egy televízió készülékeket gyártó gyár is. Végül, a tulajdonosok és a szindikátusok közötti kapcsolat révén elkezdték a maroktelefon gyártását. Ma világhatalom e téren, megelőzve Németországot, Japánt és az Egyesült Államokat. Miért természetes, hogy Finnországban egy kamaszgyermek kitűnő eredménnyel végzi el az általános iskolát, perfektül beszél angolul és hetente legalább egy könyvet elolvas?

33 07:45 – Saili (15 éves) várja a városi buszjáratot, amely busz az iskola kapuja előtt áll majd meg. Nincsenek iskolabuszok. A buszok 5 percenként járnak. A finnek kiskoruktól önállóságra nevelik gyermekeiket. Nagyon kevés gyermeket visznek szülei autóval az iskoláig. A buszjegy árát a városi vezetés szubvencionálja. A törvény értelmében egyetlen tanuló sem lakhat az iskolától 5 km-nél nagyobb távolságra. Kívülről az iskola spártai kinézetű, tiszta. Egyetlen cigarettacsikk, eldobott papír, vagy a falakon egyetlen grafiti sem látható.

34 09:15 – A tanórák 45 percesek. A finnek az oktatást a finn nyelv, a matematika és az angol nyelv tanítására alapozzák. A tananyag 75 %-a az egész országban egységes. A fennmaradó 25 %-ot az iskola választja ki a tanárok, a szülők és a gyermekek egyetértésével. Az órák rövidek, intenzívek és nagyon interaktívak, a gyermekek folyamatos és intenzív bevonásával. Az iskola belső területén a tisztaság még szembeötlőbb, mint kívül. Minden újszerű, mintha éppen akkor adták volna át használatra. A padokon és asztalokon nem látható ráírás, karcolás. Az iskola közhasznú, természetesen ingyenes, de olyan felszereltséggel, mint például egy drága, fizetős kollégium Spanyolországban.

35 A tantermekben óriás plazmakivetítők találhatók, belső rendszerű tv- vel, 200 literes trópusi halakkal benépesített akváriumokkal, teljes konyhával, különböző audiovizuális felszerelésekkel, légkondicionálással, sok-sok növénnyel vannak ellátva. Minden két tanulónak van egy számológépe. Minden iskolában van tucatnyi varrógéppel felszerelt varróműhely, felszerelt hegesztőműhely és asztalosműhely, az iskolák fel vannak szerelve sílécekkel. Van fedett, zárt sportterem, van aula a tantervbe vett színházi órák oktatására, van önkiszolgáló étterem. A tankönyvek ingyenesek, az iskolai felszerelés is ingyenes, az étkezés is ingyenes.

36 12:00 Meleg, tápláló és ingyenes ebéd. Sailinak fél órája van arra, hogy megebédeljen az iskola vendéglőjében. Finnországban törvény kötelezi az iskolát, hogy a menü ingyenes, tápláló és sok saláta- és zöldségfélét tartalmazó legyen. Ebédhez vizet vagy tejet lehet inni. Az élelmezés költségeit minden városban a városvezetés biztosítja. Ha az órák kiterjednek délutánra is, akkor az iskola köteles uzsonnát biztosítani a gyermekek részére.

37 16:05 – Saili hazamegy, otthon a kisebb testvérével jégkorongoznak. Az utcán nyugodtan járhatnak, játszhatnak, azok biztonságosak. Este akár vacsorát is főzhetnek, ha a szülők a munkahelyükön sokáig dolgoznak és később érnek haza, hiszen az iskolában főzni is tanulnak.

38 18:30 – Következik a vacsora, majd a szauna (hetente három alkalommal). Ilyenkor van együtt a család. Sokat beszélgetnek, főleg a gyermekek terveiről, kívánságairól, előmenetelükről és szükségleteikről. Ekkor beszélik meg a családi nyaralás terveit. 20:15 – Házi feladatok megoldása, majd lefekvés! A finn gyermekek nagyon sok házi feladatot kapnak. Saili gyorsan végez velük, 1-2 óra alatt, siet, hogy ágyban fekve még olvasson egy kicsit Harry Potterből angol nyelven. Saili számára az iskola olyan, mint egy munkahely.

39 •„Ha egy gyermek tanul, lehet belőle orvos, bíró vagy mérnök, akkor is, ha szegény családból származik”. •Minden gyermek oktatása-nevelése euróba kerül a finn államnak, az óvodától az egyetem elvégzéséig. „ Az adóinkból befolyt pénzek legjobb célú felhasználása!” •Az egyetemi hallgatók csak a könyvekért fizetnek, és 2,5 eurót az egyetemi vendéglőben az ebédért. Ha végeznek, az állam segíti a munkakezdésüket, fizetve az első fizetésüket és a szükséges albérletet. •A tanulók fenntartások nélkül tisztelik tanáraikat, minden pillanatban érvényesül a kölcsönös udvariasság a kapcsolatukban. Nem hordanak egyenruhát, de öltözetük mindig egyszerű, tiszta és mindig „jólfésültek”. •Mindegy, hogy Helsinki elit iskolájáról, vagy egy sarkkörön túli iskoláról van szó, az oktatás színvonala ugyanolyan jó. Az oktatás rendszere nem „elitista”, nem zsenik nevelése a cél, hanem egy minél magasabb általános színvonal elérése.

40 - A házi feladatok elvégzése szent! Nagyon rossz szemmel nézik még a többi tanulók is, ha egy gyermek másol. Elképzelhetetlen a puskázás a vizsgákon. Aki ezt megtenné, azt a többi diák kiközösítené. „Miért kockáztatni, ha lehet tanulni is?” – vallják. Ez olyan, mint a felnőtteknél, akik nem a bármi áron való meggazdagodást tekintik életcéljuknak. Nem csoda, hogy statisztikailag Finnország a pénzügyei tekintetében legátláthatóbb és legkevésbé korrupt országok közé tartozik a világon. Finnország elnöke, Tarja Halonen, jogi egyetemi végzettséggel és professzor mondta:„Amikor megszidom a hallgatóimat, azt mondom nekik, hogy pazarlom a pénzügyi támogatóink pénzét.” Nem léteznek bukott diákok, csak egy lehetőség van egy vizsgán átmenni, „egyszerűen azért, mert az életet is csak egyszer lehet élni.” Annyit kell tanulni, hogy átmenjen a vizsgán, a következő évre való átmenet automatikus.

41 •Saili „munkanapja” intenzív 8 és du. 3 óra között. A tanórák viszont rövidek. Az egyik szünetet kötelező kint tölteni a szabadban. A tanítás során a kritikus értelem stimulálása a cél a mechanikus memorizálás helyett. Vannak könnyítő órák, mint például a szalontáncok, színház (színészi tudományok), digitális művészetek, fodrászat, jégkorong, harcművészetek, sífutás, szakácstudományok, elsősegély, asztalosság, lakatosság, zene. A tanulók tanulnak hegedülni, gitározni vagy bármi más hangszeren játszani óhajuk szerint. És ismét: a kritikus gondolkodást és a beszélgetést, a problémák megbeszélését helyezik előtérbe. •Saili még nem döntötte el, hogy mi akar lenni. Kémikus, állatorvos vagy számítógépes játékokat tervező programozó. Megkérdeztem, hogy boldog-e? Szempillantás nélkül válaszolta: „Igen.”

42 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések