Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Cyber antropológia Virtuális etnográfia Előadás vázlat Készítette: Mátyus Imre SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Cyber antropológia Virtuális etnográfia Előadás vázlat Készítette: Mátyus Imre SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék."— Előadás másolata:

1 Cyber antropológia Virtuális etnográfia Előadás vázlat Készítette: Mátyus Imre SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

2 Témamegjelölés •Társadalomtudományos vizsgálatok > kultúratudományok •Változó társadalom – változó közösségfelfogás, gyakorlatok •Kultúra (normák, értékek, gyakorlatok) változásai – keveredés, találkozások > a szobánkat sem kell elhagynunk •REMIX KULTÚRA (Paul Willis, Lev Manovich / Lawrence Lessig)

3 NINE INCH NAILS •MIÉRT a NIN? – kapcsolat a hacker (szub)kultúrával •Társadalmi mondanivaló: szövegvilág + marketing (Year Zero turnékon „elhagyott” számai) •Trent REZNOR (1965)

4 NIN - REMIXED •2007 végén jelenik meg •A Year Zero remixei – nyilvánosan hozzáférhető sávok •Ladytron remix (electro-pop) •LEETSPEAK – már a BBS-eken megjelenik, nyelvi játék, korábban a korlátozottan hozzáférhető tartalmak miatt •>> Douglas Adams

5 Douglas Adams „ Kitaláltam egy szabályrendszert, ami a technológiával kapcsolatos hozzáállásunkat írja le: Minden, ami létezett a világon, amikor megszülettünk, az normális és hétköznapi és a világ működésének természetes része. Minden, amit tizenöt és harmincöt éves korunk között találnak fel, az új és izgalmas, és forradalmi, és talán karriert lehet csinálni belőle. Minden, amit harmincöt éves korunk után fedeznek fel, az a dolgok természetes rendje ellen való.”

6 Douglas Adams •Angol író ( ) •Galaxis útikalauz stopposoknak •Nagy technofil, az APPLE evangelistája (egyszerűség, kreativitás) •Rámutat a generációk technológiához való vizsonyára

7 Generációk a II. VH után •Baby Boomer-ektől az Y generációig

8 X Generáció •- Oxford English Dictionary: a évek közepe táján született generáció - elhidegült, céltalan • •demográfiában és a társadalomtudományokban használt + marketing + POPULÁRIS KULTÚRA •- kisebb népszaporulat (a BB után) •- Jane DEVERSON (UK, újságíró - interjú tinikkel 1964-ben) + Charles HAMBLETT (1964) > GENERATION X. London: Tandem. •- Generation X (punk rock Billy Idol) •- Douglas COUPLAND (1991): Generation X: Tales for an Accelerated Culture (kanadai író) •- álmodozók, céltalanok, aggodalommal telik, kiábrándultak •- munkaerőpiac szűkössége •- bizalmatlanság a hagyományos tekintéllyel szemben

9 Y Generáció • •- első megjelenés: Advertising Age (1993) •- Echo Boomers, Második Baby Boom, "Ezredesek" (Millennials), Internet generáció (iGen) > cél elszakítani a megnevezést az X Generációtól •- attitűdváltozások / kognitív változások, a korábbi oktatási módszerek korlátozottan működnek •- közeli kapcsolat az IKT-val (számítógép - 97%; mobil - 94% USA) •- Screenagers (Douglas RUSHKOFF, USA író, újságíró, előadó - aktív tagja a Cyberpunk mozgalomnak) - olyan fiatalok, akik képernyők előtt nőnek fel > •más a médiahasználat (szörfözés - több forrás párhuzamos befogadása) •- nem cégekhez lojálisak, hanem munkákhoz - fokozott vágy az önkiteljesítésre •>> Vonnegut

10 Kurt Vonnegut „Egyszer ludditának neveztek. Büszkén vállalom. (…) Manapság olyan masináink vannak, mint hidrogénbombás robbanófejekkel felszerelt Poszeidon rakétákat hordozó atommeghajtású tengeralattjárók. Meg olyanok, mint a számítógépek, amik ellopják tőlünk a változás lehetőségét. Bill Gates mondta: „Majd meglátják, mivé válnak a számítógépeik.” De hát nekünk kellene valamivé válnunk, nem az istenverte, ostoba számítógépeknek!”

11 Kurt Vonnegut •Am. Író ( ) •Antropológusnak készült •Az Amerikai Humanisták Szövetségének alelnöke volt (Isaac Asimov után) •Kortárs „ludditizmus” – ellenszenv a számítógépekkel (illetve általában a technológia fejlődésével) szemben •>> Közösségek

12 Hagyományos közösségek •XIX. századi elképzelés: konténertársadalmak, nemzetállamok •Természetes (beleszületünk – pl. cslád, klán, vallás) •Lokális •Tartós (egész életre szóló) •szemtől-szembeni kommunikáción alapul •Ellenőrizhető (normák követése könnyebben kikényszeríthető)

13 Új (virtuális) közösségek •Változások a kommunikációban, a közlekedésben, migráció, tér kitágulása, idő rövidülése •virtuális közösség (elsősorban tematikus, diskurzus- központú) (Howard Rheingold) • aktív és önkéntes (mi választjuk – elméletileg korlátlan számú új közösség tagjai lehetünk) • nem lokális • nem tartós • info-kommunikációs eszközök központi/kiemelt szerepe • nem totalizáló (nem ad széleskörű válaszokat az élet fontosabb kérdéseire, nem igazít el)

14 Az Internet •Kommunikációs eszközként tekintve kettős természetű –Privát / személyközi ( , IM, chat, fórum, stb. –Tömegkommunikáció (blog, hagyományos média utánközlések, stb.)

15 Internet Studies •Nem egyetlen diszciplína – interdiszciplináris / multidiszciplináris terület (társadalomtud.) •Nincs curriculum •Nincs kánon •Az akadémiai körök folyamatos lemaradásban •>> Harvard

16 Harvard – Open Access •2008. február 12. – új intézményi irányelv •Ingyenesen elérhetővé kell tenni az oktatók/kutatók publikációit az interneten •Üzenet: 1) a kiadók sápja ellen; 2) az akadémiai körök folyamatos lemaradása ellen •>> Barry Wellmann és a korszakok

17 Az Internet Studies 3 korszaka •Barry WELLMANN (1942) a NetLab vezetője, a Torontói Egyetem professzora, szociológus •1. szakasz – szélsőséges teóriák •2. szakasz – empirikus adatgyűjtés kezdetei •3. szakasz – 2003-tól részletesebb elemzések

18 Internet Studies 1. szakasz •Túlzott derűlátás (McQuail, Turkle, Pippa) VS. Túlzott pesszimizmus (Winner – politológus USA; Stoll – asztronómus, író USA) •Erős az utópiairodalom hatása •Jobbára teoretikus viták •Bekerül a képbe a „virtualitás”, a „cyberspace” fogalma

19 Cyberspace / cyberpunk •A cyberpunk irodalom nagy hatása a 90- es évek teóriáiban •Bruce Bethke – Cyberpunk (1980) > a hacker metafórája •William Gibson – Neuromancer (1984) > „Cyberspace” (először használja a virtuális valóság szinonímájaként) •Nem megfelelő fogalmak

20 Internet Studies 2. szakasz •Analitikus megközelítések •Empirikus adatgyűjtés – céges és állami pénzek •CMC kutatás, identitás kérdések •Sherry Turkle – identitásjáték; MUD / MUSH •Judith Donath – CMC (computer-mediated communication – számítógép által közvetített kommunikáció) vizsgálatai

21 Internet Studies 3. szakasz •Az eddigi adatok áttekintése •Specifikusabb elemzések •Kiemelt helyen a digitális szakadékkal és az információs társadalommal kapcs. Kérdések •Megjelenik a virtuális etnográfia (Hine szociológus) •>> Elnevezés

22 Elnevezéssel kapcsolatos problémák •Cyberantropológia – sem a „cyber-”áthallás miatt, sem a klasszikus antropológiai hagyomány miatt nem megfelelő •Cyberetnográfia •Virtuális etnográfia – a virtualitás kevéssé meghatározható, túlságosan metaforikus •Online etnográfia – ez tűnik a legpontosabbnak az internet etnográfiai eszközökkel történő kutatására (ugyanakkor a V.Etnográfia elterjedtebb) •Netnográfia - az etnográfiai módszerek alkalmazása a marketingben

23 Virtuális Etnográfia - Alapkérdések •Az internet egyszerre 1) Kultúra (társadalmi kontextus) & 2) Kulturális alkotás (tárgy, eszköz) •Lehetőségek, értelmezések, közönségkép •Hogyan befolyásolja az Internet a szervezeteket és a társadalmi kapcsolatokat időben és térben? Eltér-e ez a 'valós élet' szerveződésétől, és ha igen, hogyan egyeztetik össze a kettőt a felhasználók? •Az eredetiség (autentikusság) és a hatalom implikációi az Interneten. Hogyan reprezentálódik és hogyan tapasztalható meg az identitás? Hogyan bírálódik el annak autentikussága? •Vajon a 'virtuális' radikálisan különbözik és elválik a 'valóditól'? Van határ az online és az offline között?

24 Virtuális Etnográfia - Terep és módszer •Elsősorban a szövegalapú CMC érdekli, de már más (multimediális) tartalmak vizsgálata is beindul •online etnográfia: reflexív értelmezés arról, mit jelent az internet részének/résztvevőjének lenni - a kutató felhasználókkal azonos tapasztalat birtokába juthat (mindkettő a rendszeren belül van – az etnográfus NEM idegen[ebb], mint az antropológus) •szimmetria: az etnográfus ugyanazon média használatával tanul, mint az adatforrások

25 Netnography •Robert V. Kozinetz (2002) elnevezése > etnográfiai eszközök a piackutatásban •Termékek elfogadottsága, attitűdök, vélemények/értelmezések (pl. Maggi, mobilszolgáltatók) •A statisztikai módszereknél olcsóbb, gyorsabb, pontosabb/időszerűbb

26 Virtuális Etnográfia - problémák •Hitelesség: korábban az autentikusság egyfajta biztosítéka volt a távoli helyre való elutazás, a tapasztalás, a szemtől-szembeni interakciók •gazdaságosság: különösen idehaza nincs rá nagyobb kereslet – nincs olyan magyarázóereje, mint a költséghatékonyabb kérdőíves/fókuszcsoportos mintavételeknek •Etikai kérdések: részvétel vagy lurking (kb. kukkolás, rejtőzködve figyelés) – felfedje-e magát a kutató, kockáztatva ezzel, hogy előre befolyásolja az eredményeket?

27 Útravaló •Az etnográfiai a nyomodban van! – felhasználás a marketingben, mercenary anthropology (antropológusok a hadsereg, a titkosszolgálatok, és nyomozóhivatalok szolgálatában) •Mercenary anthropology: –Ruth BENEDICT – Krizantém és kard (USA - Japán, II. VH – az amerikai hadsereg Benedicttel készíttetett kulturális/társadalmi profilt a japánokról) –Anthropology Today vol June – példák hosszú sora


Letölteni ppt "Cyber antropológia Virtuális etnográfia Előadás vázlat Készítette: Mátyus Imre SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések