Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Áttekint ő vázlat. 1.1 A szöveg fogalma 1.2 A szöveg sajátosságai 1.3 Szövegmondat, rendszermondat 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban 1.5 A szöveg funkciói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Áttekint ő vázlat. 1.1 A szöveg fogalma 1.2 A szöveg sajátosságai 1.3 Szövegmondat, rendszermondat 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban 1.5 A szöveg funkciói."— Előadás másolata:

1 Áttekint ő vázlat

2 1.1 A szöveg fogalma 1.2 A szöveg sajátosságai 1.3 Szövegmondat, rendszermondat 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban 1.5 A szöveg funkciói

3  a nyelvhasználat eszköze, lehet írásbeli és szóbeli  a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége  a mondatnál magasabb nyelvi egység, mondatok/megnyilatkozások összefügg ő láncolata  terjedelme: egyetlen mondattól egészen a regényig terjedhet  beszédhelyzetben (szituáció) vagy szövegkörnyezetben (kontextus) értelmezhet ő

4  folyamatosság, részekre tagoltság  tartalom szempontjából teljesség, formai szempontból kerekség, lezártság jellemzi  dinamizmus  pragmatikai, jelentésbeli, grammatikai, szerkezeti összekapcsoltság  nyelvi és nem nyelvi összetev ő k is építik

5 Szöveg- mondat Az írott és a beszélt szöveg közlési alapegysége. A mondatkezd ő nagybet ű t ő l a lezáró írásjelig tart. (Beszédben szünett ő l szünetig.) A szövegegészb ő l kiragadva általában elveszíti eredeti jelentéstartalmát, jelentéséhez hozzájárul a szövegösszefüggés és a beszédhelyzet. Rendszer -mondat A nyelvi rendszerben önállóan is létrehozható mondat. Önmagában is jelentéstani egységet alkot.

6  A szöveg megformálását a közlésfolyamat valamennyi tényez ő je befolyásolja (adó, vev ő, csatorna, kód stb.)  Modern szövegnyelvészet szerint 6 nem nyelvi kommunikációs tényez ő játszik szerepet a szöveg létrehozásában és befogadásában: Beszédhelyzet (szituáció) Szövegkörnyezet (kontextus) Cselekvés Tudás (sémák, forgatókönyvek, tudáskeret) Interakció Norma (pl. köszönés)

7  tájékoztató  érzelemkifejez ő  felszólító, felhívó  kapcsolatfenntartó  értelmez ő, metanyelvi  esztétikai, poétikai

8 2.1 A szövegfunkció szerint 2.2 A kapcsolat módja szerint 2.3 kommunikációs terek szerint 2.4 A szövegalkotás módja szerint

9  ismeretközl ő, érzelemkifejez ő, felszólító, felhívó, kapcsolatteremt ő, metanyelvi, poétikai  elbeszél ő, leíró, érvel ő szövegek

10 szóbeliírásbeli csatornavokális és vizuálisvizuális függ ő ségszituációfügg ő (hely, id ő )kevésbé szituációfügg ő kódtotális kód (természetes)korlátozott (mesterséges) szókészletspontán (igénytelenebb)tudatosabb, igényesebb mondatszerkesztésegyszer ű bb, hiányos (.?!)kifejtett, szerkesztett (.) szövegszerkesztéslaza (szünetek stb.)tudatos, tervezett, kötött el ő készítettséggyors gondolkodásvan id ő gondolkodásra normativitásnyelvi illemszabályokhoz kevésbé igazodik nyelvi illemszabályok szigorúbbak visszacsatolásáltalában azonnalikorlátozott, késleltetett nyelven kívüli kifejez ő eszközök szövegfonetikai és non- verbális központozás enged rájuk következtetni

11  magánéleti  iskolai  közéleti  tudományos  publicisztikai  szépirodalmi

12  tervezett  spontán

13 3.1 Történeti el ő zmények 3.2 A szöveggel foglalkozó rokon tudományok 3.3 Szövegtan részterületei

14  ókori retorikák, poétikák, szövegmagyarázatok, nyelvtanok  középkori fogalmazástanok, Biblia- magyarázatok  újabb kori grammatikák, irodalomtudomány, stilisztika

15  filológia  stilisztika  irodalomelmélet  kommunikációelmélet  szemiotika  retorika  szociolingvisztika

16  szövegelmélet  szövegtipológia  szövegpragmatika  szövegszemantika  szöveggrammatika  szövegfonetika  alkalmazott szövegtan

17 4.1 A szövegalkotást és -befogadást meghatározó tényez ő k

18  szövegalkotó és befogadó  szöveg témája  szöveg típusa  szöveghasználati szabályok  szöveg kommunikációs funkciója  tudáskeret  valóság  beszédhelyzet  kapcsolat módja szövegalkotó és -befogadó között  szöveg jelrendszere

19 6.1 Szerkezeti egységek 6.2 Szerkezeti típusok

20 Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem küls ő séges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, er ő s-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezs ő )

21 Mikroszerkezet  mondat (tételmondat), mondattömb, bekezdés, Makroszerkezet  bevezetés, tárgyalás, befejezés, fejezet  fókuszmondat (az egész szöveg leglényegesebb gondolata)  (verssor, versszak)  (jelenet, szín, felvonás)

22 Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem küls ő séges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, er ő s-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezs ő )

23 7.1 A szövegösszetartó er ő 7.2 Utalások 7.3 Elhallgatás

24 Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem küls ő séges valami Ø, mint a kabátom, még olyan sem Ø, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, er ő s-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (Kosztolányi Dezs ő )

25  a szöveg egészére ható (globális) témajelöl ő cím az azonos valóságelemekre vonatkozó szavak (izotópia) tartalmi-logikai kapcsolat (tartalmi, id ő beli, logikai) témahálózat (ismert és új közléselemek kapcsolódási rendje)  a szövegegységeket összekapcsoló (lineáris) nyelvtani (grammatikai) jelentéstani (szemantikai)

26  Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelyt ő l az utazás céljához vezet ő legrövidebb útvonalon. Átszállni csak keresztezéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az el ő z ő en igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthet ő.  Kerül ő utazás és útmegszakítás tilos!

27 A világ birtokbavétele Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg a bet ű vetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes csapatának eszméltet ő, titkos erejét. Más örökségre nem számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát, közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem. Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül ólálkodva egy-egy friss jelz ő t, igét, ikerszót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz bel ő lem. Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett – vagy soha meg sem tanult? – nevét. Vitorláim csakhamar összehuttyantak. (Süt ő András: Anyám könny ű álmot ígér, 1970.)

28  Izotópia – a szöveg jelentésbeli egységét biztosítja (kulcsszavakat helyettesít ő rokon értelm ű szavak, körülírások, visszautaló névmások)  Tartalmi-logikai kapcsolat – itt f ő leg id ő beli és logikai, f ő leg ok-okozati összefüggés  Cím – témát jelöl meg

29  névmások  határozószók  köt ő szók  hiányos mondat  egyeztetetés  szórend, mondatrend  nével ő használat  utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel (visszautalás, el ő reutalás, beszédhelyzetre utalás)  új közléselem és ismert rész (téma-réma)

30  Kulcsszavak ismétlése  Rokon értelm ű szavak  Körülírás  Fölérendelt fogalmak  Metaforikus megnevezések  Téma-réma

31  A téma a mondat hangsúlytalan vagy gyenge hangsúlyú kezd ő szakasza. F ő hangsúlyos a mondatban a réma. 1. Lineáris témafejl ő dés 2. Fejl ő dés visszatér ő témával 3. Egy f ő témából levezethet ő k az egyes mondatok témái

32 1. Lineáris témafejl ő dés: Az els ő mondat rémájából a második mondat témája lesz. Házunk mellett iskola van. Ez az iskola általános iskola. 2. Fejl ő dés visszatér ő témával 3. Egy f ő témából levezethet ő k az egyes mondatok témái

33 1. Lineáris témafejl ő dés: 2. Fejl ő dés visszatér ő témával: A téma egy darabig nem változik, de mindig újabb és újabb rémák kapcsolódnak hozzá. Barátunk brokkolis szendvicset uzsonnázik, nem szereti viszont a sonkát hozzá. 3. Egy f ő témából levezethet ő k az egyes mondatok témái

34 1. Lineáris témafejl ő dés 2. Fejl ő dés visszatér ő témával 3. Egy f ő témából levezethet ő k az egyes mondatok témái Az angol reneszánsz legismertebb drámaírója. Színészként kezdi pályáját. Kés ő bb színháztulajdonossá válván, visszavonultan él. A szövegrész Shakespeare-r ő l szól, ő a f ő téma, ebb ő l vezethet ő le, hogy mikor és miként élt. Ez a típus tudományos szövegekben nagyon gyakori.

35 1. Lineáris témafejl ő dés 2. Fejl ő dés visszatér ő témával 3. Egy f ő témából levezethet ő k az egyes mondatok témái a. Az el ő z ő mondat rémája több témára bomlik, és ezekhez új rémák kapcsolódnak: Háromféle gyógyteát vettem. Az egyik, a galagonya, a szívműködést szabályozza. A másik, a citromfű, nyugtat, frissít. A harmadik, a fagyöngy, a vérnyomást szabályozza. b. Témafejl ő dés ugrással – a szövegösszefüggésb ő l pótolható a hiány: Elek gombapörköltet evett. Végül a kórházban kötött ki.

36 A világ birtokbavétele Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg a bet ű vetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes csapatának eszméltet ő, titkos erejét. Más örökségre nem számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát, közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem. Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül ólálkodva egy-egy friss jelz ő t, igét, ikerszót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz bel ő lem. Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett – vagy soha meg sem tanult? – nevét. Vitorláim csakhamar összehuttyantak. (Süt ő András: Anyám könny ű álmot ígér, 1970.)

37  Jelentésbeli Ismétlés (szavakat, szavaim) Körülírás (róttam a sorokat) Metaforikus elnevezés (szavakat eprésztem) Téma-réma (réma: 1. mondat, téma: a bet ű vetésre visszautaló kifejezések)  Grammatikai Névmásítás Igei személyragok, egyeztet ő toldalékok

38  anafora (visszautalás a szövegben)  katafora (el ő reutalás a szövegben)  deixis (beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegb ő l)

39  Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak, dermedten s fegyvertelen álltak az aknamez ő kön, s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben, némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, -  s most a szabadság angyala ő rzi nagy álmuk az éjben. S volt ahová... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások? szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek, és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal n ő k ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündér-  léptü leányok a háboru hallgatag évei közben.


Letölteni ppt "Áttekint ő vázlat. 1.1 A szöveg fogalma 1.2 A szöveg sajátosságai 1.3 Szövegmondat, rendszermondat 1.4 Szöveg a közlésfolyamatban 1.5 A szöveg funkciói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések