Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának rövid története Dr. Kovács Valéria

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának rövid története Dr. Kovács Valéria"— Előadás másolata:

1 A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának rövid története Dr. Kovács Valéria

2

3 A 19. században a városi múzeumok megszervezését a kor jeles tudósai szorgalmazták. Rómer Flóris (Arch. Ért p.) „Különös figyelmet kellene egy olyan könyvtári osztályra fordítani, mely mindazt egybefoglalná, a mi akármily nyelven s akárhol a városban írásban vagy nyomtatásban megjelent.”

4 A Fővárosi Múzeum megalapítását nem lehet egyetlen dátumhoz kötni. Létrejötte igen bonyolult és több szerző is foglalkozott vele. A legalaposabb feltárást K. Végh Katalin végezte. A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. Bp. : BTM 2003 [SZMSZ-ben 1889]

5 A BTM története röviden •1887-ben döntés a Fővárosi Múzeum megalapításáról •1888-ban kiállítás a Krempl malomban (Óbuda) •1889-ben egy szobát béreltek állandó kiállításra, és javaslat az önálló múzeum megépítésére •1894-ben megépült az Aquincumi Múzeum ban két oldalszárnnyal bővítették.

6 •A Főváros Tanácsa 1895-ben elhatározta, hogy az Aquincumi Múzeum mellett a főváros középkori és újkori történeti anyagának gyűjtésére és bemutatására, múzeumot állít fel. •Kuzsinszky Bálint tervezete „A fővárosi múzeum és a vele kapcsolatos történeti könyvtár” megszervezéséről szólt. Példakén a párizsi, prágai és a Bécsi Történeti Múzeumot hozta fel. •1899-ben megnyílt a Fővárosi Múzeum Történeti Osztálya a Városligetben (régi Műcsarnok)

7 •1932-ben a Halászbástyán megnyílik a Középkori Kőemléktár, (a Középkori Osztály elődje) •1933-ban Fővárosi Képtár a Károlyi palotában •1935-ben a megkapta a múzeum a kiscelli Schmidt kastélyt •1936 A Fővárosi Múzeum nevet megváltoztatták Székesfővárosi Történeti Múzeumra, részlegei: Aquincumi Múzeum (Óbuda) Középkori Kőemléktár (Halászbástya) Fővárosi Képtár (Károlyi palota) Újkori gyűjtemény (Városliget, 1941-től Kiscell)

8 •1942-ben megszervezték a Középkori Múzeumot (A Kőemléktár csak kiállítóhely volt.) •1944. szeptember 5.       •1945. augusztus 31. I. ker. Szentháromság u. 2. épület a Középkori Múzeum elhelyezésére (folytatódik a helyreállítás, 1952-ben megnyílt a Vármúzeum)

9 •1951. március 29. A múzeum új neve Budapesti Történeti Múzeum vezetője főigazgató, egységei: Ókori Osztály, Középkori Osztály, Újkori Osztály •1961-ben (többszöri szervezeti és feladatköri módosítás után) ismét átszervezték: Ős- és Ókortörténeti Osztály (Károlyi palota) Középkori Osztály (Szentháromság tér 2.) Új- és Legújabbkori Osztály (Kiscell)

10 •1967. május 2-től a Vármúzeumot a Szentháromság utcából a várpalota déli szárnyába költöztették (főigazgatóság, a GH, a Középkori Osztály dolgozói, fényképtár, könyvtár, restaurátorműhely). •1998. júliusban az •Ős- és Népvándorláskori Osztály kiköltözött a Károlyi palotából, és elfoglalta helyét az Aquincumi Múzeum •új épületében.

11 Kiadványok •Évkönyvek: -Budapest Régiségei 1889-től -Tanulmányok Budapest Múltjából ig a Fővárosi Levéltárhoz kötődik ban jelent meg újra (11. köt), de csak a 16. kötet (1963) címlapján szerepel a BTM mint kiadó. •Sorozatok: –Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái (1930- ) –Monumenta Historica Budapestinensia (1956- ) –BTM Műhely (1988- ) –Pest-budai Hírmondó (1988- ) –Aquincumi füzetek (1995- ) Kiállítási katalógusok, tanulmánykötetek.

12 A BTM könyvtári egységeinek rövid története •Ahogyan szerveződtek a tudományos osztályok, annak megfelelően alakultak a hozzájuk tartozó könyvgyűjtemények is. •Múzeumunkban az első könyvtári gyűjteményt Dr. Kuzsinszky Bálint az Aquincum Múzeum első igazgatója szervezte meg. (könyvtár az ig. szoba mellett) (BudRég és )

13 •1937-től Nagy Lajost lett az igazgató. (Az átadás-átvételt követően polgármesteri határozat született: a könyvtár anyagát csak a múzeumban lehet használni.) •1944. szeptember 5-én bombatalálatot kapott az Aquincumi Múzeum, és a könyvtárat az egyetem Érem- és Régiségtárába szállították (letét). •1961-ben hozták létre az Ős- és Ókortörténeti Osztályt (Károlyi palota), amely az Aquincumi Múzeum és a korábbi Ásatási és Régészeti Intézet könyvgyűjteményével rendelkezik. •(több mint 3000 db TBM 16. köt ]

14 •1973-as felmérés szerint a könyvtár (egyben munkaszoba) zsúfolt, nincs hely az olvasóknak, a feladatokat egy nyugdíjas tudományos munkatárs látja el. (Egy kisebb könyvgyűjteményt kihelyeztek az Aquincumi Múzeumba.) •1980-ban a Károlyi palota északi szárnyába, az udvarról nyíló három helyiségben helyezték el a könyvtárat.

15 •Az Aquincumi Múzeum épületének állapota és területe a ’90-es években már nem volt megfelelő sem a munkavégzésre sem a kiállításra. Az Ős- és Népvándorláskori Osztályt is ki kellett költöztetni a Károlyi palotából. •1998-ban új épületekkel gyarapodott Aquincum, a Hajnóczy épületben kapott helyet az Őskori és Ókori Osztály egyesített könyvgyűjteménye, amelybe az őskortól a honfoglalás koráig tartó időszakkal foglalkozó művek tartoznak. (10-11 ezer leltári egység) •Új neve Kuzsinszky Bálint Régészeti Szakkönyvtár lett.

16 Kuzsinszky Bálint Régészeti Szakkönyvtár

17 Középkori Szakkönyvtár •A Vármúzeumban (Szentháromság tér 2.) két termet foglalt el a könyvtár. •1967-ben költözés a palota déli szárnyába. (teljes állományrendezés, újraleltározás stb.) •Néhány év múlva már a központi feladatokat is itt látták el. •1973 februárjában főigazgatói rendelkezés arról, hogy a Múzeum különböző osztályaihoz tartozó, egymástól független könyvgyűjtemények egységes könyvtárként működjenek. Könyvtárat önálló osztállyá alakította. A Középkori Könyvtár egyben Központi Könyvtár

18 •Az egységesített könyvtári munkával megvalósulhatott az egységes leltári– és katalógusrendszer kialakítása, az állománygyarapításban az átfedések megszüntetése, az egyes részlegek szakszerű működtetése. •A Középkori Szakkönyvtár a honfoglalás korától Buda felszabadításáig (1686) tartó időszak irodalmát gyűjti.

19 A Középkori Szakkönyvtár

20 •A Fővárosi Képtár anyagát és az Újkori gyűjteményt Dr. Schoen Arnold (művészettörténész) költöztette a Kiscelli kastélyba. (1936, 1941) A könyvek a műtárgyakkal együtt szerepeltek a leltárkönyvekben. •Dr. Seenger Ervin (művészettörténész) feladatai közé tartozott, hogy kezelje a könyvgyűjteményt és végezze a „tudományos katalogizálás” is. •(1961-ig vegyes leltárkönyvek)

21 Leltárnaplók

22 •Az 1973-as jelentés a gyűjtemény rendezetlenségét és a használat szabálytalanságát hangsúlyozta. A könyvek többsége a munkaszobákban van, kölcsönzési elismervény nélkül. (A későbbiekben sem javult a helyzet, mert nem volt megfelelő helye és kezelője a gyűjteménynek.)

23 •A kastélyt újabb felújítása 1978-ban kezdődött, ezért a könyvgyűjteményt a Vármúzeumba szállították, ahol újra leltározták és rekatalogizálták. •A felújítás 1982-ben befejeződött és a könyveket az újonnan kialakított könyvtárterembe szállították. •Az Újkori és Művészeti Szakkönyvtár gyűjteményébe az 1686 utáni szakirodalom tartozik.

24 Újkori és Művészeti Szakkönyvtár olvasóterme

25 Újkori és Művészeti Szakkönyvtár raktára

26 „Könyvtárosok” A gyűjtemény összetétele szempontjából hasznos volt, hogy a könyvtárat egy-egy tudományos munkatárs (régész, történész, művészettörténész) kezelte és gyarapította. Azonban a könyvtári szakmai ismeret hiánya mind a mai napig érezhető a könyvtári nyilvántartásokban, az állomány feltártságában. Az 1970-es évek legvégén a múzeumi vezetés úgy döntött, hogy a könyvtári munkához megfelelő szakembereket kell alkalmazni, az új munkatársak már szakképzett könyvtárosok voltak.

27 Minden hiba ellenére, tisztelettel és elismeréssel tartozunk mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal kialakították és gazdagították könyvtárunkat.

28 A könyvtári egységek gyűjtőköre mindhárom részleg gyűjtőkörébe tartozik: •Budapest története •város- és településtörténet •hadtörténet •gazdaság- és társadalomtörténet •művészettörténet •építészet, műemlékvédelem •földrajz, történeti földrajz, térképek •muzeológia, restaurálás •a Budapesti Történeti Múzeum története •kiállítási katalógusok

29 A Kuzsinszky B. Könyvtár gyűjteményébe tartozik a fentieken túl •egyetemes ős- és ókortörténet, Magyarország története az ős- és ókorban a honfoglalás korában, •régészet, •ókori írók munkái.

30 A Középkori Szakkönyvtár gyűjteményébe •egyetemes középkori történet a 17. sz. végéig, •magyar történelem a honfoglalás korától 1686-ig, • levéltári jegyzékek és forrásközlések, középkori régészet, •egyháztörténet, •irodalomtörténet, •geodézia, •könyvtári szakirodalom.

31 Az Újkori Könyvtár gyűjteményébe •képzőművészet, •levéltári jegyzékek és forrásközlések, • egyháztörténet, •irodalomtörténet, •néprajz, • szociológia, •Budapest statisztikája, •Budapest munkásmozgalma.

32 Állománygyarapodás •Vásárlás (elsősorban a folyóiratok előfizetésére költünk) •Csere (a gyarapodás több mint 70 százalékát) (cserekartonok 1961-ből vannak) •Az OSZK NPA nyilvántartás szerint négy mű csak a BTM könyvtárában található meg Magyarországon.

33 A Könyvtár feladata •Legfontosabb feladata a Budapesti Történeti Múzeumban folyó tudományos kutatás hatékony támogatása. (Teljes körű szolgáltatás.) •A nagyszámú külső olvasó (egyetemi oktatók és hallgatók, kutatók, tanulmányi versenyre készülő középiskolások) a Könyvtár ingyenes alapszolgáltatásait vehetik igénybe. (olvasószolgálat, katalógusok használata, helyben olvasás, CD használat, olvasói gép használata, szkennelés)

34 Katalógusok Csak cédulakatalógusból lehet informálódni az állományról, ennek részei: •betűrendes katalógus •szakkatalógus •folyóiratok leíró katalógusa •sorozati katalógus •földrajzi katalógus •kiállítási katalógusok katalógusa •Archiv gyűjtemény leíró katalógusa •Cikk katalógus (1986-ig) •Publikációs katalógus (BTM szerzők)!!! •A Középkori Szakkönyvtárban található a Központi katalógus (csak betűrendes)

35 Számítógépek a Könyvtárban A Középkori Szakkönyvtár(4 fő) •1997 második félévében kapott 1 db számítógépet, majd •1999-ben 2 db gépet és 1 db nyomtatót. •2000-ben 1 db számítógépet (6.0 operációs rendszer) és 1 db mátrix nyomtató (cédulák nyomtatására) •2003-ban a Középkori Szakkönyvtárban 5 db számítógép 5 főre, (ebből kettő volt új mert a régiek leégtek) és 3 db nyomtató volt. A Kuzsinyszky B. és az Újkori Szakkönyvtár (1-1 fő) •2000-ben kapott 1-1 számítógépet és 1-1 db mártrix nyomtatót elején került mindkét könyvtári egységbe úgy számítógép XP operációs rendszerrel. Mindhárom könyvtári egység 2007-ben kapott új monitorokat.

36 •A bibliográfiai leírásokat szövegszerkesztőben készítjük, a katalóguscédulákat mártrix nyomtatóval ( db/dokumentum), majd a cédulák beosztása a katalógusokba. •A BTM Könyvtára egyetlen pályázaton sem tudott részt venni, mert a dokumentumok feldolgozásához nincs könyvtári szoftver.

37 A könyvtári munka és szolgáltatás korszerűsítése: •Az esélyegyenlőség, az élethosszig tartó tanulás kibővítette a könyvtárakkal szembeni elvárásokat. •Nemzetközileg általánossá vált, hogy a könyvtárak a gyűjteményükben lévő dokumentumok bibliográfiai leírásait elektronikus verzióban készítik el, és integrált könyvtári rendszerben működtetik. Az integrált könyvtári rendszer legfontosabb része az elektronikus katalógus, az ún. OPAC (Online Public Access Catalogue = on- line nyilvános elérésű katalógus). Ezáltal a könyvtár állományáról tértől és időtől függetlenül bárki információt nyerhet.

38 •A BTM Könyvtárában is a legfontosabb a katalógusok digitalizálása, így mindhárom könyvtári egység állományáról egy közös katalógusból tudnának tájékozódni az olvasók. •Az új művek feldolgozását a könyvtárosok végeznék, a retrospektív adatbevitelt külső munkaerőre kell bízni. •Az adatbázis kiépítése hosszadalmas és költséges munkálatokat igényel, és látványos eredményeket általában csak évek múlva mutat. (A szolgáltatások elérhetősége a BTM honlapon.)

39 Köszönöm a figyelmüket. Dr. Kovács Valéria


Letölteni ppt "A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának rövid története Dr. Kovács Valéria"

Hasonló előadás


Google Hirdetések