Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informatika és ügyvitelszervezés Hálózati alapismeretek, Internet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informatika és ügyvitelszervezés Hálózati alapismeretek, Internet."— Előadás másolata:

1 Informatika és ügyvitelszervezés Hálózati alapismeretek, Internet

2 Bevezetés  Az internetet nem technokrata gondolkodásmód hozta létre  Nagyon is emberi célkitűzés eredménye  A tömegkommunikációban az emberek kizárólag passzív résztvevői az eseményeknek  A telefon csak egy-egy személy között közvetít információt  A digitális kommunikáció azonban több ember aktív kapcsolattartását teszi lehetővé

3 Bevezetés  Az elektronikus médiát először katonai szervezetek használták  Majd tudósok és diákok  Rövid idő alatt a társadalom szinte minden rétege számára elérhetővé vált  Az internet legfőbb erényei:  Közelebb hozza egymáshoz az embereket  Átlépi az országhatárokat  Eltünteti a távolságokat  Éppúgy írhatunk levelet az USA elnökének, mint a szomszéd épületben dolgozó kollégánknak

4 Szerverek, munkaállomások  A klasszikus hálózat egy központi számítógépből (szerver) és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll  Szerver  A számítógép-hálózat központi számítógépe  Funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása  Adatok központi tárolása  Különféle szolgáltatások nyújtása  Munkaállomás  Személyi számítógép  A programok futtatása és az adatok feldolgozása a saját gépünk feladata  A szervert többnyire csak adattárolás céljából használjuk  Terminál  Csak képernyőből és billentyűzetből áll  Lehetővé teszi, hogy a szerverrel kommunikáljunk  Alapestben nincs benne saját háttértár, sem CPU  Önálló munkavégzésre alkalmatlan  Csak utasítások továbbítására és eredmények megjelenítésére használható  A programok futtatása és az adatok feldolgozása a szerveren történik  Személyi számítógép is használható terminálként terminálemulációs program segítségével

5 Hálózatok méretei  Helyi hálózatok (LAN)  Local Area Network  Általában egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el  Legelterjedtebb változata az Ethernet  Városi hálózatok (MAN)  Metropolitan Area Network  Általában egy település határain belül működnek  Pl.: kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere  Kiterjedt hálózatok (WAN)  Wide Area Network  Túlnyúlnak egy település határain  Egy országra, kontinensre vagy akár az egész világra kiterjedhetnek  Pl.: Internet

6 Hálózati topológia  Egy hálózati topológia a számítógép-hálózatok esetén a hálózathoz tartozó csomópontok közötti kapcsolatokat határozza megszámítógép-hálózatokcsomópontokkapcsolatokat  Egy adott csomópont  vagy egy másik csomóponthoz  vagy több másik csomóponthoz kapcsolódhat, különböző minták szerint.  A legegyszerűbb kapcsolat két csomópont között az egyirányú kapcsolat.  Egy újabb kapcsolat hozzáadásával már kétirányú kapcsolat valósítható meg a csomópontok között.  A hálózati topológia esetében a csomópontok közötti összeköttetések ténye érdekes mindössze  a hálózati topológia a gráfelmélet eszközeivel tárgyalhatógráfelmélet

7 Síntopológia  Az 1990-es végén az egyik legelterjedtebb kábelezési mód volt  A számítógépek összekötése sorosan történik  A rendszer karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik  Kábelszakadáskor az egész hálózat működésképtelenné válik  Régebbi 10 Mbps-os hálózati kártyáknál  50 ohmos koaxkábelen keresztül

8 Gyűrűtopológia  A síntopológiához hasonló módon működik  A kábel megszakítás nélküli körbe van kötve  Nincs szükség 50 ohmos lezáróra a kábel két végére

9 Csillagtopológia  Minden számítógép külön kábellel kapcsolódik a kiszolgáló géphez  Jóval üzembiztosabb mint a síntopológia  Drágább is  Egy esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását eredményezi  Hub vagy switch segítségével  UTP kábelen keresztül

10 Fatopológia  A csillag- és síntopológiák kombinációja  A szerver több közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban  A kliensek a közvetítő gépekhez kapcsolódnak  A kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és egymással  Minden számítógép egy és csakis egy útvonalon érhető el  A hálózat bármely pontján bekövetkezett hiba az érintett hálózatrészhez kapcsolódó alhálózatokat is megbénítja

11 Számítógépek kapcsolódása a hálózaton belül  Pont-pont (point to point) kapcsolatú hálózat  Egy számítógép egy másikkal közvetlen összeköttetésben áll  Pl.: csillag, gyűrű, fa kiépítésű hálózat  Üzenetszórásos (broadcast) hálózat  Valamennyi számítógép egyetlen adatátviteli csatornára kapcsolódik  Az információ minden számítógéphez egyformán eljut  Minden számítógép maga dönti el, hogy neki szól- e az adott információ

12 Hálózati modellek  A hálózati modelleket a hardver- és szoftverelemek együttesen határozzák meg. I. Kliens-szerver modell II. Host-terminal modell III. Peer to peer modell

13 I. Kliens-szerver modell  Ügyfél kiszolgáló (client-server)  Két számítógépes program közötti kapcsolat  Az egyik program valamilyen szolgáltatást kér a másiktól, amely eleget tesz a kérésnek  A szolgáltatást kérő program a kliens  A szolgáltatást nyújtó program a szerver  Hálózati környezetben jelentős, ahol a programok egymástól fizikailag távol, különböző számítógépeken futnak  Pl.: egy böngésző, amely szolgáltatásokat kér egy webszervertől

14 II. Host-terminal modell  Vendéglátó-terminál  Két számítógép közötti kapcsolat  Az elérhető adatokat tároló számítógép a host  Az információt lekérő gép a távoli terminál

15 III. Peer to peer modell  to be sy’s peer = egyenrangú vkivel/vmivel  A hálózatot egyenrangú gépek alkotják  Mindenki szerver és munkaállomás egyszerre  Az egyes perifériák minden felhasználó számára hozzáférhetőek  Az adatok több helyen tárolhatóak  Windows XP Home Edition operációs rendszerrel telepített számítógépekből ilyen hálózatot alakíthatunk ki

16 Hálózati protokoll  A protokoll a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere  A hálózatban egymással kommunikáló számítógépek és programok ezeket a protokollokat használják  A legelterjedtebb hálózati protokoll a TCP/IP

17 TCP/IP  Transmission Control Protocol / Internet Protocol  Átviteli vezérlő protokoll / internet protokoll  Az internetet felépítő protokollstruktúrát takarjainternetet  Nevét két legfontosabb protokolljáról kapta, a TCP-ről és az IP-rőlprotokolljárólTCPIP  A TCP/IP felépítése a rétegződési elven alapul  Minden egyes réteg egy jól definiált feladatot végez el  A rétegek egymás között szolgálatelérési pontokon keresztül kommunikálnak  Minden réteg csak a vele szomszédos réteggel képes kommunikálni, mivel ezek egymásra épülnek  Alapvetően négy réteg alkotta, melyet ötre bővítettek

18 A TCP/IP protokollhierarchia felépítése  Alkalmazási réteg Alkalmazási réteg  Az alkalmazási réteg a felhasználó által indított program és a szállítási réteg között teremt kapcsolatot. Ha egy program hálózaton keresztül adatot szeretne küldeni, az alkalmazási réteg továbbküldi azt a szállítási rétegnek.programhálózatonadatot  Szállítási réteg Szállítási réteg  Az alkalmazási rétegtől kapott adat elejére egy úgynevezett headert csatol, mely jelzi hogy melyik szállítási rétegbeli protokollal (leggyakrabban TCP) küldik az adatot.  Hálózati (Internet) réteg Hálózati (Internet) réteg  A szállítási rétegtől kapott header-adat pároshoz hozzáteszi a saját headerjét, amely arról tartalmaz információt hogy az adatot melyik számítógép kapja majd meg.  Adatkapcsolati réteg Adatkapcsolati réteg  Az adatkapcsolati réteg szintén hozzárakja a kapott adathoz a saját headerjét, és az adatot keretekre bontja. Ha a kapott adat túl nagy ahhoz hogy egy keretbe kerüljön, feldarabolja és az utolsó keret végére egy úgynevezett tail-t kapcsol, hogy a fogadó oldalon vissza lehessen állítani az eredeti adatot.  Fizikai réteg  A fizikai réteg továbbítja az adatkapcsolati rétegtől kapott kereteket a hálózaton  A fogadó oldalon ugyanez a folyamat játszódik le visszafelé, míg az adat a fogadó gép alkalmazásához nem ér  Eredetileg a fizikai és az adatkapcsolati réteg egy réteg volt, neve „Hoszt és hálózat közötti réteg”

19 A TCP/IP protokollhierarchia leggyakrabban használt internetalkalmazási protokolljai I. SMTP II. POP3 III. FTP IV. HTTP V. IRC VI. SSH

20 I. SMTP  Simple Mail Transfer Protocol  Kommunikációs protokoll az ek Interneten történő továbbítására ekInterneten  Az SMTP szolgáltatás a TCP (Transmission Control Protocol) 25-ös portját használjaTransmission Control Protocol  Az SMTP-t igazán széles körben 1980-tól használjuk  Ekkor egészítették ki az úgynevezett UUCP-vel, ami alkalmassá tette ezt az egész rendszert arra, hogy képes legyen az üzeneteket úgy kezelni, hogy a fogadó számítógépek csak időszakosan vannak internet kapcsolatbanUUCP  Az SMTP a legalkalmasabb két számítógép közötti levél küldés- fogadás lebonyolítására.  Az SMTP protokoll az indításkor sima szöveg alapú (ASCII karakterek) voltASCII  Mára már kifejlesztették a MIME kódolást, ahol bináris fájlok formájában "utaznak" a levelek  Ma már minden SMTP kiszolgáló támogatja a 8-bites, azaz a 8BITMIME kiterjesztésű leveleket, ami bináris formában tárolja / küldi az üzeneteket. 8BITMIME

21 II. POP3  Post Office Protocol version 3 (POP3)  Alkalmazás szintű protokoll Alkalmazásprotokoll  Segítségével az kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálórólTCP/IP  Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez  A protokollra az időszakosan létrejövő TCP/IP kapcsolatok (pl. dial-up) miatt volt szükségdial-up  Lehetővé teszi a kapcsolódás korlátozott ideje alatt a levelek letöltését a felhasználó gépére  A leveleket azután helyben lehet olvasni, szerkeszteni, tárolni stb.  A POP3 protokoll kizárólag a levelek letöltésére alkalmas; küldésükre az SMTP protokoll szolgál.SMTP

22 III. FTP  File Transfer Protocol  TCP/IP hálózatokon (pl.: internet) történő állományátvitelre szolgáló szabvány TCP/IPinternet  Az FTP lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserétoperációs rendszerű  A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik:  letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba  letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk  Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek (download) nevezzük  Feltöltésnek (upload) nevezzük, ha mi töltünk fájlt mások gépére  Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens)  Elterjedt protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP- szerver és kliens program, sok webböngésző is képes FTP-kliensként működniwebböngésző  Az FTP protokoll nem támogat titkosított autentikációt (felhasználó- azonosítást), így nem megbízható hálózaton való használata veszélyes lehettitkosítottautentikációt

23 IV. HTTP  HyperText Transfer Protocol  egy információátviteli protokoll a világhálónprotokollvilághálón  Az eredeti célja a HTML lapok publikálása és fogadása voltHTML  A HTTP egy kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek közöttprotokoll  A kommunikációt mindig a kliens kezdeményezi  A HTTP klienseket gyűjtőnéven user agent-nek is nevezik (pl.: egy webböngésző (browser))user agent

24 V. IRC  Internet Relay Chat  Kliens–szerver alapú kommunikációt lehetővé tevő csevegőprotokoll Kliens–szerverkommunikációt  Segítségével emberek tíz- vagy akár százezrei is cseveghetnek egyidőben  Az IRC egy nyílt protokollprotokoll  TCP/IP-re épül  Egy IRC-szerver más szerverekkel össze tud kapcsolódni és így alakul ki egy IRC-hálózat  A felhasználók a kliensekkel tudnak csatlakozni egy szerverre (pl.: mIRC)mIRC

25 VI. SSH  Secure Shell  Olyan protokoll, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek kiprotokollbiztonságos csatorna  Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót Nyilvános kulcsú titkosítást  Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki  Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP portot használják

26 Az Internet kialakulása  Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat  A mai internet elődjét az 1960-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki (ARPANET)  Kifejlesztésének célja olyan katonai kommunikációs hálózat létrehozása volt, mely egyes elemeinek üzemképtelenné válása esetén is képes a további működésre  Csomagkapcsolt-elven működő hálózati technológia  Két egymással kommunikáló számítógépnek nem szükséges közvetlen fizikai kapcsolatban lennie egymással  A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg  A csomagok tartalmazzák  A feladó adatait  A címzett adatait  De NEM tartalmazzák az útvonalat (ez terheltségtől függően az egyes hálózati csomópontoknál dől el)

27 Útvonalirányítás az interneten

28

29 Az Internet kialakulása  Az 1970-es évekig több, egymástól elszigetelt csomagkapcsolt-hálózat működött  Hamarosan felmerült az igény, hogy ezeket egymáshoz kapcsolják  Ennek az volt a feltétele, hogy egységesítsék az adatátviteli módszereket  Ekkor alakult ki a ma is használt internetprotokoll  Az 1980-as években százával csatlakoztak a hálózathoz az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, állami hivatalok  Az első magyar WWW szerver 1993-ban indult (www.fsz.bme.hu )  Az 1990-es években jelentek meg a magánfelhasználók is, ekkor indult be az internet robbanásszerű növekedése  Napjainkban az internet-hálózat mérete már exponenciális ütemben nő

30 Számítógépek azonosítása az interneten  Az internetre kötött számítógépek mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosítóval, IP címmel  Az IP cím négy, egymástól ponttal elválasztott 8 bites (0- 255) számból áll  Mivel az interneten több százezer szerver működik, ezek IP cím alapján történő azonosítása szinte lehetetlen lenne a felhasználó számára  A könnyebb eligazodás érdekében fejlesztették ki a DNS (Domain Name System) szolgáltatást  A DNS segítségével „nevükön szólíthatjuk” a szervereket  A nevekhez tartozó IP címek kikeresése (névfeloldás) az internetszolgáltatók (ISP) által fenntartott DNS szerverek feladata  Pl.:  A IP címen található szervert egyszerűbben a domain név használatával azonosíthatjukwww.nyf.hu

31 A DNS rendszer  A DNS rendszerben a számítógépek körzetenként kerülnek csoportosításra  A körzetek nevének kialakítása eleinte az egyes szervezetek tevékenységének figyelembevételével történt  Amikor az internet átlépte az USA határait, a külföldről csatlakozó szerverek azonosítására egyszerűen országok szerinti körzeteket hoztak létre

32 DNS  A domain név egyes részeit ponttal választjuk el egymástól  Ezeket az elemeket jobbról balra célszerű értelmezni  Jobbról az első tag a szervert birtokló szervezet tevékenységére vagy területi elhelyezkedésére utal  A következő tag általában a szervezet köztudatban lévő neve vagy annak rövidítése  Ezt követően az adott szervezeten belüli újabb körzetek neve következhet (opcionális)  a legutolsó (bal oldali) név mindig magát a szervert azonosítja

33 Címzés az interneten, az URL  A webes dokumentumokat csak úgy érhetjük el, ha ismerjük azok címét  Az internetes erőforrások helyét meghatározó címet (útvonalat) URL-nek (Universal Resource Locator) nevezzük  protokoll://szerver.szervezetneve.körzet/könyvtár/f ájlnév 

34 Internetszolgáltatók  Az interneten elérhető szogáltatásokat különböző internetszolgáltatókon keresztül érhetjük el  ISP (Internet Service Provider)  Elsődleges feladatuk a TCP/IP kapcsolat kialakítása és fenntartása az előfizetők számára  Ezenkívül számos kiegészítő szolgáltatást nyújthatnak  Tárhely  postafiók biztosítás

35 World Wide Web (WWW)  Az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása  A WWW szervereken HTML-oldalakon találhatjuk meg az információkat  A HTML (HyperText Markup Language) egy dokumentumleíró nyelv  Segítségével írják le a világháló dokumentumainak szerkezetét, amelyet böngészőprogramok jelenítenek meg  A HTML-oldalak ma már nem csak szöveges állományokat, hanem multimédiás elemeket is tartalmazhatnak  Kép  Hang  Animáció  A világháló HTML állományainak továbbítására szolgáló protokoll a HTTP (HyperText Transfer Protocol)  Mivel ma már bárki rendelkezhet weboldallal, a világháló óriási mennyiségű adatot tartalmaz minden témakörben  A nagyobb cégek és intézmények szinte mindegyike rendelkezik saját domain név alatt elérhető weboldalakkal  A WWW oldalak lapozgatását böngészésnek vagy szörfözésnek is nevezzük

36 /  Az az internet elektronikus levelezési rendszere  Ma minden internetfelhasználó rendelkezik egy címmel és egy levelezőszerveren tárolt elektronikus postafiókkal  Az ek interneten keresztüli továbbítását a levelezőszerverek végzik  A hálózatban lévő felhasználók egyedi azonosítóval rendelkeznek  Egy cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát tartalmazó domain névből tevődik össze. E két elemet karakter köti össze (hivatalos neve: at)  Az ek továbbításáért különböző protokollok felelősek  Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egyszerű levéltovábbítási protokoll  A POP (Post Office Protocol) a hálózat központi levelesládájába beérkező üzeneteknek a helyi felhasználók címére történő szétosztásáért felelős protokoll  A mailto protokoll megnyitja az alapértelmezett levelezőszoftver ablakát, hogy üzenetet küldhessünk egy megadott címre

37 Gopher  A Gopher olyan digitális könyvtár, melyet az interneten elérhető adatbankokban (pl.: könyvtárakban) szöveges menük segítségével használhatunk  Az internet széles körben való elterjedését megelőzően az egyetemek és tudományos intézmények főleg Gopher szervereket üzemeltettek  A Gopher ma is elsősorban tudományos jellegű szöveges információkat tárol  A helyi háttértárainkról ismert hierarchikus mappastruktúrához hasonló módon működik  Pl.: gopher://gopher.mek.iif.hu

38 UseNet  Világméretű hirdetőtábla  Bárki üzeneteket küldhet rá, azokat bárki olvashatja  Ezeket az üzeneteket témakörök szerint, hírcsoportokra bontva találhatjuk a szervereken  A hírcsoportok tartalmát a mappastruktúrához hasonló hierarchikus rendszerben érhetjük el  A hírcsoportok elérésére a UseNeten a news protokollt használjuk  Pl.: hun.lists.hix.moka  A hírcsoportok nevét balról jobbra haladva értelmezhetjük

39 Kliensprogramok  Az internetes szolgáltatások igénybevételéhez különféle kliensprogramokra van szükségünk  Vannak speciálisan egy célra kifejlesztett, illetve többfunkciós kliensprogramok  Böngészők  Letöltés-vezérlők  Levelezőprogramok  Hírolvasó-programok  FTP-kliensek

40 Böngészők (browser)  A böngészők segítségével weboldalakat érhetünk el vagy tölthetünk le  A weboldalak üzemeltetői a visszatérő felhasználók azonosítására cookie-kat használnak  A cookie a webszerver által a böngészőnek küldött üzenet, melyet a felhasználó saját számítógépének háttértárán egy fájlban tárol  Az üzenet tartalmát az üzenetet küldő szerver bármikor lekérdezheti a böngészőtől  A korábban meglátogatott weboldalak megjelenítésének gyorsítására a böngészők átmeneti tárolókat (cache) használnak  A cache-ben az utoljára látogatott néhány oldal és azok tartalma tárolódik  A legismertebb böngészők:  Microsoft Internet Explorer  Netscape Navigator (tulajdonképpen már a Firefox-ra épül)  Opera  Mozilla Firefox

41 Letöltés-vezérlők  Download Manager  Nagy mennyiségű adatok letöltését könnyítik meg számunkra  A letöltést teljes mértékben automatizálhatjuk  Megadhatjuk, hogy mikor kezdjen el letölteni, mikor hagyja abba, ha kész kikapcsolja-e a számítógépet  Egyszerre több állomány letöltésére is van lehetőség  A letöltés során megszakadt kapcsolatot újra felépíti, és onnan folytatja a letöltést, ahol korábban abbahagyta  A legismertebb letöltés-vezérlők:  Go!Zilla  GetRight  FlashGet

42 Levelezőprogramok  A levelezőprogramok az eletronikus postafiókban található leveleket töltik le POP3 protokollon keresztül a felhasználó számítógépére  A levélküldés az SMTP protokollon keresztül történik  Mozilla Thunderbird  Outlook Express  Pegazus Mail  Eudora  The Bat

43 Hírolvasó-programok  Az interneten hírkiszolgáló szerverekkel (news server) is találkozhatunk  A szerverek által tárolt információkat hírolvasó- programok segítségével érhetjük el  A hírcsoportoknál a levelek a news serveren tárolódnak, onnan bárki elolvashatja őket  Ha valaki ír egy levelet, azt nem egy központi címre küldi el, hanem a news serverre tölti fel, és a továbbiakban a szerver foglalkozik a terjesztéssel

44 FTP-kliensek  Segítségükkel az adatok letöltési/feltöltési folyamata egyszerűbb, könnyebben kezelhető  Lehetővé teszik, hogy a fájlszerverekről le lehessen tölteni a számunkra szükséges állományokat  Illetve feltölthessük a másokkal megosztani kívánt állományainkat  Pl.: CuteFTP, FlashFXP, CuffecupDirect FTP


Letölteni ppt "Informatika és ügyvitelszervezés Hálózati alapismeretek, Internet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések