Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)"— Előadás másolata:

1 Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)

2 Az EFEE rövid bemutatása

3 Az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége (EFEE) az Európai Tanács oktatási szektorához kapcsolódó tevékenységet végez.

4 Az EFEE, mint szervezet Az EFEE-t 15 ország együttesen alapította 2009-ben Alapító tagok: Belgium (francia nyelvű közösség; (minisztérium és két, iskolákat képviselő szervezet); Bulgária (minisztérium); Ciprus (minisztérium); Dánia (önkormányzati munkaadók); Franciaország (tanügyi minisztérium); Németország (regionális munkaadók); Magyarország (intézményvezetők szövetsége); Olaszország (a közalkalmazottak nemzeti béralku-szövetsége); Lettország (minisztérium); Málta (minisztérium); Hollandia (általános és középiskolák szövetsége), Szlovákia (minisztérium); Szlovénia (minisztérium); Egyesült Királyság (3 szervezet: önkormányzati iskolák, állami iskolák, egyetemek és szakiskolák). Ezen felül Norvégia képviselteti magát a magániskolák szövetségével. A későbbiekben a következők csatlakoztak: Finnország (önkormányzati munkaadók), Litvánia (minisztérium), Románia (minisztérium), Svédország (önkormányzati munkaadók), majd Spanyolország, Portugália, Csehország és Írország

5 Az EFEE általános célkitűzése

6 Célkitűzés Az oktatásügyi munkaadók európai szintű képviselete Az EU tagállamai oktatásügyének jobbá tétele

7 Az EFEE tevékenysége a fenti célokra irányul annak érdekében, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak az oktatással kapcsolatos kezdeményezésekben.

8 Az EFEE tekintettel van a nemzeti körülményekre, különösen az általános gazdasági körülményekre, a nemzetközi kötelezettségekre, a kollektív nemzeti alkurendszerekre, a nézetbeli következményekre.

9 Az EFEE hatóköre

10 Hatókör Az EFEE tevékenysége az oktatás minden fő fázisára kiterjed –iskolába járást megelőző foglalkoztatás –iskolák –általános –középfok –szakmai oktatás –magasabb szintű képzés, kutatás –felnőttoktatás –pedagógusok, oktatók alkalmazása

11 Az oktatás legaktuálisabb kérdéskörei uniós szinten az EFEE nézőpontjából

12 Legaktuálisabb kérdéskörök (1)  A demográfiai kihívások  Minőség az oktatásban  Nyelvoktatás  Az oktatás finanszírozása  Tanárképzés  Karrier fejlesztés  Folyamatos szakmai fejlődés  Tanárok továbbképzése  A tanárok szociális státusza  Biztonság az iskolákban  Erőszak az iskolákban  Zaklatás az iskolákban

13 Legaktuálisabb kérdéskörök (2)  Munkához kapcsolódó stressz  Egészség és biztonság ügyek  „Vivre ensemble” (együttélés) az iskolákban  Az oktatás, mint a közjó védelme  A szociális párbeszéd támogatása az ágazatban  Tömegoktatás és a Lisszaboni stratégia  Magánintézmények alapítása  Iskolák és a vallás  Demokratikus értékek  Környezet és klimatikus változások

14 Előtérben néhány átfogó téma

15 A jelenlegi dialógus szerint az alábbi néhány átfogó téma került előtérbe  Minőség: Hogyan állapítsuk meg a minőséget az oktatásban. Hogyan fejlesztheti a kezdeti és későbbi képzés a tanárok és vezetők minőségét az iskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Egyéb, oktatási minőséget befolyásoló tényezők.  Demográfiai kihívások: A változó népesség hatása az oktatásra, néhány csökkenő népességű országgal és más jelentősen emelkedő népességű és sok jelentős bevándorlást tapasztaló országgal, az EU-n belül és azon kívül. A tanári munkaerő öregedéséből adódó újabb problémák, melyek sok országra jellemzőek.  Oktatás és gazdaság: Az oktatási rendszerek és a modern munkaerőpiacok együttműködésének fejlesztése. Egyetemek és a gazdasági eredmények közötti kutatási kapocs. Hogyan működhet együtt az oktatás a megújuló gazdasági növekedéssel a súlyos, világszerte tapasztalható gazdasági visszaesés időszakában. Hogyan lehet megőrizni az akadémiai integritást a globalizált gazdaságban.

16 Megjegyzés Természetesen sok lehetséges téma van és több különböző megközelítés. A későbbiekben specifikusabb témák is szóba kerülnek amelyek elemzések, tanulmányok formájában segíthetik az Európai Bizottság döntéseit.

17 Tiltott témák

18 Az EFEE körvonalazta önmaga számára az un. „tiltott témákat”  Nem válik a Szövetség a kollektív európai fizetésekről és körülményekről szóló alkuk részesévé  Az EFEE nem válhat a nemzeti viták fellebbezési „bíróságává”  Nem léphet közbe a nemzeti, a regionális, vagy helyi hatáskörökbe

19 Az EFEE munkacsoportjai

20 A szövetség munkacsoportokban vizsgálja az egyes témákat, a tagországok helyzetét. Ennek alapján felbecsüli azokat a kulcsfontosságú dolgokat, amelyek növelik a hatékonyságot. Javaslatait az EURÓPAI BIZOTTSÁG elé terjeszti. Ezzel hozzájárul az oktatási szektorra vonatkozó döntésekhez.

21 Munkacsoportok „Demográfiai” munkacsoport „Minőség az oktatásban” munkacsoport „Az európai oktatás 2010 után” munkacsoport

22 A munkacsoportok tevékenységének főbb hangsúlyai

23 A tanári pálya demográfiája és az általános demográfiai változások összefüggésének vizsgálata A pedagógusok számára biztosított ösztönző tényezők A fiatalok arányának csökkenése Az etnikai és vallási csoportok társadalmi, oktatási helyzete. „Demográfia” munkacsoport

24 E-téma középpontjában a tanárképzés áll. A „bolognai folyamat” eddigi tapasztalatainak elemzésével a tanárképzés kezdeti szakasza, illetve a folyamatos szakmai fejlődés kérdése kerül előtérbe. Párbeszéd, arról a nem egyszerűen megválaszolható kérdésről, hogy „ki a jó tanár?” A vezetés és az oktatási intézmények viszonya abból a nézőpontból, hogy milyen kompetenciák szükségesek ma, illetve a jövőben az iskola, az egyetem vezetése esetében. „Minőség az oktatásban” munkacsoport

25 A munkacsoport tevékenységének alapját a „Lisszaboni stratégia” képezi. Az Európai Tanács márciusi lisszaboni csúcsértekezletén azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2020-ra Európa a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú térségévé váljék (figyelembe véve a szociális és a környezetvédelmi tényezőket is), ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. A célkitűzések megvalósításában az Európai Unió kitüntetett szerepet szán az oktatásnak. A Lisszaboni stratégia 2010-ig csak részben valósult meg. „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (1)

26 „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (2) A munkacsoport a gazdasági sokk hatásait is elemezve stratégiai tervet dolgoz ki 2020-ra, az alábbi mérföldkövek alapján:  A négy éves és az általános iskolát kezdő gyermekek legalább 95 %-a vegyen részt iskola előkészítő foglalkozáson, az adott országban kialakult keretek között  Az olvasásban, számolásban és a természetismeretben gyenge tanulók aránya kevesebb, mint 15 % legyen  A korai iskolaelhagyók aránya 10 % alatt legyen  A évesek között a folyamatos tanulást választók aránya legalább 40% legyen

27 „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (3)  A felnőttek legalább 15 %-a vegyen részt az élethosszig tartó tanulás folyamatában Az élethosszig tartó tanulás az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének vezérelve a lisszaboni stratégiáiban is. Az „Oktatás és Képzés 2010” elnevezésű, 10 évre szóló munkaprogram az oktatási rendszer teljes vertikumát átfogó konkrét célokat fogalmaz meg, amelyeket a tagállamok saját adottságaiknak és szükségleteiknek megfelelően valósítanak meg.

28 „Az Európai oktatás 2010 után” munkacsoport (4) Az „Oktatás és Képzés 2010” program fontos része a szakképzés fejlesztése. A hazai fejlesztési célok összhangban állnak az európai munkaprogram átfogó célkitűzéseivel. Az Európai Unióban – hasonlóan a hazai helyzethez – hiány mutatkozik szakmunkásokból. A munkaerő-piaci igényekhez képest kevés a jól képzett, a szakmáját magas színvonalon, hivatásszerűen gyakorló szakmunkás. A különböző fejlesztési programok arra irányulnak, hogy az oktatással szemben támasztott minőségi követelmények, a demográfiai kihívások és a gazdasági szempontok érvényesülésével hatékonyabb, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzési rendszer jöjjön létre.

29 Köszönöm figyelmüket Kazincbarcika, december 02. DR. PATAKI MIHÁLY +36/20/


Letölteni ppt "Az oktatás kérdései az Európai Unióban az Oktatásügyi Munkáltatók Európai Szövetsége nézőpontjából /EUROPEAN FEDERATION OF EDUCATION EMPLOYERS/ (EFEE)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések