Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok Erdei Virág, Kovács Marcell KSH, Népességstatisztikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok Erdei Virág, Kovács Marcell KSH, Népességstatisztikai."— Előadás másolata:

1 A évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok Erdei Virág, Kovács Marcell KSH, Népességstatisztikai főosztály Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása különös tekintettel a népszámlálásra Március 29., Budapesti Corvinus Egyetem

2 1. Hazai előzmények évi népszámlálás tapasztalatai nyomán új célok: A lakosság adatszolgáltatói terheinek csökkentése Költséghatékonyság 2005: KSH, Stratégiai Fejlesztési Tanács döntése: „ A következő népszámlálás nem tervezhető és nem hajtható végre a hagyományos módszerekkel. … Ki kell alakítani a következő népszámlálás új koncepcióját.”

3 2. Nemzetközi fejlemények 2010/ / 2001 HagyományosKombináltRegiszteresEgyébÖsszesen Hagyományos Kombinált05005 Regiszteres00202 Nem volt01102 Összesen Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Görögország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Olaszország Ausztria Franciaország Belgium, Hollandia, Lettország, Spanyolország, Szlovénia Dánia, Finnország NémetországSvédország

4 3. Népszámlálási koncepciók A regiszterekkel végzett feltáró munka eredményeként három koncepciót dolgoztunk ki a évi népszámlálás megvalósítására: 1. Adatok biztosítása kizárólag igazgatási nyilvántartások felhasználásával, a személyes adatok statisztikai célú összekapcsolásával 2. Alapadatok biztosítása a KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása és a KSH címregisztere alapján, kiegészítő adatok biztosítása reprezentatív lakossági összeírással 3. Adatok biztosítása teljes körű lakossági összeírással

5 4. A regiszterek vizsgálata Magyarországon a különböző hatóságok sok adminisztratív jellegű adatbázissal rendelkeznek, amelyek több népszámlálási információt is tartalmaznak. Információgyűjtés: Milyen hivatalos regiszterek vannak az országban, ezek jogszabályi háttere E regiszterekből melyek tartalmaznak népszámlálási jellegű információt Az adatátadás-, átvétel jogszabályi háttere Nemzetközi tapasztalatok gyűjtése Direkt kapcsolatfelvétel az adatgazdákkal: Földhivatal, Építésügyi hatóság, Kormányzati Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

6 5.1 Hasznosítható regiszterek - 1. A hivatalos regiszterek feltérképezése során 9regisztergazda 19nyilvántartását találtuk valamilyen módon népszámlálási célból hasznosíthatónak. Lakásadatok: Földhivatal – kataszteri ingatlan-nyilvántartás Illetékhivatal – az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos illetékek nyilvántartása Építésügyi hatóság – az engedélyhez kötött események (építés, bontás, lakhatás) nyilvántartása

7 5.2 Hasznosítható regiszterek - 2. Személyi adatok: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – személyi adat és lakcímnyilvántartás Országos Egészségbiztosítási Pénztár – gazdasági aktivitás nyilvántartása Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – nyugdíj és nyugellátásszerű járadékban részesülők nyilvántartása Oktatási Minisztérium – a tanulók, pedagógusok nyilvántartása Foglalkoztatási Hivatal – a regisztrált munkanélküliek adatai APEH – az adófizetők, a foglalkoztatottak nyilvántartása

8 6.1 A foglalkozásra és munkaviszonyra vonatkozó regiszteradatok Az OEP-nél megtalálható gyakorlatilag a teljes népesség gazdasági aktivitása, továbbá minden bejelentett foglalkoztatott foglalkozása, foglalkozási viszonya, a munkahely nemzetgazdasági ága. Az ONYF-nél és az APEH-nál szintén megtalálhatók a gazdasági aktivitási, foglalkozási, foglalkozási viszonyra vonatkozó adatok. Csak az APEH tartja nyilván a munkahely települését. A regisztrált munkanélküliek részletes adatai a Foglalkoztatási Hivatalnál találhatóak, de aktivitási adatként szerepelnek az OEP-nél is.

9 6.2 A foglalkozásra és munkaviszonyra vonatkozó regiszteradatok problémái Problémák: A hivatalosan és jogszerűen bejelentett jogviszonyokat tükrözik, a szürke és feketegazdaságban foglalkoztatottakat, vagy a nem regisztráltakat nem. A foglalkozási adatok átvételének és felhasználásának akadálya a lakcím pontatlan és nem naprakész nyilvántartása ezen regiszterekben, ami az adat- összekapcsolás elé állít akadályt.

10 7. Iskolai végzettségi adatok a regiszterekben Kizárólag a jelenleg iskolába járó tanulókról (alap-, közép- és felsőfokon) és az oktató pedagógusokról állnak rendelkezésre az Oktatási Minisztériumban, 5 évre visszamenően archivált adatokkal együtt. Elenyésző számú lakosságot képviselő foglalkoztatott csoportokra iskolai végzettségre vonatkozó adatai (köztisztviselők, pedagógusok, kötelező kamarai tagságú csoportok). Problémák: A teljes népességről nincsenek iskolai adatok a regiszterekben.

11 8. A lakások adatai a regiszterekben Az Illetékhivatalnak kizárólag azon lakásokról vannak adataik, amelyekkel adás-vétel történt: éves szinten 3% Földhivatal minden megyében működik, és több körzeti hivatala is van. Nyilvántartásuk adattartalomban egységes, és megyénként hálózati rendszerben működik. Minden ingatlant (földterületet, a rajtuk lévő épületet és a bennük lévő lakásokat) digitálisan tartanak nyilván, de népszámlálási szempontból rendkívül szűk körű információval rendelkeznek. Az építésügyi hatóságnál is megtalálható az összes ingatlan. Alapja az engedélyhez kötött építés, bontás, lakhatási engedélyek kiadása. Jelenleg csak papíron létezik. Az egyes építési hatóságok (kb. 600) a saját nyilvántartásukat egyedi módon állítják elő, illetve kezelik. Csak az engedély kiadásának időpontjában fennálló állapotot rögzítik, így az időközben bekövetkezett (engedélyhez nem kötött) változásokat nem.

12 9. A Népesség-nyilvántartás vizsgálata KEK KH kezelésében lévő személyi adat- és lakcímnyilvántartás A regiszter jellemzői: Teljes körű Alapvető demográfiai adatokat tartalmaz (nem, születési idő, állampolgárság, családi állapot, lakcímek) Együttműködési megállapodás, munkacsoport létrehozása

13 10. A Mikrocenzus és a lakcímnyilvántartás összehasonlítása A népesség-nyilvántartás adatállományának átvétele két lépésben 1. lépés: 806 település valamennyi közterülete (75 390) 2. lépés: április 1-jei állapot szerint (kb rekord) ●személyi adatok (nem, születési idő (év, hónap), családi állapot, bejelentkezés módja), ●személyekhez kapcsolódó címadatok (település, közterület, házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó). A mikrocenzus címei közül azok kerültek összehasonlításra, ahol a felvétel sikeresen lezajlott Az összekapcsolás egysége a cím!

14 11. Az összekapcsolás lépései, módszere Települések – településazonosító Címek Közterületek (név és jelleg) További címelemek (épület, lépcsőház, emelet, ajtó) Személyek A vizsgált címen lakik Nem Születési év Informatikai párosítás Manuális összekapcsolás

15 12. Eredmények A évi mikrocenzus és a népesség-nyilvántartás összehasonlításának eredménye Egyezőségi szint Egyező címek száma (db) Egyező címek aránya (%) Település Közterület Házszám Teljes cím (lakás) Legalább egy személy azonos Valamennyi személy egyező

16 13. Következtetések Csak az eltérések mutathatók ki, nem tudjuk, mi a valós helyzet A népesség-nyilvántartás adataiban az üres és a nem lakásként használt lakások nem szerepelnek A címek manuális összekapcsolásához szükségünk lenne a teljes lakókörnyezet címadataira Népszámlálási próbafelvétel, 2008

17 évi próbafelvétel Az összehasonlítás adatforrásai: KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása július 1-től kiterjedt formában üzemel – az adatfeltöltés folyamatos KSH Címregisztere elkészült, aktuális állapotot tükröz Népszámlálási próbafelvétel, 2008 (6 kiválasztott település, lakás és az ott élő személyek)

18 15. Az adat-összekapcsolás modellje KSH Címregiszter Próbafelvétel Személyi állományCímállomány Cím, lakcím Személy Lakcím KEK KH személyek és címek

19 16. Címelemenkénti egyezőségi arány Ajtószám szint 14,9% Házszám szint 13,0% Közterület szint 9,7% Minden címelem 62,4%

20 17. Településenkénti egyezőségi arány

21 18. A cím szerint azonosított lakások megoszlása a személyek egyezősége szerint

22 19. Következtetések A KEK KH lakcímei a vizsgált településeken 62 %-ban felelnek meg a tényleges helyzetnek A nyilvántartási rendszer közelmúltbeli korszerűsítésének hatása még nem volt érzékelhető (üres lakások hiányoznak) A KEK KH címei népszámlálási célra csak teljes körű, településenkénti címpontosítás után használhatók A népesség számában az adatok településenként 1-12 %-os eltérést mutatnak, a népesség összetételében nem jelentősek az eltérések Elemi szinten a nyilvántartás adatai csak részben fedik a valós helyzetet (fiktív bejelentkezések, bejelentkezés nélkül élők) A nyilvántartásban szereplő demográfiai alapadatok pontosabbak, mint az összeírt adatok (dokumentumokon alapulnak)

23 20. Népszámlálás október 1. – Kormánydöntés a évi népszámlálás végrehajtási módjáról – teljes körű lakossági adatfelvétel Népesség-nyilvántartási adatok felhasználása 2011-ben a hiányzó adatok pótlására KEK KH cím-nyilvántartási adatainak felhasználása a Címregiszter pontosítására a évi népszámlálás előtt Felkészülés a 2011utáni, regiszteralapú cenzusra (Együttműködés lépései, állományok összekapcsolásának tapasztalatai, eredmények közös értékelése)

24 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok Erdei Virág, Kovács Marcell KSH, Népességstatisztikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések