Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Felhasználandó irodalom a vizsgához:  Diasor  Jeromos Bibliakommentár III. 78. 79. tanulmány  Székely János: Az Újszövetség teológiája ○ Szent Pál.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Felhasználandó irodalom a vizsgához:  Diasor  Jeromos Bibliakommentár III. 78. 79. tanulmány  Székely János: Az Újszövetség teológiája ○ Szent Pál."— Előadás másolata:

1

2  Felhasználandó irodalom a vizsgához:  Diasor  Jeromos Bibliakommentár III tanulmány  Székely János: Az Újszövetség teológiája ○ Szent Pál teológiája: megigazulás; megváltás ○ Jelenések könyve

3 Bevezetés az Újszövetségbe  A kereszténység kinyilatkoztatott vallás  Isten szólt az emberhez  és ez a vallásgyakorlásban lényeges helyet foglal el  az elsődleges forma az élőszó  A babiloni fogság utáni időkben nő meg az írott szó jelentősége  kulcsszavunk a teopneusztosz

4 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Az írott szó és az értelmezés jelentősége  Gondolatközlésre irányul, a megértetés, megértés szolgálatában áll  hangsúly, hanglejtés, mimika  a modern nyelvek az írásjelek segítségével  a szövegkörnyezet  A kultúrkörökre jellemzők a világkép, a világértelmezés, a kifejezésmódok sajátos formái

5 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Fontos kifejezések  Exegézis: Vezet, részletezve kifejt, magyaráz, értelmez  Kommentár: Egyes bibliai könyvekhez írt részletes magyarázat  Hermeneutika: A szent szövegek értelmező kifejtése, és az értelmezés elveit lefektető és kifejtő tudomány

6 Í RÁSÉRTELMEZÉS  T ÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS  Ószövetség a keresztény kor elején  A zsidó számára az ÓSz a normatív  Az értelmezés alapelvei:  Isten szava mindig megmarad  a homályosabb részeket a világosabb részek segítségével kell magyarázni  az értelmezés eredményének összhangban kell lenni az élő hittel  Az értelmezés célja: konkrét iránymutatás a mindennapokra

7 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Szabályok: Rabbi Hillél szabályai 1. Világosabb útmutatásból következtet a kevésbé világos helyzetekre 2. Hasonló szófűzés esetén a részletesebbel kiegészíthető a szűkebb szavú 3. A bibliai hely kijelentésének általánosítása hasonlóság alapján 4. 2 vagy 3 bibliai hely közös mondanivalóját kiterjeszti

8 Í RÁSÉRTELMEZÉS 5. Általánosító szabály és egyedi eset 1. Ha az egyedit követi az általános, az egyedi általános értelemben veendő 2. Ha az általánost követi az egyedi, az előírás érvénye csak az egyedi esetre veendő 6. Különféle helyek hasonló tartalommal egymás értelmezését segítik 7. A szövegösszefüggés segíti az értelmezést, akkor is, ha egymástól idegen témák kerülnek egyazon szövegösszefüggésbe segítettek, hogy az ellentmondásokat feloldják

9 Í RÁSÉRTELMEZÉS  A Z ÉRTELMEZÉS SZÖVEGTANÚI  Peser: A bibliai szöveget az adott korra értelmezi, és ezt bele is írja a szövegbe  Filón: szó szerint/allegórikus  Korai rabbinikus: szóbeli továbbadás, írott gyűjtemények csak 200 körül  2 fontos rabbi: Hillél (enyhébb) Sammáj (szigorúbb)  A mérce a tóra

10 Í RÁSÉRTELMEZÉS  midrások  halaka (a járni igéből)  haggada (elmesélni)  Előbbi inkább jogi jellegű szöveg, utóbbi történetmesélés  Korai Szentírásfordítások: Minden fordítás az eredeti szöveg valamilyen értelmezése  tágabb lehetőség: targum (fordítás)=a szöveget nem csak lefordítja, hanem magyarázza is

11 Í RÁSÉRTELMEZÉS  a zsinagógai istentiszteleten felolvasták héberül, aztán szabadon lefordították, belefűzve a magyarázatot is. Később leírták.  Tórához: Onkelosz, prófétákhoz Jonatán

12 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Midrás: Eredete a dárás=keres, kutat  „sövény” a Thorához, szóbeli  Halakah: Eredete a halak=járni, menni  Kazuisztikus, jogi megfogalmazások, szóbeli  Haggada: Eredete a haggad= mesélni  Elbeszélő részek segítségével mond el törvényt, szóbeli  Misna: Eredete az „ismétel” szó  a fentiek gyűjteménye, szóbeli, később írásbeli  Tószefta: Eredete a Száfát=hozzátesz, kiegészít szó  a Misna kiegészítése, írásbeli  Gemarra: A misnát és a tószeftát kommentálja, írásbeli  Talmud: A Misna, a Tószefta, és a Gemarra összessége, írásbeli

13 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Az első keresztény szentírásértelmezések  Szentírás=Ószövetség  mindent krisztológiailag  Értelmezésük az „ígéret és beteljesedés”=tipologikus értelmezés  Pál a 2Kor 3-ban: betű szerinti/lélek szerinti  Felhasználja a rabbinikus módszereket, épít az allegórikus értelmezésre  az átvitt, a mélyebb értelem a fontos

14 Í RÁSÉRTELMEZÉS  A patrisztikus kor írás-értelmezése  Ekkorra kialakul a teljes Biblia  felmerül a rendszeresség igénye, a támadások miatt+a hit megvédése  betű szerinti és lélek szerinti, tipologikus  Az ÚSz nem tartalmaz tüposzokat, Jézusban megvalósult a beteljesedés  mégis van várakozás, a végső időkre, ezért a remény forrása  az újszövetségi írások is értelmezhetők szimbolikusan

15 Í RÁSÉRTELMEZÉS  2 fontos iskola a patrisztikus korban  Alexandria: az allegórikus értelmezés  3 féle értelem:  szó szerinti  Erkölcsi  lelki értelem  Antiokhiai iskola: szó szerinti értelem, történelmi adottságok

16 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Középkori szentírás-értelmezés  folytatja és kibővíti  szószerinti értelem: történelmi, nyelvtani jelentés  Mélyebb értelem: A keresztény hit szempontjai alapján  az Újszövetség is tipologikusan

17 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Aquinói Szent Tamás  Szó szerinti értelem  A saját értelem  Átvitt értelem, mivel a héber szívesen beszél képekben  Fontos, hogy ez szolgál alapul a többi értelemhez  A lelki értelem, lehet 3 féle  allegorikus értelem: az újszövetségi üdvrend számára elirányítás  anagogikus értelem: a mennyei vagy eszkatologikus beteljesedésre vonatkozik  tropologikus értelem: morális jellegű, a keresztény életvitelre eligazítás

18 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Az újkori értelmezés  Szemléletváltozás a Szentírással kapcsolatban  újra felfedezett antik pogány római és görög kultúrák  a természetes, az ember és a világ felé fordul a figyelem, kritikus megfigyelés+kísérletezés=A tapasztalat  a vizsgálatban úgy tekintik, mintha Isten nem létezne  A hitújító mozgalmak újraértékelik a Szentírás jelentőségét  Luther Márton elutasítja az allegorikus értelmezést  a teológia középpontjába a Szentírás kerül

19 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Racionalizmus: minden ismeret végső forrása az értelem, velünk született ideák/a tapasztalás által  Empirizmus: minden tudás a tapasztalatból  Mindkét irányzat tagadja a természetfölötti létét, vagy Isten beleszólását a természet rendjébe  A Szentírás ezután emberi mű  A probléma: eleve tagadják a természetfeletti kinyilatkoztatás lehetőségét

20 Í RÁSÉRTELMEZÉS  új módszer alakul ki, a történet-kritikai módszer  úgy tekint a Bibliára, mint az emberi kultúra termékére

21 Í RÁSÉRTELMEZÉS  A történet-kritikai értelmezésnek 3 fő területét különböztetjük meg  /a. A szövegkritika  Célja: az autentikus, a szerző tollából kikerült szöveg  Szabályai:  a nehezebben értelmezhető valószínűbb  A rövidebb szöveg lehet az eredetibb  Az a szöveg eredetibb, amiből a többi magyarázható  A végső szöveg egy fejlődés lezárása

22 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Egyes szövegek esetében lehetséges diachron analízis  A szinchron analízis: az a szöveg amit a Bibliában talál  számbelileg a szövegváltozatokban sok az eltérések száma, nyelvtani jellegű eltérések, a hit tartalmára ezek sincsenek hatással

23 Í RÁSÉRTELMEZÉS  /b: Az irodalomkritika  a szöveg a vizsgálódás tárgya: szókincs, irodalmi forma  Ebből következtetések a szerzőre és a keletkezés körülményeire  A Biblia kapcsán a szerzőség kérdése erős  Sok bibliai könyv nem utal közvetlenül a szerzőjére  A szerző sok esetben nem író, hanem redaktor  Az ókor máshogy gondolkozott a szerzőre vonatkozóan  más neve alatt futtatták a műveiket

24 Í RÁSÉRTELMEZÉS  A tényleges szerző utáni kutatás alapelvei  egy bizonyos kifejezésmód és szókincs  Egy szerző műve egy egység  A szerző saját korának gyermeke

25 Í RÁSÉRTELMEZÉS  /c.: Formatörténeti kutatás  A kultúrák a gondolatok közlésére saját formákat alakítanak ki. Ezeket műfajoknak nevezzük.  A műfaj a gondolatközlés olyan egysége, amit meghatároz a tartalom, a jellemző formai kifejezés és az élethelyzet

26 Í RÁSÉRTELMEZÉS  A Szentírásra vonatkozóan:  kis alapelemekből kerültek egybeszövésre  műfajok elkülönítése, jellegzetességeik megállapítása  a műfajok adott korra jellemzők→történelmi párhuzamok segítsége  A műfaji közlés eredetileg élethelyzetekhez kötődik, életben tartja a gondolatot

27 Í RÁSÉRTELMEZÉS  A műfajkutatás foglalkozik a gondolat és a történelmi valóság kapcsolatával  mit akart mondani az eredeti szerző a maga kifejezésmódjával  Megjegyzés: Nem csak a műfajokra figyelünk az evangéliumok kutatásakor, hanem hogy hogy jött létre az evangélium sajátosan keresztény műfaja

28 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Kiértékelés  egyre inkább hozzájárul a Biblia emberi tényezőinek jobb megértéséhez  nem ellentétes az Egyház által őrzött hittartalommal  az Isten üzenetét a végső szöveg hordozza (szinchron)  A módszerek, megközelítések gyengéi:  hipotetikusak  Nem meggyőzőek  csak segédanyagok az isteni üzenet megértéséhez

29 Í RÁSÉRTELMEZÉS  Számunkra Isten megszólító kinyilatkoztatását hordozza  az Egyház továbbra is ragaszkodik a régebbi módszerekhez

30 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Államszervezet  provinciák  a korábban megszerzettek a szenátus uralma alatt  Az újabb provinciák közvetlen császári fennhatóság alá tartoztak

31 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  A meghódított népekkel vallási tekintetben szelíden bántak  Amíg fizették az adót  és nem zavarták a birodalom békéjét  Problémás esetben: külön kormányzó  Gazdaság  a rabszolgatartáson alapult  A városok és rossz mezőgazdasági adottságú területek ellátását a jó mg. adottságú területek terményeivel

32 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Szellemi háttér: (hellenisztikus kultúra)  Indulása: Nagy Sándor  a görög kultúra  koiné nyelv  Platón: az ideák világa  szellemi lét fontossága  Az anyag másodlagos  Sztoicizmus  A világ rendezett  az ember feladata ennek a rendnek a felismerése  Módszere a szenvedélymentesség

33 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Összességében:  egy közös ismert nyelven  egy csiszolt fogalomrendszer  logikus elvi gondolkodásmód segítségével  könnyebb volt megfogalmazni és terjeszteni a keresztény tanokat  Filozófia populáris, vagy népi filozófia  főleg etikai, erkölcsi kérdések

34 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Vallások  ősi római: alacsonyabb rendű szellemek  Később sokistenhit  kohéziós erő hogy az istenek közé újakat is felvesznek, de  Komolyan vehetetlen

35 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  +családi védőszellemek  A házakban oltáraik voltak  a családfő rendszeresen áldozott is nekik  Láresz  Pennátesz  Géniusz

36 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Orientális vallások:  Ízisz kultusz: Ízisz az emberi kultúra, élet istennője  Szerápisz=Aiszkülapiosz: Gyógyító (férfi) istenség  Atargatisz: Föníciai istennő, az élet, a kultúra és a termékenység a szakterülete  Adonisz: a meghaló és föltámadó természet  Kübelé: a gnosztikus felfogás szerinti ember, aszexualitás  Mithrász: az élet ura, ünnepük volt dec. 21-én

37 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Misztériumvallások  titokba való beavatással szereztek tagokat  a beavatáshoz ígéreteket kötöttek

38 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Démétér: Görög, halhatatlanság  Dionüszosz: A bor görög istene  Pütagóreusok: A rend és szellemiség vallása

39 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Összességében:  segítették a keresztény eszmék terjedését is  a halhatatlanság  az istenséggel való közösség  az önfegyelem  az emberek közötti egyenlőség

40 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Gnoszticizmus  gnószisz= ismeret, tudás  a szellem, a lélek jó  a test, az anyag rossz

41 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Császár kultusz  az uralkodó az istenség megjelenése  A rómaiak erősíteni az együvé tartozás érzését kitaláltak egy istennőt  Dea Roma nem vert gyökeret  A császár illetve az ő géniuszának tisztelete annál inkább  Először Augustus  Papi kollégium  politikai jellegű vallásgyakorlat

42 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Palesztina Jézus korában  kb. 5-6 millió  A zsidók monoteisták  kezdetben még nem tagadta a többi isteneket  monolatria  „Senki sincs olyan az istenek között, mint te, Uram! Semmi nem hasonlít tetteidhez, melyeket műveltél” Zsolt 86,8

43 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  A babiloni fogság alatt elvi monoteizmus  A fogság után egyre büszkébbek egyistenhitükre

44 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  a perzsa fennhatóság alatt megnőtt az érdeklődés a szellemi lények iránt  apokrif Hénok könyve bővebben is kifejti  két csoport: a jók / a gonoszok  Ősi szövegekben az angyal egyes számban Isten  Kerubok+szeráfok  a 3 legfőbb név szerint  Micháél: Ki olyan mint az Isten?  Ráfaél: Isten gyógyít  Gábriél: Isten küldötte, hírnöke

45 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  A démonok erkölcsileg rosszá vált angyalok  sok idegi alapú betegséget a démonoknak tulajdonítottak  Vezetőjük:  Sátán: ellenkező  Azazel: jelentése ismeretlen  Bélíál: gonosz megsemmisítő  Beélzebul: a legyek ura

46 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Túlvilági élet  Eredetileg nem játszott szerepet  Az élet a földre szól  a halál után az ember a szürke árnyékvilágba kerül, ez a Seól=Hádész  Isten itt a földön jutalmaz és büntet  Ez ellentmond a mindennapok tapasztalatának  bölcsesség könyvében a lélek halhatatlanságáról

47 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Eszkatológia, messianizmus  lineárisan fogták fel a történelmet  Az eszkatológia a beteljesedésről spekulál  a végidőhöz kötötték a Messiás elérkezését is  florilegium vagy testimónia  A legfontosabb jövendölés: Dávid családjából származik és dicsőséges lesz  Isten erejében uralkodni fog és őket is uralomra segíti

48 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  fontos szerepe van az ítéletnek  Illés próféta eljövetele  elegük volt a megszálló hatalomból, erősödött a messiásvárás  →zsidó háború, Jeruzsálem pusztulása

49 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Törvény és hagyomány  A vallás fő gondolata Isten törvényének ismerete és megtartása  A törvényen egy betűt sem változtattak  az írástudók kasztjának a feladata  613 fő betartandó  Mivel a templom elpusztult, ma ez az előírás-gyűjtemény és a Talmud a zsidó vallásosság alapja

50 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Egyéni vallásosság  jelentős tér nyílt az egyéni vallásgyakorlat számára  - imádság Deut. 6,5  - 18 kérés (Sömone eszré)  - Zsoltárok, különösen az áldó formulák  - Tóra tanulás  - böjt  - irgalmasság cselekedetei: vendéglátás, alamizsnaosztás  külső szimbólumok  - körülmetélkedés  - külső tisztaságra vonatkozó rituális mosakodások  - étel törvények  - Szombat megtartása

51 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  További külső szimbólumok:  - Menóra: 7 ágú gyertyatartó  - Mezúza: Tóra- tekercs töredék

52 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  - Tefillín: imaszíj  - Cicít: bojt a köntösön  - Tallít: imasál  - Kípa : kis sapka

53 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Templomi kultusz  A Salamon által építtetett királyi szentély kiemelkedett  ott őrizték a frigyládát  Kr. e. 622-ben szüntette meg Jozija király a vidéki szentélyeket  Ettől kezdve csak a jeruzsálemi templomban

54 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  templom látogatás és az áldozatbemutatás a frigyláda ottlétével szemben  erre fizettek templomadót, a 20 feletti férfiak efelé fordulva imádkoztak szerte a világon  Ezenkívül három templom:  Garizim hegyi szamaritánus  Elefantine szigetén  Leontopolisz

55 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  A Jeruzsálemi templom története  Az első templomot Salamon  A második templomot a fogságból hazatért zsidóság 515-ben  Nagy Heródes hatalmas komplexummá bővítette  A papság  A templom a zsidó nép palládiuma  A papok az istentisztelet szervezői és megvalósítói  Eredetileg a leviták, a fogság után csak alacsonyabb funkciók  Ekkor a papok: Áron főpap fiai

56 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  A papok élén a főpap  nem csak vallási, hanem politikai szerep  egész életükre választották, az államhatalom letehette  Főpapok: a letettek is megtartották a címet / a befolyásos papi családok tagjai  A főpap a főtanács feje

57 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Áldozatok fajtái  két típusú áldozat volt: a véres illetve a vér nélküli  Az áldozatok egy részéből kaptak a papok  Az egészen elégő áldozatból (holokausztum) nem  A békeáldozatból a család is részesedett

58 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Ünnepek  Szombat: Isten napja  3 főünnep: el kellett látogatni a templomba  húsvét: pásztorok ünnepe+kivonulás  A húsvét utáni 50. napon a 7-ek ünnepe (Pentekhosz=Pünkösd): Az aratás ünnepe+a Sínai szövetségé  Sátoros ünnep: terménybetakarítás+pusztai vándorlás  (újév és engesztelés napja)

59 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  A zsinagóga  ima, tanulás, közösségépítés  Szünagógé/Sabbathion  A fogság korából, ill. a diaspórában  Vezetője archiszünagogosz, a gazdasági vezetője grammateusz  szerepe volt még a vének tanácsának, a gerúsziának  egy fő olvasmány a Tórából, egy másik a prófétáktól  Jézus korában a zsinagógák a prozeliták központjai is

60 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Szinédrium: Főtanács, feladata a mózesi törvény őrzése  Mózes kiválasztott 70 vént  Valójában a szeleukida uralom idején alakult  Vallási és politikai tekintetben legfőbb irányító szervezet  papi családok+befolyásos civil családok+farizeusok és írástudók= középosztályhoz tartozó kézművesek

61 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Rendelkezésére állt  templomőrség  bizonyos számú katonaság  szolgák  a rómaiak elvették tőlük a pallosjogot  büntetések kiszabása is

62 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Az írástudók  a népet a törvényre tanították  kötelességük volt, hogy időt szenteljenek a törvény tanulmányozásának és tanításának  Először kb. kancellária voltak  gondozták a bölcsességi irodalmat  sokszor farizeusok is voltak  írástudó az, aki ismerte és tanította a törvényt, a farizeus pedig, aki szigorúan megtartotta

63 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Egyéb társadalmi, vallási csoportok  Farizeusok:  perusia=elkülönült, elválasztott  a makkabeusi korra vezethető vissza  Összeütközésbe kerültek pl.: Alexander Janneusszal( )  nem tudta megtörni őket  a farizeusok nagyon megerősödtek  a tisztasági előírások megtartása  a szombat megtartása  az alamizsnálkodás  hitték az isteni gondviselést, a szabad akaratot, az angyalok létét, az igazak feltámadását, vagyis valamiféle személyes halhatatlanságot  erősen nacionalista elképzeléseik voltak

64 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Szadduceusok  Az előkelőbbek  cáddík=igaz szóból  vagy Szádok pap nevéből  Vagy szindikosz-szandukaiosz=érdekvédelmi egyesülés  Joannes Hirkanus idején alakult  A főpap is közülük került ki  A rómaiakkal jó viszonyban voltak  Mózes 5 könyvének tulajdonítottak jelentőséget

65 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Esszénusok  Id. Plinius írt arról, hogy a Holt-tenger partján él egy különleges népcsoport  szerelem  pénz  nők nélkül  Josephus Flavius 2 szót használt:  Esszénoi; Esszáioi  valószínűleg a Khászen=igaz szóból

66 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Erősen hierarchizált közösségben  szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat tettek  erkölcsi törvények  szigorú büntetések  A véres áldozatokat és az egyéb templomikat is elvetik  Imádság  és szabályaik tanulmányozásai  A túlvilági igazságszolgáltatásban hittek, de a feltámadásban nem

67 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  1947: a Holt tenger nyugati partján arab fiú megtalálta a Q. tekercseket  ásatások: épületegyüttes, vízvezeték, barlangok, tekercsek stb.  A közösség a Khaszidimból (hűségesek) alakult ki  fegyveresen álltak ellen  Jonatán és Simon erőszakkal felléptek ellenük, és így a vezetőiknek Damaszkuszba kellett menekülniük  a zsidó háború idején teljesen jól működött  erődként is használták

68 K ORTÖRTÉNETI HÁTTÉR  Szamaritánusok  722-ben kitelepített zsidók helyére pogány népek  részben átvették a zsidó vallást  Zelóták: Vallásos és erősen fanatikus csoport  vallási és politikai céljaik egybeestek  vagy a görög heves szóból  vagy a római sicarii=rövid kard  Heródes pártiak: elégedettek voltak a Heródesek uralmával

69 S ZENT P ÁL ÉLETE  Szent Pál neve: Paulos  Korábban Saulos=Isten által kért  eredetileg is volt egy zsidó jellegű, és egy a pogány világban használható neve  Források és kronológia  Elsősorban a neki tulajdonított levelek  valamint a Csel  Nem igazán hagyatkozhatunk abszolút kronológiára, bár van némi adatunk

70 S ZENT P ÁL ÉLETE  amikor Pál Damaszkuszból szökik 3 éves ott tartózkodás végén, Aretász király az uralkodó  Tiberius haláláig nem volt király Damaszkuszban  Gaius Caligula ruházta a nabateai IV. Filopatrisz Aretászra  Pál 37 és 39 között, vsz. 39-ben szökött

71 S ZENT P ÁL ÉLETE  Biblián kívüli adat még 5 eseményhez kapcsolható  Korintusban L. Junius Gallio prokonzul elé viszik oda Pált

72 S ZENT P ÁL ÉLETE  „Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanikus, akit tizenkettedik ízben ruháztak fel a tribunusi hatalommal, huszonhatodik alkalommal kikiáltott imperátor, a haza atyja és… üdvözletét küldi… Hosszú ideje nemcsak hogy jóindulattal viseltetem Delfi városa iránt, de szívemen viselem annak jólétét és mindig is védelmeztem a püthiai Apolló kultuszát. Most azonban, mivel L. Junius Gallió barátom és helytartó nemrég tájékoztatott arról, hogy polgárainak számát tekintve a város megfogyatkozott, és mivel kívánom, hogy Delfi csorbítatlanul megőrizze korábban kivívott rangját, megparancsolom nektek, hogy hívjatok más városokból előkelő származású embereket Delfibe, hogy ott letelepedjenek. Hadd élvezzék ők és gyermekeik Delfi minden privilégiumát, mint annak egyenrangú polgárai. Ha valaki át kíván települni erre a vidékre…”

73 S ZENT P ÁL ÉLETE  1. Tiberius 12. évében Gallió Akhája prokonzula  az imperátorrá kikiáltás szórványos esemény volt  a kikiáltás Claudius 11. évében volt  a 27. következő évben (Kr. u. 52.)  a tele előtt vagy 52 tavaszán  1 év június 1-áprilisig

74 S ZENT P ÁL ÉLETE  Gallió tájékoztatta delfi helyzetéről  51 június-52 május, és akkor a kormányzóságának a végén, vagy 52 június- 53 május  Seneca beszámol arról, hogy Galliónak Akhájában magas láza lett és azonnal hajóra szállt  Gallió ottani tartózkodása rövidre sikeredett  Gallió 52. késő tavaszát és nyarát tölthette Akhájában, és október vége előtt (a tengerzár előtt) elhagyta állomáshelyét. Ezek alapján 52 nyarán vagy kora őszén került elé Pál

75 S ZENT P ÁL ÉLETE  2. A zsidók kiűzetése: egy 5. sz-i keresztény történetíró szerint Suetonius Claudius uralkodásának 9. éve  „nemrég”  „Itáliából”  3. Éhínség: T. Julius Alexander (Kr. u ) alatt tör ki Júdeában

76 S ZENT P ÁL ÉLETE  4. Félix után Porcius Festus Júdeában  Kb. Kr. u. 60  Festus érkezésekor fellebbez Pál Rómához  5. Poncius Pilátus visszahívása Rómába Kr. u. 36  megfelelő időpont lehetett István kivégzésére  Pál megtérése vsz. ehhez a dátumhoz kapcsolódik

77 S ZENT P ÁL ÉLETE  Pál ifjúkora  Születésének az idejét nem ismerjük  Öregember: 50 és 56 év között  Ifjú: 24 és 40 között  Vsz. a Kr. u. első 10 évben  Paulos római városra utal  Héber, görög, arámi  az Ósz görög fordítását idézi

78 S ZENT P ÁL ÉLETE  görög iskolázottság  Lk szerint zsidó, farizeus  Tarzuszból  van egy leánytestvére  születésétől római polgár  Tarzusz nagy és ősi, Korán hellenizálódott  Kilikia fővárosa  Lk: Pál Jeruzsálemben tanult Gamáliel lábainál

79 S ZENT P ÁL ÉLETE  Pál viszont sosem utal erre  Pál sehol nem utal arra, hogy személyesen tapasztalatokat szerzett volna a názáreti Jézusról

80 S ZENT P ÁL ÉLETE  Pál megtérése  Damaszkusz környékén találkozott a feltámadott Úrral  lélektani szempontból hozzáférhetetlen  Értékátrendeződés, új önértelmezés, hitbeli felismerés  „Saul Saul, miért üldözöl engem?”  „Ki vagy uram?”  „Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te üldözöl.”

81 S ZENT P ÁL ÉLETE  útjai Jeruzsálembe  a levelekben szereplő 2 utat, és a 3-ra tett utalást fogadjuk el

82 S ZENT P ÁL ÉLETE  Pál missziós útjai  3 út  első útról csak az Apcsel  Pál legaktívabb évei, ig  Az első út  Pál nem árul el részleteket  Filippieknek: „egyetlen gyülekezet sem állt velem kapcsolatban”  lehet, hogy azokra a D-Galiáciai egyházakra utal, amelyek alapításáról az 1. út számol be

83 S ZENT P ÁL ÉLETE  Lk-i beszámoló nem mond ellent a páli utalás-szorványoknak  Barnabás, Pál, ésa Jánosnak nevezett Mk  Ciprus: Szalamisz, Páfosz  Pergé, Pizídiai Antiókhia, Ikónium, Lisztra és Derbe  mi a kapcsolat az üdvösség hagyományos útja (a törvény) és a krisztusi üdvösség között?

84 S ZENT P ÁL ÉLETE  A zsinati látogatás  Pálék visszaérnek Antiókhiába  Jeruzsálemből testvérek  elküldik őket Jeruzsálembe a tekintélyesekhez  az apostolok ott semmire sem kötelezték  Az Apcselben Péter szava a legerősebb  ezzel megszabadítja a születő egyházat zsidó gyökereitől

85 S ZENT P ÁL ÉLETE  Az antiókhiai incidens  Pál vissza  Péter követi  Eleinte közösen esznek  Néhányan kifogásolják  Pál ezzel szembeszáll  mi a helyzet a zsidó étkezési szokásokkal?

86 S ZENT P ÁL ÉLETE  Az étkezés ügyében hozott döntés  le Jeruzsálembe  kedvező döntés  Pál nem értesül  Jakabtól tudja meg amikor Jeruzsálembe érkezik  Lk-i beszámoló: több forrásból  A tanácskozás eredményét Jakab egy levélben tudatja

87 S ZENT P ÁL ÉLETE  A 2. missziós út  Pál nem akarja Mk-ot magával vinni  Szilást viszi magával  Derbébe és Lisztrába  Itt maga mellé Timóteust  É-Galáciába, Mízián át Troász felé  Neápoliszba, Filippi kikötőjébe  =megindul az európai térítés

88 S ZENT P ÁL ÉLETE  megbotozzák és bebörtönzik Pált  Tesszalonikibe megy, Bereába, aztán Athénba  A csalódás után Korintusba  18 hónap  Kr. u. 51-ben innen írja levelét a Tesszalonikieknek  L. Junius Gallió elé idézik

89 S ZENT P ÁL ÉLETE  Kenkreában hajóra száll  Efezusba, majd Cezárea Maritimába megy  Rövid látogatás a jeruzsálemi egyháznál  útját Antiókhiában fejezi be  Kr. u. 52 őszétől 54 tavaszáig

90 S ZENT P ÁL ÉLETE  A 3. missziós út  Efezusba tart  É-Galácián és Frígián át  következő 3 évben Efezus  Nem sokkal érkezése után a Galatákhoz a levél kb. 54  Ebből az időszakból származik vsz. a Fil és a Filem  Hírek a korintusi egyház helyzetéről

91 S ZENT P ÁL ÉLETE  Kételkedés, pártoskodás, Pállal szembeni elégedetlenség  Pál vsz. kb. 5 levelet írt Korintusba, 2 v. 3 maradt fenn  Az érkezett hírekre reflektál és kérdésekre válaszol az 1Kor-ban, vsz. 57 pünkösd előtt  tovább romlik a kapcsolat, a helyzet sürgős látogatást kívánt  Visszaérve Efezusba, Pál megírta a könnyek levelét  Titusz távolléte alatt az efezusi ezüstművesek lázadása

92 S ZENT P ÁL ÉLETE  Pál elhagyja Efezust és Troászba megy, majd Makedóniába  Vsz. Filippiben találkozott Titusszal 57 őszén→2Kor  Akhájában marad 3 hónapig  fontolgatja, hogy visszatér Jeruzsálembe  A gyűjtés eredményét akarja Jeruzsálembe vinni  Tervezi, hogy meglátogatja Rómát, onnan pedig Hispániába megy  Az akhájai 3 hónap alatt: Róm, 58 elején

93 S ZENT P ÁL ÉLETE  Korintusból Szíriába hajózna  inkább szárazföldön  Efezus: beszél az egybegyűltekkel  tengerparti Cezáreába, innen gyalog megy Jeruzsálembe

94 S ZENT P ÁL ÉLETE  Pál utolsó fogsága  a páli források véget érnek  58 után hosszú fogság  Érkezés Jeruzsálembe  Jakab szól Pálnak  Pál nazír fogadalmat tesz  Megvádolják: megszentségtelenítette a templomot  védőőrizetet kap különben megölnék

95 S ZENT P ÁL ÉLETE  a tengerparti Cezáreában székelő helytartóhoz, Félixhez  Félix 2 évig tartja őt ott  Fellebbezés a császárhoz, a római út  Porcius Festus az új helytartó vsz. 60- ban  római tárgyalásért folyamodik  Hajóra száll Cezáreában  Szidónba, líciai Mirába

96 S ZENT P ÁL ÉLETE  Kr. u. 60 késő őszén az időjárás gorombul  Knidosz, Jókikötő Krétán  Málta szigete mellett hajótörés  sziciliai Szirakuzába, Régium, Puteoli, Appius foruma, Tres taberne gyalog  Pál 61 tavaszán érkezik meg

97 S ZENT P ÁL ÉLETE  életének utolsó szakasza  közvetett információkra vagyunk utalva  Római Kelemen: eljutott Ny határához…  muratori töredék: a csel utolsó része, melyben Pál útra kel a városból hogy Hispániába menjen – elveszett  Euzébiosz: Pált újra bebörtönözték Rómában, Néró idején vértanú

98 S ZENT P ÁL ÉLETE  Euzébiosz említi Korintusi Dionűszioszt: Pál és Péter egyszerre haltak vértanúhalált  Tertulliánusz: lefejezték  az Ostiába vezető úton temették el  a Valentinianus-féle üldözés idején átvitték, később vissza  Konstantin ide emeltette a bazilikát

99 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  nem a kereszténység megalapítója  de több központi tanítás  A páli levelek hitelessége  7-et fogad el mindenki

100 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Problémák:  a vitaapartnerek  kifejlett egyházszervezet  Lk kijelentése az Apcsel-ben: „közületek senki nem lát már engem”  A szavak használata  A stílus ○ hosszabbak és simábbak ○ kevesebb a semita mondatszerkesztés  A hitelességét erősíti viszont, hogy a központi gondolat változatlan

101 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Pál gondolkozásának gyökerei, alapjai  Hellenizmus  Pál hasonlatai  nem ismeri közelebbről a görög filozófiát  Közelebbi kapcsolatban van a sztoikus filozófiával  a nyelv használata

102 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Zsidó gyökerek  tarsus-i zsinagógában  Jeruzsálemben, Gamáliel lábánál?  jól ismeri a Szentírást, a LXX alapján idéz  rabbinikus érvelés  midrás-stílus  allegorizál  Qal wahomer

103 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Pál megtérése, mint teológiájának középpontja  Megtapasztalta ingyenes, váratlan kegyelem erejét  csak a hittel kellett válaszolnia  döntően meghatározza Pál látásmódját  Az ősegyházzal való párhuzamok  használ Pál is rögzült egységeket

104 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Pál és Jézus  nagy távolság Jézus és Pál között  történeti Jézus hiányozik?  „Pál számára Jézus tanítása irreleváns”  Pál számára ismerős a jézusi tanítás  feltételezi a hallgatóinál is  szívesebben vitázott az ellenfeleivel elméleti szinten

105 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Pál használja az evangéliumi hagyományt  Jézus szavait visszhangozza  Beszél Isten Országáról, ismeri az utolsó vacsora hagyományát, a feltámadott megjelenéseit…  tagadhatatlan a különbség  Jézus számára a központ az Isten országa, Pál számára Jézus halála és feltámadása

106 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Éppen azért, mert a történésekhez, azok hangsúlyához akar hűséges lenni, azért hangsúlyozza át az örömhírt

107 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A megigazulás  Pálnak nagyon eredeti tanítása  Pál megigazulástana teremtett igazi teológiai alapot az önálló keresztény egyháznak  A Gal-t vizsgáljuk  Vitairat  a probléma magában foglalja az Ó- és Újszövetség viszonyának kérdését

108 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A levél szerkezete:  1,1-5: üdvözlet  1,6-10: megszólítás, hálaadás  Történeti érvek (1,11-2,21)  Teológiai érvek (3,1-5,12)  Erkölcsi kiegészítés (5,13-6,10)  Saját kezű utóirat (6,11-18)

109  Gal 2,15-21 magyarázata  „Mi, természet szerint zsidók és nem bűnös pogányok  tudván, hogy egyetlen ember sem igazul meg  a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által,  hanem csak a Jézus Krisztusba vetett HIT által,  mi is Krisztus Jézusban HITTÜNK, hogy megigazuljunk  Krisztus HITE / HŰSÉGE által  nem a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által,  mert a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által  nem igazul meg egyetlen test sem.

110  Ha most a megigazulást Krisztusban keresve mi is bűnösnek találtattunk, akkor Krisztus a bűn szolgája lesz? Soha (ne történjen meg)!  Valóban, ha valamit lebontottam, újból felépítem, törvényszegőnek mutatkozom.  Én ugyanis a törvény által a törvénynek meghaltam, hogy Istennek éljek.  Krisztussal keresztre feszítettek, és nem én élek többé, hanem él bennem Krisztus; és most a testben élek, azt Isten fiának hitében/hűségében élem, aki szeretett engem és odaadta megát értem.  Nem teszem semmissé Isten kegyelmét. Ha ugyanis az igazság a törvény által (jön), akkor Krisztus hiába halt meg.”

111 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Meglehetősen bonyolult szöveg  Pál zsidó, nem bűnös pogány  A főmondat ez: mi is Jézus Krisztusban hittünk  a hit pozitív és negatív célja  megigazuljunk a Krisztusba vetett hit által  a megigazulás 2 módját, a sikerest és az esélytelent állítja szembe

112 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  az üdvösséget, a bűnbocsánatot megigazulásnak nevezi  ki igaz Isten előtt?  A hagyományos szembeállítás a bűn és üdvösség ellentétpárja  a mózesi úton soha senkinek nem sikerült megigazulni Isten előtt  csak Jézus által  a törvény ki van zárva

113 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  mit jelent a „megigazulás”?  A törvénnyel kapcsolatban folyamatos jelen időben  Jövő időben: nem fognak megigazulni  a keresztény megigazulás aoristos  a megigazulás nem az ember folyamatos igyekezete  egyszeri esemény  új állapot

114 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A keresztség a hitre jutás pillanata  Jakab jelen időt használ  ebből az állapotból tettek kell fakadjanak  az emberi életben a cselekvés, a személy kifejeződése hoz változást  másról beszél, mint Pál

115 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  a törvény tettei elégtelenek  A törvény megismertette a bűnt  arra nem volt elég, hogy segítsen is  a hit személyes kapcsolat  Képes valódi változást generálni  A hit a tettek által tevékeny  A kritika lényege: nem a saját tetteink, hanem a személyes kapcsolat  Az erkölcs a hitből táplálkozik

116 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A krisztusba vetett hit Krisztus hitét jelentené?  kézenfekvőbb a Krisztusba vetett hit ill. Krisztus hitelre méltósága  ő tényleg hiteles  a szeretet a központi fogalom  Az ember hitének az alapja Isten hűsége  A következő versek különböző ellenvetéseket akarnak tisztázni

117 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  a keresztények elengedték a törvényt  Krisztus a bűnre visz, bűnössé tesz minket  Ha lebontom a törvényt, aztán újra felépítem, azzal elismerem, hogy jó volt az, nem kellett volna piszkálni  „Meghaltam, hogy éljek”  A mondat a törvényt szembeállítja Istennel

118 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  „A törvény által haltam meg a törvénynek”  2 különböző törvény  „Meghaltam”: minden keresztény részesül Krisztus halálában  Krisztust a törvény ítéli halálra  Halottnak nem ír elő a törvény semmit  új kezdődik Krisztus életében  Kezdettől a keresztséget mint Krisztus halálában és feltámadásában részesedést ünnepelték a keresztények

119 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A keresztelendőt 3x emelték ki  Szentháromság  harmadnap  „Szeretett engem és feláldozta magát értem.”  egyetemes igazság és teljesen egzisztenciális élmény  ha csak én lettem volna bűnös…  tapasztalat az alapja a kereszténységnek

120 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Isten  új kezdetet ad  új minőséget teremt  Az új bor új tömlőbe való  A megtestesülés mintájára

121 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Megváltástan  a Római levelet nézzük meg

122 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A Római levél szerkezete  Bevezetés:  1,1-7 címzés és üdvözlet, 1,8-17 kérés és hálaadás, ill. a a levél témájának  1,18-11,36: Megigazulás Krisztus által  A.: 1,18-5,21  1,18-3,20: a pogányok és a zsidók egyaránt bűnösök, senki nem tud Isten előtt megigazulni  3,21-5,21: megigazulás a hit által, kegyelemből  B.: Válasz az ellenvetésekre (ill. 3,1-8 az ellenvetések megfogalmazása)  6,1-8,39: a megigazulással nem a bűnt erősítjük, a kereszténység nem szabadosság, hanem új, a Lélek törvénye szerinti élet  9,1-11,36: Isten nem lett hűtlen az ígéreteihez, elmélkedés Izraelnek az üdvtörténetben elfoglalt szerepéről  Erkölcsi, buzdító rész:  12,1-15,13: szeretet, elfogadás  15,14-16,27: befejezés

123 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Róm 3,25  „Megigazulásunkat ingyen kapjuk a hit által Krisztusban, akit Isten nyilvánosan kitett, mint engesztelést a hit által, vérével, hogy igazságosságát kimutassa, s hogy az eddig történt bűnöket elengedje az ő türelmével…”

124 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Protitesztái: nyilvánosságra kihelyezni  Kultikus, a szöveg maga itt kultikus  A kitett kenyerek  Hilasztérion: központi kifejezés  engesztelő áldozat  A LXX-ben mindig (22x)  az engesztelés táblája  A szent sátorban a szövetségláda fölött  A tábla a kapporet  a LXX mindig hilasztérionnak fordítja  Filón is

125 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Krisztus az engesztelés helye, ahol Isten kinyilvánítja igazságosságát  Endeixisz: tettekkel való megmutatás  mit is jelent az igazságosság?  büntető igazság?

126 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Isten Krisztust ítélte el helyettünk  Canterbury szent Anzelm satisfactio-s elmélete kapcsán  a bűn végtelen sértés  Az igazságosság megköveteli, hogy elégtételt kapjon  Krisztus áldozata ez a végtelen elégtétel  a kiindulópont az Atya irgalmassága  Krisztust az Atya nem kényszeríti erre

127 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Anzelm nem egy sértett Istenről beszél  gloria Dei externa= a világban nyilvánul meg  ezt a rendet sérti meg az ember  Isten nem helyettünk bünteti a Fiút  a reformátori teológia értelmezése  Isten büntető igazságossága már kielégült

128 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Ez nagyon távol áll Pál gondolkozásától  nem válik el egymástól az igazságosság és az irgalom  Isten igazságossága elsősorban az ő hűségében jelenik meg, mégpedig Istennek az önmagával szembeni hűségében  Isten önmagával szembeni hűsége az újrakezdés lehetőségeként realizálódik…  A protestantizmusban a kereszt az ember áldozata Istennek  Pálnál Isten áldozata az embernek

129 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Isten engesztelődik ki az emberrel  Isten jött oda az emberhez  mechanisztikus elmélet: Istent csak az érdekelte, hogy a büntetést kioszthassa

130 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  Jézus halála mint engesztelő áldozat  mintha Isten egy vérszomjas úr lenne  ezeket ő készen találta?  Esetleg csak hasonlat?  megpróbálják szétválasztani a mondanivalót és a képet

131 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  az engesztelő áldozat, ahogy van  minden bűnnek reális, kézzel fogható következményei vannak  objektív valóság  a bűn bűnt szül  Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?  A halállal  a bűnös elpusztul, benne a bűn is elpusztul

132 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  a bűnt át kell ruházni egy helyettesre  Vö. Mózes  Lev 4-5  vegyen egy háziállatot, mondja rá a bűnét, és ezzel áttevődik a bűn  Az egész Isten tette

133 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  ha a bűn valódi, akkor az engesztelés sem lehet valamilyen lelki valóság  Központi jelentősége van a vérnek  A vér jelképezi a bűnös eljátszott életét  Isten felajánl egy másik életet  A babiloni fogságban egyre inkább az engesztelés kerül a kultusz középpontjába

134 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  A kereszt az Újszövetségben engesztelés  Erre utal Jézus is: „Az én vérem, mely kionttatik a bűnök bocsánatára.”  Krisztus a tökéletes áldozat  nem megsemmisíti a kultuszt  Jézus maga kultuszteremtő szavakat intéz a tanítványaihoz

135 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  hogyan értsük az engesztelő áldozat hasonlatát?  a kiengesztelés Isten tette  az ember elvétette az útját  amikor mi elfordultunk Istentől, ő nem hagyott minket a halál fogságában  Ezzel viszont csak a feléig jutunk annak a titoknak, hogy miért szenvedett és halt meg Krisztus

136 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  azok a sebek, amelyeket az ember a bűnével okoz, tényekké válnak  ezeket a sebeket az Isten magára veszi  A szeretet az az erő, ami gyógyítja a világon ejtett sebeket  a legfontosabb, az, amit Isten vállal az emberért  Isten nem csak kívülről szemléli az ember kínlódását  összeköti az életét az emberekkel, nem maradhat mentes a szenvedéstől

137 S ZENT P ÁL TEOLÓGIÁJA  az emberi élet legfőbb célja nem a szenvedélymentesség, hanem az, hogy szeressünk  Akkor boldog az ember, ha szeret  merjünk kötődni a világ dolgaihoz  ne féljünk a szeretettől, mert feltámad

138 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Az, akinek a történész megismerheti őt  Nem azonosítható az 1. sz-i Jézussal  Források:  1. Zsidó források  A) Josephus F LAVIUS – A zsidók története (Antiquitates Judaicae Kr.u. 93 körül) című művében ír Jakabról, Jézus testvéréről és Jézusról, mint bölcs emberről.  „Tehát a nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta össze (ti. Ananiás főpap), és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek, s még néhány más embert. Törvénysértéssel vádolta őket, és végül megköveztette.”

139 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  „Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét.”

140 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Talmud – név szerint nem említi  Misna – több utalás van benne  egy házasságtörő nőnek törvénytelen gyermeke  Babiloni Talmud – Jézus halálát kiáltja ki  Apokrif források

141 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  2. pogány források  A) ifj. Plinius  Megkérdeztem őket, vajon keresztények-e; ha igent mondtak, másodszor, harmadszor is megkérdeztem őket, s halállal fenyegettem. Ha megmaradtak vallomásuk mellett, kivégeztettem őket. Nem volt ugyanis kétségem aziránt, hogy akármilyen is a hitük, büntetést érdemel a makacsságuk és hajthatatlan megátalkodottságuk.  Biztosítottak ugyanakkor, hogy bűnük vagy tévedésük főként abban állott, hogy meghatározott napon napkelte előtt össze szoktak gyűlni, és Jézusnak mint Istennek váltakozva éneket zengeni, és hogy esküvel kötelezik magukat nem valami bűnre, hanem arra, hogy lopást, rablást, házasságtörést nem követnek el, szavukat meg nem szegik.

142 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Tacitus – Annales  Svetonius  Claudius

143 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Kritériumok  A legtöbb amit elérhetünk, a valószínűség különböző mértéke  A zavar  Diszkontinuitás/disszimilaritás  Többszörös előfordulás  Összefüggés/konzisztencia  Jézus elutasításának és kivégzésének kritériuma

144 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Jézus származása:  Kr. e. 6-4  Szentlélektől fogantatás: 2 különböző forrás  Mária az anyja, József nevelőapa  Betlehem: valóban Dávid házából származott  Mária: levitikus származás  Laikus

145 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Názáretben tölti az ifjúsága napjait  Tektón építőmester  Nyilvános működés idején József meghalt  A rokonok a nyilvános működés alatt nem lettek tanítványok, később befolyásos helyzetük volt a jeruzsálemi eh-ban  Családi állapota: nőtlen

146 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Hivatalos iskolázottsága: vsz. amennyit a zsinagógai iskolában megtanult  Nyelvek amiken beszélt:  Arám  bibliai héber  Görög  tudhatott írni

147 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Nem sok dolog volt, amiből a környezete következtethetett volna arra, ami következik  Kr. u körül  János keresztségében részesül  Eleinte keresztel/a tanítványai

148 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Jézus alapvető üzenete:  Isten országa  Basilea: Nem térbeli, hanem dinamikus  Ószövetség – beszél „malkut Adonaj”- ról  Isten mint király  Ter 1,28: Isten királyi hatalmából részesíti az embert

149 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  A bölcsességi irodalomban két új dimenzió  Kozmikus uralom  Eszkatologikus uralom  Isten országának tulajdonságai  Ingyenes  Felfüggeszti az atyák hagyományát, tekintélyét  autobasileia  Már igen, és még nem

150 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  A szíve közepe az üzenetnek  Példázatok  A hallgatóságot gondolkozásra ingerli  Kockáztatni kell  nincs túl nagy áldozat  Nem kellemes történetek

151 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Jézus tettei:  Asztalközösség  Korának vallási söpredékével gyakran mutatkozik  rituálisan tisztátalan  Megbocsátás  Csodák:  a kortársak csodatevőnek tartották  annak a jelei, hogy Isten el kezdett győzedelmeskedni  A szó és a tett egysége: a kettő egységet alkot

152 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Erkölcsi tanítás és törvény  A törvény radikalizálása  hogyan éljenek azok, akik átélték a megtérést  Vissza akarja vezetni az ősi állapotba  Mire hivatkozik?  közvetlenül, intuitív módon ismeri Isten akaratát

153 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Határtalan szeretet és irgalom:  Isten és a felebarát iránt, sőt, ellenség iránt  irgalom, együttérzés, megbocsátás  Csak akik Jézusban megtapasztalták, hogy megkapták  ha a vallás a kegyelemből táplálkozik, akkor az erkölcs a hálából  már betört az ország

154 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Jézus és a zsidó pártok  Volt kapcsolódási pontja  De nem azonosítható egyikkel sem  a korabeli társadalom végét hirdette  Nincs aktuálpolitika, de volt társadalmi felhangja

155 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Jézus tanítványai és küldetésük:  Szószerinti követés  Jézus bizonyos parancsolatok megtartása alól felment  A 12  Különleges belső csoport  Összegyűjteni a végidőbeli Izraelt

156 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  nem 11, hanem 12 embert választ ki.  példának, magnak és annak konkrét megvalósulásának szánta, amire egész Izraelt meghívta  Tágabb kör  megtartották a mindennapi életüket  És támogatták is őt  Jézus és a pogányok  Izrael megmentése az elsődleges  a pogány városoknak jobb sorsa lesz  Jézus életében ez a kérdés tisztázatlan

157 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Jézus személye  A probléma  Jézusnak közvetlen explicit teológiája van  ez hoz magával egy implicit krisztológiát  Pontosan tudja, ki ő.  senki más nem biztos ebben  implicit módon önmagát teszi az eszkatologikus dráma kulcsszereplőjének

158 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Ő az utolsó ítélet mércéje  egyedi státuszra vonatkozó hatalmas igényt  Isten az Atya  egész üzenetének és életfolyásának fő forrása  nem vezethető le  a Jézusról alkotott képünknek is határozottabb kontúrt rajzol

159 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Kategóriák és címek  Próféta  eszkatologikus prófétaként viselkedik  Hirdeti a megtérés utolsó lehetőségét  közvetve utal így magára, főleg az elutasítás kontextusában  Messiás  Félreértés azt képzelni, hogy egyetlen messiással kapcsolatos elvárás létezett akkoriban  Dávidi királyi messiás: már földi életében úgy gondoltak rá

160 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Fiú vagy Isten Fia  nem messiási cím  ellenérvünk, egy qumráni tekercs  a Mk 13,32 legalábbis elgondolkodtató  a gonosz szőlőmunkások példabeszédje  Az elutasított fiú beleillik az elutasított próféták sorába  a Mt 11,27sk  kölcsönös és kizárólagos kapcsolat az Atya és a Fiú között

161 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Emberfia  legzavarbaejtőbb cím ○ földi működés, ○ halál és feltámadás, ○ eljövendő felmagasztalás vagy eljövendő ítélet  Jézusra megy vissza  Én/valaki a helyemben: nincs bizonyítékunk  a hatalmas Isten Országa egyszerű mindennapi hírvivője

162 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  a későbbi eljövetelre vonatkoztatva: jelenleg alacsony sorban élő, de egyre inkább elutasított hírnök, akit azonban Isten hamarosan igazol  A szenvedés jövendölésekben  A rövid kijelentések eredetiek  címként szívesebben használta, mint a messiást

163 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Úr  széles jelentéstartalom  kapcsolatot jelent a húsvét előtti és utáni megszólítások között  Karizmatikus szent ember  a haszid  Léteztek a csodáikról és ördögűzéseikről ismeretes szent emberek  a népi vallásosság teremtette meg őket

164 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Körrajzoló Honi: kényszerítette Istent, hogy küldjön esőt  Hanina ben Dosa:  gyógyít  démonokat űz  természetet irányít  erkölcsi dolgok hangsúlyozása  a hivatalos vallás képviselőivel feszültség

165 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  A történeti Jézus: szenvedés és feltámadás  /1: az utolsó napok Jeruzsálemben  Dicsőséges bevonulás, a templom megtisztítása  bejelenti igényét a messiási szerepre  A templom megtisztítása: Hatalmi igény, a zsidóság központi kultikus intézménye felett  baljós prófétai jel  a kiváltó ok, amiért éppen ekkor csaptak le Jézusra

166 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Hogyan látta Jézus a saját halálát?  mindenki úgy hal meg, ahogyan élt  Jézus másokért élő ember volt, akinek az élete a halált értelmezi, a halála pedig az életét

167 A TÖRTÉNETI J ÉZUS Látta-e Jézus a halálának a lehetőségét?  Jézus eszkatologikus prófétaként látja magát, ebbe az elvettetést bele kellett érteni  Hogyan értelmezte Jézus a saját halálának lehetőségét?  eredeti mondásai már láttatják Jézus hozzáállását  Jézus bírálja Jeruzsálemet, kimondva, hogy megöli a prófétákat  Lehetetlen, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el  Jézus megkérdezi, hogy készek-e arra, hogy vele megosszák szenvedését és halálát  „Távozz tőlem sátán.”  a gonosz szőlőművesekről mondott példázattal együtt Jézus nagyon is számba vette ezt a lehetőséget

168 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Az utolsó vacsora  pontosan mikorra esett?  Jézus előre hozza a vacsorát  ábrázolja a saját halálát  saját halálát engesztelő, áldozati eszközként látja  Utolsó feladatnak Jézus egész Izrael összegyűjtését látja  nem bukik el, és a tanítványoknak ki kell tartani

169 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  /2. Szenvedése és halála  Getszemáni és elfogás  történeti tény  Vsz. a főpap emberei  Jézus elutasítja a fegyveres ellenállást, a tanítványok pedig elmenekülnek

170 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Tárgyalás(ok)  bizonytalan  3 féle verzió  Kajafás vezetésével egy éjszakai reggelbe nyúlóan, vagy az éjszakai után egy kora reggeli gyűlés a szanhedrin előtt  csak egy korareggeli gyűlés  Nem hivatalos kihallgatás, talán Annás házában  a Pilátus előtti kihallgatásig Jézus a templomőrség fogságában volt  kellett valamilyen előzetes egyeztetés  A vád: Istenkáromlás

171 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Közben Péter megtagadta Jézust  kellett egy politikai vád  forradalmár és trónkövetelő, és mint ilyen hazaáruló  a titulus crucis is hirdeti

172 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  Keresztre feszítése és halála  Kereszthalálra ítélik, és megkorbácsolják  Golgota: vsz. elhagyott kőbánya  Jézus halála gyorsan bekövetkezik  ne maradjon éjszakára holttest a fán  Arimateai József engedélyt kap Pilátustól

173 A TÖRTÉNETI J ÉZUS  /3: Jézus feltámadása  A vizsgálódás véget ér  egy üres sír  És a tanúk (nem együgyű emberek)  a 11 emberből, aki a Getszemáni kertben elhagyta Jézust, 10 majd vértanúhalált hal

174 A J ELENÉSEK KÖNYVE  Műfaját tekintve: apokaliptika  A prófétaság továbbfejlesztése  Prófétaság a jelent próbálja megváltoztatni  Az apokaliptikában a jelen megváltoztathatatlan  Tartsatok ki! +tágabb horizont  Szamizdat-irodalom

175  Szerkezet:  prológus  levél megnevezés  prófétai mondások  1. ciklus  7 levél  7 pecsét  +2 látomás  7 harsona  +2 látomás

176  2. ciklus  7 látomás  7 csésze  +Babilon bukása  7 látomás  + új Jeruzsálem  prófétai mondások  levél-zárdék

177 A J ELENÉSEK KÖNYVE  A hasonló egységek között összefüggések  4 pecsét: háború pusztítása  4 harsona: egyiptomi csapások  4 csésze: kozmikus csapások  A látnok ugyanazokról a témákról különbözőképpen ír

178 A J ELENÉSEK KÖNYVE  A képek ószövetségi háttere  nem kell a címzetteknek magyarázni  Szivárvány, zafír, 4 élőlény, Könyvtekercs megevése, Választottak megjelölése, templom felmérése, Góg és Magóg, Paradicsomi fák és folyók=Ezekiel  Tengeri vadállat: Dániel  4 lovas: Zakariás

179 A J ELENÉSEK KÖNYVE  számok: 3 és fél idő=42 hónap=1260 nap: a 7 fele (Dániel 12,7)  =12x12000: Izrael teljessége  Kortörténeti utalások:  Babilon Róma  A parázna asszony 7 dombon (Jel 17,9)  A városok nőneműek  prostituáltak homlokára fel van írva a nevük, és az öltözékük is megegyezik (18,16)  Róma, a világ ura részeg prosti a látnok szerint. Erkölcstelen és zsarnok, meghirdeti számára a végső pusztulást

180 A J ELENÉSEK KÖNYVE  A vadállat száma 666  majdnem teljes  Esetleg Néró száma  Az első keresztényüldöző császár, az istentelen és erkölcstelen uralkodó szimbóluma, halála után sokáig rettegés a birodalomban, hogy esetleg visszatér, a pártusokkal megtámadja az országot (SibOr, Suetonius); Jel 13,3; 17,8.12

181  קסר נרון  N=50; R=200; W=6; Q=100; S=60

182 A J ELENÉSEK KÖNYVE  Szárazföldi vadállat: asziarkhoszok kisázsiában  a pénzen a császár képe: 13,17  császárszobor és kötelező tisztelet: 13,15  Babilont elpusztító sereg: a pártusok  nyíl  kék-sárga vértek  Eufrátesz  6,1-8

183 A J ELENÉSEK KÖNYVE  A könyv üzenete  a pecsétet feltörni=az események megtörténtét okozni  A bárány töri fel a pecséteket  nem a pénz, hatalom, hanem a bárány  és akik követik=akik szeretetben élnek

184 A J ELENÉSEK KÖNYVE  2 tanú: Mózes és Illés: a keresztény vértanúk az Ószövetség legnagyobbjaihoz hasonlítanak,  hősök  A bárány kísérete: szüzek  A bálványimádás paráznaság, aki nem…  Nekik külön jutalom: 1000 éves ország (millenarizmus?)

185 A J ELENÉSEK KÖNYVE  az üvegtengeren állnak és Mózes énekét éneklik: a vörös tengeren a választott nép→a vértanúk az új kivonulók, őket nem nyeli el a halál tengere  Az éneklő hősök a cirkusz porondjain  Babilon pusztulásra van ítélve  A történelem beteljesedése az új Jeruzsálem, a bárány jegyese

186 A J ELENÉSEK KÖNYVE  Nem rejtjelzett előrejelzés, hanem monumentális freskó, a történelem lényegéről, igazi erőiről  A történelem lapjait a bárány emeli és dönti le, ő vezeti el a beteljesedésre


Letölteni ppt " Felhasználandó irodalom a vizsgához:  Diasor  Jeromos Bibliakommentár III. 78. 79. tanulmány  Székely János: Az Újszövetség teológiája ○ Szent Pál."

Hasonló előadás


Google Hirdetések