Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Új paradigmák, új jövőalternatívák (hipotézisek, 2008-2015) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke ISBN 978-963-87857-4-9.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Új paradigmák, új jövőalternatívák (hipotézisek, 2008-2015) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke ISBN 978-963-87857-4-9."— Előadás másolata:

1 1 Új paradigmák, új jövőalternatívák (hipotézisek, ) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke ISBN

2 2 Előhang

3 3 Mi vár ránk most?  A földi civilizáció világa végképpen válságban van, menthetetlenül  Ez nem csak ökológiai és gazdasági, hanem társadalmi és lelki válság, csak a válság nagysága és mélysége a kérdés  Megszülettek már a válság megoldásához szükséges új paradigmák, amelyeket viszont még a hagyományos tudomány vagy közgondolkodás nem fogadott el  A világban azért nincs még politikai vagy társadalmi evolúció vagy forradalom-hullám, mert hiányoznak azok az eszmék és célok, amiért sokaknak egyszerre fel lehetne lépni  Az összetett és hideglelős világválságok kikényszeríthetik az új gondolatok elfogadását és az új megoldások napirendre kerülését

4 4 Mi jellemez most minket? (hagyományos társadalmi szakadékok) Minden kontinens, nemzet, ország, társadalom leírható a legfontosabb konfliktusokkal, társadalmi válságokkal: 1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok 2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok 3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok 4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok 5. Térségi szegények - térségi gazdagok 6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok 7. Családi szegények - családi gazdagok 8. Stb.

5 5 Hol tartunk most? (néhány mai konfliktus) A mai jellemző társadalmi szakadékok:  Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek)  Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi, politikai, vagy demokrácia tőke elosztása)  Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)  Identitás szegények – identitás gazdagok (integrált bizalmi, kötődési tőkék különbségei)  Stb.

6 6 Milyen új válságok (társadalmi konfliktusok) lesznek? 1. Közösség-gazdagok – közösség-szegények 2. Információ-szegények - információ- gazdagok 3. Technológia-szegények - technológia- gazdagok 4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 6. Istenélmény-szegények - Istenélmény- gazdagok

7 7 Mit üzenhetünk most?  A jelen: totális válság – a jövő pedig tragédia, vagy újrakezdés, ám gyökeresen más valóság lesz →  Minden most kezdődik, hiszen új tér és idő van  Az ajtók és ablakok kinyílnak, az ég is feltárul, új remények ébrednek, de viharok jönnek <  Az új paradigmák új gondolkodást hoznak  Lehet új víziónk, saját programunk <  Az új tudás elérhető és nincs akadálya az új elmeállapotnak és tudatállapotoknak <  Új kollektív tudatállapotokba léphetünk <  A 21. századot az új nemzedékek hozzák el – vagy rontják el (az ifjúság „lázadások”) <  Ma senki nem fogja a kezed, félhetsz, eltévedhetsz, de a személyes-kollektív tudatmezőkben továbbra is Te lehetsz Az; haza találhatsz, mindenkivel együtt lehetsz <

8 8 Mit tudatosítsunk ben?  A tények szellemi és társadalmi konstrukciók  Az új és releváns tudásokból konstruált szellemi modellek hiányoznak  A posztmodern, globális világválságot hozó, sőt haldokló, önpusztító, világrend helyett új világrend- modell (és az alternatív fejlődéseszme) kerestetik  Szükség van nemzetek-feletti, nemzeti és lokális agytrösztökre, avagy alternatív – és értékközpontú - tudásokra építő új tudásközösségek hálózataira  Új és stabil globális, nemzeti és lokális diskurzusok kellenek  A sokféle fenyegetettség ellen a lokális civil társadalmak és intézményeik új társadalmi működés módokat és kollektív tudatállapotokat dolgoznak ki

9 9 Mit tudatosítsunk előtt?  A tízes évek első felében (2012 környékén): várhatóan két alternatíva előtt áll a világ – vagy lesz, vagy nem univerzális-globális kollektív tudatemelés  Mind a két alternatívára készülni kell  Ha lesz, ha nem lesz két alternatíva, akkor is új alternatíva jön: lassú, de folyamatos, akár egyre gyorsuló személyes és kollektív tudatemelés  A magasabb tudatállapot párhuzamosan épül egyéni, lokális, nemzeti, globális-univerzális és talán multiverzális szinten  A lecke végérvényes: minél magasabb tudatszinten van valaki, annál tudatosabban törekednie kell a párhuzamos magasabb tudatállapotok emelésére  Ehhez képest nincs más alternatíva!

10 10 Tartalom  Előzetes tételek (1-5)  Új paradigmák (minimum – a lehetséges ból)  Európa jövő-forgatókönyvei (minimum hét forgatókönyv - a régi és új paradigmák alapján is)  Új remény előtt (új értelemadás)

11 11 Előzetes tételek (5)

12 12 (01) A jövő, mint új paradigma  A korszak- és gondolkodás-váltás leírásához használt fogalompár: régi paradigmák és új paradigmák  A jövő egyszerre lokális, nemzeti, európai és univerzális globlokális tér, vagy helyesebben téridő  A jövő (részleges vagy teljes) autonóm szereplője egyrészt az emberiség, másrészt saját élő bolygónk, harmadrészt az emberiség kollektív tudata is  A jelen kényszerpályái hatnak rá, de többé nem tartják fogságban; a jövő most szabadabb lett a körülményektől és a korszellemtől  A 21. század egyik fejleménye: a jövő nagyobb arányban függ saját jövőképünket, jövőkoncepciónktól, jövőakaratunktól, mint a múlttól vagy a jelentől  Evvel párhuzamosan az euroatlanti kultúrában soha nem látott jövőhiány és/vagy jövőreménytelenség van  A tervezett változtatások és a spontán változások hálózatot alkotnak, ezeket komplex tervezési folyamatba integráljuk

13 13 (02) Régi és új paradigma  A régi paradigmák „uralma” ellenére már az új paradigmák korát éljük, a közeljövő az új paradigmák elterjedése és érvényesülése lesz  Az új paradigma új gondolkodás – túllépés a naturális, anyagelvű valóságon, a testen és a fogyasztáson, stb.  Avagy visszatérés az igazi „valóságokhoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes  Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, sőt a tudatig, a világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb.  Új világteremtés: bent - és kint is. A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a tárgyi-anyagi következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra)  Gyors váltás indult el: a naturális történelemtől eljutunk a poszttörténelemig. Ideák cselekednek velünk.

14 14 (03) A szabályfeletti paradigmaváltások  Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át  A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigma- váltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben „irracionális” aktusok  Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek- tudások, példák  A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget – új kognitív funkciót – új beállítódást – új világlátást - stb. És új közvetítő közösséget és technológiát  Mindenesetre ma ismét új paradigma (új paradigmák) jönnek - újra villámcsapás-szerűen?

15 15 (04) 21. század előzetes képe   Bármilyen felfoghatatlan, de a század most már véget ér – talán nem pusztító robajjal   Legkésőbb a 21. század második harmadában felfoghatatlan változások mennek végbe – talán nem pusztító robajjal   A változásokhoz szükséges új tudások jórészt készen állnak – a társadalmak számára ezek valószínűleg egyelőre felfoghatatlanok   Az ehhez szükséges új technológiák jórészt szintén készen állnak – ezek még gyakran a gazdaság számára is felfoghatatlanok   A múlt és a jövő tehát szemlélhető, értelmezhető – az igazi veszélyforrás ismét az átmenet és egyben a jelen lehetetlensége – itt az új jövődiskurzus!   Magyarország (és Európa) ma csak a fenntarthatatlanság finom drámáit vagy már a paradigmaváltást is érzékeli? Készülünk-e már a paradigmaváltó új időkre?

16 16 (05) A mozgástér újragondolása (egyesített új társadalmi tér felfogása) személyes és társadalmi tudás egyéni és közösségi (nemzeti) tudat demokrácia (helyi demokrácia) állam (és közigazgatás) egyén (helyi polgár) társadalom (helyi társadalom)

17 17 Új paradigmák (1-20…25…)

18 18 1. Új valóság és valóságkép  Az új valóság összetett és sokdimenziós valóság: első és második természet, személyes és kollektív tudat, szellemi valóság, transzcendens valóság, virtuális valóság  A valóság térben (téridőben) megjelenő sokszintes valóság: vertikális, horizontális és ugyanakkor térfeletti valóság  Az élő, ön”változtató”, „tudatos” természet nem azonos a halott és/vagy létező, anyagként-tárgyként kezelt természettel  A fizikai vagy naturális valósággal nem keverhető össze a szellemi valóság (a kollektív tudás vagy elme)  A gazdaság nem csak termelés, árucsere és gazdasági piac, hanem szintén sokvektorú (természeti, társadalmi, szellemi, mentális, stb.) valóság  Az élő, önfejlesztő társadalom nem azonos az „objektív”, alávetett, manipulált társadalommal (látható és láthatatlan)  A gazdaság, a társadalom vagy az állam egyszerre funkcionális és szubsztanciális valóság  Minden valóság élő szervezet, teremtett és teremtő, amelynek saját törvényei, önálló programjai, önmozgásai, kapcsolódásai és hálózatai (stb.) vannak

19 Valóság-szintek, dimenziók  Valóság (és egyben téridő) szintek: transzcendens, szellemi, természeti- környezeti, globális-univerzális, kontinentális, társadalmi-nemzeti, lokális, személyes emberi  Valóság-szintenként más típusú tudatállapotok és tudásminőségek  Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan  A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra  A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként)

20 Integrált konklúziók  Sok valóság, sok tudat  Sok világegyetem, sok téridő  Sok globalizáció/lokalizáció  Sok állam és önkormányzás  Sok gazdaság és gazdaság tudat  Sok társadalom és kollektív téridő  Sok nemzet és nemzeti minőség  Sok Én és sok tudat minden emberben  Sok tudás, sok tudomány ugyanarról  Sok a sok → a sok sok viszont EGY

21 A jövő valósága nem csak a fizikai síkon dől el  Ha a valóság (és nem-valóság) egyszerre sok sík, dimenzió vagy vektor, akkor a jelen és főként a jövő valósága ugyanígy sok síkon (dimenzióban, stb.) és a síkok mátrix-rendszerében dől el  Ha a jövő bármilyen eleméről (ember, gazdaság, társadalom, stb.) gondolkodunk, csak az lehet a kiinduló hipotézis, hogy a sok síkon egyszerre végbemenő változások közös eredője teremti az új valóságot/tudatot  Ha a jövő részben, vagy nagyrészt tőlünk, víziónktól, akaratunktól függ, akkor egyaránt vizsgáljuk meg, hogy a fizikai, szellemi, lelki, tudati (mentális) vagy spirituális síkon milyen jövőt és hogyan tervezünk magunknak  A valóság szintjei megnyílnak egymás felé, egymás között, s a valóságsík-mátrix kölcsönös kapcsolatai aktivizálódnak  A paradigmaváltást jelentő - idő szövetén létrejött - átjárhatóság nem más, mint a valóság- és térszintek közötti átjárhatóság megteremtése  A jövőteremtésben minden síkon (dimenzióban, stb.) önteremtő, önfejlesztő partnereink vannak, akikkel minimum strukturált párbeszédet folytassunk

22 22 2. Új tudat-koncepciók  Nincs tudományos megegyezés a tudatról, sőt nem is lesz a közeljövőben  A tudatot egyaránt kutatja az elméleti fizika, az idegtudomány, az agykutatás, a pszichológia, vagy a társadalomkutatás  Mindegyik tudomány más tudat (és elme) fogalmat használ  Amíg nincs egyesített fizika elmélet, biológia (vagy élet) elmélet, addig a hipotézisek kizárják egymást  A naturális valósággal foglalkozó tudomány a tudatot csak fizikai valóságként keresheti  A társadalom is megosztott: egy része a tudatot az agy termékének, másik része a tudat önállóságát és elsődlegességet fogadja el  A tudat a 21. század talán legfontosabb kérdése

23 Személyes és kollektív tudatszerkezet Egység tudat Egység tudat  Abszolútum tudat  Isten tudat  Kozmikus tudat  Tiszta tudat  Fél-tiszta tudat  Éber tudat (+ álom, + mélyalvás)  Fél-éber tudat  (Éber)tudat vesztett  Tudattalan Egység-tudat Egység-tudat  Istenfeletti egy-tudat  Szakrális emberiség tudat  Panteisztikus tudat  Megvilágosult közösségi tudat  Közösségi tudat és szintjei  Társadalmi tudat és szintjei (globális, nemzeti, lokális)  Manipulált tömegtudat  Társadalmi tudat (félig) elvesztése elvesztése  Társadalmi tudattalan

24 24 3. Új anyag-hipotézis  Nem az anyag teremti a tudatot, hanem a tudat hozza létre az anyagot, amelyen keresztül megnyilvánul  Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől  Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű  A kvantumfolyamatok valószínű eseményei: valószínűség-hullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok  Szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet  A helyhez nem kötött hatások és események elve  Választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervező  A helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)  stb.

25 Agy, elme – és mi még?  Az agy: test, ám most derül ki, hogy az atom, a molekula (stb.) nem csak fizikai valóság  Az elme: érzékelés és gondolkodás  A tudat: nem test, nem az agy terméke, nem az elme, sőt nem a lélek  A tudat: személyes tudat és kollektív tudat  Hipotézis: minden DNS-nek van egy párja, a fantom-DNS. Ez lenne a tudat testi megjelenése?  A Szentlélek (vagy: Önvaló) benne van minden atomban, minden DNS-ben?  A tudat a világegyetemben ugyanolyan elsődleges, mint a t é r, az idő vagy elsődlegesebb, mint az anyag  Az embert nem az k ü l ö nb ö zteti meg a t ö bbi é lől é nytől, hogy tudata van, hanem az elt é r é s a tudat fokozataiban van  Az ember kettős ÉN-nel (Self-fel) rendelkezik (személy – külső ÉN – és a transzcendens Én; ez már például a védikus tudás egyik alapállítása is volt

26 26 4. A gondolatteremtés  A gondolat teremtőerő →  A gondolkodás feltétele saját nézetrendszerünk megkérdőjelezése és felfüggesztése  Az aktuális elméletekbe transzformálódott korszellem megkérdőjelezése és folyamatos vitatása  Minden általunk felfogható régi és új elméleti konstrukció iránti nyitottság elérése  Minden létező és létezés valósághoz kötöttségének és transzcendens meghatározottságának feltételezése  Az emberi gondolkodás racionalizációja, differenciálódása és specializációja után most újra összegzésre, egységesítésre és általánosításra törekvés

27 Új gondolkodások, új diskurzusok  Két szellemi út: elmélet és/vagy filozófia-alkotás az Egészről (totális metafilozófia) vagy valamelyik Részről (például az egyesített fizikaelmélet vagy az életelmélet)  Kettős a feladat is: az új paradigmák szerint folytatni a gondolkodást és/vagy kutatást: avagy dolgozni az összetett Egész-filozófiáján és – a közjó és a jó-jövő iránti elkötelezettségből – az új társadalom/gazdaság- /stb. metafilozófiáján  Az elmélet a tudományon belül marad, a filozófia kilép belőle, s integrálja a metafizikát és a transzcendens tapasztalatot is; egyedül az (új) filozófia mellett lehet dönteni;  Az Egész filozófiája felépíthető „alulról”, az élő anyagból, vagy „felülről” a legmagasabb tudat- és intelligencia megközelítésből kiindulva; vagy egyszerre minden oldalról (például egy gömb-modell alapján)

28 28 5. Új logika  Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem  Neumann János bővítése: igen - nem - lehet  Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad)  Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a „van” kitiltása)  értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.)  négy görbült dimenzióban: igen(n)…….igen(1)..igen/nem.. nem(1)….…nem(n) igen(n)…….igen(1)..igen/nem.. nem(1)….…nem(n)  metalogika, logikai tér, logikai hipertér-hiperidő

29 29 6. A tudás és az új tudás   Az emberiség új tudásokat (avagy új paradigmákat) hozott létre   Ma fergeteges és gyönyörűséges tudás-forradalom tombol   A civilizáció tudása ma 1-1,5 évenként kétszeresére nő, öt év alatt így az információ/ismeret mennyisége legalább megötszöröződik   Ez minőségi váltás is: az új tudomány és poszt-tudomány születése révén új tudás (új valóságkép, új emberkép, stb.) jön létre   A normál és poszt-normál tudománnyal párhuzamosan érkezik a poszt-kolonista alapú metatudomány (új- tudomány modell)   Az ismeret és tudás mennyiségi és minőségi változása előbb-utóbb kikényszerítheti az új oktatást és az új képzési intézményeket   Az új tudás alkalmazása közben minimum három-négy, egymást követő technológiai forradalom fut le (az oktatás technológiában is)

30 A tudástér (szellemi hipertér)  A kollektív tudás tér: szellemi hipertér, kollektív (vagy kreatív) intelligencia, avagy kollektív elme  Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális, társadalmi-nemzeti, lokális, személyes emberi  Szintenként más típusú tudásminőségek és tudatállapotok (a tudásminőség tudatállapot függő)  Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan  A valóságteremtés évezredek óta funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra  A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként)

31 31 7. Új tudomány-típusok  Négy párhuzamos tudomány (normál-, poszt-normál-, poszt- és meta-tudomány)  Normál tudomány: anyagelvű, a naturális valóság sikeres kutatása  Poszt-normál tudomány: új „anyag”elvűség, a poszt- naturális valóság bevonása a kutatásba  Poszt-tudomány: elme/tudat/szellem elvűség, a naturális valóságon túli valóságok feltárása  Meta-tudomány: egyesített filozófia (minden eddigi tudomány egyesítése és a csúcsvalóság hipotetizálása)  Nem csak a szűken vett természettudomány a tudomány  Az uralkodó tudomány a normál tudomány, de a poszt- normál tudomány a paradigmaváltás elindítója  A normál-ember sem kényszerül az anyagelvű, naturalista normál tudomány elfogadására  A társadalmakkal a tudománnyal partnerséget akarnak

32 Találkoztál-e már az új tudománnyal?  Kezedbe került el A tudat forradalma című könyv? (László Ervin, Stanislav Grof, Peter Russell)  Megtaláltad-e R. A. Wilson Kvantum pszichológia című könyvét?  Kivetted a könyvtárból Michio Kaku Hipertér című elméleti fizika könyvét?  Megnézted-e Az élet rejtélyének megfejtése című DVD- filmet?  Láttad-e a Mi a csudát tudunk a világról című filmet?  Tudsz-e arról, hogy most megjelent Tasi István könyve (Mi van, ha nincs evolúció)  Olvastad-e a Mi a füttyöt... tudunk? című könyvet?  Megkeresed-e Ken Wilber könyvét (A Működő Szellem rövid története)?  Tanulmányoztad-e a Metaelmélet, metafilozófia című könyvet?

33 33 8. Az ember és az új emberkép(féle) Abszolú- tum (Istenség) poszt-ember (felfoghatatlan, formafeletti misztikus Isten/ember/tudat) egység „ember” (egységbe olvadás az Abszolútummal, nincs elkülönült ember és tudat sem) Isten transzcendens ember (vallásos, szent ember) Isten ember, isten tudatú ember (egység az Istennel, az Isten-tudattal) bölcses- ség tudati ember (bölcs, szerető, én- teremtő, kozmikus ember) kozmosz-ember, univerzális tudat ember (egység a fizikai univerzummal és kozmikus tudattal) tudás gondolkodó ember (beszélő, meg- értő, tudást teremtő-alkalmazó ember) tudás-ember (elmélyülés és integráció a külső tudással, s a tudástudattal) lélek lelki ember (szociális, gazdálkodó, munkát végző, ego- és korlátozottan én-központú ember) interperszonális ember (azonosulás a másik ember és sok ember helyzetével, lelkével-tudatával) érzel- mek, stb. érzelmi ember (menekülő-szabaduló ember, boldog-boldogtalan ember) kiáradó-befogadó ember (empátia más emberek és más csoportok élményeivel) agy, elme elme-ember (idegrendszer, agy, az agy reprezentációi, stb.) kollektív elme-ember (öntudatlan vagy/és tudatos találkozás a kollektív elmével) fizikai test fizikai-biológiai ember (és őstudat, tudattalan, stb.) idő és térfeletti fizikai ember (személytelen együttrezgés az elődökkel és utódokkal)

34 Polgár és állam viszonya (1) 1. Állami túlsúly, állampolgári alávetettség (alapmodell, avagy kvázi demokrácia): a polgár nem autonóm, közvetetten és/vagy direkten alávetett, az állam viszont erős, központosított, s uralkodik, bár ez az uralkodás még nem jelent okvetlenül totális kiszolgáltatottságot, de sokféle veszélyeztetetttséget igen! 2. Diktatórikus állam, kiszolgáltatott állampolgár (demokrácia hiány, szocialista „demokrácia”): az adott államban kialakul a diktatúra, az egyes egyénnek sem beleszólási, sem döntési kompetenciája nincs, sőt egyénileg (politikailag, gazdaságilag, társadalmilag, lelkileg) durván kiszolgáltatott 3. Demokratikus állam, közvetett állampolgári részvétel (klasszikus demokrácia): a polgári állam és állampolgára között félig-meddig egyensúly van, az állampolgár a képviseleti demokrácia keretei között – elvileg - közvetett módon részt vehet a döntések előkészítésében és akár a döntések végrehajtásának ellenőrzésében is, de a modellnek ma már olyan összetett deficitje van, amely a modellen belül nem korrigálható

35 Polgár és állam viszonya (2) 4. Közösségi állam, közösségpolgár (közösségi-organikus demokrácia): az állam és az egyén egyaránt alá van rendelve a közösség vagy tágabban a társadalom érdekeinek és értékeinek, elvileg anélkül, hogy lényegesen csorbítaná az állam és az egyén normális autonómiáját. A történelemben korábban csak rövidebb és átmeneti ideig jött létre, ezért ma alapvetően inkább ideának tekinthető. 5. Részvételi állam, közvetlen közösségpolgári részvétel (közvetlen demokrácia, részvételi demokrácia, elektronikus demokrácia): Ez az interaktív viszony egy nem elidegenedett államot és nem elidegenedett polgárt feltételez. Ebben a kapcsolatrendszerben valódi egyensúly és kölcsönös, szintén organikus felelősség jön létre a két fél között. 6. Poszt-szekuláris állam, spirituális polgár (spirituális-szakrális, vagy poszt-szekuláris, vagy tudatalapú demokrácia): Ez a hagyományos szakrális és a hagyományos képviseleti/ részvételi demokrácia modell egyesítése. Ebben a kapcsolat- rendszerben szintén valódi egyensúly és kölcsönös, szintén organikus felelősség jön létre a két fél között, de ennek „tartalmi” alapjai vannak a kollektív tudatban vagy/és kollektív intelligenciában, stb.

36 36 9. A globalizáció természete A látható-láthatatlan világ, az objektív-szubjektív valóság, s pillanatnyi-történeti alakzata, a globális és lokális világ/tudat egyszerre létezik négy szinten: →  kint, a földi civilizációban, globális szinten  az egyes ember életében és környezetében (a lokális világban),  bent, a személyes tudatunkban,  végül a földi civilizáció kollektív tudatában is A globalizáció így párhuzamosan négy szinten megy végbe, avagy minimum négyszintes globalizáció ez, amely mind a négy szinten külön- külön is értelmezhető A globalizáció így párhuzamosan négy szinten megy végbe, avagy minimum négyszintes globalizáció ez, amely mind a négy szinten külön- külön is értelmezhető A globalizáció metaelmélete a négy típusú globalizáció egyesített elmélete A globalizáció metaelmélete a négy típusú globalizáció egyesített elmélete

37 Az új globalizáció  Történetileg más több globalizáció-modell volt, a jelenlegi két világmodell (a pénzpiac-központú újkapitalizmus és információs kapitalizmus) ötvözete  Globalizáció belső szerkezete: az univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat)  Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást  Az információs korban a világhatalmi-világgazdasági domináns és alávetett terek közötti törésvonal egyelőre nem légiesedik  Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudás- alapú) globalizáció különböző modellé válik  A kollektív tudat hiperterének alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér  A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer

38 A globális kollektív tudat  Globális és lokális kollektív tudatnak kardinális szerepe van a földi civilizációban, ám a kollektív tudat összetett (fizikai-posztfizikai) megértése egyelőre csak féligkész  Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat  Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól  Európában maradt a koloniális kollektív tudat – hiányzik az univerzális tudat  A kollektív tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudat között)  Lefojtott tudattalan-tudatalatti mezők vannak – ezért a kollektív tudattalan elmélete hamarább született meg  A kollektív tudat domináns tudatformáiban gyakran sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő

39 A lokalizáció-elmélete  A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás  Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)  A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)  A természeti és társadalmi lokalitás, mint a világ- mentőöve  Az új társadalom (és társadalmi tér) első, alacsony szintje a lokalitások vertikális-horizontális hálója  Az önellátás részleges lehetősége  A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás?  Lokalizáció és új közösségek, autonóm csoportok és új gyülekezetek

40 Új lokális szerkezet  A fizikai/természeti síkon a felső életvilág (régió, megye, stb. – felfelé belenyúlik a nemzeti/társadalmi létvilágba)  Alsó életvilág: összetett társadalmi téridő Környező világ (kistérség, település) Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, egyén) Kéznéllévő világ (család, egyén)  Belsővé vált életvilág (a személyek felettes éne vagy egyszerűen: az egyéni ÉN)  A globalizáció hatásai és a lokalizáció viszontválaszai – védekezés kifelé, belülről globális szintre emelés (libikóka- szerep)  Az információ és tudás megszerzésének feltétele nem más, mint a térstrukturáló hozzáférés esélyének megteremtése minden polgár számára  A lokalitás is egyszerre társadalmi, gazdasági, szellemi és szakrális valóság: a közvetlenül átélhető és oltalmazó világ  A lokalitás erősítője és esélye a folyamatosan újraszülető lokális tudat

41 Az új (vagy tudásvezérelte) gazdaság  Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás  A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.)  Szintén új fejlemény: a pénzpiac központú újkapitalizmus is lép és „elnyeli” a tudásgazdaságot, ám az alternatív gazdaság esélye nem rosszabb  Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható  Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot  A tudásgazdaság viszont a globális gazdasági egyenlőtlenségeket csak részben tompítja  Az új gazdaság nem kezeli a folyamatos válságokat, a manipulált, részlegesen piacelvű gazdasági szisztéma uralkodó marad

42 A poszt-piacgazdaság?  Az elfáradás törvénye. A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje lassan halad, az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére, de mi a megoldás?  A kiáradás törvénye. A gazdaság kilépett a gazdaság medréből – ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára  A végjáték törvénye. A klímaválság (is) felborítja a gazdaságot. A szociális piacgazdaság helyett/mellett például a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság?  A paradigmaváltás törvénye. A jövő poszt-piaci gazdasága új modellt teremt, amely egyszerre lesz önellátó és univerzális gazdaság, egyszerre lesz a helyi „pénz” és a globális valuta gazdasága: ember, társdalom, erkölcs és spiritualitás vezérelte gazdaság lesz

43 Új tulajdon modellek  Jelenleg két uralkodó tulajdon-modell van: a magántulajdon és az állami tulajdon  Ez a két tulajdonforma önmagában – már a kizárólagosságuk miatt is – nem alkalmas a gazdaság működtetésére sem  Két korábbi tulajdonforma visszaállítása elkerülhetetlen: a közösségi tulajdoné és a szakrális tulajdoné  Közösségi tulajdon például a termőföld egy része, amelyre egy-egy önkormányzat kezelői jogot kaphat  Szakrális tulajdon például a Szent Korona, amely felett sem az állam, sem valamelyik egyház nem rendelkezhet  Nemzeti tulajdon például az Országgyűlés épülete, amelynek kezelői joga a mindenkori Magyar Országgyűlésé  Az egyik új tulajdonforma lehet a tudástulajdon, amelyet majd egy tudáshivatalnál lehet regisztráltatni, és aztán akár a tudástőzsdére is vihető  Megfontolandó az oszthatatlan családi tulajdon bevezetése

44 A társadalom-teória  A társadalom két dimenzió vagy vektor: funkcionális valóság és szubsztanciális (szűkebben organikus) tudat  A társadalom sokszintes: globális, kontinentális, nemzeti, lokális (lásd az anyag sokszintes szerkezetét)  A társadalom – szemben az állammal - alapvetően civiltársadalmak hálózata, és már virtuális is létező valóság  A fizikai, biológiai és szellemi fraktálok mellett vannak társadalmi fraktálok  A társadalom nem ipari és már nem poszt-ipari, de jórészt információs, s kis részben tudástársadalom már  Nálunk (is) a politikai és gazdasági intézmények a globális- kontinentális és nemzeti tudat „megtestesülései”  Nálunk az állami/önkormányzati intézmények a kontinentális és társadalmi résztudat produktumai  Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam  Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat

45 Társadalom és civil társadalom  Alávetett társadalom (feudális társadalom, ipari társadalom, stb.): mivel a a közösségi-társadalmi tudatok értékvesztése és értékcseréje döntő mértékben támogatta az alávetett társadalom típusok elterjedését, ezért a tizenkilencedik- huszadik század társadalmai – különösen erős állam esetén – elidegenedett társadalmaknak minősíthetők.  Államosított társadalom (nemzet-szocialista társadalom, szocialista társadalom, stb.): egyetlen diktatúra sem lehet olyan erős, hogy a társadalmat teljesen szétverje, sőt minden diktatúra rákényszerül arra, hogy látszattársadalmat konstruáljon és abban látszatközösségi kapcsolatokat építsen ki, amelyeket egyes társadalmi csoportok akár a magukévá is tehetnek.  Demokratikus társadalom (polgári társadalom, posztszocialista társadalom, újkapitalista társadalom, információs társadalom, stb.): Ez a társadalommodell kicsit függetlenül a politikai berendezkedéstől az egyes embert elvileg nem tekintik ellenségnek, de finoman rafinált kiszolgáltatottsági rendszert hoz létre, noha az embert megpróbálják beemelni, cselekvésre ösztönözni az állami/politikai berendezkedés keretei között.

46 Társadalom és civil társadalom  Közösségi társadalom (nemzeti társadalom, közösségi társadalom, szakrális – vagy poszt-szakrális - társadalom, stb.): A civilizáció történetében sokféle közösségi társadalomtípus alakult ki, a korábbi korszakokban egyébként is domináltak a hagyomány alapú társadalmak és tulajdonképpen a nemzeti társadalmak is mélyen kötődtek az adott ország és kultúra hagyományaihoz. Mára a közösségi, poszt-közösségi társadalom modelljei újra felértékelődnek az általános értékválság, a túlhajtott individualizáció, az ürességet növelő túlfogyasztás hatására.  Intelligens és kollektív tudat központú civil társadalom (tudástársadalom, tudatközpontú társadalom, stb.): a következő ötven-száz év egyik új típusú társadalommodelljei minden- képpen a tudás és az innováció központú, kreatív társadalom típusok lesznek, amely alapvetően kötődnek egyrészt a posztmodern, mediatizált infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, másrészt pedig a magasabb minőségű kollektív tudatok „szervezte” új életformákhoz

47 Nemzet és minőség  A nemzet mindenekelőtt minőség, tudatminőség, lélekminőség, tudásminőség (lásd: a védikus Hamsa fogalmat – a kasztok feletti minőség)  Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valósága)  A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás  A nemzet funkcionális szerepe: államként (államnemzetként) a fennmaradás és autonómia intézménye  A nemzet megtartása ma viszont kevésbé állam- nemzetként, hanem főként tudás-tudatnemzetként, azaz hagyomány- és szakrális alapú, kultúra-központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep)  Nemzeti megmaradás egyik alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele

48 Nemzet tudat, magyarság tudat  A (kollektív) nemzettudat egyúttal sajátos és egyedi társadalomtudat, közvetítő-tudat, azaz kollektív tudatminőség  Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja (az egyesített fizikamező egyik rétege?)  Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép- és országtudat)  A nemzet tehát nem elsősorban politikumként vagy államként tételeződik, hanem tudat és tudástérként  A magyar nemzettudat egyszerre tradíció központú heroikus és jelen-központú lemondó tudat? Hagyomány, jövő és/vagy alternatív tudat?  Újra, vagy végképp aktuális: építkezz, ne politizálj! (persze az építkezés is – magas rangú - politizálás)

49 A spirituális önépítés feladatai  Az első igazság változatlan: Isten velünk van, s mi vele vagyunk – kössük össze a Fentet a Lenttel  A második igazság sem változott: a nemzet a tudatminőség (tudásminőség, lélekminőség) képviselete  A harmadik igazság ugyanaz: a magyar kollektív tudatszint, és ennek révén (is) minden egyes ember, s evvel (is) az egész emberiség tudatállapotának emelése  A negyedik szintén ismert: az univerzális magyarság járjon az élen a bolygónk és a galaxisunk megmentésében  Az ötödik fontosabb, mint valaha: a szellemi magyarság terjessze és fogadtassa el az új gondolkodást, az új paradigmákat, az új tudatosulást  És nem utoljára: legyen mindig készen, most különösen, az univerzális-spirituális világváltás ösztönzésére, valóra váltására

50 A gyakorlati nemzeti tudatemelés és önszerveződés  Átfogó, sok szintű nemzeti stratégia készítése – a valóság minden dimenziójára; rövid, közép és hosszú távra; egyaránt globális, nemzeti és lokális szintre  Mindenki csendes, pontos, felkészítése az új paradigmák szerint – kollektív tudás- és tudatemelés széles körű képzés segítségével  Nyugodt, békés, új tudatosságú önszerveződés – civil és spirituális intézmények alakítása és hálózatba szerveződése (nemzeti szövetség, tudásműhelyek, közösségi egyetemek, szerzetesrend, internetes televízió csatornák, stb.)  Spirituális, szociális, helyi, részben önellátó, fenntartható gazdaság kiépítése – első lépésként lokális szinten és részben nem piaci formában  Először belső működési rendként több szinten (közvetlen és elektronikus) részvételi demokrácia  A legalkalmasabbak személyes tudatállapotának magas szintre emelése, s a legmagasabb új tudás elérhetővé tétele és átadása  Lehetőleg minél több nemzet és önszerveződő csoportjainak megnyerése az új világrend építése érdekében

51 Az állam és új államkép  A mindenható piacgazdaság és a mindenható állam elmélete egyaránt kifulladt és a két illúzió leépült  Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete lenne – a társadalom ellenőrzött intézménye  Az állam és a társadalom szétszakadt - az „újravarrás” egyelőre nem indult el  Az uralkodó, hatalomtípusú, drasztikus állam Kelet- Európában is tarthatatlan?  Az egyeduralkodó és egyedül cselekvőképes állam reménye leszerepel?  A fejlesztő, digitális állam ismét civilállam lesz?  A regionális állam önmentő vagy/és fejlesztő állam irányában erősödik?  A biztonság-garantáló állam fontosabbá válik, mint az emberi jogokat garantáló állam?  Az ENSZ Globális Kormányzási Fórum új javaslata: a részvételi állam

52 Új állam-modellek  Globális állam-modellek: a) globális parlament és kormány, b) az államok intézményesített együttműködése, c) független globális hatóságok hálózata, d) állam nélküli (globális) jog, e) globális önszabályozó rendszer, f) globális részvételi állam és globális civil intézmények, g) elektronikus világ”kormányzás”, h) globális intézményesített civil társadalom, i) globális tudatos kollektív (nemzetek feletti és nemzeti) tudat – tudat”kormányzás”, j) több alternatíva kombinációja  Lokális állam-modellek: a) lokális parlament és helyi kormány (új városállam), b) térségek és települések intézményesített együttműködése, c) államtól és helyi önkormányzatoktól független hatóságok rendszere, d) lokális önszabályozó rendszer „központ” nélkül, e) lokális részvételi önkormányzás és demokrácia, f) elektronikus lokális e-parlament és digitális „kormány”, g) lokális – és intézményesített – civil irányítás, h) lokális tudat”kormányzás”, i) több alternatíva kombinációja

53 E-állam - e-közigazgatás  Az e-állam és az e-közigazgatás az egyik elveszett paradigma?  Az elektronikus virtuális-démosz mégis megszületik  Első lépés a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell)  Az új típusú globális és lokális demokrácia intézményesülése  A választó joggal való élés e-kiterjesztése  Alapvető feltétel a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése vagy a képviseleti demokrácia visszafejlesztése jön  Az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése  e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése  A posztmodern demokráciaelmélet után jöhet a részvételi szakrális demokráciamodell?

54 Demokrácia-modellek Ipari Korban Ipari Korban  Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett  Állampolgár – (ipari) állam – polgári társadalom – képviseleti demokrácia Szocialista Korban  Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett  Állampolgár/államosított polgár – pártállam – államosított társadalom – szocialista „demokrácia” Információs Korban Információs Korban  Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett  (esélyként) Hálózati polgár – digitális állam – intelligens társadalom – e-demokrácia A következő negyedszázadban  Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett  ?

55 A jövő demokrácia-modelljei  Ismét új globális demokrácia modell szükséges – az új valósághoz és az új ideákhoz kötve  Az új modellt csak társadalmilag is támogatott érték- konszenzuson alapuló ezoterikus demokrácia-elmélet fogalmazhatja meg  Ez egyfelől egy olyan modell lehet, amely egy komplex, összetett demokrácia-mátrix, horizontálisan és vertikálisan (demokrácia-mátrix elve)  Másfelől ez a modell nem szolgálhatja csak a társadalmi előnyöket ötvöző társadalmi (uralkodó) csoportok és kiszolgáló rétegeinek érdekét (civil demokrácia elve)  A torzó kvantitatív demokráciából nem lehet továbbra lépni valamilyen kvalitatív demokráciába csak új törvénykezés és állam-modernizálás segítségével  Új demokrácia modellnek és gyakorlatnak egyaránt feltétele és következménye az új demokrácia-tudat  Új modellek: e-demokrácia, részvételi demokrácia, direkt demokrácia, tudatalapú (vagy szakrális) demokrácia

56 Új iskola-kép   Az új tudásról nem vesz tudomást és nem tanítja   Az általános iskola és jórészt a középiskola hierarchikus intézmény, a diák – minden ellenkező törekvés ellenére – kiszolgáltatott   Változatlanul dominál az iskolai tömegtermelést szolgáló frontális oktatás   Ma már tanár is kiszolgáltatott, nem tud lépést tartani a tudás „robbanásával”, képtelen kezelni a diákok „elvadulását”, nem tud mit kezdeni az osztályok nem-racionális reakcióival   Magyarországon nincs koncepció és gyakorlat az iskolátlanított iskolára vagy bármilyen nem hierarchikus iskolára   A mai egyetem nem a középkori universitas, hanem az ipari kapitalizmus futószalagon gyártó oktató intézménye   A főiskolák, de az egyetemek is beletörődnek az alacsony színvonalba és képtelenek kezelni a diákok alulképzettségét, a nem készítenek fel a következő harminc-ötven év paradigmaváltásaira

57 A jövő iskolája  A régi és új tudást együtt oktatják – avagy a tudás átadás a kor magas-tudásához közeli színvonalon  Az új iskola nem ismeret-, hanem tudatközpontú lesz; lokális, nemzeti, univerzális és spirituális tudatközpontúság;  A jövő iskolája diák-központú, jövő-tudatos, társadalomfejlesztő vagy például részvételi iskola  A diák tudatos, kutató-fejlesztő személyiséggé válik (egyaránt magas minőségű tudás és tudatállapotú lesz)  A pedagógus először is a tudás megszerzésének és átadásának ismeretét magas szinten alkalmazó személyiség (elsősorban szuper tudásközvetítő)  Iskolátlanított iskola modell terjed el - az iskola részvételre alapozott tudás- és kreativitás műhely  Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és fél-tudások pompázása marad  Felkészít a tudás- és tudattársadalom korszakára, a szüntelen tanulásra, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre  A jövő részvételi iskolája ezért tudatosan fejleszti a diák személyes tudatát és az osztályok/iskolák kollektív tudatát

58 Klímaválság   A klímaválság tanúsítja, hogy a bolygónk érzékelő, értelmes, öncselekvő természeti és ugyanakkor poszt- természeti létező (GAIA)   A klímaválság tanúsítja, hogy az ember érzékelő, értelmes, öncselekvő, sőt tudatos poszt-természeti lény, aki az általa elkövetett természetromboló hibákat nem tudja időben és sikeresen korrigálni, amely egyúttal azt is tanúsítja, hogy hiába érzékel jól, értelmét korlátozni lehet, és öncselekvő képességét elvesztheti és kollektív tudata zárlatossá válik   Ez a legfélelmetesebb új paradigma, függetlenül attól, hogy tragikus végkifejletet hozhat   Ebből az (is) következhet, hogy az emberiség többsége fizikailag áldozatává válik annak a kollektív és személyes magatartásnak, hogy az ember a bolygón csak fizikai lényként viselkedik, méghozzá öntudatát kiiktatva, önkorrekciós képességét visszafejlesztve

59 A klímaválság értelmezése  A klímaválság is egyszerre értelmezendő a valóság minden síkján és vektorában  Az ipari kor (liberális) fenntartható fejlődés modellje által kezelhetetlen  A klímaválság ma „egyedül” csak a fizikai síkon kezelhetetlen és ekkor tényleg megoldhatatlan  Ha a föld élő szervezet, ha ezért önálló „cselekvésre” képes, nem tudhatjuk, mi volt a szerepe a klímaválság kirobbantásában, s végképpen nem sejtjük, hogy mi lehet a szerepe a tragikus válság kezelésében  Ha a valóságnak transzcendens síkja is van, kísérleteket kell tennünk arra, hogy ennek a síknak is bevessük a technikáit a válság elhárításában  A klímakrízist akár a fizikai/természeti síkon, vagy akár bármelyik más síkon értelmezzük, mindenképpen az emberiség kollektív tudatának kiemelt kulcsszerepe van

60 Amiről nem lehet beszélni  A Lét és Nem-lét együtt a természetfeletti vagy/avagy transzcendens valóság/tudat, ami egyszerre időtlen-tértelen és téridő/időtér (végül is földi, vagy exoterikus fogalmakkal leírhatatlan?); minden tudat fölötti Abszolút Tudat és az Egyetlen Valóság  A személyes/személytelen Isten - a megnevezhetőség érdekében - a szimbólumok nyelven sok ég, sőt minden ég is sok és más ég; miközben a sok idő sokféle idő, sőt minden idősík n-számú idő- dimenzió; végül azonban EgyÉg  A Lét szintjén a személyes Isten: EgyIsten. Ha csak EgyIsten van, nem lehet sok EgyIsten (vagy EgyIstenhez hasonló), - az EgyIsten és egyben az Egyetlen Isten viszont többféle szimbólumban többféle módon megnyilatkozhat  Az EgyIsten azonban nem az Abszolútum, de az Abszolútum (vagy Istenség?) megnyilvánulása az EgyIsten, ami ugyanakkor önmagán belül „ több Isten”, lásd a Szentháromságot. Az Abszolútum (ha az, ami) szükségképpen lényege az EgyIstennek  Minden Isten (avagy szentháromság), minden nemzet Isten, minden történés Isten, minden ember (lényege) Isteni Én, minden ember előtt nyitva áll az út az Istentudatig (és/vagy az Egységtudatig)  Nincs más dolgod, mint képviselni, követni, felmutatni, folytatni, végigvinni..

61 Egyetlen példa: Hegel Isten-képe „Az abszolút szellem éppúgy örökké magábanvaló, mint magába visszatérő és visszatért azonosság; az egy és általános szubsztancia mint szellemi, a megoszlás magára és oly tudásra, amelynek számára mint szubsztancia van. A vallást, ahogy ezt a legmagasabb szférát általában nevezni lehet, - éppannyira lehet a szubjektumból kiindulva és ebben levőnek tekinteni, mint objektívan az abszolút szellemből kiindulva vizsgálni, amely mint szellem a községében van.” „istent úgy kell felfogni, mint szellemet a községében.” (554 §) A Szellem filozófiája enciklopédia III. 346.o. „Isten a maga általánosságában – azaz általános, amelyben nincsenek korlátok, nincs végesség és nincs különösség – abszolút fennállást jelent, egyedül csak fennállást; s az, ami fennáll, annak csakis ebben az Egyben rejlenek gyökerei, van fennállása. Ha így fogjuk fel ezt az első tartalmat, akkor azt mondhatjuk: ’Isten az abszolút szubsztancia, az egyedüli igaz valóság’. A valóság minden más formája nem magáért-valóan valóságos, nem magáért valóban fennálló; egyes-egyedül Isten az egyetlen abszolút valóság.” Vallásfilozófiai előadások 44.o. Minden vallás közös abban, hogy az EGY-ből indul, s oda tér vissza

62 Új szerzetesrend(ek)  A szerzetes és a szerzetesrend nem egy történelmi időhöz és térhez kötött szentélet-minőség és kollektív szakrális tudatminőség  Egy új szerzetesrend egyrészt nem lehet ugyanaz, mint (például) ötszáz éve, másrészt nem lehet más, mint amilyen szintén több száz éve volt  Nincs más alternatíva, mint új szerzetesrend létrehozása; például a pálos rend eredeti követelményei teljesíthetetlenek, ugyanakkor közben újabb követelmények is megfogalmazódnak  Egy lehetséges Özséb-rend egyszerre korhoz és időhöz kötött, s egyben kor- és időfeletti; a kollektív társadalmi-nemzeti tudatminőség és spirituális tudatminőség kiegészíti egymást  Nem eldöntött kérdés, hogy egy új szerzetesrendnek valláshoz kötöttnek, vallásfelettinek, vagy ezoterikusnak (tehát nem exoterikusnak) kell lennie  Elsőként minimum egy szellemi-spirituális kolostornak kellene megépülnie

63 Európa és nemcsak Európa jövő- forgatókönyvei (a régi és új paradigmák alapján is)

64 64 Paradigma típusok Paradigma típus Paradigma jellemzés Szimbolikus megfogalmazások 1. Világrendszert váltó új paradigma Minden eddigi világrendszert (feudalizmus, kapitalizmus, posztkapitalizmus) az új (és generális) paradigma váltott le „nagy dolgot tudó sündisznó” „a huszadik század egy már majdnem kialudt vulkán, a huszonegyedik még embrió” 2. Világrendszert korrigáló (változtató) paradigma Minden eddigi világrendszeren belül (a kapitalizmuson belül klasszikus kapitalizmus, ipari, kapitalizmus, pénzkapitalizmus, információs kapitalizmus) voltak rendszert-változtató új paradigmák „sok mindent tudó róka” „ugyanannak a szobának újabb ablakot és ajtót vágunk” 3. Tudományos gondolkodási rendszert váltó új paradigma A tudomány és a gondolkodás fejlődésében folyamatosan vannak paradigmaváltások (normál-tudomány, poszt-normál tudomány, poszt-tudomány, metatudomány) „a nap nem a föld körül, hanem a föld kering a nap körül” „az anyag nem szilárd fizikai test, hanem légüres tér rejtélyes ’mozgásokkal’ ”

65 65 Európa fontosabb jövő-forgatókönyvei (három kapitalista-újkapitalista + négy poszt-kapitalista modell) A jövő-modellek tényleges és/vagy szimbolikus A jövő-alternatívák tartalma A jövő-alternatívák jellemzése (1) - Modernizáció rendszer- szerű szupraválsága, - Csőd gondnokság, - Régi világrend bukása, - Negyed- és fél-diktatúrák kialakulásának veszélye - stb. - A 21. század első fele elsősorban csődök sorozata, ez komplex reménytelenség alternatíva, - az Európai Unió csődgond, a legnagyobb veszélyek elhárítására koncentrál, - tragikus negatív forgatókönyv is megvalósulhatnak: társadalmi lázadások és világ- polgárháborúk - folyamatos, egymást erősítő csődök, klímaválság, gazdasági krízis, stb. - a klímakrízis megoldhatatlan, - a modernizáció és poszt- modernizáció elvei és intézményei csak részben kezelik a válságokat - a csődből valamilyen diktatúra- modell kialakulása is lehet (2) - Javított kapitalizmus folyamatos válságokkal, - Szabályozott cowboy kapitalizmus, - Újraalkotott kapitalizmus, - Korrigált liberális világrend, - Stb. - Marad a pénzpiac központú kapitalizmus, legfeljebb szabályozottabb, ellenőrzöttebb lesz, de a jóléti állam nem rekonstruálható, - nő a szociális egyensúlytalanság, - az Európai Unió nem konföderáció - az önkorrigáló, de alapjaiban nem változó világrend - részben államosított kapitalizmus - regulált kapitalizmus - globális és kontinentálisan ellenőrzött pénzpiacok - javított demokrácia

66 66 Európa fontosabb jövő-forgatókönyvei (3) - Tudásközpontú világmodell, - Globális tudásvezérelt gazdaság, társadalom - Intellektuális kapitalizmus, - Stb. - poszt-információs kapitalizmus, a pénz helyett zömében a tudás az uralkodó csereeszköz, - a tudás-szegénység felszámolása, - előtérben a tudás- integráló, innováló és hasznosító Európai Unió - tudás-kapitalizmus, vagy tudás-”poszt”kapitalizmus, - a globális tudásgazdaság csökkenti a kontinensek közötti (és belüli) egyenlőtlenségeket - kreatív és innovatív intellektuális tőke központú (poszt)kapitalizmus (4) - Poszt-kapitalizmus, új gazdasági világrend, - Poszt-piaci (és nem csak tőke-alapú) gazdaság, - Poszt-piaci (és nem csak tőke-alapú) gazdaság, - Fenntartható gazdaság, társadalom kora - Stb. - a posztkapitalizmus lényege: tőke utáni, poszt- piaci korszak, - már nem növekedés- központú paradigma, - Európa nem elsősorban politikai vagy gazdasági, hanem érték- és életminőség integráció - nem a profit a lényeg, hanem a mindenki egyformán jól jár alapú érdek és érték egyeztetés - részvételi állam, elektronikus és/vagy részvételi demokrácia - középpontban a fenntartható világ és fejlődés lehetővé tétele, a klíma krízis kezelése

67 67 Európa fontosabb jövő-forgatókönyvei (5) - Lokalitás-központú globalizáció, - Társadalom-központú világállapot, - Direkt és/vagy közvetlen demokrácia kora - Stb. - a régi világrend széthullik darabokra, és dinamikus lokális hálózat jön léte; - a lokális világ reneszánsza, a lokális „köztársaságok”, - új típusú nemzetállamok, lokalitás-alapú szövetségek, - nem profit- és verseny- központú, hanem öngondoskodás célú - önellátó, önfejlesztő kis közösségek - a globális gazdasággal egyenrangú helyi gazdaság, lokális pénz bevezetése - társadalmat szolgáló gazdaság, politika, - részvételi önkormányzás, széleskörű részvételi (és elektronikus) demokrácia (6)  Tudás- és kollektív tudat-központú világrend,  Tudat-központú állam és társadalom,  Kultúra-vezérelt univerzális korszak,  Stb. - az egyes embert nem a pénz, a hatalom, a presztízs, hanem a magasabb minőségű tudás és tudatosság vezeti, - a társadalmakat nem a mohóság, az uralkodás, hanem a kollektív tudat minőségei irányítják - középpontban a tudatfejlesztés - a szegénység és kiszolgáltatottság sikeres lecsökkentése - a természet és környezet megóvása, rekonstrukciója, - a magas szintű kultúra a magas tudás- és tudatállapotok kifejeződése - az új „világrend” meghaladja a posztkapitalizmust is

68 68 Európa fontosabb jövő-forgatókönyvei (7) - Érték és/ vagy erkölcs központú világrend - Érték, vallás, hit orientált világállapot, - Globális vallási béke, - Poszt-szekuláris világrend, - Stb. - ha az ember nem csak fizikai, lelki és szociális, hanem spirituális lény is, - akkor olyan világot teremt kívül és belül, ami érték, erkölcs, s vallás (vagy spirituális) alapú - tudatközpontú állam és demokrácia - szakrális demokrácia - nem a pénz, nem a tudás, hanem a tudattal együtt az etika, a vallás (stb.) értékei tartják össze és irányítják a világot (a gazdaságot és társadalmat is) - a középpontban az egymással dialógust folytató vallások, hitek, spirituális tapasztalatok vannak - erkölcs és hit alapú „világrend” születik

69 Globális jövő modellek  A földi civilizáció és kultúra előtt jelenleg három világmodell programot neveznek meg: 1. Kapitalizmus; 2. Újkapitalizmus; 3. Poszt-kapitalizmus (és ami utána jön); 1. Kapitalizmus; 2. Újkapitalizmus; 3. Poszt-kapitalizmus (és ami utána jön);  Az utóbbi évtizedekben létrejött kapitalizmus a pénzpiac központú, manipulált kapitalizmus, amelyet a piac (a láthatatlan kéz) képtelen volt szabályozni és kontrollálni  Az újkapitalizmus programja nem más, mint a korrigált kapitalizmus; a korrigálást a látható kéztől (az államtól) várják, noha a mai (funkcionális) kapitalista állam szintén képtelen szabályozni és kontrollálni  A kapitalizmus és újkapitalizmus egyaránt a közelmúlt világ- modellje, amely elutasítja a társadalmi, az ökológiai, a tudásbeli, az erkölcsi, a kollektív tudatbeli és szakrális koordinációt is  Az emberiség megmaradását csak valamelyik poszt- kapitalista modell, vagy modell-kombináció érheti el, amelynek feltétele az emberiség kollektív tudatának emelése

70 Kontinensek és kultúrák egysége  Véget ért az a korszak, amikor a fejlett észak államainak hatalmi központjai exportálták minden kontinensre a jövőmodellt  Az uralkodó kapitalista-újkapitalista világmodell (globális manipulált–piacgazdaság, egy vagy néhány pólusú világrend, liberális – pártalapú – kvázi-demokrácia, stb.) nem tartható sokáig  Tarthatatlan, hogy a világtársadalom drámaian szétesett az (integrált javakat birtokló) gazdagokra és az (integrált javakkal alig rendelkező) szegényekre (20-80 %)  Bolygónk új világrendje minden kontinensnek megadja az önálló jövőút választását, miközben minden kontinens (és minden állam) felel az egységért  Az elérhető jövő feltétele és garanciája a kontinensek, kultúrák, vallások egyenrangú együttélése és egysége

71 71 Nemzeti alternatívák Nemzeti válság – vágta lefelé a tárnába és visszafelé az alagútba 2. A javított világkapitalizmus játszóterén ismétlődő libikóka 3. A tudáskapitalizmus horizontális rendszereiben intenzív hálószővés 4. Példaadó útkeresés a posztkapitalizmus előkertjeiben 5. Magyar lokális reneszánsz és részvételi demokrácia 6. Utópiaálom: tudat-központú társadalom és életminőség 7. Szakrális demokrácia és értékközpontú univerzális magyarság

72 72 Nemzeti alternatívák 2.  A jövő: nem egy alternatíva, hanem alternatívák kombinációja, folyton változó elemekkel  Ha a valóság többszintes, akkor minden szinten stratégia-kombinációk vannak, párhuzamos összerezgésekkel  Az aktuális (külsődleges) mai és holnapi válságtünetek nem indokolják a nemzethalál, a kultúrahalál vízióját  A történeti magyarság hangadói a jobb periódusokban élő hagyomány-folyamatokat vittek tovább  Minden sikeres alternatíva feltétele a magasabb személyes és kollektív tudatállapot és tudatminőség elérése  A jelen-központú, fogyasztás-boldogságban kimerülő, dominánsan lemondó tudat felszámolása elindult

73 73 Új remény előtt (Hager Rita textilképe) Új remény előtt (Hager Rita textilképe)

74 Új értelemadások változatai →   Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése)   Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz cselekedetei; a ma a vég előtti legutolsó pillanat; csak a katasztrófa segít a generális problémák megoldásában, stb.)   Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő technorendszer, az új – legújabb – technológiák dobják a mentőövet a világnak, stb.)   Pozitív értelemadások (a tudásközpontú világ megváltást hoz; cybervalóság és cyberpunk korszak a jövő;, egyszerre szembefordulás a metafizikával és a modernnel; a globális fenntartható kor ment meg minket, a kapitalista-posztkapitalista világmodell meghaladása az egyetlen út, stb.)   Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő; transzperszonális valóság; vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.)   Szakrális értelemadás (az isteni valóság létezik és vezet minket, az idő és térfeletti értelemadás szüntelen és irányít)   Tessék, választani! Vagy? Az értelemadások minket választanak?

75 Értelemadottak vagyunk!   Elavul az a paradigma, hogy mi adunk értelmet a világnak, de ugyanúgy elavul az a feltételezés, hogy nincs közünk a világ értelméhez   Az intelligens tervezettség például kimutatta, hogy a természetnek önmagában van értelme   A társadalom sok évezredes történelme átörökítette és véglegesítette az eredeti (szakrális és a szakralitás utáni) értelemadásokat/értelembetöltéseket   A minden emberben létezik az isteni ÉN, avagy az Önvaló: ez nem evilági, hanem világon-túli értelem   A személyes és kollektív tudat őrzi, összegzi, vetíti, teremti az értelemadásokat   A világ számára szórt negatív értelemadások és védekezési módok lejártak és önpusztítást okoznak   A végtelen idő óta értelemadottak és értelemadók vagyunk a végtelen idők után is: minden lehetőség előttünk   Íme, ez az Új (és egyben Ősi) Remény!

76 Személyes felismerések  Anyagilag, vagy egzisztenciálisan mindent elveszíthetsz, ne félj ettől, engedd el magad, oldd a kötődéseidet  Ha félsz a biztonság és otthonosság megrendülésétől, idegi- lelki összeroppanás érhet és nem érted meg a feladatodat  Most nem lesz elég a részleges felébredés, vagy megvilágosodás, ráadásul a történeti folytonosság visszaáll és az egységteremtés lehetővé válik  Készülj a már bejelentett új kezdetre, az új időkre, a gyökeresen új alternatívákra, amelyek spirituális csúcslehetőségek is lesznek  Most nem egyszerűen a nagy ugrások, hanem a gyönyörűséges fizikai-lelki kvantumugrások korszaka köszönt ránk  Nem egyszerűen a gyakorlati, szervezeti összefogások, hanem az új kollektív tudatok és tudat-együttműködések téridőszaka jön  Az új ezredév egyszerre összeomlás és újjászületés-esély, ha a magasabb tudatállapotok alapján építjük újra a világot kint és bent

77 77 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba Kiadta: Stratégiakutató Intézet Kht. Budapest, 2009


Letölteni ppt "1 Új paradigmák, új jövőalternatívák (hipotézisek, 2008-2015) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke ISBN 978-963-87857-4-9."

Hasonló előadás


Google Hirdetések