Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 7-8. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 7-8. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék."— Előadás másolata:

1 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 7-8. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2 7-8. óra A rekreáció és a civilizációs fejlődés

3 • A rekreáció szociológiai értelmezése: a munkában elfáradt ember aktív kikapcsolódását, pihenését, munkaerejének, munkavégző képességének (bővített) újratermelését jelenti. • A munkaképesség „újratermelésének” tudatos igénye és eljárásai csak akkor jelentek meg, amikor az emberek élet- és főleg munkakörülményei alapvetően megváltoztak az ipari-, majd tudományos-technikai forradalom világméretű elterjedésével. • Az emberi teljesítőképesség megóvásának, fejlesztésének fontos feltétele a mindennapi életvitel keretében megvalósuló szellemi és fizikai rekreáció. E kívánalmaknak korántsem felel meg a korábban széles körben propagált teória, miszerint a fizikai foglalkozásúak döntően szellemi tevékenységek révén, a szellemi foglalkozásúak pedig alapvetően fizikai aktivitással teremthetik meg a szervezet számára kívánatos egyensúlyt." (Falussy, 1993)

4 • Kezdetben a gőzgép, majd a robbanómotorok, az elektromosság, telekommunikáció, - ma már egy generáción belül is számtalan viharos változás zajlik. • A civilizációs fejlődés negatív hatásait ellensúlyozandó a modern korban - társadalmi méretekben jelent meg a szabadidő, együtt járva a megfelelő vásárlóerővel - a rekreáció cél- és feladatrendszere az egészségesen, a jól megélt, a minőségi élet igénye. • rekreáció fogalma – a célok és a belőlük fakadó feladatok kijelölésénél kétféle hatással kell számolnunk: A szekuláris trenddel (társadalmi-történelmi lépték), azaz az évszázadokon át halmozódó civilizációs hatásokkal, valamint az adott populáció aktuális életmódjával (egyéni életút). (A szekuláris trend csak rövid történeti áttekintéssel értelmezhető. Ebből pedig már az egyes ember életminőséget, egészségi állapotot meghatározó életfeltételei és életmódja is magyarázhatóvá, de legalábbis érthetővé válik.)

5 A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai Ipari forradalom ( ) • A manufaktúráktól a gépesített iparhoz vezető korszak. • Centruma: Anglia, szimbóluma: a gőzgép (James Watt, 1769). • Technikai vívmányai: a fonó- és a mechanikus szövőgép, a kokszot alkalmazó acélipar, valamint a gőzhajó (R. Fulton, 1807) és a gőzmozdony (G. Stephenson, 1814). • A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött - ruházat. A textilipar lett a húzóágazat. A gyapjút a gyapot váltotta föl. Először a fonást, aztán a szövést is gépesítették. • A szállítás tömegesítése – gőzhajó, a vasból készült hajótestek (1840-tól) elterjedésével vált tömegessé.

6 A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai Ipari forradalom ( ) • A közlekedés „forradalma” a vasútépítési lázban testesült meg - sínhálózat, kocsik, vas hidak a bányászathoz és famegmunkáláshoz szükséges gépek anyagszükséglete egy,”új- vaskorszakhoz”, a nehézipar létrejöttéhez vezettek. • Angliában a szén- és vastermelés 1830 és 1850 között megháromszorozódott. • Jellegzetes életmódbeli hatása az iparosodás, a nagyüzemi termelés robbanásszerű munkaerő igénye miatt a gyárak köré település – urbanizáció.

7

8 A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai Ipari forradalom ( ) • A gyárak munkaerőigénye - hihetetlen városiasodást indított el. • Anglia lakosságán belül a városlakók aránya 1770-ben 20%, 1850-ben 50 % volt! • A falvakban megélhetés nélkül maradt emberek az ipari központokba vándorolva bérmunkásokká lettek - heti 6 napon át, napi 10, de inkább 12, sőt 14 óra munkaidő. Nőket, aztán a gyerekeket is foglalkoztattak. "Nyolc-tíz éves, nemritkán 4-6 éves gyermekek dolgoztak sötét, szellőzetlen géptermekben, raktárakban, bányaalagutakban napi 14 órát. A munkásnak, aki kora hajnaltól késő estig robotolt, sokszor 4-5 kilométert kellett gyalogolnia, hogy szerény kis házából a bányába, vagy a gyárba érjen. Az ipari központokban kevés volt a lakás. A mocskos, elhanyagolt épületekben egy-egy szobában nyolc-tíz ember is összezsúfolódott.”

9 Tudományos-technikai forradalom • Ipari forradalom hatása - nehézipar a gazdasági hatalom alapja. • A füstös gyárkéményekkel tűzdelt ipari-táj, egyre csökkenő zöld- felületeivel lett az egyre jellemzőbb. • a technikai fejlesztések, majd a tudományos fölfedezések - belsőégésű motorok, elektromosság és a kémiai technológiák - szokták második ipari forradalomnak is nevezni. • A jellegzetes tudományos és technikai felfedezések: elektromosság (elektromágneses indukció, Faraday), Edison egymagában több mint ezer (az elektromosság köréhez tartozó) szabadalmazott találmánnyal (szénszálas izzó, fonográf), telefon Bell, 1876), telefonközpont (Puskás Tivadar, 1877), robbanómotor (N. A. Otto, 1876), aminek alapján Karl Benz megalkotja a "motorgépkocsit (1885), repülőgép (Wright fivérek, 1903), a relativitáselmélet (Albert Einstein, 1905). • Szimbóluma: az elektromosság, a távközlés (telefon, rádió, majd televízió), a motorizáció (autó, repülő) és így tovább. • Életmódbeli hatása: a kényelmesedő, csökkenő fizikai aktivitással járó élet.

10

11 Alapkutatások • katódsugárzás fölfedezése vezetett a röntgensugárzás használatához. Bequerel: uránércek sugárzását, Curie-házaspár: elkülönítette a polóniumot a rádiumtól, Rutherford: rádióaktivitás általános elmélete. Kiemelkedő Einstein: relativitáselmélet. A kémia új korszaka • molekuláris szerkezeten keresztül eljutottak az atomos szerkezetekig. Szerves vegyületeket állítottak elő, már tudtak műanyagot gyártani (ez volt az alapja a celluloid szalagra fény- képezett mozgó filmnek). Megkezdődött a műtrágyák (mezőgazdaság) és a robbanóanyagok (háborúk) nagyüzemi gyártása. A robbanómotorok hatására (üzemanyag igény) létrejön a petrolkémia.

12 Közlekedés forradalma • A belsőégésű motorok fejlődése (ehhez több magyar is hozzájárult, közülük egyik leghíresebb Csofka János, a porlasztó föltalálója) az egész ipart forradalmasította. A könnyű benzinmotorok lehetővé tették a repülést. Kormányozható léghajó (Zeppelin, 1900), motoros repülőgép (Writh fivérek, 1903). Távközlés • Morse: vezetékes távíró. Bell: telefon (1876), hamarosan drót nélkül is működött (Marconi). A telefonhírmondót a rádió, majd a televízió követte. Ipar a mezőgazdaságban • a gőzhajtású masinák (pl. a cséplőgép) a 19. század közepétől megjelentek a földeken. A 20. század elején megjelent a mezőgazdaság univerzális erőgépe, a, robbanómotoros traktor. Forradalmi jelentőségű a műtrágyák alkalmazása, ami a terméseredmények rekordját hozta.

13 Életmód • Az ipari munkásság élete javult. „Bár a munkások létbizonytalansága nem szűnt meg, s a városi nyomortanyák a halandóság új okaivá váltak, éppen a tömegtermelés következtében a reálbérek növekedtek. Az emberek jobban és célszerűbben táplálkoztak.” A városok élete némileg átrendeződött. • A társadalmi osztályok elkülönülése fokozódott. Kialakultak az elegáns belső negyedek, a munkások lakta szegényes külvárosok. A nagyvárosi ember sokat volt az utcán, a szűk lakások helyett a kávéházak, sörözők lettek a társas élet szinterei. Összességében • gépesített, futószalag típusú munka – fokozatosan lecsökkent a fizikai munka aránya • a közlekedésben az autó, motor és repülő, a háztartásban a mosógép, porszívó, a kommunikációban a telefon, a szórakozásban a rádió, mozi, lemezjátszó, televízió. • Mindez együtt vezetett a kényelmesen élő, a civilizáció átkaival sújtott, testsúlyában fokozatosan gyarapodó modern embertípushoz.

14 Információs forradalom (1975-) • Információk áramlásának sebessége, illetve mennyisége – robbanásszerű növekedés • Neumann János – számítógép megjelenése, tranzisztor felfedezése, integrált áramkörök beépülése a mindennapi életünkbe. • Földrajzilag elsősorban az USA-hoz, valamint Japán-hoz köthetjük. • Szimbóluma a személyi számítógép, a mobiltelefon, az internet. •A számítógép tömeges elterjedését a miniatürizálás tette lehetővé. A tranzisztor tömeges alkalmazása az 1950-es végén történt meg. • Megkezdődött a PC-k térhódítása. Az 1970-es évek közepe óta számítjuk a negyedik generációs számítógép megjelenését, amely napjainkban is tart. Ennek feltétele a mikroprocesszor megjelenése volt, ami megindította a személyi számítógépek diadalútját. • Összességében: A civilizációs jövőkép víziója mindezek eredményeként az ülő életmód.

15 Globalizált világ • globalizált világ: elidegenedett, teljesítménykényszerben élő ember milyen életminőségben éli le vélhetően és várhatóan hosszabbodó életútját? • Milyen lesz új századunk emberének életminősége? • Dariusz Rosati volt lengyel külügyminiszter szerint két út közül választhat Európa: „Vagy ragaszkodik a bőkezű szociális ellátások, a hosszú szabadságok, a rövid munkaidő intézményeihez, vagy amerikai módra átalakul.” • Jeremy Rifkin: „ Amerika azért él, hogy dolgozzék, Európa azért dolgozik, hogy éljen!” • Így vált a fejlett világ embere ősemberi mivoltából napjainkra: - életterében urbanizálttá - életmódjában ülővé - szerepkésztetésében teljesítménykényszeressé.

16 A civilizáció áldásai • kialakuló ipari centrumok, gyárak köré letelepedő munkások – urbanizáció - általában jobb komfort, több kényelem • gépesítés eredménye - egyre kisebb mértékben van szükség a munkás fizikai erejére. A gépesítéssel együtt járó nagyobb termelékenység szabadidő növekedését eredményezett. • közlekedés és telekommunikáció - vonat, autó, majd repülőgép; telefon, fax, rádió, televízió, számítógép lebontotta a távolsági és idő határokat. • mezőgazdaság kemizálása és gépesítése - eredményeként soha nem remélt terméseredmények születtek. Jobb körülmények között élhetnek, normálisan táplálkozhatnak az emberek.

17 Civilizációs ártalmak • maholnap több lesz az árnyoldala, mint az előnye a civilizációs fejlődésnek. • gépesítés, automatizálás – folyamatosan csökken a mindennapos fizikai aktivitás. A kreativitást nélkülöző monoton, elgépiesített munka pusztítja a testet, az egyre nagyobb arányú szellemi igénybevétel rombolja az idegrendszert + drasztikusan megnövekedett közlekedési idő, a pótszerekkel (tévé, internet) töltött szabadidő = Ülővé vált az életmódunk. • teljesítménykényszer, közlekedés a zsúfolt városokban, időhiány, stressz - pszichológiai és fiziológiai stresszhatások jelentős növekedése + alkohol, dohányzás, drogok (szenvedélybetegségek).

18 Civilizációs ártalmak • a jóléti társadalmakban fogyasztás túlfogyasztássá válik - fölös nyersanyag- és energiafelhasználás, a táplálkozásban egyrészt az árubőség, másrészt a mérsékelt fizikai aktivitás energiaigénye „túlsúlyos” országok kialakulásához vezet. • az USA annyi energiát fogyaszt, mint Kína, Oroszország, Japán és Afrika együttvéve! • a civilizáció indirekt hatásai hosszú távon még súlyosabb problémákat okoznak - erdőirtás, fosszilis tüzelőanyagok használata, motorizáció, kemizálás, az ipar, valamint az urbanizáció káros hatásai + a környezet károsodása, a levegő, a vizek, a talaj szennyeződése. Az ózonpajzs vékonyodás a miatt egyre kisebb védelmet kapunk a világűrből érkező káros sugárzások ellen.

19 A civilizációs ártalmak négy jellemző csoportja: • a fizikai aktivitás csökkenése, illetve egyoldalúsága • (di) stressz; • túlfogyasztás (életmódhibák) • környezeti ártalmak Civilizációs betegségek • A mozgásszegény életmód, az idegi megterhelés, a helytelen táplálkozás és a szenvedélybetegségek, valamint a környezeti ártalmak következtében nagy mértékben romlik az emberiség - sajnos ezen belül kitüntetetten hazánk - egészségi állapota. • keringési (szív- és érrendszeri) • daganatos. • mozgásszervi • idegrendszeri, pszichés zavarok

20 • Ezek a betegségcsoportok az egyes országok morbiditási és mortalitási adataiban mutatkoznak meg: • a keringési betegségek csoportja - érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegségei, szívinfarktus, stroke • a daganatos megbetegedések (rák). A rákos megbetegedések aránya hazánkban majd kétszerese az EU átlagnak. A férfiaknál a tüdő- és prosztatarák, nőknél az emlő és méhnyakrák a "sláger". Mindkét nemnél emelkedik a vastagbél- és végbélrák gyakorisága. E területen több mint prevenciós kérdés a szűrővizsgálat. • a mozgásszervi megbetegedések - életminőség romlása. Lúdtalpasak és gerinc-deformitásoktól szenvednek az iskoláskorúak tömegei. • az idegrendszeri, pszichés zavarok – depresszió, kényszeresség (mánia) fóbia (pánikbetegség) és függőség.

21 Kényszeresség, mánia: az ember ellenállhatatlan vágyat, de inkább kínzó késztetést érez valaminek a (többnyire értelmetlen) végrehajtására, cselekedetére – vásárlási, takarítási, szereplési, anorexia, bulémia Fóbia: valamitől, vagy valaminek a bekövetkeztétől való többnyire indokolatlan, irracionális félelem, iszony valami konkrét, vagy képzelt dologtól, veszélytől. - Típusai: - pláza fóbia, félelem a nyilvános helyektől (tömegtől, tömegközlekedéstől, bevásárlóközponttól). - specifikus fóbiák, azonnali és kétségbeesett félelem a rettegett tárgyal, vagy helyzettel valós, vagy képzeletbeli kapcsolatba kerüléstől [rovaroktól, magasságtól, zárt terektől. - szociális (szereplési) fóbia, azaz szorongási félelem a társas helyzetektől (társalgás, közös étkezés, nyilvános WC-használat, színpadi szereplés, mikrofonhasználat). Függőség, szenvedélybetegség: elvonási tünetekkel jár, ha megvonják - alkohol, drog, gyógyszer, nikotin). Szokásokkal, viselkedésekkel kapcsolatosan - babonák, szerencsejáték, munka.

22 Civilizáció és életmennyiség Várható élettartam • egy nép életminőségét, civilizáltságát, kultúráltságát is jellemzi: a társadalmi léptékű szabadidőtudat, egészségtudat és egészségkultúra. • Jól minősítik a megbetegedési (morbiditási) és a halálozási (mortalitási) statisztikák • A várható élettartam nagyon sok tényező által befolyásolt statisztikai átlag. • Befolyásolja többek között a gyermekkori halandóság, a fertőző betegségek, a háborúk, az egészségügyi ellátás, a balesetek, továbbá az életmód számtalan eleme. • A mutató kizárólag a halálozási adatokon nyugszik, így a lakosság egészségéről az általános halálozás csak elnagyolt képet ad.

23 Várható élettartam • a tizenkilencedik század közepe óta folyamatosan nő a várható élettartam. Az élet meghosszabbodását elsősorban a gyermekbetegségek visszaszorítása eredményezte. • WHO szerint egészségi állapotunkra az egyes faktorok az alábbi százalékos arányban fejtik ki hatásukat: - 25 %-ban öröklött tulajdonságok - 18 %-ban az egészségügyi ellátás - 37 %-ban az egyén egészségmagatartása, életmódja - 20 %-ban környezeti hatások

24 A várható élettartam és halálozás néhány európai országban

25 • Magyarországon a születéskor várható élettartam 2000-ben férfiaknál 67,2 év, nőknél 75, 7 év volt, csak Törökország adata alacsonyabb. • Míg 1960-ban a magyar férfiak születéskor várható élettartama hasonló, mint Ausztria, Finnország, Japán férfi lakosságának adata, addig 2000-ben az osztrák férfiak 8 évvel, a finnek 7 évvel, a japánok 10,5 évvel él(het)nek tovább magyar társaiknál. • Hasonlóképpen, míg 1960-ban a magyar nők közel azonos élettartamra számíthattak, mint a japánok, osztrákok, vagy a spanyolok, 2001-ben az osztrák nők 6 évvel, a spanyolok 7 évvel, a japánok 9 évvel él(het)nek tovább, mint a magyarok. • Az élettartam növekedése az EU tagországokban számos befolyásoló tényező következménye. Közéjük tartozik az életkörülmények javulása, a közegészségügyi programok, az orvosi, ellátás fejlődése. •Az egészségügyi ellátás az Egyesült államok és Nagy Britannia esetében az elmúlt évszázadban 17-18%-kal járult hozzá az élettartam növekedéséhez.

26 Halálokok hazánkban százalékos megoszlásban Halálozási ok 1991-ben ( lakosból)

27 Várható egészség • A várható egészség mutatatók azt fejezik ki, hogy egy adott életkorú egyén remélhetően hány egészséges életévet fog még leélni. • Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a várható élettartamot felosszuk jó, illetve rossz egészségben eltöltött évekre. • Magyarországon: - 18 éves nő várhatóan még közel 59 évet fog élni, ebből azonban csak közel 43,5 olyan évre számíthat, amelyben nem jelentenek számára nehézséget a mindennapi társadalmi tevékenységek éves férfiak esetében a várható mintegy 50 évből átlagosan 38,5 lesz korlátorzottságtól mentes.

28 • a szekuláris trend tehát megjelenik az adott populáció aktuális életmódjában. • a rekreáció egyik alapvető célkitűzése - az emberek munka erejének, munkavégző képességének újratermelése, ami hazánkban megkerülhetetlenül egészségügyi kérdéseket vet föl. • a rekreátorok az egészségügy és a testkultúra szakembereivel vállvetve tevékenykednek a prevenció és a rehabilitáció területén, a feladatokat és hatásköröket kompetenciájuk szerint megosztva.

29 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 7-8. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések