Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esélyegyenlőségről általában Rauh Edit Szociálpolitikus, c.egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esélyegyenlőségről általában Rauh Edit Szociálpolitikus, c.egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Esélyegyenlőségről általában Rauh Edit Szociálpolitikus, c.egyetemi docens

2 Mi az egyenlőségi politika célja? A t á rsadalmi egyenlős é g megteremt é se „ A Magyar K ö zt á rsas á g biztos í tja a ter ü let é n tart ó zkod ó minden szem é ly sz á m á ra az emberi, illetve az á llampolg á ri jogokat, b á rmely megk ü l ö nb ö ztet é s, nevezetesen faj, sz í n, nem, nyelv, vall á s, politikai vagy m á s v é lem é ny, nemzeti vagy t á rsadalmi sz á rmaz á s, vagyoni, sz ü let é si vagy egy é b helyzet szerinti k ü l ö nbs é gt é tel n é lk ü l. ” „ A Magyar K ö zt á rsas á g biztos í tja a ter ü let é n tart ó zkod ó minden szem é ly sz á m á ra az emberi, illetve az á llampolg á ri jogokat, b á rmely megk ü l ö nb ö ztet é s, nevezetesen faj, sz í n, nem, nyelv, vall á s, politikai vagy m á s v é lem é ny, nemzeti vagy t á rsadalmi sz á rmaz á s, vagyoni, sz ü let é si vagy egy é b helyzet szerinti k ü l ö nbs é gt é tel n é lk ü l. ” (Magyar K ö zt á rsas á g Alkotm á nya, 70/A §) (Magyar K ö zt á rsas á g Alkotm á nya, 70/A §)

3 Miért kell az esélyegyenlőséggel foglalkoznunk? T ö rv é nyben r ö gz í tett jog é s k ö telezetts é g • Alkotm á ny (70/A,B §) • Á gazati t ö rv é nyek • Az egyenlő b á n á sm ó dr ó l é s az es é lyegyenlős é g előmozd í t á s á r ó l sz ó l ó é vi CXXV. t ö rv é ny • C é lcsoport-specifikus jogszab á lyok Nemzetk ö zi k ö telezetts é gek • Eur ó pai Uni ó • ENSZ • Eur ó pa Tan á cs • Nemzetk ö zi Munka ü gyi Szervezet (ILO) stb. Gazdas á gi é rdek T á rsadalmi igazs á goss á g

4 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról C é l: á ltal á nos antidiszkrimin á ci ó s tv. megalkot á sa V í vm á nyai: • a magyar jogi szab á lyoz á s EU-s norm á kkal val ó harmoniz á ci ó ja • az antidiszkrimin á ci ó s szab á lyok egys é ges k ó dexbe foglal á sa • lefedi a k ö z é let teljes spektrum á t (pl.: oktat á s, foglalkoztat á s, eg é szs é g ü gy, lakhat á s stb.) • a mag á n é let tiszteletben tart á s á val kiterjeszti az egyenlőb á n á sm ó d k ö vetelm é ny é t egyes mag á njogi viszonyokra is (pl.: szolg á ltat á sokhoz val ó hozz á f é r é s)

5 Egyenlő esélyek politikája az Európai Közösségben I. Á ltal á nos jellemzők: – fokozatos szeml é letv á lt á s – jogfejlőd é s – kiindul ó pont: nemek k ö z ö tti es é lyegyenlős é g • gazdas á gi megfontol á sok (egyenlő munk áé rt egyenlő b é r!) (egyenlő munk áé rt egyenlő b é r!) • tag á llamok jogharmoniz á ci ó j á nak kezdete • szoci á lis megfontol á sok ( é let- é s munkak ö r ü lm é nyek jav í t á sa) • pozit í v megk ö zel í t é s fontoss á ga (k ö z ö ss é gi programok, „ puha ” jogszab á lyok)

6 Egyenlő esélyek politikája az Európai Közösségben II. • 90-es é vektől napjainkig • c é l: az egyenlő es é lyek gyakorlati é rv é nyes ü l é se • k ö zvetett diszkrimin á ci ó fogalma • pozit í v akci ó k • pozit í v megkülönböztetés • Amszterdami Szerződ é s (emberi jogok fel é rt é kelőd é se) • gender mainstreaming Amszterdami Szerződés - célcsoportok  nem  származás  vallási hovatartozás, hitbéli meggyőződés  fogyatékosság  kor  szexuális beállítottság

7 Hazai helyzetkép  kialakultak az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika jogi és intézményi keretei  az esélyegyenlőség mind a közgondolkodásban, mind a kormányzati politikában érezhetően előtérbe került o (mégis) a diszkrimináció és az esélyegyenlőség terén még fennálló hiányok széles kört érintő, alapvető társadalmi problémát jelentenek további jogi, kormányzati, társadalmi,gazdasági változásokra van szükség változásokra van szükség kiemelt szerep: civil szféra

8 Egyenlő bánásmód - esélyegyenlőség Gyakori a két fogalom helytelen használata! egyenlő bánásmód követelménye diszkrimináció tilalma (jogszabályok, intézmények) esélyegyenlőségi politika az Alkotmány alapján az állam köteles az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedéseket elősegíteni az esélyegyenlőségi politika mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek az élet legkülönbözőbb területein azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen és mérséklődjenek a társadalmi különbségek

9 Problémák foglalkoztatási diszkrimináció (legsúlyosabb probléma) alacsony munkaerő-piaci aktivitás, ami kiemelten sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat (kor, megváltozott munkaképesség, nők, romák) árukhoz, szolgáltatásokhoz, információkhoz való hozzáférés Léteznek olyan speciális területek, amelyek kifejezetten egyes társadalmi csoportokat érintenek.

10 Egyes társadalmi csoportokat érintő problémák I. Nők  „üvegplafon” döntéshozatal valamennyi szintjén és a gazdasági vezetők körében rendkívül alacsony a nők aránya döntéshozatal valamennyi szintjén és a gazdasági vezetők körében rendkívül alacsony a nők aránya • horizontális szegregáció (már a középszintű oktatásban érezhetően jelen van, később fokozódik) (már a középszintű oktatásban érezhetően jelen van, később fokozódik) • 15-20%-al alacsonyabb bér ugyanazért a munkáért • kisgyermekes nők hátrányos megkülönböztetése • munkahelyi szexuális zaklatás • családon belüli erőszak

11 Egyes társadalmi csoportokat érintő problémák II. Romák  szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés oktatási szegregáció, lakhatási szegregáció oktatási szegregáció, lakhatási szegregáció Fogyatékos személyek • lassan haladó akadálymentesítés, jogszabály 1998 óta kötelezővé teszi, közintézmények harmada akadálymentes, a közterületeken és a magánszférában ennél is rosszabb az arány • alacsony foglalkoztatási ráta

12 Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló kormányzati intézményrendszer Elmúlt években számos változás. Átszervezések mögött rejlő szempontok: • a kormányzat központi szinten mely társadalmi csoportok helyzetével foglalkozzon kiemelten; • a feladatokat a közigazgatás mely szervezeti rendszerébe integrálják (általában a munkaügyi és a szociális kérdésekkel foglalkozó minisztériumok az esélyegyenlőség általános érvényesülése így korlátozottan biztosítható (horizontális szempontrendszer) (általában a munkaügyi és a szociális kérdésekkel foglalkozó minisztériumok az esélyegyenlőség általános érvényesülése így korlátozottan biztosítható (horizontális szempontrendszer) • az esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó szervezeti egység a közigazgatási hierarchia mely szintjén helyezkedik el (osztály, főosztály, államtitkárság,stb.)

13 Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló közalapítványok • Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány • Fogyatékosok Esélye Közalapítvány • Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

14 Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló egyeztető fórumok • Társadalmi Kirekesztés Elleni Tárcaközi Bizottság • Országos Fogyatékosügyi Tanács • Roma Integrációs Tanács • Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács

15 Az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika I. Az oktatási tárca a központi és uniós közoktatás-fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést kötelezően megalkotandó közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez és kötelezően végrehajtandó intézkedési tervhez rendelte. Az esélyegyenlőség és a szegregációmentes oktatás számon kérhető, monitorozható szempontként jelenik meg minden közoktatást érintő pályázatban, a pályázatok kötelező mellékleteként pedig becsatolandó az esélyegyenlőségi szakértők által jóváhagyott közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv.

16 Az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika II. Az esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikát a közoktatási forrásokhoz való hozzáférés mellett először A során alkalmaztuk. Az esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikát a közoktatási forrásokhoz való hozzáférés mellett először A Regionális Operatív Program Funkcióbővítő, integrált városfejlesztést célzó pályázata során alkalmaztuk. Az antiszegregációs tervekben felmérték, beazonosították a településen kialakult szegregátumokat, és kidolgozták a felszámolásukhoz szükséges intézkedéseket szeptemberétől év végéig összesen 77 antiszegregációs terv készült el, amelyek a cigánytelepek megszüntetését, az ott élők integrációját célozzák. Kormányzat által kijelölt szakértők segítették és ellenőrizték a terv elkészítését, és ellenjegyzésükkel garantálták annak megfelelő színvonalát. Az antiszegregációs tervekben felmérték, beazonosították a településen kialakult szegregátumokat, és kidolgozták a felszámolásukhoz szükséges intézkedéseket szeptemberétől év végéig összesen 77 antiszegregációs terv készült el, amelyek a cigánytelepek megszüntetését, az ott élők integrációját célozzák. Kormányzat által kijelölt szakértők segítették és ellenőrizték a terv elkészítését, és ellenjegyzésükkel garantálták annak megfelelő színvonalát.

17 Az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika III. Az esélyegyenlőségi törvény módosításával 2010 májusától a hazai és nemzetközi fejlesztési források felhasználásakor kötelezővé válik az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és a programvégrehajtások során az abban foglaltak megvalósítása.  2009 novemberében módosította az országgyűlés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt. Ez alapján május 1-től minden helyi és települési önkormányzat öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot készít, mely a július 1 után meghirdetett pályázatokon való részvétel feltétele a 33 hátrányos helyzetű kistérség, továbbá a 20 ezer fő feletti települések esetében, január 1-től pedig minden településnél  A program megalkotásába független esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni  júniusában az új Parlament módosította a végrehajtás határidejét a január utáni időszakra

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Esélyegyenlőségről általában Rauh Edit Szociálpolitikus, c.egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések