Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tantárgy: V I D E O F I L M TERVEZÉS ÉS KÉSZÍTÉS (Összefoglalás)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tantárgy: V I D E O F I L M TERVEZÉS ÉS KÉSZÍTÉS (Összefoglalás)"— Előadás másolata:

1 Tantárgy: V I D E O F I L M TERVEZÉS ÉS KÉSZÍTÉS (Összefoglalás)

2 A MOZGÓ KÉP TÖRTÉNETE

3 CAMERA OBSCURA CAMERA OBSCURA

4 CAMERA OBSCURA (SÖTÉT KAMRA)

5 CAMERA OBSCURA

6 NIEPCE (1824) DAGUERRE (1837) DAGEROTÍPIA ( 1846)

7 A fotográfia születése  1824: NIEPCE A ‘camera obscura’ képét fémlapon rögzíti. (8-10 óra felvétel)  1837: DAGUERRE Ezüstlemezen hoz létre állandósított képet.  1837: TALBOT A papír alapú fényképet kémiai utókezeléssel hívja elő. (10 perces expozíció)

8 laterna magica (Büvös Lámpás)

9 Kinetoszkóp

10 Louis LUMIÉRE Louis LUMIÉRE August LUMIÉRE

11 A Lumiére fivérek KAMERÁJA

12 VONAT ÉRKEZÉSE 1895

13 AZ ELSÖ FILMEK:

14

15 A mozgókép születése  1870: HEYL: LATERNA MAGICA  1878:MUYBRIDGE - Az ügetőn „célfotókat készít” - Folyamatosan mozgatott celluloid szalagra rögzíti a Hyde-parkban sétálókat.  1894: EDISON - A celluloid filmtekercs két szélét perforálja. - A celluloid filmtekercs két szélét perforálja.  1895: LUMIÉRE - A filmet vetítőgéppel közönség előtt vetítik.

16 Filmipar - stúdiók

17 A hangosfilm

18 VetítÖgép

19 Televízió Televízió

20 A televízió feltalálása  A XX. század egyik legnagyobb találmánya a televízió.  A televízióképet egy pásztázó elektronsugár-nyaláb rajzolja fel a képernyőre, pontról pontra, sorról sorra haladva. Minél nagyobb a képet alkotó képpontoknak, illetve soroknak a száma, annál finomabb, jobb és élesebb képet kaphatunk.  A jóminőségű képátvitel érdekében a televíziók Európában másodpercenként 625 sor/25 kép, Amerikában 525 sor/30 kép felbontással sugároznak.  A 625 soros kép kb. félmillió képpontból áll, félmillió képpontból áll, másodpercenként 25-ször másodpercenként 25-ször változik. (50 félkép) változik. (50 félkép)

21 1884: Paul Nipkow megalkotja mechanikus képmegjeleítőjét: egy forgó lyukacsos tárcsát. Ez a készülék a televízió őse.  1923: John Baird skót tudós szabadalmaztatja a „mechanikus televíziót”. Készülékében a Nipkow-tárcsán áthaladó fényt egy fotocella elektromos impulzusokká alakítja.  1926: Tihanyi Kálmán leírja a katódsugaras képcsővel ellátott, töltéstároló televízió működését Radioskop néven. A készülék kivitelezését az RCA végzi. A készülék kivitelezését az RCA végzi.

22  1928: Piacra kerül a ‘televizor’, melynek kifejlesztésében Mihály Dénes is részt vett. Ennél a készüléknél a képalkotáshoz 90 sort használtak fel.  1931: Ardenne a Löwe cég segítségével megvalósítja az első elektronikus képátvitelt. Ettől az időponttól számíthatjuk az elektronikus televíziózás korát.  1936: A "Paul Nipkow" Adó elektronikus kamerájával a berlini olimpiáról közvetítést ad.  1939: Elindul a televíziók sorozatgyártása. A készülékeken ekkor képenként még csak 441 sor látható.

23 A televízió magyar úttöröi MIHÁLY DÉNES az elsők között volt mutatta be ‘Telehor’-ját 1919-ben. A húszas évek végén Nipkow-tárcsás készülékei nagy sikert arattak Németországban. OKOLICSÁNYI FERENC a Nipkow-tárcsa helyett a mechanikus rendszerű képleképzést találta fel. Képcsövét 1937-ig gyártotta egy angliai cég. TIHANYI KÁLMÁN megalapozta a modern televíziós technikát, és több szálon is hozzájárult annak további fejlődéséhez. GOLDMARK PÉTER az 1940-ben Amerikában bemutatott két színes televíziórendszer Tihanyi Kálmán egyikének a kifejlesztője.

24 VIDEÓ FELVÉTEL KÉSZÍTÉS A VIDEOKAMERA - felépítése - kezelése - kezelése - tartozékai - tartozékai - működése - működése

25 A VILÁGÍTÁS Ha egy tárgyra fény esik, akkor a fénynek egy része elnyelõdik, a másik része visszaverõdik. A felületrõl visszavert rész adja a felület színét. A fényforrások színeit közvetlen színnek, a fényforrás által megvilágított felület színét közvetett színnek nevezzük. A videofelvétel elengedhetetlen mûvelete a helyszín körültekintõ bevilágítása, mert azzal a személyeket, tárgyakat hangsúlyozni, kiemelni lehet. Törekedni kell az egyenletes, lágy megvilágítás elérésére. A természetesnek látszó árnyék a felvételen növeli a valóságérzetet. Stúdióban és külsõ helyszíneken más-más lehetõség van a megvilágításra. Vannak „világos” helyszínek, ahol megfelelõ számú és minõségû fényforrás áll rendelkezésre (pl.: sportcsarnok, színház), de vannak olyan helyszínek, ahol nincs megfelelõ világítás, ezért gondoskodni kell errõl. A megfelelõ világítás kialakítását sok tényezõ befolyásolja (pl.: lámpák fajtája, a díszlet, a szereplõk öltözete stb.). A kamera nem úgy érzékeli a bevilágított helyszínt, mint ahogy az a valóságban látszik, ezért a monitoron nézett képhez kell viszonyítani, hogy az valóságosnak tûnjön. Itt az emberi arc színeire és a fekete illetve fehér színekre kell összpontosítani, azokat kell tisztára beállítani.

26 A világítás kialakítása függ a napszaktól, a helyszíntől, a díszlettõl, a kamerák számától és a szereplők mozgásától. A világítási rendszerben lévõ egyes fényforrások típusai: 1. A FŐFÉNY, ami az egyetlen fényforrást, a napot, vagy a szobában a lámpát imitálja.

27 2. Az ELLENFÉNYT a személy vagy a tárgy mögött helyezzük el, az optikai tengelyen átmenõ függõleges síkban, vagy attól jobbra illetve balra. Ez a fény a tárgy sziluettjét rajzolja körbe és elnyomja az árnyékok egy részét.

28 3. Az ÉLFÉNYT különleges hatások elérésére alkalmazzuk, ez az optikai tengelyre merõleges és felülrõl világít.

29 4.A DERÍTÕFÉNY az árnyékok finomítására szolgál, ami a kamera irányából, a fõfénynél kisebb erõsségû, lágy, szórt fénnyel világít.

30 A négy alapfény típuson kívül még használhatunk további derítõfényeket az árnyék vagy a kontraszt viszonyok gyengítésére. A személyek és a tárgyak bevilágításán túl szinte minden stúdióban külön fényeket használnak a díszletekre és a háttérre. Ezzel a képtér tágítása, szûkítése és a különbözõ hatások elérése lehetséges. A forgatás helyszínén a világítást úgy kell beszerelni, hogy a lámpák és a kábelek ne zavarják a szereplõk és a kamerák mozgását., és lehetőleg ne legyenek képben. Szép, esztétikus videofelvétel csak megfelelõ világosítással készülhet!

31 Színhőmérséklet:  Olyan feltételezett hőmérséklet, amelyet a fekete illetve fehér színű testnek kell „sugároznia” ahhoz, hogy a kamera objektívjére ugyanolyan fénybenyomást tegyen, mint az emberi szemre.  Mérése: Két fény színének összehasonlítása. Az egyiknek precízen meghatározott fénynek kell lennie.  A színhőmérséklet mérő 3 pontot mér (vörös, zöld, kék), s ebből modellezi az aktuális színhőmérsékleti értéket. Általánosan ismert szakmai elnevezése: RGB.  Mértékegysége: Kelvin (K).

32  Néhány színhőmérsékleti adat:  Gyertya kb.: 1900K  Háztartási izzólámpa kb. : 2800K  Izzólámpa: 3200K  Reggeli, délutáni alacsony napállás kb. 4800K  Átlagos napfény, vaku 5600K  Napos idő, árnyékban kb.: 6000K  Nappal, kissé felhős égbolt kb.: 8000K  Borult, ködös idő kb.: K

33 A ma használatos VAKUK fénye a napfényhez hasonlóan 5600K színhőmérsékletű, fotográfiai szempontból napfénynek tekinthető. A napfény színhőmérséklete évszaktól, napszaktól függően folyamatosan változik. Derült időben, átlagos napsütés esetén ez kb.: 5600K. Hajnalban vagy naplementekor a színhőmérséklet 2500K-re is csökkenhet, viszont borult, párás, ködös időben K-re is növekedhet. Nyílt tengeren, ill. magas hegyekben a színhőmérséklet K-t is elérheti. Felvételkészítésnél a fény színhőmérsékletének módosítására színhőmérséklet módosító szűrőket alkalmaznak. Ezek a szűrők, narancs vagy kék árnyalatukkal, fokozatuknak megfelelően csökkentik vagy növelik a rajtuk áthaladó fény színhőmérsékletét. A legáltalánosabban használt színhőmérséklet módosító szűrők a skylight szűrők, amelyek kis mértékben csökkentik a fény színhőmérsékletét, melegebb tónusúvá teszik a képet.

34 A FILMTERV (Project – Dossier) A FORGATÓKÖNYV FELETTI DÖNTÉSHOZÓK: - producer - rendező - operatőr - vezető színészek A filmterveket a legjobb esetben maximum száz ember fogja elolvasni ! A forgatókönyvírás nem önálló műfaj, csak a filmgyártás kontexusában lehet érteni.

35 A forgatókönyvírás munkafázisai: munkafázisai: II.SZINT Szinopszis III.SZINT Treatment IV.SZINT Irodalmi Forgatókönyv V.SZINT Technikai Forgatókönyv A forgatókönyv fejlesztés I. SZINT Ötlet

36 PIAC (Külső – Nappal)1. kép Haspók a roskadozó gyümölcspultok előtt sétál. Nem tud választani az ananászok, banánok, kivik, avokádók, fügék között. Az egyik idősebb eladóhoz fordul: HASPÓK: Kubai narancs van? ELADÓ (értetlenül): Az már rég volt! Azóta történt egy rendszerváltás, uram! HASPÓK LAKÁSA, KONYHA (Belső- nappal 2. kép Haspók a konyhaasztalnál ül, unottan hámoz egy banánt, elkezdi enni. HASPÓK (belső hang): Ha még marad ez a hőség, elültethetem a banánfát… HASPÓK LAKÁSA (Külső-Belső- alkony) Különös afrikai zene hallatszik. Haspók a kezével dobol a fotel karfáján. Kinéz az ablakon. A nap épp eltünik a háztetők fölött.

37 Mozgókép kategóriák FILM (perforált celluloid szalag – moziban) vagy TELEVÍZIÓ (mágnesszalag vagy digitális - TV-ben)  élő  felvétel

38 Filmes műfajok FIKCIÓ  Etűd (filmvers)  Játékfilm  TV-játék  Kereskedelmi film  Videoklip  reklámfilm

39 Filmes műfajok VALÓSÁG:  riportfilm  interju  dokumentumfilm  oktatófilm  természetfilm

40 Televíziós műfajok FIKCIÓ:  TV-játék  TV-film (sorozat)  Szappanopera (sorozat)  Valóságshow (sorozat)  Reklám- propagandafilm  Videoklip  Szórakoztató műsorok

41 Televíziós műfajok VALÓSÁG  Híradó  Dokumentum- riportfilm  Magazin  Stúdióműsor  Helyszíni közvetítés  Sportműsor  Zenei műsorok


Letölteni ppt "Tantárgy: V I D E O F I L M TERVEZÉS ÉS KÉSZÍTÉS (Összefoglalás)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések