Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az öngondoskodás mint életviteli magatartás, életpálya-építés Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az öngondoskodás mint életviteli magatartás, életpálya-építés Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet."— Előadás másolata:

1 Az öngondoskodás mint életviteli magatartás, életpálya-építés Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

2 Az egyén számára a saját anyagi eszközeinek kezelése bonyolult döntési folyamat, melyet külső és belső erők befolyásolnak. Külső tényezők: •Az ország anyagi helyzete •Öregedő társadalom •Nemek közötti jövedelemkülönbségek •Fogyasztás-centrikus magatartásminták •Gazdasági aktivitás: csak részben múlik az egyénen A munkahely elvesztése A munkanélküliként eltöltött idő A gazdaságilag aktív periódus hossza Belső tényezők: •Célok (értékrend) •Ismeretek hiánya vagy megléte •Fizikai és mentális adottságok, készségek

3 Az egészségviselkedés modelljének elméleti alapjai: 1.Antonovsky szalutogenezis elmélete: az egészség megőrzésének egyéni és környezeti erőforrásai 2.Grossman egészség-tőke elmélete: az „öröklött egészség-tőke” elhasználódása I. Egészség-viselkedés Egészség-befektetési hajlandóság vizsgálat 2005 MTA Szociológiai Kutatóintézet

4 Az egészség-befektetési hajlandóság A preventív egészségviselkedésre való hajlandóság = az egészséges emberek késztetése arra, hogy egészségükkel foglalkozzanak, időt, energiát, figyelmet, pénzt fektessenek egészségük megőrzésébe, a betegségek megelőzésébe Dimenziók •Életmód (Táplálkozás, Fizikai aktivitás) •Prevenciós szemlélet (Szűrések, Ismeretszerzés) •Anyagi befektetés (eszközök, biztosítás)

5 Küszöbkorosztály Az egészség szempontjából küszöbhelyzetű fiatal középkorosztály (35-45 év)

6 Az „egészség-befektetési hajlandóság” meghatározói a küszöbkorosztály vizsgálatban 1.Szocio-demográfiai jellemzők (kor, nem, iskolai végzettség, családi állapot, település-típus, szubjektív anyagi helyzet) 2.Az egészségi állapot (saját és kortársakhoz viszonyított) 3.A szervezet erőforrásainak percepciója (öröklött tulajdonságok) 4.Egészség-jövőkép (várható élettartam, halálozás) 5.Egészséggel-betegséggel kapcsolatos beállítódás 6.Társas támogatás (család és munkatársak)

7 Az egészség-befektetési hajlandóság skála 1.„Kerülő” táplálkozás (mérsékelt só-, zsír-, koleszterinfogyasztás) 2.„Preferáló” táplálkozás (vitaminban, rostban, kalciumban gazdag étrend) 3.Fizikai aktivitás (testedzés illetve a testedzésre fordított költségek) 4.Szűrővizsgálatok 5.Ismeretszerzés (az egészséges életmóddal kapcsolatos tudatos tanulás, illetve ennek költségei) 6.Egészségbiztosítás (egészségpénztári tagság vagy üzleti egészségbiztosítás)

8 Az egészség-befektetési hajlandóságot befolyásoló tényezők ( Standardizált Béta értékek)

9 Társas támogatottság mértéke betegség esetén Érzelmi, anyagi támogatás, mindennapi segítségnyújtás a családban

10 A küszöbkorosztály a társadalmi helyzet függvényében megosztott: •az előnyös helyzetűeket a preventív magatartás, nagyobb egészség- befektetési hajlandóság, •a hátrányos helyzetűeket a reaktív egészségmagatartás jellemzi. Az egészség-viselkedés vizsgálat legfontosabb eredményei

11 Hungarostudy-2006 Semmelweis Egyetem Az öngyilkosságot elfogadók kevésbé bíznak a társadalmi vagy saját gondoskodásban II. Egészség-kilátások és öngyilkossággal kapcsolatos attitűd

12 Az életkor és a suicid attitűd összefüggése (%)

13 A munkateljesítmény-csökkenés és öngyilkossági attitűd

14 III. Az öngondoskodás esélyei az egészség területén Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2007-ben a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Széchenyi István Közgazdasági Szakkollégium és a Széchenyi István Közgazdasági Szakkollégium felmérést végzett a magyar lakosság egészségügyi magánkiadásairól és biztosításkötési hajlandóságáról. Felmérés a lakosság öngondoskodási hajlandóságáról

15 A felmérést megelőző évben az összkiadás: átlagosan kb. 385 milliárd forint (Vizitdíj: az adatfelvétel előtt 2 hónappal vezették be)

16 Biztosítás •A túlnyomó többség támogatná, hogy állami és magán- biztosítás is szerepet kapjon az egészségbiztosításban •A magánbiztosítókat leginkább a fiatalok, a magasabb végzettségűek és a jobb anyagi körülmények között élők támogatnák •A magánbiztosítók szerepéről alkotott vélemény közvetlenül nem függ össze az emberek egészségi állapotával •Az életbiztosítással rendelkezők és a kötelező magánnyugdíj- pénztári tagok az átlagosnál jóval inkább pártolják a magánbiztosítók térnyerését.

17 Kiegészítő biztosítások

18 Mennyit fizetne havonta kiegészítő egészségbiztosításra? (%) •A megkérdezettek 29 százaléka a 16 felsorolt biztosítási terület közül egyikre sem kötne biztosítást. •Egy másik kérdésre válaszolva 38 % mondta azt, hogy még havi 1000 forint biztosítási díjat sem fizetne kiegészítő biztosításért. •A lakosság csaknem fele vállalna egy többé-kevésbé reális biztosítási díjat az általuk kiválasztott „csomagért”. •Az átlagosnál nagyobb összegű biztosítási díjat főleg azok fizetnék meg, akik a fogorvosi kezelésre, a külföldi ellátásra, a várólisták „kikerülésére” és a szakorvos szabad választására kötnének biztosítást. % Semennyit forintot forintot forintot forintot forintot forintot forintot forintot forintot1

19 Hogyan készülünk a nyugdíjas éveinkre? IV. Hogyan készülünk a nyugdíjas éveinkre? Felmérés a lakosság öngondoskodási hajlandóságáról 2006-ban a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet És a Széchenyi István Közgazdasági Szakkollégium felmérést végzett arról, hogy a magyar aktív korú népesség hogyan készül nyugdíjas éveire.

20 Felkészülés

21 Öngondoskodás - Nyugdíj •A nyugdíj előtt állók tájékozatlanok a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. •Csak nagyon kevesen készülnek a nyugdíjas éveikre, a legkevésbé éppen azok, akiknek a leginkább szükségük lenne arra, hogy a várhatóan alacsony nyugdíjukat kiegészítsék. •A 60 évesnél fiatalabb felnőtt népesség kevesebb mint fele gondolkodott már el azon, hogy nyugdíjas korában miből fog megélni. •Alig egyharmaduk számolt be arról, hogy valóban készül is valahogy öregkorára.

22 Életkor és jövedelem •Az életkor előrehaladtával egyre többen vannak azok, akik anyagilag készülnek a nyugdíjas éveikre, de ezek aránya még az idősebbek között sem éri el az 50 százalékot. •A jövedelem hatása csaknem olyan jelentős, mint az életkoré: az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek között csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek. •Ez alapján úgy tűnik, hogy az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt.

23 Az aktív korú lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

24

25

26

27 Előtakarékosság

28 Leginkább a jövedelem és a munkahely jellege határozza meg, hogy tagja-e valaki önkéntes nyugdíjpénztárnak A pénztártagok közel fele a munkáltatója révén lépett be valamelyik pénztárba. Leginkább a sokszor saját nyugdíjpénztárral is rendelkező állami vállalatok, a közigazgatásban dolgozók és a nagy nemzetközi vállalatok alkalmazottai tagjai az önkéntes pénztáraknak, legkevésbé pedig a kisvállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók.

29 A szürke gazdaságból származó jövedelem látszólag nem befolyásolja, hogy valaki részt vesz-e az öngondoskodásnak ebben a formájában. A felső jövedelmi negyedbe tartozóknak csaknem a fele pénztártag.

30 Öngondoskodás és későbbi kilátások Az alábbi tipológia a tényleges jövedelem, a szürkegazdasággal való kapcsolat és az öngondoskodás mértéke alapján készült (ez utóbbiba beleértve a háztartás megtakarításait is).

31 Összefoglalás •Az időskori öngondoskodás azokra a társadalmi csoportokra jellemző a legkevésbé, akiknek a leginkább szüksége lenne erre ahhoz, hogy az idős éveiket kielégítő anyagi körülmények között tölthessék. Ennek részben „objektív”– a jelenlegi anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a takarékoskodást – részben „szubjektív” okai vannak. •Legfőbb ok az általános tájékozatlanság. Ha az érintetteknek pontosabb képe lenne arról, hogy mit várhatnak a nyugdíjrendszertől és az öngondoskodás lehetséges formáiról, akkor ma jóval kevesebben lennének kitéve az öregkori elszegényedés veszélyének.


Letölteni ppt "Az öngondoskodás mint életviteli magatartás, életpálya-építés Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések