Virtuális vállalatok integrált informatikai infrastruktúrája

Az előadások a következő témára: "Virtuális vállalatok integrált informatikai infrastruktúrája"— Előadás másolata:

1 Virtuális vállalatok integrált informatikai infrastruktúrája
4. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula

2 Virtuális vállalat A virtuális vállalat legbensőbb jelentése egy korszerű szervezeti paradigma cégek vagy szervezetek közötti ideiglenes, de zárt kooperáció kiépítéséhez és működtetéséhez, hogy azok új üzleti célokat érjenek el komplex és dinamikus feltételek és követelmények között. 17:29

3 Követelmények A VE támogassa
dinamikus társulások, csoportosulások, kooperációk létrejöttét; a szervezeti és földrajzi megosztottságok létezését; a kommunikáció különböző módozatait; a csoportmunka minden fajtáját, és a különböző szerepek vállalását; minél több, különböző formájú információ cseréjét; 17:29

4 Követelmények (folyt.)
A VE támogassa a szervezeti keretek változtatását, a csoportok különböző élettartamát; az erőforrások megosztott használatát; a létező munka-eszközök és munka-módszerek integrálását; a jogosultságok és a felelősség biztonságos megállapíthatóságát; a biztonságos adat- és üzenetcserét. 17:29

5 Jellemzők Virtualitás. Rugalmasság. Adaptálhatóság. Agilitás.
Kooperáció. Integráció. Költséghatékony. ICT-nek létfontosságú szerepe van! ICT = Information and Communication Technology 17:29

6 Út a digitális vállalathoz
Alapvető integrációs tényező az információs infrastruktúra. Hatékonyságnövelés „egyszerű” módja: az információ és a tudás reprezentációjának, és az információcsere módszereinek fejlesztése. Fő cél: a vállalatot érintő folyamatok informatikai eszközökkel történő megvalósítása. Pl.: üzleti, modellezési, tervezési, végrehajtási, irányítási és egyéb folyamatok. 17:29

7 Digitális vállalat A paradigma alapvető iránymutatása az, hogy a korszerű ICT-k hatékony alkalmazásával a vállalati tevékenységekkel kapcsolatos összes adat a felhasználó jogosultságának megfelelően egyszerűen és gyorsan hozzáférhetővé váljon. A vállalat sikeresebb működtetése és bonyolult kapcsolatrendszerének hatékonyabb menedzselése intelligens döntéstámogató rendszerek alkalmazásával fokozható. 17:29

8 Információs rendszer (Information System, IS)
Olyan elemek halmaza, amely valamilyen információ-forrásokból származó információk elérésére, visszanyerésére, manipulálására, használatára szerveződött. Célja az, hogy a felhasználót összekapcsolja egy megfelelő információ-forrással úgy, hogy a felhasználó képes legyen elérni az aktuális igényeinek megfelelő információt. Hogyan értelmezhető VE környezetben? 17:29

9 IS tervezésének szempontjai VE környezetben
Elosztott adatfeldolgozás és alkalmazások közötti együttműködés. Csoportmunkát támogató technológiák a résztvevők folyamatainak integrációjához. Kommunikáció a résztvevő szervezetek szakemberei és számítógépes rendszerei között. Fontos az IS folyamatos fejlesztése! 17:29

10

11 Extranet Az Extranet egy közös, kiterjesztett platformot biztosít az információ hozzáféréséhez, a teljes VE-ra kiterjedő (globális) információs rendszer közvetítő közegének szerepét tölti be (middleware). A koncepciónak köszönhetően a VE szervezetei számára biztosított a saját belső (lokális) szolgáltatási rendszer önálló, független fejlesztése. A middleware egy olyan elérhető szoftver réteg, mely a heterogén platformok és protokollok hálózati rétege és az üzleti alkalmazás(ok) között helyezkedik el. Leválasztja az üzleti alkalmazásokat bármilyen, a hálózati réteg okozta függőségről, melyet a heterogén operációs rendszerek, hardver platformok és kommunikációs protokollok okoznak. 17:29

12 Az IS központi szerepe A VE rövid időtávú szövetség.
Dinamikus együttműködési környezet. Az IS feladata a bonyolult konfigurálás nélküli kapcsolódás lehetővé tétele. („Plug and play” elv) 17:29

13 Integrált informatikai infrastruktúra (Integrated Information Infrastructure, III)
Nemzetközi kutatási projektek. Alapgondolat: a VE egy dinamikus szervezet, amely a piaci igényeknek és lehetőségeknek megfelelően képes saját magát formálni, rugalmasan átalakítani. Cél: dinamikus, kooperatív, hálózat-orientált szervezési formákra alapozott üzleti modellek, a VE potenciális előnyeinek kihasználását támogató keretrendszerek. 17:29

14 III szerepe Közvetítő szerep: VE „operációs rendszere” szerep:
biztonságos és jól koordinált interakciók biztosításával támogatja a rendszer-komponensek együttműködését. VE „operációs rendszere” szerep: elrejti az együttműködő termelő/szolgáltató vállalat-hálózat részleteit vagyis a „számítógép-architektúrát”. 17:29

15 IT szabványok és technológiák mint VE III „építőelemek” (1)
nyílt, hálózati együttműködést támogató protokollok (TCP/IP, CORBA-IIOP, HTTP, RMI, SOAP, stb.), nyílt, elosztott, objektum-orientált, többrétegű szolgáltatások, keretrendszerek (J2EE, CORBA, ActiveX, stb.), adat/információ/objektum cserét támogató módszerek és eszközök (XML, ebXML, WSDL, stb.), szabványosított üzleti komponensek, eljárások és objektumok (EJB, OAG, OMG, stb), üzleti folyamatok modellező eszközei és nyelvei (UML, UEML, WfMC XML-based Business Language, PSL, stb.), CORBA-IIOP To present things in a different way, CORBA is to object oriented computing what the WWW is to documents IDL is to CORBA what HTML is to the web IIOP is to CORBA what HTTP is to the www IOR is to CORBA what URL is to the www The working of IIOP IIOP is a high-level protocol that takes care of many of the services associated with the levels above the transport layer, including data translation, memory buffer management, dead-locks and communication management. It is also responsible for directing requests to the correct object instance within an ORB. RMI Remote Method Invocation (RMI) Java Remote Method Invocation (Java RMI) enables the programmer to create distributed Java technology-based to Java technology-based applications, in which the methods of remote Java objects can be invoked from other Java virtual machines*, possibly on different hosts. RMI uses object serialization to marshal and unmarshal parameters and does not truncate types, supporting true object-oriented polymorphism. J2EE Java 2 Platform, Enterprise Edition (J2EE) defines the standard for developing component-based multitier enterprise applications. J2EE simplifies building enterprise applications that are portable, scalable, and that integrate easily with legacy applications and data. J2EE is also a platform for building and using web services. It incorporates web services standards such as those in the WS-I Basic Profile. This means that web services in a J2EE-compliant environment can interoperate with web services in non-J2EE environments such as .net. WSDL A Webszolgáltatás leíró nyelv (Web Services Description Language, WSDL) webszolgáltatások leírására szolgáló XML formátum. Az 1.1-es verziót a World Wide Web Consortium (W3C) nem hagyta jóvá, viszont dolgozik a 2.0-s verzión, ami egy ajánlás (hivatalos szabvány) lesz, és így jóváhagyja a W3C. Általában WSDL-nek rövidítik és gyakran "vizdl"-nek ejtik. A WSDL a webszolgáltatás nyilvános felületét írja le. Ez egy XML-alapú szolgáltatás-leírás a webszolgáltatással történő kommunikációról, mégpedig a protokoll kötésekről és az üzenet formátumokról, amelyek a könyvtárában szereplő webszolgáltatások használatához szükségesek. A támogatott műveletek és üzenetek absztrakt módon vannak definiálva, és aztán kötik a tényleges hálózati protokollhoz és üzenet formátumhoz. A WSDL-t gyakran használják SOAP-pal és XML Schema-val egyetemben, hogy webszolgáltatást nyújtsanak az interneten. Egy webszolgáltatáshoz kapcsolódó kliens (program) el tudja olvasni a WSDL-t, hogy megállapítsa a rendelkezésre álló funkciókat a szerveren. Bármely felhasznált speciális adattípus a WSDL fájlba van beágyazva, XML Schema formátumban. A kliens ezután használhatja a SOAP-ot a WSDL-ben felsorolt funkciók használatához. EJB Enterprise JavaBeans Technology Enterprise JavaBeans (EJB) technology is the server-side component architecture for Java Platform, Enterprise Edition (Java EE). EJB technology enables rapid and simplified development of distributed, transactional, secure and portable applications based on Java technology. WfMC Workflow Management Coalition (WfMC) PSL The Process Specification Language (PSL) is a set of logic terms used to describe processes. The logic terms are specified in an ontology that provides a formal description of the components and their relationships that make up a process. The ontology was developed at the National Institute of Standards and Technology (NIST), and has been approved as an international standard in the document ISO The Process Specification Language can be used for the representation of manufacturing, engineering and business processes, including production scheduling, process planning, workflow management, business process reengineering, simulation, process realization, process modeling, and project management. In the manufacturing domain, PSL’s objective is to serve as a common representation for integrating several process-related applications throughout the manufacturing process life cycle[1]. 17:29

16 IT szabványok és technológiák mint VE III „építőelemek” (2)
nyílt és szabványos üzleti- és munkafolyamat menedzselő rendszerek (WfMC, OMG-JointFlow, XML-WfMC szabványok, kereskedelmi termékek, stb.), adatbázis interfészek (ODBC, JDBC, stb.), intelligens mobil ágensek (intelligent mobile agents, FIPA, OMG-MASIF, Mobile Objects, stb.), nyílt és elosztott üzenetközvetítő rendszerek (JMS, MS-Message Server, MQSeries, FIPA-ACC, stb.), XML-alapú E-commerce protokollok (BizTalk, CBL, OASIS, ICE, RosettaNET, OBI, WIDL, stb.), web-technológiák (Servlets, JSP, MSASP, XSL, stb.). MASIF The OMG Mobile Agent System Interoperability Facility JMS A Java Message Service (röviden JMS) egy Java API, amellyel üzeneteket lehet küldeni különböző szoftverkomponensek között. A JEE specifikáció részét képező JMS specifikációt a Java Community Process keretében fejlesztik a JSR 914 dokumentumban. Az üzenetküldést implementáló arhitektúrákra szoktak Message Oriented Middleware (röviden MOM) néven is hivatkozni. ASP Az ASP az Active Server Pages rövidítése, a Microsoft dinamikus weboldalak generálására alkalmas szerveroldali keretrendszere. Szintaktikája a Visual Basicére hasonlít, kimenete pedig nem teljesen HTML-alapú (vannak benne VBScriptes elemek is). Az ASP 1996-ban jelent meg, majd 2002-ben a .NET keretrendszer megjelenésével az ASP.NET váltotta fel. Bármelyik Microsoft Active Scripting nyelv használható ASP oldalakon, de az alapértelmezett nyelv a VBScript. XSL XSLT <sort> XSLT <if> XSLT <choose> XSLT Apply XSLT Advanced XSLT on the Client XSLT on the Server XSLT Edit XML XSLT Editors XSLT Summary XSLT Examples XSLT Examples XSLT References XSLT Elements XSLT Functions XSL Languages « Previous Next Chapter » It started with XSL and ended up with XSLT, XPath, and XSL-FO. It Started with XSL XSL stands for EXtensible Stylesheet Language. The World Wide Web Consortium (W3C) started to develop XSL because there was a need for an XML-based Stylesheet Language. CSS = Style Sheets for HTML HTML uses predefined tags, and the meaning of each tag is well understood. The <table> tag in HTML defines a table - and a browser knows how to display it. Adding styles to HTML elements are simple. Telling a browser to display an element in a special font or color, is easy with CSS.  XSL = Style Sheets for XML XML does not use predefined tags (we can use any tag-names we like), and therefore the meaning of each tag is not well understood. A <table> tag could mean an HTML table, a piece of furniture, or something else - and a browser does not know how to display it. XSL describes how the XML document should be displayed! XSL - More Than a Style Sheet Language XSL consists of three parts: XSLT - a language for transforming XML documents XPath - a language for navigating in XML documents XSL-FO - a language for formatting XML documents 17:29

17 Rugalmas és általános VE III
Biztosítja a résztvevők együttműködését és integrációját: szint: alapvető kommunikáció és információcsere (üzleti és technikai tranzakciók különböző vállalatok között), szint: alkalmazások integrációja (különböző vállalatoknál működő alkalmazások, alkalmazási rendszerek együttműködésének támogatása), szint: üzleti integráció (elosztott üzleti folyamatok koordinációja), szint: csapatmunka integrációja (különböző szervezetek által delegált tagokból álló szakmai csoportok együttműködése). 17:29

18 Követelmények összefoglalása
A résztvevő szervezetek képesek legyenek – koordinált és biztonságos módon – különböző típusú információk on-line cseréjére azért, hogy a rendszer integrált egységeiként együtt dolgozzanak a közös célok elérésén, miközben fenntartják függetlenségüket és autonómiájukat. Azokat az informatikai rendszereket, amelyek az adott vállalatoknál már használatban vannak, ne kelljen áttervezni vagy módosítani más partner vállalatok megfelelő rendszereihez való közvetlen kapcsolódás érdekében. 17:29

19 Keretrendszerek Két kiemelt Irányzat: Réteg-alapú keretrendszerek
Ágens-alapú keretrendszerek Irodalom Camarinha-Matos L. M., Afsarmanesh H.: Elements of a base VE infrastructure, Computers in Industry, 51, 2003, pp. 139–163. 17:29

20 Réteg-alapú keretrendszerek
17:29

21 Réteg-alapú keretrendszerek
Kooperációs réteget (cooperation layer) adnak hozzá a meglévő vállalati IT-plattformhoz. A vállalatok közötti kooperáció tranzakció-orientált módon interakciók formájában valósul meg. Példák: NIIP, PRODNET II, VEGA Nyílt plattform Ipari VE-k számára. Lefedték az integráció 1. és 2. szintjét. 17:29

22 Példa (üzleti folyamat)
E1 partnert keres a feladat megoldására. E1 azonosítja E2-t mint lehetséges beszállítót. E1 elküldi az igényét E2-nek. E1 és E2 interaktívan elemzik a projektet STEP modellek cseréjével. E1 megfelelőnek tartja a konstrukciós terveket és „elfogadva” jelzést küld E2-nek. E2 elküldi a P gyártására vonatkozó javaslatát E1-nek. E1 elemzi és kiértékeli a javaslatot, majd „jóváhagyva” üzenetet küld E2-nek. 17:29

23 Példa (üzleti folyamat) folyt.
E1 és E2 szerződést köt, megfogalmazzák a beszállítás teljesítésének részleteit. E1 megrendelést generál, és elküldi E2-nek. E2 a rendelés elfogadásáról megerősítést küld. E1 ellenőrzési, visszajelzési kérelme(ke)t küld E2-nek. E2 elküldi a terméket és annak dokumentációját E1-nek. E1 fogadja és megvizsgálja a terméket. E1 jelentést küld az esetleg előforduló hibákról. Pénzügyi elszámolás. 17:29

24 PRODNET II 17:29

25 Tipikus szolgáltatások
kereskedelmi adatok üzenetküldésen alapuló elektronikus cseréje (pl.: EDIFACT); műszaki adatok cseréje (pl.: STEP); osztott információs rendszer a VE közös adminisztrációs információinak és a résztvevők saját belső információinak megosztására; koordinációs modul a kooperációkhoz kapcsolódó események kezelésére (a partnerek belső folyamatainak tervezését támogatja); 17:29

26 Tipikus szolgáltatások (folyt.)
konfigurációs modul, amely lehetővé teszi különböző VE-k definiálását és paraméterezését, valamint az egyedi vállalatok viselkedésének meghatározását; biztonságos kommunikációs szolgáltatások (kriptográfia, digitális aláírás, hitelesítés, intergritás-védelem stb. ); felügyeleti szolgáltatások (pl.: rendelések, erőforrások, stb. státuszai valamint tervezési, gyártási, szállítási stb. folyamatok nyomonkövetése); minőségbiztosítással kapcsolatos információk cseréjét támogató szolgáltatások; kiterjesztett vállalatirányítási rendszer szolgáltatásai VE környezetben. 17:29

27 Kihívások változatos VE típusok és formák alakíthatók ki,
egy vállalat vagy cég egyidejűleg több VE partnere is lehet, egy vállalat különböző VE-k partnereként eltérő szerepkört tölthet be, a partner vállalatok változatos belső irányítási politikával és szervezési struktúrával működhetnek, eltérő információ-hozzáférési jogosultságok használata, VE-tagokra jellemző változatos jogok és kötelezettségek (eltérő jogszabályi, törvényi és egyéb háttér), különböző szerződések, információs technológia folyamatos fejlődése. 17:29

28 Keretrendszer bevezetése
A kooperációs réteget megvalósító modulokat a partner vállalatoknál külön-külön telepíteni, konfigurálni és megfelelően integrálni kell. A vállalatok kooperációs rétegei közötti kommunikációs közvetítő közeget az Internet szolgáltatja. Nem minden vállalat számára egyformán fontosak az elérhető funkciók, és nem minden résztvevő szervezet igényli ugyanazokat a szolgáltatásokat. Ezért a VE keretrendszerek támogatják a különböző funkciókörök vállalatonkénti engedélyezését/letiltását különböző konfigurációs paraméterkészlet segítségével. Ezen túlmenően a kooperációs réteg komponenseinek működése, viselkedése hozzáigazítható a VE-k és a résztvevők irányelveihez. 17:29

29 Ágens-alapú keretrendszerek
17:29

30 Ágens-alapú keretrendszerek
Közös jellemző, hogy a VE részvevő vállalatait ágensek (agents) reprezentálják és a vállalatok közötti kooperáció az ágensek interakciójaként értelmezhető (Multi-Agents System, MAS). 17:29

31 Ágens MI oldaláról megközelítve
az ágens egy beágyazott rendszer, amely rugalmas, autonóm, reaktív és szituáció-függő viselkedésre képes céljai elérése érdekében. 17:29

32 Fejlesztési környezetek
ágens-alapú rendszerek fejlesztését támogatják (pl: FIPA OS, JADE, ZEUS) FIPA (Foundation for Intelligent Physical Agents) specifikáció FIPA-OS is a component-based toolkit enabling rapid development of FIPA compliant agents. FIPA-OS supports the majority of the FIPA Experimental specifications (<a href=" and is being continuously improved JADE (Java Agent DEvelopment Framework) is a software Framework fully implemented in Java language. It simplifies the implementation of multi-agent systems through a middle-ware that complies with the FIPA specifications and through a set of graphical tools that supports the debugging and deployment phases. The agent platform can be distributed across machines (which not even need to share the same OS) and the configuration can be controlled via a remote GUI. The configuration can be even changed at run-time by moving agents from one machine to another one, as and when required. JADE is completely implemented in Java language and the minimal system requirement is the version 1.4 of JAVA (the run time environment or the JDK). The latest version of JADE is JADE 4.1 released on 13/07/2011. ZEUS There is an emerging consensus on the need to develop methodologies and tool-kits for building distributed multi-agent systems. This paper presents ZEUS, an advanced development tool-kit for constructing collaborative agent applications. ZEUS is a culmination of a careful synthesis of established agent technologies with the addition of some new ones, to provide an integrated environment for the rapid software engineering of collaborative agent applications. ZEUS defines a multi-agent system design methodology, supports the methodology with an environment for capturing user specification of agents, and automatically generates the executable source code of the user-defined agents. We also report on preliminary informal evaluation of ZEUS on three domains. FIPA FIPA is an IEEE Computer Society standards organization that promotes agent-based technology and the interoperability of its standards with other technologies. FIPA, the standards organization for agents and multi-agent systems was officially accepted by the IEEE as its eleventh standards committee on 8 June 2005. FIPA was originally formed as a Swiss based organization in 1996 to produce software standards specifications for heterogeneous and interacting agents and agent based systems.  Since its foundations, FIPA has played a crucial role in the development of agents standards and has promoted a number of initiatives and events that contributed to the development and uptake of agent technology. Furthermore, many of the ideas originated and developed in FIPA are now coming into sharp focus in new generations of Web/Internet technology and related specifications. IEEE Institute of Electrical and Electronic Engineers Villamos- és elektromérnöki Szabványügyi Szervezet   17:29

33 VE és MAS A VE elosztott, heterogén és autonóm összetevőkből áll, a kialakuló szituációk viszonylag egyszerűen leképezhetők ágens alapú rendszerre (MAS). A VE menedzsment kritikus feladatai – mint például a koordináció vagy az elosztott irányítás – jól megragadhatók MAS szemléletű modellezéssel. 17:29

34 VE és MAS A hiányos információkra alapozott döntéshozatal és az autonóm hálózati tagok szituáció-függő viszonya (partner és/vagy versenytárs), szintén közel áll az MAS szemlélethez. Az elosztott üzleti folyamatok hatékony végrehajtása és felügyelete gyors reakcióképességet kíván meg a kooperáló vállalatoktól. 17:29

35 VE és MAS A VE-k fejlesztési irányzatai az információ modellezéséről és cseréjéről áthelyezik a hangsúlyt a szerepkörök modellezésére, a felelősségek, a képességek és a tudás elosztásának aspektusaira. A VE létrehozásának fázisa (partnerek kiválasztása és feladatokat elosztása) szoros kapcsolatban áll az MAS kutatási irányzataival (koalíció kialakítás, formálódás). 17:29

36 VE és MAS A VE egy olyan dinamikus szerveződés, amely időnként újra-konfigurálást igényel, ehhez pedig egy kellően rugalmas modellezési paradigma nélkülözhetetlen. A VE funkciókat megvalósító komponenseknek közvetlen interakciós kapcsolatot kell kialakítaniuk a „helyi” környezettel (vállalaton belüli alkalmazások és alkalmazottak). 17:29

37 VE és MAS Az MAS skálázható tulajdonsága kifejezetten előnyös a VE szempontjából, mivel a VE életének különböző fázisaiban különböző szinteken különböző partner-csoportok kooperálhatnak. Az ágensek fontos közvetítő/kisegítő „asszisztens” szerepet játszhatnak a heterogén környezetben dolgozó emberi szereplők között. 17:29

38 Kezdeti MAS fejlesztések
A kezdeti MAS fejlesztések főként a VE életciklusának létrehozási szakaszára helyezték a hangsúlyt. Sok esetben azt feltételezték, hogy az ágensek közötti kooperációt megvalósító elemi technikák elegendőek a VE működési fázisának támogatásához. 17:29

39 Továbbfejlesztett MAS-ek
VE környezetben a partnerek együttműködését szabályozni kell! Követelmények: általános működési feltételek meghatározása (szerződések, megállapodások). elosztott üzleti eljárásmodellek és szerkezetek definiálása (feladatok megfogalmazása, szétosztása és végrehajtása) hatékony adatcserét és kommunikációt biztosító szolgáltatások a résztvevők számára 17:29

40 Döntéshozatal VE környezetben
Bonyolult és összetett folyamat. Emberi- és automatizált-döntési funkciók. Szükség van a folyamatok koordinációjára, felügyeletére, a vezérlő információk megosztására. Példa: ütemezés Ágensek reprezentálhatják: a kooperáló vállalatokat a VE szintjén és a belső erőforrásokat a vállalatok szintjén. 17:29

41 FIMS - Federated Information Management System
MASSIVE Az ágensek egy szövetségi információs menedzsment rendszerhez (Federated Information Management System, FIMS) kapcsolódnak, amelyen keresztül kooperálhatnak, információt cserélhetnek egymással. Az ágensek autonómiájának megőrzése érdekében a szükséges információkhoz való hozzáférés erősen kontrollált módon, előzetesen meghatározott információ-hozzáférési jogok alapján megy végbe. Ennek megfelelően a MASSIVE ágensek architektúrája két részből tevődik össze: a normál ágens-funkciót megvalósító részből és a FIMS részből. Ennek a megoldásnak az alapgondolata az, hogy az adatelemeket az ágensek nem magas szintű protokollon küldik közvetlenül egymásnak (ú.n. „nyomó”-típusú stratégia), hanem az ágens saját FIMS részén keresztül fér hozzá a kívánt adatokhoz (ú.n. „húzó”-típusú stratégia). Így a magas szintű protokollt csak irányítási/koordinációs célokra használják. A vázolt megoldási koncepció egy illusztratív példáját jeleníti meg az alábbi ábra. Egy adott ágens (Agent B) valamely folyamata előállít valamilyen eredményeket (pl.: egy P termék gyártási folyamatának aktuális befejezési időpontját és státuszát), amelyeket egy másik ágensnek (Agent A) meg kell kapnia a VE szerződésében vagy megállapodásában, előzetesen rögzített felügyeleti szabályoknak (supervision clauses) megfelelően. A vonatkozó konvenciókat követve a B ágens küld egy üzenetet az A ágensnek („1”) jelezve ezáltal, hogy az adat hozzáférhetővé vált („P termék aktuális befejezési időpontja és státusza lekérdezhető”). Ez a kontroll üzenet értesíti az A ágenst arról, hogy a szükséges adatok elérhetők az FIMS-en keresztül. A szereplők között megosztott adatokhoz való hozzáférési jogosultságok az ágensek együttműködésben betöltött szerepköreinek és igényeinek megfelelően dinamikusan és kétoldalúan konfigurálhatók és import/export sémák formájában rögzíthetők. Miután az A ágens megkapja az értesítő üzenetet, megszerezheti az aktualizált adatokat a B ágenstől, valahányszor csak akarja. Ez a folyamat a következőképpen játszódik le: Az A ágens kéri az adatokat a saját FIMS-étől az integrált séma alapján („2”). Létrejön egy automatikus kapcsolatfelvétel FIMS_A és FIMS_B között. FIMS_A lekérdezi a szükséges információkat („3”) az információs csatornán keresztül, majd az engedélyezett információkat megkapja FIMS_B-től („4”). Végül az igényelt aktuális információk az FIMS_A-tól átkerülnek az A ágenshez („5”) belső felhasználásra/feldolgozásra. Az FIMS lehetővé teszi, hogy az ágens egy belső komplex lekérdezést fogalmazzon meg, amelyet az FIMS értelmez és a szükséges információkat az ágens számára transzparens módon összegyűjti az érintett különböző kooperációs partnerek FIMS-étől, majd a megszerzett információkat egy egységes válasszá formálja és eredményül azt adja át az ágensnek. Az ilyen elven működő rendszerek tartalmaznak egy „elektronikus katalógust”, amely a VE-hez és a résztvevő vállalatokhoz/szervezetekhez kapcsolódó információkat tárolja. A VE –n belül rendelkezésre álló (adat/információ, hardver/szoftver stb.) erőforrások a VE szerződéseiben/megállapodásaiban meghatározott jogosultságok alapján a szövetségi információs keretrendszer szolgáltatásain keresztül érhetők el. Ez a keretrendszer menedzseli a dinamikusan változtatható szerepekhez rendelt feladat-végrehajtási, ellenőrzési és egyéb jogosultságokat a VE teljes életciklusában. FIMS - Federated Information Management System 17:29

42 Köszönöm a figyelmet!