Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatbázis-kezelés. Egy gyakorlati példa  A következőkben egy összetett feladatot láthat, melynek bemutatása során végigvesszük az adatbázis tervezésének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatbázis-kezelés. Egy gyakorlati példa  A következőkben egy összetett feladatot láthat, melynek bemutatása során végigvesszük az adatbázis tervezésének."— Előadás másolata:

1 Adatbázis-kezelés

2 Egy gyakorlati példa  A következőkben egy összetett feladatot láthat, melynek bemutatása során végigvesszük az adatbázis tervezésének legfontosabb lépéseit, azaz az egyedtípusok megalkotását, majd az ER, illetve a relációs modell megalkotását is.

3 A feladat  Készítsen relációs adatmodellt egy háziorvosi betegnyilvántartó rendszerhez. Az orvosok elvárásainak megfelelően az adatbázisnak tartalmaznia kell a betegek személyi adatait, gyógyszerérzékenységüket, az egyes vizsgálatok időpontját, valamint a felírt gyógyszereket.  Feltételezzük, hogy:  egy vizsgálaton több betegség is diagnosztizálható  egy betegségre több gyógyszer is felírható  egy-egy páciens több gyógyszerre is érzékeny lehet  egy vizsgálatot a dátum és a vizsgálat kódja határoz meg egyértelműen

4 A tervezés  Kik a szereplői a feladatban megvalósítandó kis világnak. Azaz milyen egyedtípusokat hozzunk létre.  Az ER modell a valóság egy modellezni kívánt darabját szemlélteti.  Az ER modellben lehet minden igényt, kérdést tisztázni az adatbázissal kapcsola-tosan a legegyszerűbben.  Az ER modell szolgál majd az adatbázis- kezelőkben megvalósított modell alapjául.

5 Az egyedtípusok megalkotása  A modellt nem törvényszerűségek, hanem saját elgondolásaink alapján alkotjuk meg.  Más körülmények között a valóság is más lehet.  Az adatbázis egyedtípusai, azaz a kis világ szereplői tehát:  páciensek (PÁCIENS egyedtípus)  gyógyszerek (GYÓGYSZER egyedtípus)  betegségek (BETEGSÉG egyedtípus)  vizsgálatok (VIZSGÁLAT egyedtípus)

6 PÁCIENS A tojás az egyedtípust szimbolizáljaMíg a kis körök az egyedtípusban a való világ egyedeit, azaz a valós pácienseket (pl: Kiss Béla) A PÁCIENS egyedtípus  Négy egyedtípust alkottunk meg tehát, ezek között vizsgáljuk meg a kapcsolatokat!  A páciensek és a gyógyszerek között van kapcsolat, olyan szempontól, hogy egy páciens melyik gyógyszerre érzékeny.  A tojásdiagramok tehát:

7 A GYÓGYSZER egyedtípus  Négy egyedtípust alkottunk meg tehát, ezek között vizsgáljuk meg a kapcsolatokat!  A páciensek és a gyógyszerek között van kapcsolat, olyan szempontól, hogy egy páciens melyik gyógyszerre érzékeny.  A tojásdiagramok tehát: PÁCIENSGYÓGYSZER a gyógyszer egyedtípus és a valódi gyógyszer egyedek (pl: Algopirin)

8 Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat PÁCIENSGYÓGYSZER ÉRZÉKENY Az egyedtípusok közti kapcsolat, benn a a kis négyzetek a valódi egyedek közti valóságos kapcsolat

9 GYÓGYSZER ÉRZÉKENY PÁCIENS Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat A kapcsolatban nem vesz minden páciens részt (tehát parciális (részleges) a részvétel) – van olyan páciens, aki egy gyógyszerre sem érzékeny! A kapcsolatban nem vesz minden gyógyszer részt, tehát (parciális részvétel) – van olyan gyógyszer, amire senki sem érzékeny.

10 GYÓGYSZER ÉRZÉKENY PÁCIENS Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat Parciális részvétel

11 GYÓGYSZER ÉRZÉKENY PÁCIENS Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat Parciális részvétel A kapcsolat típusa M:N (azaz sok-sok), hiszen •egy pácienshez több gyógyszer is kapcsolódhat (többre is érzékeny lehet) (M) •egy gyógyszer több pácienshez is kapcsolódhat (egy azon gyógyszerre többen is érzékenyek lehetnek) (N)

12 GYÓGYSZER ÉRZÉKENY PÁCIENS Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat A kapcsolat típusa M:N Parciális részvétel Az ER modell későbbi megalkotásához tehát ezen két egyedtípus közti kapcsolatot megfelelően megalkottuk.

13 További kapcsolatok  Talán világos miért nem helyes a BETEGSÉG és a PÁCIENS között közvetlen kapcsolatot alkotni  A BETEGSÉG nem annyira a PÁCIENShez kapcsolódik, mint sokkal inkább a VIZSGÁLAThoz  A BETEGSÉG a VIZSGÁLAT során kerül megállapításra a diagnózis eredményeként.  Tehát előbb tekintsük a PÁCIENS és a VIZSGÁLAT kapcsolatát.

14 A RÉSZT_VETT kapcsolat PÁCIENS VIZSGÁLAT RÉSZT_VETT A PÁCIENS csak részlegesen (parciálisan) vesz részt a kapcsolatban, hiszen az adatbázisban nem feltétlenül vett már részt minden páciens egy vizsgálaton. A VIZSGÁLAT teljesen (totálisan) vesz részt a kapcsolatban, hiszen minden vizsgálaton – vizsgálatnak nevezzük, amikor vizsgálnak egy beteget – részt vesz valamely páciens.

15 A RÉSZT_VETT kapcsolat PÁCIENS VIZSGÁLAT RÉSZT_VETT Parciális részvételTotális részvétel

16 A RÉSZT_VETT kapcsolat PÁCIENS VIZSGÁLAT RÉSZT_VETT Parciális részvételTotális részvétel A kapcsolat típusa 1:N (azaz egy-sok) (most logikusan N:1-nek kellene jelölni, de ilyen esetben is 1:N kapcsolat az elnevezés!), hiszen •egy páciens megjelenhet több vizsgálaton is (pl: az első karika, az első egyed) (N) •azonban egy vizsgálaton egyszerre csak egy beteg jelenhet meg – illetve megjelenhet több is, de egy vizsgálaton, egyszerre csak egy betegről készül diagnózis (1)

17 A RÉSZT_VETT kapcsolat PÁCIENS VIZSGÁLAT RÉSZT_VETT Parciális részvételTotális részvétel A kapcsolat típusa 1:N

18 Egy újabb kapcsolat  Nyilván a GYÓGYSZER egyedtípust még egyszer „elő kell vegyük”, hiszen nem csak a gyógyszerérzékenység miatt kell szerepeljen az adatbázisban, hanem azért is, mert az orvos azt felírja.  Másrészt vajon a BETEGSÉGGEL kapcsolatban áll-e? Azt mondhatjuk, hogy igen, hiszen egy betegségre a páciens általában egy gyógyszert kap.  Azonban gondoljuk meg, ez a kapcsolat – BETEGSÉG – GYÓGYSZER - nem egészen helyes, hiszen előfordulhat, hogy két különböző páciens két különböző gyógyszert kap, vagy esetleg az orvos úgy ítéli meg, hogy egy új gyógyszert javasol ugyanarra a betegségre.  Ezen a szálon továbbhaladva talán érthető, hogy a GYÓGYSZER egyedtípus a BETEGSÉG helyett sokkal inkább a VIZSGÁLATtal áll kapcsolatban, hiszen valójában a VIZSGÁLATon kerül az felírásra – a gyógyszer kiválasztása pedig nem csupán a betegség függvénye, sokkal inkább az orvoson múlik, mit is fog felírni – nyilván mérlegelve a beteg életkorát, a gyógyszerérzékenységét, stb.

19 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLATGYÓGYSZERFELIRVA A kapcsolatban a VIZSGÁLAT csak részlegesen (parciálisan) vesz részt, hiszen nem minden vizsgálat során kerül gyógyszer felírásra. A kapcsolatban a GYÓGYSZER is csak részlegesen (parciálisan) vesz részt, hiszen nem minden GYÓGYSZER kerül felírásra, azaz van olyan GYÓGYSZER, ami még nem került felírásra.

20 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLATGYÓGYSZERFELIRVAParciális részvétel

21 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLATGYÓGYSZERFELIRVAParciális részvétel A kapcsolat típusa M:N (sok-sok kapcsolat), hiszen •egy VIZSGÁLAT során több GYÓGYSZERt is felírhat az orvos (M) •és egy GYÓGYSZERT több VIZSGÁLAT során is felírhatnak (N)

22 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLATGYÓGYSZERFELIRVAParciális részvétel A kapcsolat típusa M:N

23 A teljes modell  Elérkeztünk a tervezés azon pontjára, ahol  tisztáztuk a lehetséges kapcsolatokat,  végiggondoltuk, hogy az egyes kapcsolatok miért nem lennének helyesek.  Ezt követően meg kell alkotnunk  az egyedtípusok attribútumait (azaz tulajdonságait),  majd az ER modellt.  Ehhez célszerű még egyszer jól átgondolni a tervezett kapcsolatokat.

24 Az ER modell jelölései  Egyedtípusok:  Kapcsolatok:  Parciális részvétel  Teljes részvétel  1:N kapcsolat  M:N kapcsolat EGYEDTÍPUS_NEVE kapcs_név 1 N M N

25 Az ER modell 1./ Rajzoljuk fel az egyedtípusokat! PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT

26 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT 2./ Haladjunk végig sorban a kapcsolatokon és rajzoljuk azokat az ER modellbe (segítségül láthatóak itt újra a tojásdiagramok is) ÉRZÉKENY MN

27 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT ÉRZÉKENY MN RÉSZT_VETT totális részvétel (folytonos vonal) N 1

28 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT ÉRZÉKENY MN RÉSZT_VETT N 1 DIAGNOZIS M N

29 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT ÉRZÉKENY MN RÉSZT_VETT N 1 DIAGNOZIS M N FELIRVA M N

30 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT ÉRZÉKENY MN RÉSZT_VETT N 1 DIAGNOZIS M N FELIRVA M N 3./ Az ER modell elkészült. Vizsgáljuk meg a modellt, hogy megfelel-e a valóságnak! Például: Egy páciens több vizsgálaton is részt vehet (N)

31 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT ÉRZÉKENY MN RÉSZT_VETT N 1 DIAGNOZIS M N FELIRVA M N 3./ Az ER modell elkészült. Vizsgáljuk meg a modellt, hogy megfelel-e a valóságnak! De egy vizsgálaton csak egy páciens vizsgálható (1)

32 Az ER modell PÁCIENSGYÓGYSZER BETEGSÉGVIZSGÁLAT ÉRZÉKENY MN RÉSZT_VETT N 1 DIAGNOZIS M N FELIRVA M N 4./ Határozzuk meg az egyes egyedtípusokra jellemző attribútumokat (tulajdonságokat) azonosító név cím telefonszám Gyazonosító Gynév bazon Vazonosító dátum bnev

33 A relációs adatmodell  Annak érdekében, hogy a megalkotott ER modellt a választott adatbázis-kezelő programban is meg tudjuk valósítani, relációs adatmodellé kell alakítani.  Az egyedtípusokból táblázatokat (relációkat) készítünk.  A kapcsolatok azonosak maradnak.  M:N kapcsolat esetén magának a kapcsolatnak is létrehozunk egy táblát.

34 VIZSGÁLAT PKVazonosító FK1Pazonosító Dátum FELÍRVA PK,FK2Vazonosító PK,FK1GYazonosító 1:N Telszám PÁCIENS PKPazonosító Név Cím GYÓGYSZER PKGYazonosító GYnév 1:N A relációs adatmodell (folyt.) BETEGSÉG PKBazonosító Bnév DIAGNÓZIS PK,FK1Vazonosító PKBazonosító 1:N

35 Közvetett jellemzők  Miután a táblázataink és a köztük lévő kapcsolatok elkészültek érdemes azt alaposabban szemügyre venni.  Az egyik legfontosabb, hogy megvizsgáljuk a táblázatainkban az egyes tulajdonságok valóban csak az elsődleges kulcstól függenek-e.  Azaz nincsenek-e olyan közvetett jellemzők, amelyek külön táblázatba kiemelhetők.

36 Közvetett jellemzők (folyt.)  Az alábbi példában a háziorvos telefonja nem közvetlenül a páciens tulajdonságtípusa  Ha ugyanaz a doktor több pácienst is kezel, akkor ez az információ többször (feleslegesen) előfordul  Ezt az információt kiemelhetjük egy külön ORVOSOK táblába, így könnyebben kezelhetővé válik NévCímTelefon Házirovos Neve Háziorvos Tel. Kő Pál 8200 Veszrpém Dr. Vas Jenő Nincs Imre 7334 Bugyi Dr. Gaál Zsuzsa Csemete Éva 2045 Dabas Dr. Lugasi Géza A PÁCIENS tábla kulcs NévCímTelefon Házirovos Neve Kő Pál 8200 Veszrpém Dr. Vas Jenő Nincs Imre 7334 Bugyi Dr. Gaál Zsuzsa Csemete Éva 2045 Dabas Dr. Lugasi Géza NévTelefon Dr. Vas Jenő Dr. Gaál Zsuzsa Dr. Lugasi Géza ORVOSOKORVOSOK Idegen kulcs kulcs

37 Kapcsolat táblázatok között  Ahogy az előző példából láttuk, két táblázat között az elsődleges kulcsok teremtenek kapcsolatot.  Ha egy tábla egy adott sorára fókuszálunk, az idegen kulcs révén, implicit módon, a kapcsolt tábla meghatározott elemeit is kiválasztjuk  1:N kapcsolat esetén pontosan egyet  M:N kapcsolat esetén egy halmazt


Letölteni ppt "Adatbázis-kezelés. Egy gyakorlati példa  A következőkben egy összetett feladatot láthat, melynek bemutatása során végigvesszük az adatbázis tervezésének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések