Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kohézió. • Nagyon szeretem az állatokat. A kutyákat különösen kedvelem. • Az oroszlán Afrikában él. A szavanna az otthona. • Rengeteg ember tart macskát.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kohézió. • Nagyon szeretem az állatokat. A kutyákat különösen kedvelem. • Az oroszlán Afrikában él. A szavanna az otthona. • Rengeteg ember tart macskát."— Előadás másolata:

1 Kohézió

2 • Nagyon szeretem az állatokat. A kutyákat különösen kedvelem. • Az oroszlán Afrikában él. A szavanna az otthona. • Rengeteg ember tart macskát az otthonában. Ezek a négylábú, hegyes fülű, égnek álló bajuszú, nyávogó teremtmények sok gondoskodást igényelnek. • Sokszor szaladok a busz után. A futás ugyanis egészséges. • A fizika a legszélesebb értelemben vett természettudomány. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák. A fizikai jelenségeket matematikai modelleken keresztül írják le. Ezért jó, ha a fizikus fizikából és matematikából is jól teljesít.

3 • Egy cserép kék jácint áll az ablakomban. Megérkezett tehát újra kisded budai lakásomba a télutó növénye. Az idei példány ugyan nem tartozik a tökéletesek közé. A virágszár hajlamos rá, hogy oldalt dőljön, meg kell kötözgetni, óvatosan egy barkaághoz közelítve, és maga a tömött virágzat is itt-ott kihagyásos, mint egy molyrágta plüsspárna. De ha valaki azt képzelné, hogy mindezzel együtt nem gyönyörű, az tévedne. Mert gyönyörű. A színe, az a kéknél kékebb, amelybe csak azért vegyül egy leheletnyi sötétebb árnyalat, hogy elválassza az égszínkéktől. A szaga, az a letaglózó. A pompázása, tartásának az a fejedelmisége egy ablakközben. Mindenképpen veszedelmes szépség.

4 Virággal kapcsolatos szavak és kifejezések Lakhellyel kapcsolatos szavak és kifejezések Szépséggel kapcsolatos szavak és kifejezések Tökéletlenséggel kapcsolatos szavak és kifejezések

5 1. Jelentésbeli (szemantikai) •1.1 Szavak jelentésének összefüggései •1.2 A mondatok tartalmi-logikai összefüggései •1.3 A mondatok elrendezése •1.4 Hiány 2. Nyelvtani (grammatikai) •2.1 Jellegzetes szófajok •2.2 Toldalék •2.3 Nyelvtani-szerkezeti hiány

6

7 Ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak, kifejezések •Szóismétlések •Rokon értelmű szavak •körülírás Egymással jelentésbeli kapcsolatban (mezőösszefüggésben) lévő szavak Szavak közötti képzettársítás

8 • Édesapám anyja, az ezüsthajú nagyanya, szikár, törékeny és tiszta. Amikor kedves könyvemet olvasgattam, Andersent, rá kellett gondolnom. „A nagyanya nagyon öreg, arca redős, haja egészen ősz, de a szeme olyan, mint két csillag.” Az ő szeme is csillag volt. Két óriási, fekete csillag. Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig

9 • Édesapám anyja, az ezüsthajú nagyanya, szikár, törékeny és tiszta. Amikor kedves könyvemet olvasgattam, Andersent, rá kellett gondolnom. „A nagyanya nagyon öreg, arca redős, haja egészen ősz, de a szeme olyan, mint két csillag.” Az ő szeme is csillag volt. Két óriási, fekete csillag.

10 Ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak, kifejezések •Szóismétlések (nagyanya, szeme, csillag) •Rokon értelmű szavak (ezüsthajú – ősz) •Körülírás (nagyanya – édesapám anyja) Egymással jelentésbeli kapcsolatban (mezőösszefüggésben) lévő szavak •Logikai kapcsolat (nagyanya – öreg, nagyanya – arca, haja – arca – szeme, öreg – redős – ősz) Szavak közötti képzettársítás •Hasonlat, metafora (szeme – csillag)

11 • Juhász Gyula: Milyen volt... Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

12 A szórend és a mondatrend • A magyar mondat szórendje szabadabb más nyelvekhez képest, kevés grammatikai szabály köti (pl.: jelző és jelzett szó sorrendje) • Nemcsak hangsúllyal, hanem szórenddel is jelezzük, mi a réma a mondatban (Akkor már nem sajnáljuk) • A nyomatékos szórendű az állítmány elé kerül az a mondatrész, amelyet hangsúlyozni kívánunk, melynek hírértéke van (Fontosnak érezzük…) (Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.) • A szórenddel is jelezzük, hogy a mondatok nem önállóak, hanem egymáshoz kapcsolódnak • Az összetett mondatok tagmondatainak sorrendje is függ a szövegelőzménytől, és sejteti a folytatást • A mondatrendet is a kommunikációs céloknak és a szövegösszefüggés megteremtésének rendeljük alá

13 • János esztergomi érseknek tulajdonítják a következő üzenetet, melyet 1213-ban küldött a királynét, Gertrúdot megölni készülő összeesküvőknek: A királynét megölnötök nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeznek én nem ellenzem. A királynét megölnötök nem kell félnetek, jó lesz ha, mindnyájan beleegyeznek, én nem ellenzem. A királynét megölnötök nem kell, félnetek jó lesz, ha mindnyájan beleegyeznek, én nem, ellenzem.

14 • Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak, dermedten s fegyvertelen álltak az aknamezőkön, s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben, némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, s most a szabadság angyala őrzi nagy álmuk az éjben. S volt ahová... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások? szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek, és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal nők ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündérléptü leányok a háboru hallgatag évei közben.

15

16 Névelők • a – egy Névmásítás a szövegben • A névmások biztosítják a szüntelen visszautalást, így összekapcsolják a mondatokat, és lehetővé teszik, hogy az olvasó folyamatosan követni tudja a szöveget • Teremthetnek kapcsolatot tagmondatok, mondatok és szövegrészek között is

17 1.Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora (visszautaló névmások) • Jele: ← • Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját. 2.Beszédhelyzetre való utalás: deixis • Jele: ↑ • Pl: Így kell élni. 3.Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora (előreutaló névmások) • Jele: → • Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. • jellemzően előreutaló névmás a kérdő névmás

18 • Határozószók • Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk • Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy…. • Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.

19 Az egyeztető toldalékok • Az igék tárgyas igei személyragjai szintén visszautalnak (gondolatban hozzákapcsoljuk a jelzős tárgyat) • Az egyes szám 3. személyű igei személyragok egyértelművé teszik, hogy mivel kell kiegészíteni a mondatot • A birtokos személyjel használata is kapcsolatot teremthet a többi mondattal Egyeztetés • Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott. Igei személyragok, birtokos személyjelek • Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára

20 Hiányosság: hiányos mondatok. • PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot az utcán, Kati is.


Letölteni ppt "Kohézió. • Nagyon szeretem az állatokat. A kutyákat különösen kedvelem. • Az oroszlán Afrikában él. A szavanna az otthona. • Rengeteg ember tart macskát."

Hasonló előadás


Google Hirdetések