Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vidéki társadalom. A rendi társadalom utolsó évtizedei •Kisnemesség→paraszti sorban •Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek •Határőrvidéki katonaparaszt→katonai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vidéki társadalom. A rendi társadalom utolsó évtizedei •Kisnemesség→paraszti sorban •Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek •Határőrvidéki katonaparaszt→katonai."— Előadás másolata:

1 A vidéki társadalom

2 A rendi társadalom utolsó évtizedei •Kisnemesség→paraszti sorban •Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek •Határőrvidéki katonaparaszt→katonai igazgatás alatt •Bérmunkások→két csoport –Idénymunkások –cselédek •Zsellérek→földnélküliek→a földek felaprózódása miatt emelkedik meg a számuk •Jobbágyok→szolgálattal tartoznak –1836-os törvények eltörölték az ajándékot és a „hosszú fuvar robotot

3 A XIX. század második fele •1848-as forradalom után a „jobbágy” fogalom helyébe a „paraszt” szó kerül –Paraszt az,aki önálló mezőgazdasági termelésből él •A kisnemesség is betagozódott a parasztság felső rétegébe •Kizáródnak azok,akiknek: –Nincs földjük –Kevés földjük van,ezért másoknál dolgoznak

4 A parasztság nem egységes réteg •Gazdagparaszt: hold •Középparaszt: hold •Szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni •Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik •Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon

5 A paraszti társadalom •Gazdagparasztok –Földjük: hold közötti –Állandó cselédséget,napszámosokat alkalmazott –„suba a subához,guba a gubához” –Gyerekeit tanítatta,de maga nem lépett ki a paraszti közösségből

6 A paraszti társadalom II. •Középparasztok –Földjük: hold –A faluban a tekintélyek közé tartoztak •Kisparasztok –Földjük: 5-15 hold –A nemzetiségi lakosság legnépesebb rétegét adták •Törpebirtokosok –Földjük: 1-5 holdas –A családfő napszámosként dolgozik,a feleség műveli a földet

7 A paraszti társadalom III. •Mezőgazdasági bérmunkások –Cselédség •1876→ „cselédtörvény”→a cselédet gazdai hatalom alá rendelte •A létfenntartás minimuma felől biztosítva volt –Uradalmi puszták népe •Uradalmi iparosok: gépész, kerékgyártó •Tanyagazda, béresgazda, számadó juhász •Kocsisok, béresek, kondások –Idénymunkások •Nap- vagy hószámos, summás, részes arató •kubikusok→földmunkások→útépítéseknél,vasútépítések nél,töltéseken dolgoztak

8

9 A falu elöljárósága •A falu bírája –A falu általános igazgatását szervezte,elsőfokú bíráskodást gyakorolt –Korábban a földesúr érdekeinek képviselete –Háborús időkben telkes jobbágyok töltötték be→ „sorra jár,mint a falusi bíróság” –Bíróválasztás:a régi bíró átadta funkciója jelvényeit→Pl.:bírói pálca

10 A bíró funkciójának jelvényei

11

12 A falu elöljárósága II. •A kisbíró –A bíró felügyelete alatt dolgozott –Feladata: •Kézbesítés •Hirdetés (dobolás) •Hivatalok fűtése és tisztán tartása –A szolgálat időtartama általában fél év –Fizetését rendkívül alacsonyan állapították meg→más hirdetmények vállalása

13 Építkezés, lakáskultúra •Építkezés –Életszínvonal emelkedése a lakóházak fejlődésében nyilvánul meg –Változott az építőanyag→terjedőben volt a tégla –Már vakolatborítást is kaptak –A nádtőket felváltották a cseréptetők –A szerkezeti elemeket tanult iparosok készítették

14 Építkezés,lakáskultúra II. •Lakáskultúra: Birtokos parasztok –Füstelvezetés megoldása –Vályogból rakott vaslapos tűzhely→kicserélődtek az edények –Házak alaprajza egységes –Fűtetlen kamrából→Tisztaszoba –Városi hatásra megjelenik az L alakú épület –Tapasztott földpadló,de terjed a deszkapadló –Bútorzat gazdagodik: sublót, konyhaszekrény, szobai szekrények

15 L alakú ház

16

17 Építkezés, lakáskultúra III. •Lakáskultúra: Cselédség –Hosszú földszintes házak –Egy szobában több család is lakott –A szoba csak priccsekből, földre terített szalmazsákokból és sublótból állt –Asztal és szék nem volt

18 Ünnepek,ünnepségek,szokások •Karácsony –Karácsony böjtje→Dec. 24 •Ezen a napon mezei munkát nem végeztek •Asszonyok főztek,férfiak kitakarították az istállót •Rituális csemegék: méz,fokhagyma,alma,dió •Dió,lencse az „angyaloknak”→halottakra emlékezés •Éjféli misei hiedelmek: Luca széke, az állatok megszólalnak

19 Ünnepek,ünnepségek,szokások II. •Farsang –Vízkereszt napjától (jan.6)- hamvazó szerdáig tart –Farsang-vasárnap,farsang-hétfő és húshagyó kedd alkotja a farsangot –Legjellemzőbb eseménye álarcos,jelmezes alakoskodás→Pl.: a mohácsi busójárás –Ételek: fánk, Erdélyben→kürtöskalács,Magyarországon →rétes-béles

20

21

22 Ünnepek,ünnepségek,szokások III. •Húsvét –Egyházi év ünnepeinek középpontja –Étel,húsvéti bárány megszentelése –Hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés –Locsolkodás: keresztelésre és egy legendára utal –A legények vödörrel locsolták a lányokat,nehogy kelésesek legyenek –Kedden a lányok locsolták a legényeket

23 Ünnepek,ünnepségek,szokások IV. •Arató ünnep –Az aratás befejezésének megünneplése –Búzakalászból,mezei virágból arató koszorú –A gazda megvendégeli a részesaratókat –Tánccal fejeződött be, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg

24 Ünnepek,ünnepségek,szokások V. •Szüret –A szüret ideje október-november hónap –Gazdánként folyt a szüret –Az uraság karjának fürtös hajtással való megkötözése –Favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú –A koszorúvivőket vízzel öntözték meg –Este a gazda házánál mulatság

25 Életszakaszokkal változó öltözetformák •Küszöböt jelentett az öltözködésben egy-egy életszakasz átlépése •csecsemők→fáslikba,leplekbe pólyázták •Féléves kortól zubbonyt hordtak 4-5 éves korig •Ahogy a gyerekek kikerültek a zubbonyból, öltözetük alig különbözött a felnőttekétől

26 Életszakaszokkal változó öltözetformák Életszakaszokkal változó öltözetformák II. •Újabb változás: legénysorba kerülés,ha valaki „nagylány” lett –Ilyenkor bérmálás vagy konfirmáció→első ünnepi öltözet, a lányoknak párta ● Menyasszony ruhája nemigen különbözött a hétköznapitól,de drágább anyagból készült ● Finom részleteket is ki tudtak fejezni→Pl.: valaki anyós vagy nem

27

28

29

30

31

32 •1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvény •Európa 2. nemzetiségi törvénye •államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren ↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak) •Eötvös József miniszter → kötelező hat- osztályos népiskolai oktatás (6 elemi) » hazai közoktatás rendszerének átszervezése

33 Oktatás •1868-as törvény→az egyházak kezén hagyta a községi iskolákat •Céljuk: elemi ismeretek oktatása→analfabetizmus felszámolása •Tantárgyak:írás-olvasás,számolás,hit- és erkölcstan,éneklés,természetrajz,történelem,f öldrajz •Az oktatás anyanyelven folyt • Lex Apponyi→kötelező a magyar tannyelv,ha a tanulók aránya meghaladta az 50%-ot.A népoktatás ingyenes lett.

34

35

36 •Nemzetiségi változások és okai •1850: 41% magyar •1880: 46% magyar •1910: 54% magyar •A növekedés okai: –A természetes szaporulat –A zsidóság és a németség asszimilációja –A kivándorlás a szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a •A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban: • között 5,7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42%-os növekedés •Ezt csökkentette a kivándorlás 1,2 millió fővel: csak 33%-a magyar!

37 •A kivándorlás •Iránya: USA elsősorban •Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok


Letölteni ppt "A vidéki társadalom. A rendi társadalom utolsó évtizedei •Kisnemesség→paraszti sorban •Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek •Határőrvidéki katonaparaszt→katonai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések