Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kiútkeresés zsákutcái. Menekülés önmagunk elől „Ha beismernénk, hogy tehetetlenek vagyunk bensőnkkel szemben, önelégült- ségünkre halálos csapást mérnénk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kiútkeresés zsákutcái. Menekülés önmagunk elől „Ha beismernénk, hogy tehetetlenek vagyunk bensőnkkel szemben, önelégült- ségünkre halálos csapást mérnénk."— Előadás másolata:

1 A kiútkeresés zsákutcái

2 Menekülés önmagunk elől „Ha beismernénk, hogy tehetetlenek vagyunk bensőnkkel szemben, önelégült- ségünkre halálos csapást mérnénk. Ezért tűnik életbevágónak, hogy elutasítsuk a lelkünkben levő riasztó valóságot… Ostoba dolognak tűnik vállalni a szenvedést, amikor visszautasítással akár el is kerülhetjük.” (Lawrence Crabb)

3 SZERVISELKEDÉSTÁRS AlkoholEvés Kényszeres segítés KábítószerVásárlásTársfüggés Gyógyszer TV, filmek Szerelem-függés Nikotin Számítógép, internet, játék Koffein Szex, cyberszex Munkaholizmus Függéseink

4 A probléma: 1. A függő ember legfőbb problémája a negatív érzésekkel való együttélés képtelensége. 2. Nem szenvedélye tárgya a betegsége csupán; eszköz számára, amivel tényleges betegsége ellen akar harcolni. =

5 Egy sokatmondó idézet: „Az alkohol az alkoholizmusnak nélkülözhetetlen kelléke, de nem oka. (Levendel László) Feladat: Helyettesítsük be az alkohol szó helyére az egyéb életünkben megnyilvánuló függéseinket.

6 3. Kezdetben minden függő azt gondolja, hogy betegsége tárgya az egyedüli ellenfél, állandóan ez ellen küzd, de mindig melléfog, mert valójában a számára annyira fontos orvosságtól akar szabadulni. Amit általában nem vesznek észre: Nem azért betegszünk meg, mert rendszeresen használunk valami pótszert, hanem azért kezdünk el rendellenesen élni a „szerrel”, mert betegek vagyunk.

7 4.Az „orvosság” nem tud segíteni, mert nem a probléma gyökerén enyhít, hanem csupán a fájdalmat, az ember lelkében lévő űrt enyhíti, de csupán ideig óráig. 4. Az „orvosság” nem tud segíteni, mert nem a probléma gyökerén enyhít, hanem csupán a fájdalmat, az ember lelkében lévő űrt enyhíti, de csupán ideig óráig. 5. A még nagyobb probléma az, hogy ha valaki biztonságérzetét a szertől, viselkedéstől, vagy egy személytől teszi függővé, akkor egy idő után akkor is ehhez nyúl, amikor az életében lévő probléma/helyzet nem olyan súlyos, de ő sajnos már annak éli meg.

8 „A szenvedély majdhogynem élő személyként viszonyul hozzánk: szükségünkre válaszol, ürességünkbe érzést visz és félelmünket csökkenti. Ám mégsem egészen igazi személy, hanem olyan, aki kényünk-kedvünk szerint áll rendelkezésünkre és nem zavar minket saját életével… De tulajdonképpeni veszélye is ebben rejlik. Nem a kémiai méreg, nem az érrendszeri zavarok, vagy a tüdőrák teszi a szenvedélyt veszedelmessé, hanem az a körülmény, hogy illúziója révén kiszolgáltatjuk magunkat egy személytelen hatalomnak. Ezáltal mind jobban és jobban elveszítjük személyiségünket és annak szabadságát.” (Theodor Bovet)

9 A beteg és énképe Kivétel nélkül minden szenvedélybeteg szenved önmagától. „Miklóst mindenhová magammal viszem, ha nem tanulom meg szeretni, elpusztítom.” Minden függő ember szenved a súlyos lelkiismeret- furdalástól szenvedélye, és az abból fakadó következ- mények miatt – ezt környezete sokszor nem érzékeli. Közös érzések: „Én nem vagyok értékes. Én nem vagyok szerethető.”

10 Példa Exupéry: Kis herceg c. könyvéből Iszom Miért? Szégyenlem magam Hogy felejtsek Mit?

11 A 22-es csapdája Iszom Miért? Szégyenlem magam Felejtek (demencia, filmszakadás, memóriazavarok) Mit? Menekülök önmagam elől

12 A kört nem lehet megtörni belülről Két lehetőség van: 1. Kilépés az életből

13 Surányi Kálmán április 12-i búcsúlevele Én, Surányi Kálmán életemmel le kell, hogy számoljak, tekintve, hogy teljesen elromlott, amit köszönhetek annak, hogy az alkoholnak hódoltam. Életem teljesen kisiklott, itt kell hagynom három gyermekem, feleségem, akik és aki mindig jó volt hozzám, de én ezt nem vettem soha figyelembe, miért is a gyáva utat választom: eldobom életem, tekintve, hogy teljesen elrontottam azt. Kérem, hogy halálom intő példa legyen illetékeseknek, hogy az ital öl és sírba dönt. Én már annyit szenvedtem, és rajtam keresztül Feleségem is, hogy ember azt fel nem tudja fogni. Gyermekeim igen szerettem és feleségem is, és kérem, hogy Isten bocsássa meg azt, amit tettem, de nem rendelkezem annyi erővel, hogy ezt túléljem.

14 A másik lehetőség 2. Tehetetlenség beismerése, kívülről jövő segítség elfogadása Az AA 1. lépése: „Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben, életünk irányíthatatlanná vált.”

15 A „körben” élve  A két lehetőség közül az elsőnek van egy lassabb, de a végeredményét tekintve ugyan- olyan romboló formája.  Az első variációja: Énképünk védelme érdekében megpró- bálunk elmenekülni a valóság elől, illetve álmegoldásokat választunk, amitől a helyzet nem változik meg.

16 Egy sokatmondó gondolat „Aki elfedezi az ő vétkeit nem lesz jó dolga, aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. (Péld 28,13)

17 Énvédő mechanizmusok I. Nem állok szóba a problémámmal, önmagammal II-IV. ÖN -marcangolás, -igazolás, -erő

18 I. Nem állok szóba a problémával 1. Nem hagyok rá időt Mindig szól valami, ha nem szólna, akkor kellemetlen dolgokkal kellene szembesülni.  Miért rossz egyedül/csendben lenni?  (Időskor problémája sokaknál)

19 Menekülési útvonalak 2. Tagadás „Nekem semmi problémám nincs! Otthon is és a munkahelyemen is minden rendben van! Persze néha lazítok egy kicsit, de nem ez a bajom!” (A feleség, rokonok, szomszédok, munkatársak, a beteg kapcsolataim, a bennem felhalmozódó feszültségek persze mást mutatnak.)

20 2 variációs lehetőség:  Mások előtt tagadja  Maga előtt is tagadja A kettő sokszor egymásra hat!

21 A tagadásban rejlő probléma  A beteg öntudatlan vonakodik beismerni a tényeket, és végül már képtelenné is válik a tények beismerésére. Előfordulhat az is, hogy valóban szívből fakadó meggyőződéssel állítja vélt igazát.  Ez persze környezetét rendkívül irritálja.  Fogfájós példa

22 II. Önmarcangolás  Miért nem találja a megoldást az önmarcangoló ember?  Mi a veszélye az önmarcangolásnak, önvádnak?  Mi állhat az önmarcangolás hátterében?

23 III. Önigazoló énvédő mechanizmusok III. Önigazoló énvédő mechanizmusok  Megmagyarázás (racionalizálás)  Jelentéktelenítés, kicsinyítés  Hetvenkedő, kihívó viselkedés  Áthárítás (projekció)

24 Menekülési útvonalak 1. Racionalizálás „Mindenki ezt csinálja!” „Miért ne lazíthatnék olykor- olykor én is?! Hisz keményen dolgoztam és elvégeztem a kötelességem!” „A mostani üzletmenet mellett szükség van egy kis kikapcsolódásra, jókedvre, ha az ember tovább is ki akar tartani!”

25 Racionalizálás „Ilyen házsártos feleség (kötekedő férj) mellett mi mást tehetnék?! Kell valami öröm is az embernek!” „Olyan szomorú és magányos vagyok. Vígasztalódni csak kell valahogy!” „Igaz, tegnap butaságot tettem, de csak azért, mert... Majd legközelebb másképp teszem…”

26 Racionalizálás „Ennek a háznak, városnak, mun- kahelynek, társnak a légköre/ személye kibírhatatlan; ha cserél- nék, váltanék, akkor biztosan min- den megváltozna!” „Ennek a háznak, városnak, mun- kahelynek, társnak a légköre/ személye kibírhatatlan; ha cserél- nék, váltanék, akkor biztosan min- den megváltozna!”

27 A magatartásban rejlő probléma  Minden indoklás látszatra meggyőző, sőt sokszor valóságalapja is van.  A probléma nem a körülményekben, a lakóhelyi és partneri problémákban van, így az új körülmények között minden marad a régiben.  Minél tovább menekül valaki önmaga elől, annál találékonyabb lesz a racionalizálásban is, de ez az egész erőfeszítés csak gyorsítja a betegség kifejlődését, mert a valóság egyre ködösödik.

28 Menekülési útvonalak 2. Jelentéktelenítés „Hiszen nem tagadom, hogy iszom/bekapok egy pár gyógyszert, de hát mi az a pár pohár sör?” „Igaz, de ez nem nagy dolog. Nézd meg hányan teszik rajtam kívül?!” Igen néha ez valóban probléma, de semmi gond nincs a munkámmal!”

29 A jelentéktelenítésben rejlő probléma  A tagadás egyik fondorlatos módja (nincsenek éles határok).  Valamit bevall, és ezzel elveszi az eset élét, de nem vallja be a teljes igazságot.  Szenvedélye előrehaladtával kénytelen lesz más énvédő formákat felvenni.

30 Menekülési útvonalak 3. Nagyképűség, hetvenkedés „Én kitaníttattalak, elvégeztem a magam dolgát!” „Én voltam a legnagyobb sztahanovista/ legokosabb ember/ legjobb sportoló/ legnagyobb szívtipró stb. stb. „Annyi jót tettem másokkal!” „Ekkora halat fogtam!”

31 A szenvedélybeteg gondolkodás (Romjaiban is büszke!)

32 A magatartásban rejlő probléma  A jelenből a múltba menekülés  Annyira riasztó a valóság, hogy énképét azzal próbálja óvni a szenvedélybeteg, hogy boldogabb életszakaszaiba menekül.  Sokszor a hetvenkedő, nagyképű magatartásforma sajnos nélkülöz minden valóságalapot, de szükség van rá a túléléshez.

33 Menekülési útvonalak 4. Áthárítás (Projekció) „Te vagy az oka annak, hogy ezt, vagy azt teszem! Ha nem tennéd /tetted volna, minden rendben volna.” „Semmi nem sikerül. Gyűlölnek a többiek. Ők az okai mindennek. Pedig én olyan rendes ember lennék, csak ne bosszantanának fel mindig.”

34 Az áthárításban rejlő probléma  A szenvedélybeteg nem bír szembenézni önmagával, így másra vetíti ki keserűségét, csalódásait.  Gyakran maga kezdeményezi a veszekedéseket, hogy okot találjon.  „Legjobb védekezés a támadás!”  Sajnos a szenvedélybeteg projekciói épp azokat érintik, akik számukra a legfontosabbak.  A beteg nem tudatos rosszindulatból gyötri őket. A valóságban önmagát gyűlöli.

35 IV. Önerőből való rendezés Levezeklem a bűnömet Rendezni próbálom, de másképpen Vallásos módon, de mégis saját erőből

36 Álmegoldások  Átállás valami másra (váltás a függés tárgyában)  Félelmeim miatt nem teszek valamit többet

37 2. Függés-váltás Probléma: • Elveszik a „kelléket”, de nem szüntetik meg az okokat • Óriási veszély - keresztfüggés kialakulása • Dupla, vagy tripla megkötözöttség!

38 3. Félelmeim miatt nem teszek valamit  Amikor a következmények, vagy az azoktól való félelem tart vissza valamitől. A félelemkeltés nem eredményezhet valódi és tartós gyógyulást. Szükségessé válik az ismétlés – újbóli „gyógyszerhasználat”, újbóli visszaesés. Ugyanaz a probléma, mint az előző esetnél (kellék elvétele, ok megmaradása)

39 Egy sokatmondó gondolat „Aki elfedezi az ő vétkeit nem lesz jó dolga, aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. (Péld 28,13)

40 Megvallani, elhagyni… Kinek? Hogyan? 1. Magamnak 2. Egy felsőbb hatalomnak, aki segítséget nyújthat 3. Egy társamnak (később: akit/akiket bántottam)

41 2. Milyen lépések vezetnek a gyógyuláshoz? HIT „Meggyőződtünk arról, hogy egy nálunk felsőbbrendű Erő helyreállíthatja lelki egészségünket.” „Meggyőződtünk arról, hogy egy nálunk felsőbbrendű Erő helyreállíthatja lelki egészségünket.”  Hogyan győződhetünk meg erről?

42


Letölteni ppt "A kiútkeresés zsákutcái. Menekülés önmagunk elől „Ha beismernénk, hogy tehetetlenek vagyunk bensőnkkel szemben, önelégült- ségünkre halálos csapást mérnénk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések