A biológiai tömegpusztító fegyverek (bioterrorizmus)

Az előadások a következő témára: "A biológiai tömegpusztító fegyverek (bioterrorizmus)"— Előadás másolata:

1 A biológiai tömegpusztító fegyverek (bioterrorizmus)
Dr. Göndöcs Zsigmond

2

3 Terrorizmus Politikai célokért elkövetett erőszakos bűncselekmény
A célok lehetnek konkrétak, vagy általánosak (zavarkeltés) A védelem szempontjából jobb a konkrét célú terrorizmus ( van értelme a tárgyalásoknak) Az általános terrorizmus nehezen kezelhető

4 A terrorizmus céljai Nyomásgyakorlás a hatalomra
Zavarkeltés a lakosság körében Újabb terrortámadás (consumptios elmélet) Kormányok destabilizálása

5 A terrorizmus hatásai Lelki hatások Egészségkárosító,pusztító hatások
Környezeti hatások Gazdasági hatások Lokális-globális hatások

6 A terrorizmus eszközei
Hagyományos eszközök Tömegpusztító fegyverek

7 A terrorizmus hagyományos eszközei
A cselekmény jellege: meghatározott személy ill. személyek megsemmisítésére,megfélemlítésére, túszul ejtésére stb. irányul,kis területre lokalizálódik Pl: J.F.Kennedy, Anvar Szadat eszközei : kézifegyver, kis hatású robbanószer,szabotázsméreg (inf.myoc.,ricin stb.)

8 Terrorizmus tömegpusztító fegyverekkel
Nukleáris fegyverek Kémiai anyagok Biológiai anyagok

9 Biológiai fegyverek Élő szervezetek, vagy élő szervezetek által előállított anyagok felhasználása (tömegpusztító) fegyverként.

10 Biológiai fegyverek bevetésének célja
Harcképesség csökkentése Tömegpusztítás Pánikkeltés ( destabilizálás)

11 A biológiai fegyverek fajtái
Élő szervezetek ( baktériumok, vírusok) Spórák Toxinok

12 Az alkalmazás módszerei
Aeroszol ( aktív-passzív) Táplálék Ivóvíz Fertőzött vektorok útján

13 A biológiai fegyver jellemzői
Emberről-emberre terjedés Fertőzőképesség Lappangási idő A betegség időtartama Halálozás Stabilitás Védőoltás létezik-e Antiboitikus terápia létezik-e,hatásos-e ? Antiszérum létezik-e ?

14 A leggyakoribb, biológiai fegyverrel előidézhető megbetegedések
Antrax Brucellosis Kolera Tüdőpestis Tularaemia Hastífusz Kiütéses tífusz Q-láz Sziklás hegységi kiütéses láz Psitaccosis Coccidiodomycosis Histoplasmosis

15 A leggyakoribb, biológiai fegyverként bevethető vírusok
Chikungunya-láz Krími-kongói vérzéses láz Keleti ló-enkefalitisz Ebola Koreai vérzéses láz Lassa-láz Omszki vérzéses láz Rift völgyi láz Orosz tavaszi-nyári enkefalitisz Feketehimlő Nyugati ló-enkefalitisz Venezuelai ló-enkefalitisz Sárgaláz

16 A leggyakoribb, biológiai fegyverként bevethető toxinok
Botulinus toxin Clostridium perfringens toxinok Palytoxin Ricin Saxitoxin Staphylococcus enterotoxin B Tetrodotoxin

17 Egyes kórokozók jellemzői: Antrax
Terjedés Spórák aeroszolban Emberről-emberre Nem Fertőzőké-pesség Mérsékelt Lappangási idő 1-6 nap A betegség időtartama 3-5 nap Halálozás Magas Stabilitás Védőoltás Igen Antibiotikus terápia Korai szakban Antiszérum Kisérleti

18 Kolera Terjedés Étel, Aeroszol Emberről-emberre Nem Fertőzőké-pesség
Alacsony Lappangási idő 1-5 nap A betegség időtartama 1-X hét Halálozás Mérsékelt- Magas Stabilitás Alacsony Védőoltás Igen Antibiotikus terápia Mérsékelt Hatású Antiszérum Nincs

19 Ebola Terjedés Aeroszol Emberről-emberre Mérsékelt Fertőzőké-pesség
Magas Lappangási idő 7-9 nap A betegség időtartama 5-16 nap Halálozás Magas Stabilitás Instabil Védőoltás Nincs Antibiotikus terápia Nem hatásos Antiszérum

20 Botulinus toxin Terjedés Aeroszol Étel Emberről-emberre Nem
Fertőzőké-pesség Nincs Lappangási idő Órák-napok A betegség időtartama 24-72 óra Hónapok Halálozás Magas Stabilitás Instabil Védőoltás Van Antibiotikus terápia Nem hatásos Antiszérum

21 Palytoxin Terjedés Aeroszol Étel Emberről-emberre Nem Fertőzőké-pesség
Lappangási idő Percek A betegség időtartama Halálozás Magas Stabilitás Stabil Védőoltás Nincs Antibiotikus terápia Nem hatásos Antiszérum

22

23

24 Esetek

25

26

27 Anthrax(Lépfene) 1876-ban a vezető halálok 1881-ben immunizáció
1979 októbertől 1980 márciusáig Zimbabwében több mint 6000 fő (bőr) 1987-ben Paraguayban 25 fő (bőr)

28 Az anthrax,mint fegyver
1950: az USA listára veszi Később a Szovjetunió és Irak 1979 Szverdlovszk, legalább 66 halott(szokatlan és váratlan epidemiológia) Becslés: lakosú város felett szélbe engedve(50 kg) 3 nap múlva fertőzött, halott.

29 B. Anthracis Kórokozó: B.Anthracis gram-poz.
Spórája a környezetben több évtizedig fertőzőképes „antrax zóna” Ideális méret (2-6 mikrométer) az alsó légútak nyálkahártyájához. A növényevő háziállatokat betegíti meg

30 Az anthrax fajtái Bőr-antrax: ritka a fatalis kimenetel , fertőzött háziállatoktól, Inhalációs (tüdő)-antrax: „gyapjúválogató” betegség,vágóhídi és textilmunkások. Gasztrointesztinális antrax:

31 Az anthrax támadáspontjai
Alsó légútak makrofágok makrofágok nyirokcsomók 3 fehérjét termel: ödéma faktor (EF) letális faktor (LF) protektív antigén (PA)

32 Antrax-toxinok Toxinok EF+PA= ödéma toxin LF+PA= letális toxin
Nekrózis-cirkuláció-vérzések-MOF

33 Inhalációs anthrax 1-6 nap inkubációs idő (43!!!)
Első fázis: myalgia,láz,fejfájás,inproduktív köhögés,mellkasi diszkomfort Második fázis: magas láz, diszpnoé,stridor, cianózis, sokk.Az esetek 50 %-ban mellkasfali ödéma és véres meningitisz

34 Az anthrax kezelése Penicillin G 2Me/2ó vagy 4 Me/4ó
Ciprofloxacin 400 mg iv/12ó Doxicyclin mg iv/12ó Profilaxis( legalább 4 hétig): Ciprofloxacin 500 mg/12ó orálisan Doxicyclin mg/12ó orálsian Vakcina 0.,2.,4., hét és 6., 12., 18., hónap után

35 Viselkedés bioterror esetén
Felismerni (?) szokatlan szag, ismeretlen spray(különösen szabadban, este ) nagy tömegben jelentkező megbetegedés, panasz Védőöltözet, maszk A helyszínt széllel szemben elhagyni !(???) Kemoprofilaxis, védőoltás Lehet-e felkészülni ?

36 Köszönöm a figyelmet !