Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15."— Előadás másolata:

1 Tájékoztató A évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről december 15.

2 A évi Turizmus Szatellit Számla Nemzetközi ajánlások ENSZ-WTO-OECD: Tourism Satellite Accounts – Recommended Methodological Framework EUROSTAT: European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts

3 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Ahol már létezik TSzSz… EurópaEgyéb országok AusztriaAusztrália FinnországKanada FranciaországMexico Hollandia Új-Zéland Lengyelország Norvégia Spanyolország Szlovénia Svájc

4 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Mit vár(t)unk a TSzSz-től? • Egységes keretbe foglalja a turizmust több oldalról leíró adatokat Segít meghatározni a turizmus szerepét • a bruttó nemzeti termék termelésében • a hazai és nemzeti fogyasztásban • a nemzetközi fizetési mérlegben • a foglalkoztatásban • tőkefelhalmozásban és a turizmus költségvetési kapcsolataiban

5 A évi Turizmus Szatellit Számla A turizmus „csak” virtuális ágazat ! Melyek a turizmus jellemző ágazatai? • Szálláshely-szolgáltatás • Vendéglátás • Vasúti személyszállítás • Közúti személyszállítás • Vízi személy-szállítás • Légi személyszállítás • Személyszállítást kisegítő tevékenység • Személyszállító eszközök bérlése • Utazásszervezés • Kulturális szolgáltatás • Sport és egyéb szabadidős tevékenység

6 A évi Turizmus Szatellit Számla Felhasznált adatforrások •Nemzeti számlák •Turisztikai szakmai, intézményi adatgyűjtések •Turisztikai keresletfelvételek 2004 óta • Külföldiek keresletfelvétele a határon • Lakossági keresletfelvétel •Ágazati Kapcsolatok Mérlege •Egységes gazdaságstatisztikai adatgyűjtések •Egységes munkaügyi statisztikák

7 A évi Turizmus Szatellit Számla A számítások során figyelembe vett alapmutatók Keresleti oldalonKínálati oldalon az utazók számaaz ágazatok bruttó teljesítménye az utazás motivációja az ágazatok bruttó hozzáadott értéke az utazók költése Foglalkoztatottak száma

8 A évi Turizmus Szatellit Számla Mit tekintünk turisztikai motivációnak? Szabadidős utazások: üdülés, városnézés, természetjárás, rokonlátogatás, egészségmegőrzés, vadászat, sport, vallási cél és a külföldiek esetében gyógykezelés Üzleti utazások: konferencia, kongresszus, kiállítás, vásár és üzleti út Na és mit nem? Egynapos átutazás, munkavégzés, tanulás és vásárlás

9 A évi Turizmus Szatellit Számla A nemzetközi utasforgalom jellemzői •Évek óta 30 millió felett a látogatók száma •Külföldi látogatók 2/3-a egynapos utazó • ezek fele átutazó •A „kirándulók” jelentős része határmenti (fekete és szürke) munkavállaló ingázó és vásárló •A turisztikai céllal utazók átlagosan 5,0 napot töltenek az országban

10 A évi Turizmus Szatellit Számla MotivációEgynaposTöbbnapos Összesen 1. Szabadidős Üzleti Turisztikai (1+2) Átutazás Vásárlás Munkavégzés és egyb Nem turisztikai (4-6) Együtt (3+7) A külföldi látogatók száma, ezer fő

11 A évi Turizmus Szatellit Számla A külföldi látogatók megoszlása, % Motiváció Egynapos Többnapos 1. Szabadidős 15,2 64,0 2. Üzleti 1,7 9,8 3. Turisztikai (1+2) 16,9 73,9 4. Átutazás 45,8 16,1 5. Vásárlás 31,9 3,0 6. Munkavégzés és egyéb 5,4 7,1 7. Nem turisztikai (4-6) 83,1 26,1 8. Együtt (3+7) 100,0 100,0

12 A évi Turizmus Szatellit Számla A külföldi látogatók magyarországi költekezése, milliárd Ft Motiváció Egynapos Többnapos Összesen 1. Szabadidős Üzleti Turisztikai (1+2) Átutazás Vásárlás Munkavégzés és egyéb Nem turisztikai (4-6) Együtt (3+7)

13 A évi Turizmus Szatellit Számla A külföldi látogatók magyarországi költekezése, % Motiváció EgynaposTöbbnapos 1. Szabadidős 14,1 73,9 2. Üzleti 2,6 15,7 3. Turisztikai (1+2) 16,7 89,8 4. Átutazás 19,8 1,4 5. Vásárlás 61,5 2,9 6. Munkavégzés és egyéb 2,1 6,0 7. Nem turisztikai (4-6) 83,3 10,3 8. Együtt (3+7) 100,0 100,0

14 A évi Turizmus Szatellit Számla Az egy- és és többnapos külföldi látogatók költésének és számának megoszlása

15 A évi Turizmus Szatellit Számla A lakosság belföldi utazásai, ezer fő Motiváció Egynapos Többnapos Összesen 1. Szabadidős Üzleti Turisztikai (1+2) Munkavégzés Nem turiszt. jellegű Együtt (3+5)

16 A évi Turizmus Szatellit Számla A lakosság belföldi utazásainak megoszlása, % Motiváció EgynaposTöbbnapos 1. Szabadidős 60,5 91,5 2. Üzleti 2,8 1,2 3. Turisztikai (1+2) 63,3 92,7 4. Munkavégzés 4,1 1,9 5. Nem turisztikai jellegű 36,7 7,3 6. Együtt (3+5) 100,0 100,0

17 A évi Turizmus Szatellit Számla A lakosság többnapos belföldi utazásaihoz kapcsolódó költés Motiváció Milliárd Ft % 1. Szabadidős ,8 2. Üzleti ,9 3. Turisztikai (1+2) ,7 4. Munkavégzés és egyéb ,0 5. Nem turisztikai jellegű ,3 6. Együtt (3+5) ,0

18 A évi Turizmus Szatellit Számla A turizmus gazdasági hatásai Látogatók turisztikai fogyasztása Látogatók összes fogyasztása 983 milliárd Ft1 377 milliárd Ft GDP 5,7%-aGDP 7,93% Összes hazai fogyasztás 8,9%- a Összes hazai fogyasztás 12,5%- a

19 A évi Turizmus Szatellit Számla A magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint A látogatók végső fogyasztási kiadásai Termékek és szolgáltatások Nem rezidens turisztikai fogyasztás Rezidens turisztikai fogyasztás Hazai turisztikai fogyasztás (4,1)(4,2) (4,1) + (4,2) = (4,3) A. Specifikus termékek A.1 Jellemző termékek 1 – Szállásszolgáltatás – Vendéglátás – Személyszállítási szolgáltatás – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás – Kulturális szolgáltatások – Sport és egyéb szabadidős tevékenység Összesen B. Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások ÖSSZESEN

20 A évi Turizmus Szatellit Számla Foglalkoztatás aránya a turizmusra jellemző ágazatokban, % Ágazatok Vállalkozások száma Foglalkoztatottak száma Alkalmazottak száma EgyébÖsszesen 1 – Szállásszolgáltatás – Vendéglátás – Személyszállítási szolgáltatás Vasúti személyszállítás Közúti személyszállítás Vízi forgalmi személyszállítás Légiforgalmi személyszállítás Személyszállítást kisegítő tevékenység Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás – Kulturális szolgáltatások – Sport és egyéb szabadidős tevékenység Turizmusra jellemző ágazatok ágazat összesen Nemzetgazdaság összesen Jellemző ágazatok aránya8,0 9,88,3

21 A évi Turizmus Szatellit Számla No. Mutató Mértékegység Érték N.gazd. egészéhez képest, % 1.Külföldiek összes magyarországi fogyasztásamilliárd Ft Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztásamilliárd Ft Lakossági turisztikai fogyasztás belföldönmilliárd Ft Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+3)milliárd Ft 983 8,9 5.Turisztikai ágazatok kibocsátásamilliárd Ft ,6 6.Turisztikai ágazatok GDP-jemilliárd Ft 877 5,0 7.GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételévelmilliárd Ft ,5 8.Foglalkoztatottak száma közvetlenülezer fő 398 8,9 9. Foglalkoztatottak száma a turizmusban halmozottan ezer fő ,5 10.Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegébenmilliárd Ft ,4 (a) 11.Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegébenmilliárd Ft ,6 (a) 12.Egyenlegmilliárd Ft 243 – A magyarországi turizmus összefoglaló makrogazdasági mutatói 2004-ben

22 A évi Turizmus Szatellit Számla Nemzetgazdasági ág Mértékegy ség Érté k Nemzetgazd aság egészéhe z képest, % 1.Mezőgazdaságmilliárd Ft6663,8- 2.Feldolgozóiparmilliárd Ft395327,7 3.Villamosenergia, gáz, vízellátásmilliárd Ft5373,1 4.Építőiparmilliárd Ft8795,1 5.Kereskedelem, javításmilliárd Ft183510,6 6.Szállítás, raktározás, távkölésmilliárd Ft14248,2 7. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN milliárd Ft ,0 Egyes nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a GDP-hez

23 A évi Turizmus Szatellit Számla A TURISZTIKAI FOGYASZTÁS ARÁNYA A JELLEMZŐ ÁGAZATOKBAN Ágazatok% Turizmusra jellemző ágazatok összesen 38,6 1 – Szállásszolgáltatás 94,4 2 – Vendéglátás 44,3 3 – Személyszállítási szolgáltatás8,0 4 – Utazási irodai, utazásszervezői és idegenvezetői szolgáltatás 50,3 5 – Kulturális szolgáltatások 17,3 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 77,6

24

25 A TURIZMUS STRATÉGIA ÉS -POLITIKA LÉNYEGES KÉRDÉSEI, AMELYEKRE HOSSZÚ IDEIG NEM VOLT HITELES VÁLASZ A TURIZMUS JELLEMZŐ ÁGAZATINAK - BRUTTÓ KIBOCSÁTÁSA (TERMELÉSE) - HOZZÁADOTT ÉRTÉKE (GDP-JE) - HOZZÁJÁRULÁSA A NEMZETGAZDASÁGI TELJES GDP-HEZ FIZETÉSI MÉRLEGBEN BETÖLTÖTT SZEREPE - FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI - KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI - KORMÁNYZATI (INFRASTRUKTÚRA) ÉS PIACI BERUHÁZÁSAI

26 Fogalmak I.: Utasprofilok •Látogató (utasforgalom, idegenforgalom) •Egynapos látogató –Kiránduló –Átutazó •Turista (tartózkodó) •Vendég •Tartózkodási idő –Vendégéjszaka –Nap

27 Fogalmak I.: Utasprofilok •Látogató (utasforgalom, idegenforgalom) •Egynapos látogató –Kiránduló –Átutazó •Turista (tartózkodó) •Vendég •Tartózkodási idő –Vendégéjszaka –Nap

28 Fogalmak II. Motivációk •Turisztikai célok: üdülés, városnézés, természetjárás,rokonlátogatás, gyógykezelés,egészségmegőrzés, vadászat stb (együtt szabadidő-eltöltés) Konferencialátogatás, hivatással összefüggő utazás (együtt: üzleli utazás) •Nem turisztikai célok: vásárlás, munkavégzés, napi ingázás, átutazás

29

30

31 A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE Lakossági kereslet Külföldre irányuló Magyarországra irányuló külföldi turizmus Vizsgált változók Turizmusra fordított idő Motivációk Felkeresett magyar régiók, országok Szálláshely-igények Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Külföldi kereslet Belföldi turizmus Nemzeti turizmus Hazai turizmus Vizsgált változók Az utasforgalom szegmentálása: napi ingázás (bevásárlás, munka), tranzit utazások, turizmus Magyarországon eltöltött idő Motivációk Felkeresett magyar régiók Szálláshelyigények Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Turisztikai fogyasztás Turizmus szatellit számla

32 B / 1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje * 2004 (ezer fő) Utazói csoport Egynapos látogatók száma összesen Többnapos látogatók Látogató k száma összesen 1-3 éjszakát eltöltők száma összesen 4 vagy több éjszakát eltöltők száma összesen Magyarországra látogató külföldiek Külföldre látogató magyarok Magyarországra látogató külföldiek Külföldre látogató magyarok * - Tehergépkocsi-vezetők nélkül

33

34

35

36 Sorsz ám MutatóMérték egység Érték N emzetgaz daság egészéhez képest, % 1.Külföldiek összes magyarországi fogyasztásamilliárd Ft8227,5 2.Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztásamilliárd Ft5975,4 3. Lakosság utazással összefüggő fogyasztása belföldön milliárd Ft4854,4 4.Lakossági turisztikai fogyasztás belföldönmilliárd Ft4404,0 5.Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+4)milliárd Ft10379,4 6.Turisztikai ágazatok összes kibocsátásamilliárd Ft19344,6 7.Turisztikai ágazatok GDP-jemilliárd Ft8775,0 8.GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételévelmilliárd Ft13908,5 9. Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban ezer fő3988,3 10. Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan ezer fő49012,5 11 Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft82239,4 (a) 12. Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft57827,6 (a) 13.Egyenlegmilliárd Ft243–


Letölteni ppt "Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések