Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére 2009. március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére 2009. március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 Felkészülés a évi népszámlálásra Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal, Népességstatisztikai főosztály

2 Tartalom 1. A népszámlálás előkészítésének hazai és nemzetközi körülményei, feltételei 2. A évi próbafelvétel eredményei 1. A népszámlálási törvényben szabályozandó kérdések

3 Kiindulópontok  A következő népszámlálás éve:  Magyarországon 1869 óta ez lesz a 15. népszámlálás.  Az első, amit az Európai Unió tagjaként hajtunk végre. Kiindulópontok, a népszámlálás jellemzői Jellemzők  a statisztikai szolgálat legdrágább programja  jelentős adatszolgáltatói terhet ró a lakosságra Mindezt szem előtt kell tartani a következő népszámlálás tervezésénél.

4 Az ENSZ és az Európai Unió népszámlálási rendelkezései - Az ENSZ 2010-es világprogramja: minden ország készítsen részletes népesség- és lakásstatisztikát legalább egyszer a közötti periódusban - ENSZ-EGB-Eurostat európai regionális ajánlás (2006): - leírja a lehetséges módszereket, technológiákat, - meghatározza az ismérvek definícióit, az osztályozásokat - felsorolja az alapvető és nem alapvető témákat.

5 Az ENSZ és az Európai Unió népszámlálási rendelkezései (folyt.) - Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008. sz. rendelete a nép- és lakásszámlálásról (2001-ben: Gentleman’s agreement) Tartalma: - a következő népszámlálások általános alapjául szolgál - rögzíti az első referenciaévet: 2011, - előírja az adattartalmat, az adatok területi részletezettségét, - meghatározza a minőségre vonatkozó követelményeket, - határidőt szab az eredmények továbbítására, 27 hónap, - nem írja elő a végrehajtás módját.

6 A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint A NÉPESSÉGRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK KÖZÜL: Településenként kötelező  a tényleges lakóhely,  a nem, az életkor, a jogi értelemben vett családi állapot,  a születési hely, az állampolgárság,  az előző tényleges lakóhely és a jelenlegi lakóhelyre érkezés időpontja vagy a népszámlálás időpontját egy évvel megelőző tényleges lakóhely,  a háztartás tagjai közötti kapcsolatok.

7 A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) Régiónként kötelező az előbbieken felül:  a gazdasági aktivitás,  a foglalkozás, a nemzetgazdasági ágazat, a foglalkozási viszony,  a munkahely települése,  az iskolai végzettség,  az országba való érkezés éve (ha korábban külföldön lakott).

8 A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) A LAKÁSOKRA VONATKOZÓ JELLEMZŐK KÖZÜL Településenként kötelező:  a lakás típusa,  a lakás földrajzi elhelyezkedése,  a lakás lakottsága, a lakók száma,  a lakás alapterülete és/vagy szobaszáma,  a lakás az épület típusa szerint,  a lakás az épület építési időszaka szerint.

9 A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) Régiónként kötelező az előbbieken felül:  a lakás tulajdoni jellege,  a lakhatási formák (pl. lakás, intézet, hajléktalan),  a vízellátás, a WC-vel való ellátottság, a fürdési lehetőség,  a fűtés típusa.

10 Az uniós adattartalom és a hagyományos magyar témakörök Az uniós rendelet szerint csak régiónként kell  a gazdasági aktivitás, foglalkozás,  az iskolázottság,  az ingázási jellemzők megállapításához szükséges adatokat felvenni. A magyar népszámlálásokban ezek eddig mind településenként felvett jellemzők voltak.

11 A népszámlálás módszere KÖVETELMÉNYEK: - költségtakarékos legyen, - a lakossági terhelés méltányos maradjon, - az EU adatigényeket kielégítse, - a hazai felhasználók igényeit minél jobban kielégítse. Az első két követelmény miatt az adatfelvételi szakasz korszerűsítését, esetleg kiváltásának lehetőségét célozta az előkészítés első szakasza.

12 A népszámlálás módszere Nemzetközi kitekintés:  Teljes körű lakossági összeírás nélkül, nyilvántartások alapján hajtották végre a évi népszámlálást: skandináv országok, Németország és Hollandia (regiszteres népszámlálás)  2011-ben tér át erre a módszerre: Ausztria, Szlovénia  Gördülő népszámlálás: Franciaország

13 Európai országok jelenleg ismert tervei a végrehajtás módjáról Hagyományos népszámlálás 9 Hagyományos népszámlálás kiegészítő felvétellel és/vagy adminisztratív adatok felhasználásával 7 Regiszteralapú népszámlálás 7 Regiszteralapú népszámlálás kiegészítő felvétellel 4 Gördülő típusú népszámlálás 1 ÖSSZESEN 28

14 A regiszterek alkalmazásának lehetősége Magyarországon, a népesség nyilvántartás felhasználásának próbája - A hivatalos nyilvántartások a hagyományos adattartalom 40 %-át tartalmazzák, az összekapcsolás jogi feltételei nem adottak - A népesség nyilvántartás a népesség alapvető demográfiai jellemzőit tartalmazza, minőségének megítélésére 2007-ben végeztünk egy lakcímalapú összekapcsolást, amit a KSH Címregisztere tett lehetővé

15 A KSH Címregisztere A évi népszámlálás, a lakásépítések és megszűnések címadatai, valamint a közigazgatási változásokról szóló statisztika alapján valamennyi magyarországi lakcímet aktualizálva tartalmaz. A évi népszámlálás adatfelvételi szakaszának új, minőségjavító eleme lesz.

16 A évi próbafelvétel eredményei Célja: - a KSH címregiszterében és a KEK KH lakcím nyilvántartásában szereplő cím- és demográfiai adatok pontosságának megállapítása - technikai próba annak felmérésére, hogy a lakosság a válaszadás milyen módjait preferálja - ennek keretében a KSH-ban először internetes lakossági felvétel próbája. A minta: hat településen 25 ezer lakcím Helyszínek: Budapest XI., Lágymányos; Hajdúböszörmény, Tapolca központi belterületének egy része; Deszk; Hőgyész; Sóskút

17 A KSH címregiszterében szereplő lakcímek pontossága a próbafelvétel alapján

18 Címelemenkénti egyezőségi arány az adatfelvétel során nyert címadatok és a KEK KH- lakcímnyilvántartás adatai között A címek 14,9 %-a csak ajtószámban különbözik.

19 A népesség számának és összetételének egyezősége az összeírt és a KEK KH állományban  A KEK KH Budapest kivételével a minta minden településén nagyobb lakónépességet mutat ki, mint ami a próbaszámlálás alapján megállapítható.  Budapesten jelentős összeírási többlet mutatkozott, az adatfelvétel kérdéseire adott válaszokból megállapítható, hogy Lágymányoson a népesség 14,3%-a bejelentés nélkül él.  A demográfiai jellemzők közül a nem, a családi állapot és az állampolgárság szerinti összetételt hasonlítottuk össze. Kiugró különbségek nincsenek, de az eltérések nem elhanyagolható mértékűek.

20 A felvételtechnikai próba eredményei Az önkitöltéses adatszolgáltatásról kétféle módon nyertünk információkat:  egyrészt a próbafelvétel keretében teszteltük a módszer különféle változatait,  másrészt a kérdőíven megkérdeztük az adatszolgáltatóktól, milyen módon kívánják 2011-ben a népszámlálási kérdőívet kitölteni.

21 A felvételtechnikai próba eredményei - önkitöltés 1. A válaszadás módja a próbafelvételkor Az önkitöltéses próbafelvételből összesen háztartás kérdőíveit kaptunk vissza. A válaszadó három lehetőség közül választhatott: a kitöltött kérdőív postai úton történő visszaküldése, telefonon történő adatbemondás és internetes válaszadás. A kérdőívek megoszlása a válaszadás módja szerint TerületTelefonInternetPostaÖsszesen 4,89,086,2100,0 Ezen belül: Budapest, XI. 7,713,978,3100,0

22 A felvételtechnikai próba eredményei - önkitöltés 2. A 2011-ben preferált válaszadási mód (31401 kérdőív alapján)  A személyes interjúval történő adatszolgáltatást a megkérdezettek valamivel több mint 62%-a, ezen belül az időskorúak háromnegyede választaná. Budapesten valamennyi korcsoportban kevesebben jelölték az interjút, mint a többi településen.  Kérdezőbiztos jelenléte nélkül, önkitöltéssel válaszolna a megkérdezettek 35 %-a.  Nyilvántartásokból való adatátvételt javasolt a megkérdezettek 3 %-a Az önkitöltést választók több, mint fele (55 %) az internetes válaszadást jelölte meg, a települések közül Budapesten, az egyes korcsoportok közül a 30 évesnél fiatalabbaknál az átlagnál nagyobb arányban.

23 A felvételtechnikai próba eredményei – önkitöltés 3. Internetes lakossági adatgyűjtés A KSH első alkalommal teremtette meg lakossági internetes adatfelvétel háttérfeltételeit. A próba szervezési tanulságai az alábbiak:  A minta települései közül a szokásosan legkisebb arányban válaszoló budapesti adatszolgáltatók éltek a legnagyobb arányban az internetes lehetőséggel. Feltételezhető tehát, hogy az internetes kitöltés lehetősége a rosszabb adatszolgáltatási hajlandóságú területek válaszolási arányát javítani tudja.  A kérdőív internetes formájának kialakítása külön munkaszakasz, amelyben statisztikusoknak, informatikusoknak és adatszolgáltatóknak is részt kell venniük.  Nagy mennyiségű internetes kérdőív esetén is a próbához hasonlóan stabil, üzembiztos működést kell biztosítani, ennek követelményeit vizsgálni szükséges.

24 A felvételtechnikai próba eredményei - összefoglalás Összefoglalóan megállapítható, hogy az önkitöltést preferálók aránya olyan mértékű, hogy 2011-ben nem hagyható figyelmen kívül. Különösen aláhúzza az önkitöltési lehetőség biztosítását az a körülmény, hogy az interjúval nehezen elérhető, nehezen válaszoló csoportok, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek – főként Budapesten – nagyobb arányban teljesítenék ilyen módon az adatszolgáltatást.

25 A módszertani előkészítés eredményeinek összegzése A vizsgálatok alapján a tisztán nyilvántartásokra épülő népszámlálás 2011-ben még nem látszik járható útnak. A népesség nyilvántartási adatok átvételének nagyobb a realitása, minőségjavító fejlesztések után. Ebben az esetben a hiányzó adatok pótlására mintavételes felvétel szükséges. Teljes körű lakossági felvétel esetén a lakosság számára kényelmes adatszolgáltatási módokat kell alkalmazni.

26 Kormány előterjesztés a évi népszámlálás megvalósításának módjáról (2008. május 26.) Két változatot tartalmazott: 1. Alapadatok biztosítása a KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása és a KSH címregisztere alapján, kiegészítő adatok biztosítása reprezentatív lakossági összeírással 2. Teljes körű összeírás önkitöltési lehetőséggel A kormány október 1-jén a 2. változat, a teljes körű összeírás mellett döntött.

27 A döntés következményei  Valamennyi, az EU-rendelet által előírt jellemzőt településenként tudjuk biztosítani, tehát azokat is, amelyeket az EU csak régiónként kér.  Az előkészítés iránya konkretizálódott, a feladatok és azok sorrendje és ütemezése meghatározható. Következő feladat a népszámlálási törvény előkészítése (2009 év eleje)

28 Népszámlálási törvény előkészítése A népszámlálásról szóló törvénynek tartalmaznia kell  az adatfelvétel vonatkozási (eszmei) időpontját,  az adatfelvétel végrehajtásának módját és időtartamát,  az adatszolgáltatás kötelező jellegét,  az adatszolgáltatásra kötelezettek és  a gyűjtendő adatok körét,  meg kell határoznia a népszámlálás szakmai felelősét és a végrehajtásban közreműködő szervezeteket és azok feladatait.

29 Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre  Eszmei időpont: október 1. Befolyásoló tényezők: A hagyományos január 1-jei időpont nem megfelelő, mert az előkészítés legfontosabb része a decemberi ünnepekre esne, tehát az időpont éven belüli lesz tavaszán parlamenti, őszén önkormányzati választások lesznek. Az önkormányzati választások után már stabilizálódott hivatali apparátus tudja sikeresen elvégezni a pluszfeladatot.

30 Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre A KSH területi apparátusának leterheltsége első félévben magasabb, mint a második félévben. A népszámlálás területi előkészítési és adatfelvételi időszaka három hónap. Szeptembertől november végéig a területi feladatok lezajlanak. Az EUROSTAT adatszolgáltatási határidő független az eszmei időponttól (2014. március 31.) A költségvetési forrásigény egy része (adatelőkészítés, feldolgozás) 2012-re húzódik át, csökkentve a évi kiugró költségigényt.

31 Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre  Az adatfelvétel időtartama: 2 hónap  Az adatfelvétel módja: önkitöltés és interjú  Gyűjtendő adatkör: kiindulópont: az EU-rendelet szerinti kötelező jellemzők véglegesítés: a törvény előkészítés (közigazgatási egyeztetés) szakaszában, a felhasználók véleményének megkérdezésével Fontos kérdés, hogy szenzitív adatok bekerülnek-e a programba.  A végrehajtásban közreműködők munkamegosztása: szakmai felelős a KSH, a végrehajtás területi feladatait az önkormányzatok végzik.

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére 2009. március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések