Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A globlokál világ kultúrája ( tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A globlokál világ kultúrája ( tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július."— Előadás másolata:

1 A globlokál világ kultúrája ( tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, július 4.

2 Mottó A kultúrafejlesztés közös tudat- és tudatállapot fejlesztés, amelyet csak támogat a tudásfejlesztés, s amelyhez csak hátteret szolgáltat az civilizációs és kulturális intézményfejlesztés, és így ez önmagában alig segít sokat a tudás és tudatfejlesztésben

3 Szubjektív előhang Tizenkét éve rendeztük az első konferenciát az információs társadalomról, de ezt a prioritást most levesszük a napirendről, mert minden hatalmi, presztízs és tudásbeli ellenállás ellenére ez az áttörés jórészt végbement Kivétel több eleme (új térszerkezet, új tudáselmélet, új személyiség koncepció, intelligens civil társadalom, stb.) Az új prioritás: a tudatközpontú társadalom és kultúra, s nem remélt eredmény lenne, ha tizenkét év múlva megint mellőzhetnénk ezt a gondolkodási és cselekvési prioritást

4 Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: 1. Közösség-gazdagok – közösség- szegények 2. Információ-szegények - információ- gazdagok 3. Technológia-szegények - technológia- gazdagok 4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 6. Istenélmény-szegények - Istenélmény- gazdagok

5 Már is egy kitérő: új társadalmi tér(idő)szerkezet és térelméletei Fordista térszerkezet – fordista térelmélet Posztfordista térszerkezet – posztfordista (posztmodern) időtér elmélet Információs tér(idő) szerkezet – globális információstér-elmélet Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet Kvantum téridő szerkezet – univerzális tudatközpontú kvantumtéridő-elmélet A jövő: talán az öt modell együtt, avagy univerzális térszerkezet elmélet

6 Alapfogalmak új felfogásban Világ: univerzális térben és társadalomban létrejövő globlokál tér és társadalom, globlokál nemzet és régió, stb. Világtudat: univerzális (tér)tudat, (társadalom)tudat, (nemzet)tudat, (régió)tudat, személyes tudat-öntudat, stb. Kultúra: az univerzális, globális és nemzeti tudat- és tudásszintek, tudat- és tudástartalmak közös szubsztanciális megtestesülése anyagban, intézményben, szokásokban, mentalitásokban, stb.

7 A gondolati rendszer Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális, társadalmi-nemzeti, lokális, személyes emberi Szintenként más típusú tudatállapotok és tudásminőségek Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként)

8 UNIVERZÁLIS TUDAT Szabad és szerető kozmikus világtudat, mindenkinek kínál, nem kivételez, mindenki elérheti Az univerzális tudat-világszerkezet belső tudatszintjei és állapotai Az univerzális világtudattal egymásba fonódott az Abszolútum (és az Isten) tudat Univerzális tudat-prioritások tudatosulása A tudat (és tudás) világokról metaelmélet születik (generálisan új filozófia) Tudat és tudás világok/struktúrák lehetséges kapcsolat típusai

9 UNIVERZÁLIS TÉR Tudat és tér között: a tudat folyékony téridő, a téridő „megkövült” tudat Univerzális tudattér-világszerkezetben folyamatosan teremtődik a multiverzum Világszerkezet típusa: sok emelet, eltérő lépcsőfokokkal több központú gömbben Görbült terek/idők, tér és időnélküli terek, makró és mikróterek (a húrelmélet és bránelmélet szerint) Az univerzális térből természeti, társadalmi és tudás terek, tér/idők, tudati/tudásbeli átjárók testesülnek meg

10 GLOBLOKÁL TUDAT Globális és lokális tudat a földi civilizációban Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól Európában maradt a koloniális tudat Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudat között) Lefojtott tudattalan-tudatalatti mezők Sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő

11 GLOBLOKÁL VILÁG Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat) Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást Világhatalmi-világgazdasági domináns és alávetett terek Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudás-alapú) globalizáció A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer

12 Kitérő: a funkcionális globalizáció szerkezete Az alapszerkezete szintjei: első világ (funkcionálisan fejlett) első világ (funkcionálisan fejlett) második világ (félig fejlett) második világ (félig fejlett) harmadik-negyedik világ (fejletlen) harmadik-negyedik világ (fejletlen) és a még kimaradt világok és a még kimaradt világok Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben A szubsztanciális világszerkezet nem esik egybe a globális világstruktúrával Országrégiók (nagyrégiók, interrégiók) Nemzetek/államok a kontinentális funkcionális térszerkezetben

13 TÁRSADALMI TUDAT Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva A társadalmi tudat ugyanolyan gátló-erősítő tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező Társadalomtudat felfelé az univerzális-globális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik Személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától Hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat Hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb

14 TÁRSADALOM A társadalom tudat teremtette virtuális globális-lokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült) Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális-kontinentális tudat „megtestesülései” Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat

15 NEMZETTUDAT A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítő-tudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép- és országtudat) A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudat és tudástérként A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelen-központú lemondó tudat?

16 NEMZET Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valósága) A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudás-tudat-, azaz kultúra-központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep) Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele

17 LOKALITÁSTUDAT Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és egyéni tudatok differenciálódása Lokalitástudat: elsődleges otthon-tudat, a távoli transzcendens és univerzális tudat megismétlése (befogása, konkretizálása) Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító-szabályozó jelentudat Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet, gyűlölet, megértő, stb. tudat)

18 LOKALITÁS Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van (régió, megye, város, kistérség, község, stb.) Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő

19 Kitérő: lokalitás szerkezet Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök) Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök) Belső vált életvilág (a személyek felettes éne, egyéni tudatok) A globalizáció hatására megváltoznak a lokalizáció viszontválaszai Az információ-tudás és az ehhez való hozzáférés térstrukturáló szerepe nő

20 KULTÚRA TUDAT(A) A kultúra tudata szintenként szubsztanciálisan összesíti, egymásba fűzi és kifejezi a tudatot és tudást; Egymástól elkülönül az univerzális, globális, kontinentális, nemzeti, lokális kultúra tudat; A kultúratudat (virtuális érték, szabály- rendszer és eljárás módként) tudatosult és nem tudatosult tudat/tudás állapotok együttese; Egyszerre (1) az univerzális, globális és lokális kultúrák virtuális sűrítménye, amely nálunk (2) alapvetően tradicionális tudás/tudat, és (3) amely a modernizációban a társadalmi tudatalattiba szorult vissza

21 KULTÚRA A kultúra az egyesített tudat-tudás valósággá válását végzi el és intézményesíti Az eredmény kettős: a funkcionális produktum a civilizáció, a szubsztanciális produktum a kultúra A kultúra közismert intézményes ágazatai kiépültek, miközben a kultúrateremtés zömében mindig intézményeken túl megy végbe A tudásalapú gazdaság és társadalom gyorsan létrehozza a második funkcionális kulturális intézményrendszert

22 JELEN ÉS A JELEN TÁVLATA Tudásközpontú világmodell előtt, -globális információs társadalom közben -és a tudat-társadalom előtt A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése Húsz-harminc éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható A tudás személyes tőkévé válása - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást A tudás társadalmi tőkévé válása -a tudástársadalom kialakulása

23 PARADIGMA VÁLTÁS Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb. A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a poszttörténelemig

24 JÖVŐ-DIMENZIÓK Jövő 1.: univerzális (és spirituális) tudat és tudásfejlesztés Jövő 2.: tudat és tudásfejlesztés alapján „anyaggá/valósággá válás” fejlesztés Jövő 3.: személyiségfejlesztés – tudás és tudatfejlesztés Jövő 4.: valóssággá fejlesztés részeként szabály és normafejlesztés Jövő 5.: közlekedés az univerzális és globális téridőkben Jövő 6.: földi civilizáció és kultúra világváltása felgyorsult

25 VÍZIÓ HOLNAPRA (2020) Az emberi információ, s tudás legalább megötszöröződik ( ) Új Tudomány és poszt-tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik folyamatosan A normál és poszt-normál tudomány után jön a poszt-kolonista alapú metatudomány (poszt-tudomány) A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik kényszerítő erő a tudásfejlesztések szükségességének elfogadásáért Az új tudás alkalmazásával minimum három- négy, egymást követő technológiai forradalom fut le

26 VÍZIÓ HOLNAPRA 2. (2020) Az Európai Unióban (és máshol) a tudás- és tudatközpontú társadalom lehet az egyetlen optimális jövőmodell, vagy legalább erre indul(hat) a kontinentális önszervezés Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a digitális államban, a tudatfejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb. Az ember vagy/és a mesterséges „ember” megérkezik a Marsra és talán máshova is A mindennapi élethez egyetemi szintű végzettség kell és az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát

27 Konklúziók Már most rendelkezésre áll az új tudás, s felismerés, vagy ennek számos alapelve A globlokál világ (Európa, a nemzet, a régió, a város, a kistérség, a közösség) alapvetően tudat és tudástér (tér=téridő) Az információs társadalom, vagy az Internet alapvetően tudat- és tudástér (annyival fejlettebb, amennyivel jobban tudástér) A kultúra alapvetően a tudat- és tudástér megjelenítése, feltárása, közvetítése, stb.

28 Konklúziók 2. A személyes és közösségi részvétel értelme, célja a tudat- és tudatásfejlesztés és önfejlesztés (tudatos és innovatív) támogatása A helyi cselekvés (például a közoktatás és a közművelődés) központi eleme a tudat és tudásfejlesztés Az új kutatások (metaelméleti alapon) alapvetően a tudat- és tudatterek feltárását, állapotát, tartalmát mutassák fel Az új tudások a következő két évtizedben átalakítják a kollektív tudatállapotokat

29 Új közművelődés a láthatáron? Nyolcvanas évek forradalma: lassú szőkés a pártállam puha fogságából és ideológiájából, és részleges kilépés az intézményből a helyi társadalomba Kilencvenes évek forradalma: korlátozottan közösségfejlesztés és javuló civilizációs szolgáltatás-fejlesztés Nulladik évek forradalma (lehetne): sajnos szintén korlátozottan egyéni és közösségi tudásfejlesztés Tízes-húszas éves forradalma (lehetne): legalább korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztés, s ennek révén magas szintű tudás- és társadalomfejlesztés

30 ÜZENETEK Ha az előadást nem értették megfelelően, engem okoljanak, mert az igazság valószínűleg ez, csak nem voltam képes érthetőbben elmondani Persze a kimondás és a befogadás egyaránt tudat- és tudásállapot-függő Ráadásként a magyar társadalmi tudat és ennek kultúrája terhelt féléber tudat és az elavult korszellem gyakran nem fogadja be a régi/új tudásokat A nem megfelelő értés korrekciója mindenki számára lehetséges

31 ÜZENETEK 2. Elég megjegyezni, hogy a tudatszintek és tartalmak generálják (interaktív módon) a tereket, a társadalmakat és a kultúrákat Elég megjegyezni, hogy a világon egyetlen univerzális és mindennapi esély van: az egyéni és közösségi tudat- és tudás-önfejlesztés Elég megjegyezni, hogy erre nem vagyunk felkészülve, de a mozgástér (téridő) csak általunk korlátozott, egyébként korlátozatlan HEURÉKA!

32 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba


Letölteni ppt "A globlokál világ kultúrája ( tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július."

Hasonló előadás


Google Hirdetések