Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ASOCIAŢIA LEADER VALEA NIRAJULUI NYÁRÁD VÖLGYE LEADER EGYESÜLET.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ASOCIAŢIA LEADER VALEA NIRAJULUI NYÁRÁD VÖLGYE LEADER EGYESÜLET."— Előadás másolata:

1 ASOCIAŢIA LEADER VALEA NIRAJULUI NYÁRÁD VÖLGYE LEADER EGYESÜLET

2 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  a térsgég kedvező földrajzi fekvése: kitűnő megközelítési lehetőségek, viszonylag sűrű úthálózat  a három megyét kiszolgáló marosvásárhelyi repülőtér közelsége  a megyeszékhely közelsége: fontos ipari, kereskedelmi központok, vasúti csomópont közelsége  kedvező éghajlat, a mezőgazdaság diverzifikációját elősegítő többféle talajtípus  jelentős természeti erőforrások, a kiterjedt erdőterületek miatt, jelentős kitermelhető famennyiség  a nagyváros közelségének negatív hatásai főleg a vele közvetlen határos községekkel (Koronka, Jedd), a települések vidéki jellegének lassú, de biztos megszűnése, globalizáció  a Nyárád állandó árvízveszélyt jelent a meder szomszédságában lévő mezőgazdasági területekre  a túlzott erdőkitermelés, valamint a folyómederből állandóan kitermelt homok és kőmennyiség fokozza az árvízveszélyt

3 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  - a munic í pium összes ipari fejlesztése közvetlenül gazdasági fellendülést eredményez a térségben, főleg a nagyvárosi övezethez tartozó községekben  a globalizáció hatásai egyre bel j ebb hatnak a térségbe, veszélyeztetve ezálltal a hagyományörző tevékenységeket és népi értékeket, közvetett módon pedig magát a faluturizmust

4 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  a 13 önkormányzatnak közös hulladékgazdálkodási szolgáltató és infrastruktúra  a nyárádmenti magisztrális ivóvízvezeték megépítésére elkészített megvalósíthatósági előtanulmány  a települések 90%-nak földgázhálózata van  a vonalas és mobiltelefon hálózatok lefedettsége 90%-os a térségben  helyi kábeltelevíziós és Internet szolgáltatók  gyenge infrastrukturális ellátottság, egyes községi utak, valamint az összes megyei út nem megfelelő állapota,  a települések 92%-nak nincs ivóvízhálózata és szennyvízcsatornája  annak ellenére, hogy saját térségi szolgálaltó is létezik, kevesen használják az elektronikus – Internetes távközlést (ennek anyagi okai vannak, vagy akár ismereti hiányosságok a felhasználók szintjén)

5 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya megépítése, valamint ennek áthaladása a térség községeinek 80%-án.  A nagyvárosi övezetben (metropolisz) megvalósított infrastrukturális beruházások kedvező kistérségi hatásai (főleg az érintett községekben: Nyárádkarácsony, Dózsa György, Ákosfalva, Koronka, Jedd)  az infrastrukturális és közművesítési befektetések további elmaradása a támogatási források hiánya miatt  a gazdasági válság kedvezőtlen hatása megakadályozza a támogatások folyosítását, vagy az önrészek kifizetését

6 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  a turisztikai tevékenységek sokféleségét és a mezőgazdasági tevékenységek sokszínűségét lehetővé tevő felszíni formák változatossága  biod i verzitás, a térség nagyobb területei is Natura 2000 védettség ű ek: 179 madárfaj él, amiből 89 a Natura 2000 által védett madár  a Natura 2000 program alacsony ismertsége, a túl kevés információ helytelen és valótlan képet festett a természetvédelmi programról  a turisztikai egységek nem használják ki eléggé a térség természeti adottságait, nem léteznek biodiverzitáson alapuló turisztikai programok

7 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  környezetvédelmi hatóságok, a biodiverzitás megörzését célzó környeztvédelmi terveinek megvalósítása a Nyárádmentén, ezek kedvező hatása a turisztikai tevékenységekre és ezáltal az általános és fe n ntartható gazdasági növekedésre  a lakot t területek túlságos kiterjeszkedése a külterületek, zöld ö vezetek róvására  a jobbágy falvi árvízvédelmi gát folyamatos iszapszennyezési faktor, a szennyvízbeömlések állandó folyóvízszennyezést jelentenek

8 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  gazdag ar c heol ó giai leletek, kasztrumok, utak, stb: a S ó útja (értékes turisztikai ú tvonal)  gazdag, sok esetben eredeti állapotát örző épített örökség:  élő hagyományos mesterségek: vesszőfonás, nád és gyékényfonás, hangszerkészítés (citera)  hagyományos ételek készítése: kürtőskalács, házikenyér, stb.  hagyományos termelői tevékenységek űzése: méhészet, juhtartás-sereghajtás, lótenyésztés (lókultusz)  többféle turisztikai tevékenység jelei: pihenési, kulturális, szakrális, horgász, lovas, kerépáros, oktatási, üzleti és faluturizmus  hagyományörző kulturális programok: Nyárádmenti Napok, Csűrszínházi napok, stb.  A legtöbb turisztikai vállalkozó nem törődik a térség által kínált természeti adottságokkal, nem igyekszik kihasználni azt  a legtöbb műemléképület nincs a közutakon kijelezve és eléggé reklámozva  hiányzó pénzalapok a műemléképületek felújítására  Egy, a teljes turisztikai szezont lefedő, mindent átfogó, közös és komplex turisztikai ajánlat hiánya  értékláncok mentén kialakult turisztikai ajánlatok hiánya

9 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  A térség turisztikai forgalmának jelentős növelése a szakrális turizmus fejlesztésével  A kistérség épített öröksége vagy törtönelmi jelentőségű színhelyek, utak, nyomvonalak mentén kialakított temetikus turistaösvények, kerékpárutak  A térség biodiverzitására, hagyományaira, kulturális örökségére épített turizmus fenntartható fejlesztése  A potenciális turisztikai célpontok rossz karbantartása pénzhiány miatt  Támogatások hiánya

10 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  a városról bevándorló lakosságnak köszönhetően 6%-os népességnövekedés tapasztalható  az aktív lakosság száma az országos átlag fölött helyezkedik el (59%)  jelentős számú középfokú végzettséggel rendelkező személyek 38%  nemek közötti kiegyensúlyozott elosztás 50,05% férfi és 49,95% nő  nemzetiségi sokszínűség: magyar, román, roma, német és mások  vallási sokszínűség: római katolikus 22%, 7% unitárius, 7% ortodox, 4% adventista, 7% más vagy ateista  negatív természtes népszaporulat (-3%, vagyis abszol ú t szám)  magas a 60 év fölöttiek száma, 23% az összlakosságból  magas elhalálozási ráta  kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma: 325 személy

11 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  az összlakosság számának növekedése a városról való bevándorlók számának növekedésével, valamint a gazdasági növekedés hatására erősödő természetes szaporulattal  Az oktatási infrastruktúra fejlesztésével, valamint az oktatási rendszer átszervezésével nő a közpfokú oktatási intézményt végzettek száma  A két kistérségi felsőoktatási intézmény fejlődésének hatására nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma  a lakosság el ö regedésének veszélye  a munkanélküliség növekedése a gazdasági válság hatására

12 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  A mezőgadasági területek a es kategoriákba tar t oznak, közepesek és közép-felső kategóriájuak  A zölségtermelés nagy hagyománnyal rendelkezik  Specializált farmok megjelenése (fejőstehén, szárnyas, stb)  Az utóbbi időben nőtt és javult a mezőgazdaségi géppark  a mezőgadaság veszteséges jellege miatt általános gazdas á gi és szociális problémák merülnek fel  a helyi mezőgazdas á gi termékek nem versenyképesek  az átmeneti időszakban dr a sztikusan cs ö kkent az állatálomány  a növényi, de főleg az állatfarmokon előállított termékek minősége nem megfelelő, a termelési folyamatok nem mindig felelnek meg az EU-s sz a bványokank  tisztázatlan földtulajdon viszonyok  erős függőség a mezőgazdaságtól  a mezőgazdas á gi területek tagolts á ga  tőkehiány a mezőgazdas á gban  nincsenek tárolási, szárítási vagy fagyasztási lehetőségek  a mezőgazdas á gi tevékenységek szervezetlensége (alig található cégszerűen működő farm)

13 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  Termelői csoportok létrehozása, támogatások lehívása  Hagyományos gyümölcsfajták újratelepítése, ezek termesztése, feldolgozó egységek létrehozása, hagyományos receptek szerint készített élelmiszeripari termékek előállítása  A közvetlen értékesítés kiépítése a Nyárádmentén, értékesítési hálozatok létrehozása  „Brand name” létrehozása a térségi élelmiszeripari termékek promoválására  A mezőga z daság veszteségességének köszönhetően nő a megműveletlen területek arány a  A mezőgazdasági támogatások megvonása  Kedvezőtlen törvényi keret a mezőgazdaságra nézve

14 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  Az olcsó munkaerő, valamint az önkormányzatok vállalkozássegítő magatartása miatt a kistérség vállalkozásbarát jellegű  Bizonyos iparágak magas technológiai gyártásvonalai (gyógyszeripar, élelmiszeripar Koronka, Jedd községekben)  Gyógyszeripari nagy beruházások Koronka községben  Koronka és Jedd községekben többszörös a gazdasági egységek sűrűsége  A Vidrátszegi Ipari Park átadása, ennek a térséghez való közelsége (12 km)  Nincsenek vállalkozásokat támogató start-up jellegű kezdeményezések (inkubátorházak)  Nem létezik a térségben egyetlen 250 főnél többet foglalkoztató gazdasági egység sem  A kutatás/fejlesztés és technológiai transzfer terén működő cégek teljes hiánya  A szaktanácsadó cégek hiánya  A gazdasági és a felsőoktatási kutatói csoportok gyenge, vagy egyáltalán nem létező kapcsolatai  Bizonyos termelői kapacitások gyenge kihasználtsági foka  Jól képzett munkaerő külföldre való kivándorlása

15 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  A térséghez közel áthaladó Budapest – Bukarest autópálya megépítése  Támogatások lehívása információs, inkubációs és tanácsadói központ létrehozására  A térség gazdasági egységei és a megyei Kereskedelmi és Iparkamara között létrehozandó partnerségi kapcsolatok létrehozása a helyi termelői potenciál jobb kihasználásáért  A gazdasági válságnak tulajdonítható gazdasági csökkenés  A törvényi háttér instabilitása, adók, illetékek gyors értékváltozása

16 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  A kistérséghez nagyon közel lévő hypermarketek, Reál, Auchan, Baumax  Üzleti turizmus Koronkán, Jedden (a megyeszékhely közvetlen közelsége miatt)  A turisztikai szolgáltató egységek magas száma a kistérségben  A kiskereskedelm és a vegyeskereskedelem a legjelentősebb gazdasági ágazat (57%), de ugyanakkor a legsérülékenyebb is  Mindamellett, hogy az utóbbi években megnőtt a turisztikai szolgáltató egységek száma a kistérségben, nem létezik turisztikai promovációs központ, információs iroda, stb.  Hiányzik a turisztikai egységek közötti hálozatos együttműködés

17 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  Egy, a teljes turistaszezont lefedő, közös és komplex kistérségi turisztikai ajánlat kidolgozása  A turisztikai szolgáltatások bővítése a kulturális és épített örökségünk turisztikai szinten történő értékesítésével  Értékláncok mentén kialakított turizmus  Összetett turisztikai marketing kidolgozása  tervek meg nem valósítása a turisztikai egységek tőkeszegénysége miatt  A gazdas á gi válság miatt megcsappanó turistaforgalom

18 ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK  az önkormányzati alkalmazottak jól képzettek  az önkormányzatok jól felszereltek, modern IT berendezés,  intenzív fejlesztési kezdeményezések az önkormányzatok részéről  az összes térségi önkormányzat tagja a kistérségi egyesületnek  az önkormányzatok több fejlesztési e gyesületnek is tagjai (ADI),  jó önkormányzati külkapcsolatok (testvértelepülések)  jó szociális és oktatási alapszolgáltatások  felsőfokú tanintézmények a térségben  gimnáziumi oktatás legalább minden községközpontban  működő civil egyesületek  civil egyesületek divezitása: környezetvédelem, kultúra, hagyományörzés, stb.  A félreeső falvakban nem létezik egészségügyi ellátás  Oktatási hiányosságok a szegény családok gyerekeinél és a roma családoknál  A tanügyi alkalmazottak mobilitása  Egyes esetekben az iskolák felszerelése nem megfelelő (szemléltető eszközök, bútorzat, stb.)  Az oktatási program és a munkaerő piaci szükségletek eltérnek  Egyes oktatási egységek alulfinanszírozottak  otthoni beteggondozó szolgáltatás hiánya több településen  a szociális otthonok nem mindenkinek elérhetőek  Nem létezik civil szervezetek közötti együttműködés  Legtöbb civil szervezetnek nincs működő székhelye, sem alkalmazottja

19 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  Önkormányzati menedzsmentkészséget fejlesztő projektek megpályázása és megvalósítása (képzések, integrált menedzsmentrendszerek, stb)  Az e-önkormányzat folyamatos bevezetése  Iskolán kívüli oktatási, személyiségfejlesztő programok szervezése a gyerekeknek  Támogatások szerzése oktatási infrastruktúra rehabilitációjára  A jelenlegi szociális központok kibővítése  Kissebb községek orvosi ellátásának megsz ű nése (gazdasági oko k miatt)  A 60 év fölötti lakosok számának növekedése (szociális problémák, szociális központok alacsony kapacitása)  A civil szervezetek céges támogatottságának csökkenése


Letölteni ppt "ASOCIAŢIA LEADER VALEA NIRAJULUI NYÁRÁD VÖLGYE LEADER EGYESÜLET."

Hasonló előadás


Google Hirdetések