Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Korai és Középső rézkor a Dunántúlon. Tiszapolgár Késő lengyel Vinca és Sopot maradványok Gumelniţa Varna Cucuteni Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Korai és Középső rézkor a Dunántúlon. Tiszapolgár Késő lengyel Vinca és Sopot maradványok Gumelniţa Varna Cucuteni Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der."— Előadás másolata:

1 Korai és Középső rézkor a Dunántúlon

2 Tiszapolgár Késő lengyel Vinca és Sopot maradványok Gumelniţa Varna Cucuteni Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55 (1991) 348 Kalicz N.: Kultúraválzozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114–115 ( ) 5-6. Tisza- Herpály- Csőszhalom Lengyel II Vinca D Sopot III Karanovo VI Varna Cucuteni- Tripolje

3 Korai rézkor időszaka Lengyel III (Tiszapolgár a Tisza vidékén) Lengyel I: vörös-sárga fekete festés + karcolt dísz Korai teleplelőhelyek: Lengyel, Zengővárkony, Pécsvárad, Villánykövesd, Aszód Lengyel II: Vörös alapon fehér festés Fiatal lelőhelyek: Szomor-Somodorpuszta, Zalavár-Mekenye, lébény, Szob Lengyel III: festetlen fázis Veszprém-Felszabadulás út Raczky P.: A Lengyeli kultúra legkésőbbi szakaszának leletei a Dunántúlon. — Funde der spätesten Phase der Lengyel-Kultur in Westungarn. ArchÉrt 101 (1974) (+ Keszthely-Zrínyi út, Veszprém-Nyúlkertek, Veszprémpinkóc, Sárkeresztes) Telep+ sírok-a településen belül Durva kavicsos soványítású kerámia, nincs festés és karcolt dísz, a formák a lengyeli kultúrához köthetők Különböző típusú bütykök: gömbalakú, hegyes, kónikus, pecsétlőszerűen lapos tetejű Apszisos épület, végén alapárkos, az oldalfalak cölöpszerkezetesek Lengyel III — szlovák Lengyel IV= Nitra-Brodzany fázis szlovák Lengyel V = Ludanice csoport (ez a magyar Balaton-Lasinja kultúra északi szomszédja vagyis a magyar középső rézkornak felel meg)

4 A nyugati csoport későlengyeli lelőhelyeinek összefoglalása L. Horváth – N. Kalicz: Siedlungsfunde der Spätesten Phase der Lengyel-Kultur bei Nagykanizsa (Südwestungarn) In: Od Sopota do Lengyela — Between Sopot and Lengyel. Koper 2006, Kalicz N.: Az újkőkorvégi és rézkori megtelepedés maradványai a nagykanizsai Inkey-kápolna mellett. Zalai Múzeum 12 (2003) (Lengyel IIIb és Balaton- Lasinja leletek is) P. Barna J.: Late Lengyel Finds in Balatonmagyaró-Kápolnapuszta. In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, Kerka mikrorégiós kutatások: Zalaszentbalázs-Szőlőhegy (lásd később) Későlengyel időszakban ( BC) kiterjed a településterület pl.: Alpi csoport Kalicz N.: Der Neuere Forschungasstand über die Lengyel Kultur In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, 7-12.

5 Szentgál –Tűzköveshegy körüli Ipari feldolgozó településláncolat Késői lengyel korszak (fehér festésű áru és festetlen kerámia együtt) Veszprém Jutasi út: északnyugat-délkeleti tájolású 18-31x7-8 méter nagyságú kétosztatú házak, északi helység cölöpökkel erősített, déli helység alapozási árkos, a falak tartják a tetőt Egymás mellett szorosan álló házak, melyek házcsoportokat alkotnak Szentgál-teleki dűlő (műhelyláncolat tagja): 10x8 m-es cölöpszerkezetes ház, tőle 25 méterre a következő ilyen, a ház hossztengelyében osztófal, ez tartja a tetőt, itt fonott paticsfalszerkezet, vastag omladékréteg A veszprém környéki lelőhelyek alapján nics alá és fölérendelt telpülésszerkezet A Séd partján 5-6 km távolságban azonos méretű telepek Eltérő épületek esetleg eltérő funkciójú települések Agrártelepülések Ipari tevékenységet folytató települések: Tűzköves körüli Központi helye: ezeket a korai szakszban a körárkok, rondellák jelzik Ezek építése azonban már nem szokás a fiatal Lengyel időszakban Későlengyel időszak: termelési specializáció megléte, kőkitermelés és kereskedelem fontos szerepe Regenye J.: Háztípusok és településszerkezet a késői lengyeli kultúrában Veszprémi és Szentgáli példák alapján Regenye J.: Lengyel Culture settlements around Tűzköveshegy in Szentgál (veszprém county, Hungary) In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, J. Regenye: Signs of Specializationin a Settlement Group of the Lengyel Culture (Szentgál Region, Estern Hungary). BAR International Series 720 (1998)

6 Későlengyel formák (Raczky 1974 és H. Simon Katalin Zala megyei anyagi alapján): Harang alakú csőtalpas tálak Kónikus és félgömbös tálak Megvastagodó peremű tálak Két szalagfüllel ellátott edények tölcséres nyakkal (Lengyel III = Nitra Brodzany /Szlovákia/ = Wolfsbach csoport /Ausztria/ formakincsére igaz) Kalicz IIIa fázis: Veszprém — Prototiszapolgári fázisnak megfelelő időszak IIIb fázis: Tekenye, Nagykanizsa-Inkey kápolna — Tiszapolgár időrendi párhuzama

7 Zalaszentbalázs-Szőlőhegyi mező E. Bánffy: Early Chalcolothicsettlement at Zalaszentbalázs-Szőlőhegyi mező. Anteus 22 (1995) E. Bánffy: South-West Transdanubia as a mediating area. On the cultural history of the Early and Middle Chalcolithic. Anteus 22 (1995) Lengyel III közvetlen organikus fejlődése a II fehér festésű fázisnak (a kerémiaformák bizonyítják az összefüggést, hiszen a díszítés megváltozik ) A korábbi lengyeli fázisból levezethető formák mellett új formák is megjelennek, ezek képezik az átfejlődést a Lengyel III és Balaton-Lasinja kultúra között Tradicionális lengyel áru: -profilált tálak kihajló peremmel -amfora formájú edények kihajló peremmel és bütyökkel a hasukon -puttonyedények -váza formájú edények (másutt S profilú tálnak vagy bögrének írják le) -kisméretű edények -kanalak -oltűárok -állat alakú figurák -idolok Szűrők

8 Új formák: -IIIa fázis formái (Veszprém és Tekenye): gyengén harangosodó csőtalpak, durva, tojás alakú edények vastag fallal, durva edények cilindrikus nyakkal és benyomott peremmel, bikónikus tálak és bögrék lágy törésvonalall, melyek enyhén konkávak -IIIb átmeneti fázis formái (Nagykanizsa-Inkey kápolna): nagyméretű kiöntőcsöves tálak, kónikus tálak megvastagodó peremmel, bikónikus tálak éles töréssel a perem alatt, konvex testük van, törésvonal nélküli bikónikus tálak, bütykök a hason, a csőtalpakon gyakran kerek lyukak láthatók, mint a Tisza menti hasonló korú leleteken

9 Telepek: Későlengyeli telepek mind dombtetőn állnak, soha nem közvetlenül a folyóparton A Veszprém felszabadulás úti épületnek nincs párhuzama 2,5-4x5-7 méteres szabálytalan négyszög alaprajzú házak (Zalaszentbalázs szőlőhegyi mező, Balatonmogyoród-Hídvégpuszta, Kápolnapuszta, Jánosháza-Fürdődomb) Életmód az eszközkészítés, a mezőgazdaság módja, az életmód mind azonos az előző korszakéval egyszóval neolit Temetkezések Ebből a korszakból nem igazán ismertek Hamvasztásos és csontvázas sírok is

10 Lengyel — Balaton-Lasinja váltás (két alapvetrő nézet, déli hatások, helyi alapokon továbbfejlődés) Kalicz szerint alapvetően eltér a két kultúra, okok a déli formák megjelenése + eltérő embertani jelleg Hiátust feltételez a két kultúra között Északi és középbalkáni hatás (Salcuta-Krivodol Bubanj Hum I befolyás) Kezdetben bevándorlás (1992-es cikkig, irodalmat lásd kejjebb) 1995 IPH cikk diffúzió Zalai Múzeum 12 (2003) Nagykanizsa-Inkey kápolna lelőhely Lengyel IIIb+ BL I telep is, itt módosít az álláspontos, elfogadja a helyi alapokat és egyetért a balkáni elemek későlengyeli időszak alatti és későbbi beáramlásával! Déli kulturális hatás Bánffy E.: de Lengyel IIIb bikónikus tálakkal + olyan késői lelőhelyek mint Zalaszentbalász szőlőhegyi mezők Bizonyítják az átmeneti formák meglétét a két kultúra és korszak között (pl: harangosodó csőtalpas tála, kanalak, kiöntőcsöves edények, puttonyedények) Középső rézkorban kisebb lelőhelyek, mozgalmasabb-nomád élet De a lelőhelyek ugyanúgy a dombtetőkön és nem a vízparton állnak, lásd az alpi területeken a kultúra térnyerését Bánffy szerint a fentebbiek alapján kimutatható a továbbélés a kontinuitás a két kultúra között Zala, Vas és Szlovénia külön területi csoport a későlengyeli fejlődésen belül, erősebb a kapcsoltaba Morva és alsó ausztriai területekkel Kelet Dunántúl a Szlovákiai területekkel mutat erősebb kapcsolatot (Ludanice csoport = Lengyel V) MOG (Epilengyel) területeken egyértelmű továbbfejlődés mutatható ki a a korábbi festett díszű kerámiából (Lengyel) Déli hatásra átvették a rézkori újításokat Dunántúl jelentős szerepe Európa rézkoriasodásában Balkáni elemek még a későlengyeli időszakban jutottak a Dunántúl területére kereskedelmi kapcsolatok révén

11 Bánffy E.: Continuity and discontinuity: some questions on the transition from the Neolithic to the Copper Age in the Carpatian Basin. Anteus (1991) Bánffy E.: Funde der späten Lengyel- und frühen Balaton-Lasinja-Kultur im Kleinbalaton-Gebiet. Probleme des Überganges. StudPraehist (1992) E. Bánffy: South-West Transdanubia as a mediating area. On the cultural history of the Early and Middle Chalcolithic. Anteus 22 (1995)

12 Bodrogkeresztúr Balaton- Lasinja Ludanice Salcuţa Cernavoda Cucuten- Tripolje Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55 (1991) 348 Kalicz N.: Kultúraválzozások a korai és középső rézkorban a Kárpát- medencében. ArchÉrt 114–115 ( ) 7. Középső rézkor Balaton-Lasinja: Alsó-Ausztria, Burgenland, Szlovénia, Horvátország, Dunántúl Ludanice kultúrák

13 Lasinja kultúra elnevezés: Dimitrijević 1961 Horvátországi lelőhelyek alapján körvonalazta a kultúrát Dunántúli leletanyag első összefoglalásai Kalicz N. 70-es évek A rézkori balatoni csoport Veszprém megyében. VMMÉK 8 (1969) A balatoni csoport emlékei a Dél- Dunántúlon JPMÉ 9-10 ( ) Über die chronologische Stellung der Balaton-Gruppe in Ungarn. Baden Symposium 1973, Balaton I és Balaton II-III periódusok Együtt a Balaton-Lasinja elnevezést kapta (lásd előző térkép) Alsó Ausztriai és Burgenlandi leletek: Bisamberg-Oberpullendorf csoport (Ruttkay) – nem jellemző a bemélyített díszítés Karintia és Steijermarki leletek: Kazianiberg-Lasinja csoport (Ruttkay) A két utóbbi csoportban eltérő a kerámiadíszítés de egy egységnek tekinthető a Balaton-Lasinjával Bronzkor Rézkor

14 Kalicz Nándor újabb összefoglaló munkái: 1982 A Balaton-Lasinja kultúra történeti kérdései és fémleletei. ArchÉrt 109, Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55, Die Balaton-Lasinja Kultur und ihre südlichen Beiuhungen. StudPraehist 11-12, Die Balaton-Lasinja-Kultur in der Kupferzeit Südost- und Mitteleuropas. IPH VII,

15 Jó minőségű kerámia Barna különböző árnyalatai, szürke, ritkán fekete Kerámiazúzalékkal vagy homokkal soványított Simítás, fényezés, néha vékony slipréteg + erodált felület Plasztikus díszítés: háromszögletű bütykök, perem alól vagy a törésvonalról lógnak le Korong alakú bütykök, félkorong alakú bütykök Csepp alakú bütyök, függőleges hosszúkás bütyök Csőrős fülhöz tapadó kör alakú bordadísz Mélyített díszítés: Bekarcolt, behúzott és bevésett vonal, nincs kannelura Pontdíszítés: beböködés, beszurkálás bepecsételés Vonalak és pontsorok kombinációi, ferde, függőleges „V alak” Kalász, rács, csepp, háló és létraminta A dísz gyakran a peremet, a törésvonalat és a bütyök szélét hangsúlyozza

16 Az egyfülű korsó a kultúra vezértípusa Leválasztható a profilált vagy tagolt hasú variáns Füle a perem fölé emelkedik Bikónikus forma, enyhén homorú részekkel, a törésvonal felett az edény oldala pántszerűen kidomborodik S prosifú forma Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55 (1991)

17 Bikónikus tálak: A, hengeres felsőrésszel; B, kónikus felsőrésszel; C, behúzott felsőrésszel; D, kihajló felsőrésszel

18 Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55 (1991) Behúzott peremű tálak (lekerekített vállal)-ritkábban előforduló forma, bikónikus tálak, csőtalpas tál Kétfülű edények — É és Közép-balkáni párhuzamokkal

19 Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55 (1991) Somogyi K.: A Balaton-Lasinja-kultúra leletanyaga Somogy megyében. CommArchHung 2000, Csőtalpas tál töredéke Háromszög alakú fül Fazekak és tároló edények -hason, vállon vagy perem alatt hurka vagy szalagfüllel -hordó alakú, vállon füllel -szűkülő szájú edények, amfórák (egyenletesen szűkülő szájjal vagy enyhén kihajéó peremmel) -bikónikus tárolóedények -hombárok

20 Somogyi K.: A Balaton-Lasinja-kultúra leletanyaga Somogy megyében. CommArchHung 2000, Díszítés: Ferde pontsorral kísért vonalköteg

21 Kaposvár környékén csak kevés bemélyített dísz Észak felé haladva egyre ritkább a mélyített díszítés Észak somogyi területek kapcsolata az Észak- Dunántúli, alsó ausztriai leletkörhöz A Dráva menti területeken abszolút többséget alkotnak a bemélyített díszű edények Kapcsolat a Horváthországi, szlovéniai, steiermarki-karintiai (Kazianiberg típus vagy csoport) Somogyi K.: A Balaton-Lasinja-kultúra leletanyaga Somogy megyében. CommArchHung 2000, Pl.: Balatonszemes- Bagódomb M7, Gördülő idő A Balaton-Lasinja kultúra két nagyobb (a mélyített díszítés meglétével és hiányával jellemezhető csoportjának határa valahol a Balaton déli partján húzódott)

22 A Dunántúl a metallurgia szempontjából második zóna Csáford-Stollhof típusú aranykorongok (Σ 10 aramy, 1 ezüst és 4 rézkorong) Zalavár-Basaszigeti leletek

23 Telepek Dombhátakon, hegyvidéken magaslati telepek is, ismert néhány barlangi lelőhely is Túlnyomó részt egyrétegűek Sé-Malomi dűlő, cölöpszerkezetes, paticsfalú ház Lébény: alapárkos hosszúház Zamárdi- Kútvölgyi dűlő M7, Gördülő idő

24 A leletanyag értékelésénél Virág Zs. kannelurát ír jellemző díszítési típusnak Ez csak Zala megye belső területeire jellemző Ezeken a területeken a pontsorral kísért vonalköteg kevés - A legfiatalabb BL leletanyagú gödörből hiányzik a bikónikus tál - M. Virág Zs.: Középső rézkori kerámialeletek Zalavár- Basaszigetről. Zalai Múzeum 14 (2005) Jó kutatástörténeti összefoglalás M. Virág Zs.: Javarézkori rézleletek Zalavár-Basaszigetről ArchÉrt.113 (1986) Átm.: 5 cm

25 SMK 2000 előzetes jelentései Kaposvárt elkerülő 61-es út Nagyméretű BL telep 500 gödörrel + csontvázakkal A nyomvonal 2., 12., 13., 14. lh-in 5 körárok maradványa Letenye-Szentkeresztdomb: erődítés Kalicz n.: Letenye-Szentkeresztdomb: ein Siedlungsplatz der Balaton-Lasinja –Kultut. IPH VII (1995) Településtörténeti összefoglaló: M. Virág Zs.: Settlement historical research in Transdanubia in the first half of the Middle Cooper Age. In: Morgenrot 2003,

26 Temetkezések Csontvázas gyermeksír leletei Ordacsehi-Kis- töltés lelőhelyről M7, Gördülő idő Kevés adat Különálló temetőt még nem ismerünk Csontvázas és hamvasztásos temetkezés is ismert Csontvázasak: Nagyvázsony, Keszthely, Regöly, Pécsbagota Balatonmagyaródi építési áldozat Keszthely Fenékpuszta Nádgazdaság: 52 méter hosszú földbe mélyedő, félkörívben hajló ház, benne 5 boltozatos kemence, mellettük megpörkölődött emberi koponyák + tengeri kagyló tritonkürt

27 Balaton Lasinja I = Balaton Lasinja Balaton Lasinja II = Furchenstich (tűzdelt barázdás díszű kerámia) Balaton Lasinja III = Protoboleráz Nevezéktan: Mondsee, Krepice-Retz, Bajč-Retz, Gajáry Új kultúra Jellegzetes díszítés melyet inkrusztáció tölt ki Salzburg, Felső és Alsóausztria, Morvaország, Ny-Szlovákia, Dunántúl, Szlovénia, Horváthország és a karsztvidék Triesztig Eredet: 1, Ny-i eredetű Rösseni kultúra vagy a Retz csoport a kiindulópont (Kalicz, Bondár M.) 2, csak egy díszítési stílus (mivel néhány bodrogkeresztúri edényen is megjelenik) mely nem kapcsolható speciális kultúrához Vagyis ez az időszak a BL egy késői fázisa mely széles körben alkalmaz egy elterjedt díszítési technikát (Bánffy Anteus 28 – Kerka völgyi mikrorégiós kutatások) Ezt a nézetet vallja Ruttkay Erzsébet és Horváth L.A. is Horváth, L. A.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Kupferzeit in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta ArchHung 46 (1994) 73–105.)

28 Magas füles korsók, alacsony füles csészék Pozítív-negatív díszek A BLI-től eltérő díszített idolművesség A fémművesség az alpi területekhez kapcsolódik

29 E. Ruttkay: Zur jungneolithischen Furchenstichkermaik im östlichen Mitteleuropa. Die Fazies Gajary. In Kronosz 1997 (1998) 165– 180. Jungsteinzeit im Osten Österreich-ből a megfelelő fejezetek. A Furchenstichtet kerámiadíszítési stílusnak tartja. –Baalberger csoport Furchenstich díszítéssel = Retz típus (alapja a Trichterbecher kultúra) — Morvaországi Ausztriai csoport Tőle délre DNy szlovákiában -ún vegyes csoport Furchenstich díszítéssel = Bajč típus (alapja különböző kultúrákból tevődik össze: Trichterbecher + Lažňany + Epilengyel + Ludanice) Dimirijević féle Gajary típus DNy-szlovákiában Ez utóbbit Ruttkay beolvasztja a Bajč típussal együtt az ún vegyes csoportba Σ: helyi alapnépesség + egy díszítési stílus Bajč Gajary típus Különálló típus

30 Bodrogkeresztúri tejesköcsögök Furchenstich díszítéssel E. Ruttkay: Zur jungneolithischen Furchenstichkermaik im östlichen Mitteleuropa. Die Fazies Gajary. In Kronosz 1997 (1998) 165–180.

31 M. Bondár: The Copper Age settlement at Zalabaksa. Anteus 28 (2005) A Kerka völgyi mikrorégiós kutatások két Furchenstich lelőhelye: Zalabaksa-Zsidó temető Csesztreg Gyorsuló idő M7 katalógus Bondár M.: A Balaton déli partvidéke és a Dél-Dunántúl a rézkorban. Európa középső rézsiről keletre terjeszkedő nép Telepek számának visszaesése – kisebb lélekszám? Néhány magányos sír: hamvasztásos és csontvázas is, temetőt nem ismerünk Fémöntés Balatonboglár-Berekre-dűlő 2 urnasír

32 Protoboleráz Balaton Lasinja I = Balaton Lasinja Balaton Lasinja II = Furchenstich (tűzdelt barázdás díszű kerámia) Balaton Lasinja III = Protoboleráz 2. délkeleti hulám (Szlovéniát és az Alpok előterét már nem érinti) Erősen profilált tálak szélesen kihajó peremmel Hasas edények szubkután fülekkel és cilindrikus nyakkal Szélesszájú fazekak bevagdosott peremmel, gyakran bevagdosott vagy benyomkodott bordákkal a perem alatt A tálak belsejében függőleges kannelurák Korsók lapos szalagfüllel A csészék kimetszett rácsmintával díszítettek Megjelennek festett szalagok

33 Protoboleráz lelőhelyek a Kárpát-medencében Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 55 (1991) Furchenstich és Scheibenhenkel (Hunyadihalom-Salcuţa IV) területet magába foglalja

34

35 Összefoglaló tanulmány: Zs. M. Virág: Die Hochkupferzeit in der Umgebung von Budapest und in NO-Transdanubien (Das Ludanice Problem)

36 Behúzott peremű tálak

37 Bikónikus tálak, tölcséres nyakú tálak, füles csészék, amfórák,

38 Kerámia Sötét vagy világosbarna, szürkés esetleg fekete Jó minőségű kerámia, homokkal esteleg cserépzúzalékkal soványított, simított vagy fényezett felületű Kerek félgömbformájú bütykök Dugóformájú bütykök vízszintesen feltett hosszúkás bütykök Ritkán bekarcolt díszítés Kétfülű csészék Tejesköcsög: alacsony, masszív, tagolatlan test, széles száj – eltér a tipikus bodrogkeresztúri tejesköcsögtől Hordóformájú edények Vázaformájú edények Fazekak: szélesszájú, S profilú Hasas, egyenesre vágott peremű, rövid nyakú Csőtalpas tálak, harangformájú üreges talppal

39 Telepek Barlangi települések – ezek vannak nagyobb számban Nyíltszini telepek, hegylábaknál patakpartokon, dombvidéken és ártéri területek melletti teraszokon Budapest-Budafoki út É-D irányú 6x3,5 méteres cölöpszerkezetes ház Temetkezések Kevés csontvázas sír, nincs ismert temető (Budapest-Budafoki út, -Csabai út, -Békásmegyer, Érd-Érdliget, Szigetszentmiklós-üdülősor) A javarézkorra jellemző fémleletek: szimmetrikus laposvésők, rövidkarú csákányok, harci csákányok Trianguláris tőr

40 Amfórák, vázaformájú edények, S profilú fazekak, tölcséres nyakú tálak: Lengyel tradició Szlovák kutatásban Lengyel V = Ludanice Bodrogkeresztúri elemek: tejesköcsög alakú edény Balaton-Lasinja elemek: bikónikus és behúzott peremű tálforma Déli elemek: kétfülű csészék Időkeretek: Lengyel IV (Nitra-Brodzany) = Tiszapolgár Lengyel V = Ludanice, vagyis a kultúra kezdete a Tiszapolgár-Bodrogkeresztúr átmenetre tehető A Furchenstich és Bodrogkeresztúr B-Hunyadihalom horizont előtt véget ér a kultúra Irodalom: Virág Zs: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az M0 autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál. BTM Műhely Adatok Budapest középső rézkorához. A Remete-barlang középső rézkori leletegyüttese. BudRég 31 (1997) 5-17 Data to the Middle Copper Age archeological topography of Budapest enviros (sites of the Ludanice Culture) BudRég 36 (2002) Settlement historical research in Transdanubia in the first half of the Middle Cooper Age. In: Morgenrot 2003,

41

42

43

44


Letölteni ppt "Korai és Középső rézkor a Dunántúlon. Tiszapolgár Késő lengyel Vinca és Sopot maradványok Gumelniţa Varna Cucuteni Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der."

Hasonló előadás


Google Hirdetések