Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egész életen át tartó tanulás és az Európai Képesítési Keretrendszer Dr. Arapovics Mária Andragógia Tanszék 2011. november 18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egész életen át tartó tanulás és az Európai Képesítési Keretrendszer Dr. Arapovics Mária Andragógia Tanszék 2011. november 18."— Előadás másolata:

1 Az egész életen át tartó tanulás és az Európai Képesítési Keretrendszer Dr. Arapovics Mária Andragógia Tanszék november 18.

2 Előzmények •Művelődéstörténeti előzmények •1929. Cambridge világtalálkozó •1948. ENSZ – Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozat •Nemzetközi konferenciák (UNESCO)

3 1970-es évek •1970. nemzetközi nevelés éve (UNESCO) •1970. Európa Tanács a Permanens nevelés koncepciója (Paul Lengrand )permanens tanulást mint életforma, a tanulás életmód. •1971. Ivan Illich bécsi filozófus Deschooling Society. o a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése és a kontroll elkerülése végett a társadalmat mentesíteni kívánja az iskolától. Illich szerint nem iskolára, hanem tanulási lehetőségekre lenne inkább szükség (Illich 1971). •1972-ben az UNESCO: Learning to be. The world of education today and tomorrow (Megtanulni létezni. A ma és a holnap oktatása) (Edgar Faure)

4 1970-es évek •A tanuló társadalom fogalma és az egész életen át tartó oktatás koncepciója jelent meg a dokumentumban, melyben •az egész életen át tartó oktatás nem rendszer, hanem alapelv, melyre az egész rendszer épül.

5 1970-es évek/2. •1973. OECD Recurrent education: a strategy for life-long learning (Visszatérő oktatás: stratégia az egész életen át tartó oktatás számára) jelentés a gazdaság versenyképességének, a foglalkoztathatóság és a tanulás kapcsolatának vizsgálata. •1974.T. Husén: Learning Society - A tanuló társadalom •1979 J. Botkin: No limits to learning: Bridging the human gap. A report to the Club of Rome (1979) - A tanulásnak nincsenek határai: az emberi erőforrás-szükséglet pótlása. Jelentés a Római Klubhoz.

6 1970-es programok •a felnőttek oktatása állt a fogalom és a nemzetközi dokumentumok középpontjában, a változást a kilencvenes évek hozták meg, amikor az oktatás helyett a tanulás (education helyett a learning), s ezáltal az egyén került a programok középpontjába.

7 1990-es évek •Foglalkoztatási célok a középpontban •1994-ben az Európai Unió Európai Bizottsága a Growth, Competitiveness and Employment – The challenges and ways forward into the 21st century (Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás – a 21. század kihívása, azaz a jövő századba való átlépés útja) •1995-ben pedig a Teaching and Learning – Towards the learning society (Tanítani és tanulni. Útban a tanuló társadalom felé) című Fehér Könyv

8 1995. Fehér könyv ! Tanulni és Tanítani - A kognitív társadalom felé •új ismeretek megszerzésének támogatása •közelebb hozni egymáshoz az iskolát és a vállalatot •küzdeni a kirekesztés ellen - második esély •három közösségi nyelv ismerete •egyenlően felosztani az emberi erőforrásokat érintő és a szakképzési beruházásokat

9 1995. Fehér könyv Három mozgató erő („sokk-motor”) •az információs társadalom létrejötte (info-sokk) alapvető hatást gyakorol a munka természetének és a termelés átalakítására •mondializációs sokk (globalizáció) eltörli a munkaerőpiac jelenlegi határait, cél a versenyképesség növekedése •a tudományos és technikai, illetve civilizációs sokk, a tudományos-technikai haladás a társadalomban egy fenyegetettségi érzést, irracionális félelmet szül. A megoldás: általános műveltség és a munkavállalói alkalmasság

10 1995. Fehér könyv Tanulni és Tanítani - A kognitív társadalom felé •új ismeretek megszerzésének támogatása •közelebb hozni egymáshoz az iskolát és a vállalatot •küzdeni a kirekesztés ellen - második esély •három közösségi nyelv ismerete •egyenlően felosztani az emberi erőforrásokat érintő és a szakképzési beruházásokat

11 •1996. az egész életen át tartó oktatás és képzés éve lett Európában – támogatási programok (Leonardo, Socrates) •1996. az OECD Lifelong learning for All (Élethosszig tartó tanulás mindenkinek) programja átfogó pedagógiai programmá tette az egész életen át tartó tanulás koncepcióját, kiemelve az esélyegyenlőséget.

12 UNESCO ! Jacques Delors Learning: the treasure within Oktatás/tanulás rejtett kincs •Megtanulni megismerni •Megtanulni dolgozni •Megtanulni együtt élni másokkal •Megtanulni élni •1997. Hamburg

13 „ a felnőttoktatás több lesz, mint a jog, ez kulcs a huszonegyedik századhoz. Egyfelől következménye az aktív állampolgárságnak és feltétele a társadalomban való teljes részvételnek. Határozott elszántság az ökológiailag fenntartható fejlődés elősegítésére, a demokrácia, az igazságosság, a nemek közötti egyenlőség, a tudományos, a társadalmi és gazdasági előrehaladás előmozdítására, egy olyan világ felépítésére, amelyben az erőszakos konfliktusokat felváltja a párbeszéd, az igazságon alapuló béke kultúrája. A felnőtt korban történő tanulás formálhatja az azonosságtudatot és értelmet adhat az életnek. Az egész életen át tartó tanulás magába foglalja a felnőttoktatás tartalmának újragondolását, hogy tükröződjenek bennük olyan tényezők, mint az életkorbeli, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékosságbeli, a nyelvi, kulturális és gazdasági különbözőségek.” Hamburgi Nyilatkozat a felnőttek tanulásáról, UNESCO, 1997.

14 Lisszaboni stratégia •Cél 2010-ig: „EU legyen a legversenyképesebb és legdinamikusabb” o 3%-os gazd. növ. o 20 millió új munkahely o Foglalkoztatási ráta 63% 70% Wim Kok: foglalkoztatás! millió munkavállalási korú millió Tudásalapú társadalom KUDARC!!!

15 2000. Memorandum az egész életen át tartó tanulásról ! 1. Új ismeretek és készségek biztosítása mindenki számára 2. Több befektetést az emberi erőforrások területén 3. Innováció az oktatásban és a tanulásban 4. A tanulás értékelése 5. Az orientáció és tanácsadás újragondolása 6. Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz

16 „Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem-formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulásba minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik, személyes, állampolgári társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból.” Az Európa Tanács (2002/C 163/01) az egész életen át tartó tanulásról.

17 Céltudatos tanulási tevékenység •Formális •Nem formális •Informális tanulás

18 Formális tanulási környezet •A formális tanulás o jellemzően oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, o elismert bizonyítvánnyal, oklevéllel, szakképesítéssel zárul. o a tanulási célok, tanulási idő, tanulási támogatás szempontjából strukturált, o a tanuló szempontjából szándékos. Megvalósulhat alap-, közép- és felsőoktatás keretein belül.

19 Nem-formális tanulási környezet •A nem-formális tanulás o az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik o általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. o hátterét nem egy oktatási vagy képzési intézmény biztosítja o jellemzően képesítés megadásához nem vezet; o a tanulási célok, tanulási idő vagy tanulási támogatás szempontjából strukturált. o a tanuló szempontjából eldöntött és szándékosan vállalt tevékenység. A nem-formális tanulás lehetséges színtere a közművelődés intézményrendszere vagy a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok

20 Informális tanulási környezet •Az informális tanulás o a mindennapi élet természetes velejárója, a munkával, családdal, illetve pihenéssel kapcsolatos mindennapi tevékenységekből eredő tanulás o nem strukturált a tanulási célok, tanulási idő vagy tanulási támogatás szempontjából o jellemzően nem vezet képesítéshez. o lehet szándékos, de többnyire nem-szándékos, hanem esetleges, véletlenszerű. Lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását.

21 Az egész életen át tartó tanulás Foglalkoztatottság + tudatos állampolgári lét

22 Az EU25 országok tanulásban való részvételi aránya nemek és számok szerint, Forrás:Eurostat: Lifelong Learning in Europe, 2005

23 Kompetencia Európa Tanács 2006/962/EK ajánlása ! •Az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözete. •Kulcskompetenciák: amelyekre minden egyénnek szüksége van o az önmegvalósításához, o fejlődéséhez, o az aktív állampolgársághoz, o a társadalmi beilleszkedéshez, o a foglalkoztatáshoz.

24 Kulcskompetenciák Európa Tanács anyanyelvi kommunikáció 2.idegen nyelvi kommunikáció 3.matematikai műveltség, 4.természettudományi és technológiai jellegű alapkompetenciák 5.az információs és a kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek 6.a tanulni tudáshoz kapcsolódó képesség 7.a személyközi és állampolgári kompetenciák a vállalkozói szellem elmélyítéséhez 8.a kulturális tudatosság kialakításához kapcsolható készségeket és képességeket Európa Tanács 2006/962/EK ajánlása !

25 A kompetencia (EU)új definíciója 2008/C 111/01 •„kompetencia: a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében. •Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le.”

26 Európai Képesítési Keretrendszer Koppenhága Bologna március Brüsszel: •Az oktatási és képzési rendszer támogassa: - az életen át tartó tanulás megvalósulását, - az Európában megszerezhető képesítések összehasonlíthatóságát október: Európai Képesítési Keretrendszer •Az EKKR ajánlás, a Bolognai és a Koppenhágai Folyamatra épül (felsőoktatás – szakképzés)

27 •EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS AJÁNLÁSA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL április 23. (2008/C 111/01)

28 AZ EKKR FŐ CÉLJAI ÉS FELADATAI •egy közös referenciapontot hoz létre •„tolmácsberendezésként” – átalakítóként vagy értelmezési eszközként – működik •képesítések, oktatási rendszerek összehasonlítása •minőségbiztosítás és az oktatás és képzés fejlesztése •referenciát nyújt az ágazati képesítések fejlesztéséhez

29 Az E K K R •olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál

30 EQF Country ACountry B Qualifications (A) Qualifications (B)

31 EURÓPAI KERET •Szinteírók, descriptorok: 1. Ismeretek 2. Készségek 3. Szélesebb értelembe vett - egyéni és szakmai - kompetenciák 3.1 Önállóság és felelősségtudat 3.2 Tanulás 3.3 Kommunikáció és szociális 3.4 Szakmaiság Végső változatban 3 oszlop szerepel: ismeretek, készségek, kompetencia

32 Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) A bevezetés ütemezése • – Az EKKR és az Országos Képzési Keretrendszer összekapcsolásának előkészítése. • – Az OKKR teljes körű bevezetésének és az EKKR-hez történő csatlakozás szakmapolitikai, szabályozási, költségvetési és intézményi feltételeinek megteremtése. Az egyes képesítésekről kibocsátott bizonyítványok utalást kell, hogy tartalmazzanak az EKKR megfelelő szintjére. •2013- Az OKKR hivatalos bevezetése, csatlakozás az EKKR-hez.

33 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az egész életen át tartó tanulás és az Európai Képesítési Keretrendszer Dr. Arapovics Mária Andragógia Tanszék 2011. november 18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések