Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE A gyermekek testi fejlődése: a fogantatástól az ivarérettség kialakulásáig lezajló összerendezett strukturális és funkcionális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE A gyermekek testi fejlődése: a fogantatástól az ivarérettség kialakulásáig lezajló összerendezett strukturális és funkcionális."— Előadás másolata:

1 AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE A gyermekek testi fejlődése: a fogantatástól az ivarérettség kialakulásáig lezajló összerendezett strukturális és funkcionális változások összessége, differenciálódás a funkcióra specializálódva. • A növekedés a testméretek mennyiségi és proporcionális változásai (strukturális), • Az érés minőségi (funkcionális) változás. A növekedésvizsgálatokat igazolták, hogy minden normális, egészséges, jól gondozott gyermek  nemtől és genetikai eredettől függetlenül  ugyanazt a növekedési mintát követi a születéstől a szexuális érés befejezéséig.

2 A humán növekedési és érési minta jellemzői: (1) a csecsemőkori függőség meghosszabbodása, (2) a megnyújtott gyermekkor, (3) a serdülőkori növekedés felgyorsulása, (4) a késleltetett nemi érés. Az egyedülállóan megnyújtott pre-pubertáskori, lassú, a reproduktív szervek késői érésével társuló növekedési szakasz az agy méretével és a kifejlődését biztosító feltételek különbözőségével hozható összefüggésbe. Az élet első húsz éve a fejlődés tempója alapján három főbb részre osztható: 1) prenatális és a posztnatális lét első éve: gyors (leggyorsabb) 2) hosszú gyermekkor: lassú 3) serdülőkor: felgyorsul: serdülőkori növekedési lökés

3 Az életút szakaszai biológiai szempontok alapján: • a prenatális lét • újszülöttkor (1  10. nap), • csecsemőkor (10. nap  1. év), • korai gyermekkor (1  3. év), • első gyermekkor (4  7. év), • második gyermekkor (leányoknál: 8  11. év, fiúknál 8  12. év), • serdülőkor (12  15. év, illetve 13  16. év), • ifjúkor (16  20. év, illetve 17  21. év), • az érettkor első szakasza (21  35. év, illetve 22  35. év), • az érettkor második szakasza (36  55. év, illetve 36  60. év), • időskor (56  74. év, illetve 61  74. év), • aggkor (75  90. év) és • hosszú életkor (a 90. évtől).

4 A PRENATÁLIS FEJLŐDÉS Petesejt megtermékenyítése • Barázdálódás: a növekedés kezdete sejtosztódás révén. • Beágyazódás: a hólyagcsíra beágyazódik és a növekedés felgyorsul. • A csíralemezek kialakulása: a három csíralemez (ekto-, endo- és mezoderma) elkülönül, a növekedés szervezett és differenciált. • Az embrionális szervek kialakulása: a gerincvelő, a zsigerek, a végtag-kezdemények megjelennek, a növekedés ideje és sebessége differenciált. •A végleges szervek kialakulása: az embrionális szervek kialakulás után módosulnak. • Magzati fejlődés : az idegi stimuláció eredményeként a viselkedési mintázatban szervezettebb motorikus viselkedés jelenik meg. Születés

5 A PRENATÁLIS FEJLŐDÉS hisztogenezis Az első trimeszter  embrionális fejlődés  organogenezis A második trimeszter  magzati fejlődés és harmadik trimeszter Az embrió és a magzat növekedési folyamatainak intenzitását mutatják a következő adatok. Petesejt átmérője: 0,2 mm, térfogata 4  m 3, súlya 4  g, a megtermékenyítés után 5  g. Átlagos születési súly: 3250 g,  A tömegnövekedés 650 milliószoros. A hossznövekedés: 18. napon kb. 1,0–1,5 mm, 8. héten a kb. 30 mm, 4. hónap kb. 205 mm, 5. hónap kb. 254 mm. 8. hónap 350–380 mm (az átlagos születési hossznak mintegy 70%-a) A tömegnövekedés: 8 hetes embrió súlya 2,0–2,7 g 6 hónapos magzaté kb. 700 g (az átlagos születési súly kb. 20%-a).

6 A magzat növekedési és fejlődési folyamatainak időzítés és sorrendje

7 A SZÜLETÉS Az újszülött testsúly kb. 12–14%-a zsír és 20%-a izom.  Felnőttkorra, férfiaknál: 15–17% a zsír- és 40% izomtömeg, a nőknél 24–25% zsír- és 35  37% az izomtömeg. Születéskor a fejkerület 70%-a a testhossznak,  felnőttkorban 30%-a. A testarányok posztnatális változása (a Stratz 1909) A 2 hónapos embrió, az 5 hónapos magzat és az újszülött testarányai (a Stratz 1909) A normális születési súly 3,0–4,5 kg, testhossz: 52–56 cm Koraszülött (éretlen): • a 37. hét (259 nap) előtti születés, • az időre, de kis súllyal (2500 g alatt) születés (WHO 1961).

8 A POSZTNATÁLIS NÖVEKEDÉS Csecsemőkor: a növekedési ráta magas: a születési hossz 50%-kal, a születési súly 200%-kal lesz nagyobb az év végére. A növekedési ráta nem egyenletes: Pl. a testsúly növekedési tempója az első hónapban 25–26%, a 6. hónapban 6,2% és a 12. hónapban már csak 1,9%. A posztnatális élet különböző szakaszaiban ugyanazon szerv, vagy szövet, ill. különböző szervek, vagy szövetek a növekedési ráta változik.

9 A pubertás kora Egy átlagos fejlődésű fiú és leány testmagasságának növekedési tempója a maximális ráta (PHV): a magasság növekedési csúcssebességének (peak height velocity, PHV) A PHV a fiúknál általában 7-12, a leányoknál 6-11 cm/év PHV-kor - a legtöbb testméretnek és belső szervnek minden irányú felgyorsult növekedése; - a nemi szervek fejlődnek és kialakulnak a másodlagos nemi jellegek; - megváltoznak a testarányok; - módosul a testösszetétel; - formálódik a testalkat.

10 A pubertás kora A pubertáskori események bekövetkeztének sorrendje az átlagos fejlődésű gyermekeknél

11 A pubertás kora A pubertás 5 stádiuma leányoknál: 1: Kronológiai korintervallum 8-11év A nemi érés külső jele még nem látható, de a petefészek megnagyobbodik, és a hormontermelése megindul. 2: Kronológiai korintervallum általában 8-14 év. Átlag: év. Az első jel tipikusan az emlő növekedésének megindulása, a "bimbózó mell állapot" kialakulása. A testmagasság és a testtömeg növekedése jelentős. A szeméremszőrzet is megjelenik, de a szőrszálak még nem göndörödnek. 3: Kronológiai korintervallum 9-15 év. Átlag: év. Az emlő növekedése folytatódik, a szeméremszőrzet sötétebbé, durvábbá és göndöré válik, de még ritkás a szőrmező. 4: Kronológiai korintervallum év. Átlag: év. A szeméremszőrzet a csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. Megjelenik a hónaljszőrzet és a menarche. 5: Kronológiai korintervallum év. Átlag: év. Végső fejlettségi stádium, amely során a leányok fizikailag felnőtté válnak. Befejeződik a testmagasság növekedése. Kialakulnak a nemre jellemző másodlagos nemi jellegek. A nemi szervek kifejlődnek, működésük ciklusossá válik.

12 A pubertás kora A pubertás 5 stádiuma fiúknál: 1: Kronológiai korintervallum általában 9–12 év. A férfi nemi hormonok aktiválódnak, de fejlődés külső jele nélkül. 2: Kronológiai korintervallum általában 9–15 év. Átlag: 12–13 év. A herék megnagyobbodnak, de a penis mérete nem nő. A penis tövén néhány szál szőrzet megjelenhet. A testmagasság növekedése intenzívebbé válik, változik a testforma. 3: Kronológiai korintervallum általában 11–16 év. Átlag: 13–14 év.Megindul a penis hossznövekedése, a herék növekedése folytatódik. A nemi szőrzet sötétebbé és göndörré válik. Az ajkak szélén megjelenik az arcszőrzet. A testmagasság növekedése folytatódik. A hang kezd mélyülni és mutálni. 4: Kronológiai korintervallum általában 11–17 év. Átlag: 14–15 év. A penis mind hosszában mind szélességében nő. A herék nagysága tovább fokozódik. A szeméremszőrzet a csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. Megjelenik a hónaljszőrzet. Az arcszőrzet kiterjed a felső ajkak feletti területre és megjelenik az áll mediális részén. A hang mélyül, a bőr zsírosabbá válik. 5: Kronológiai korintervallum általában 14–18 év. Átlag: 16–17 év. Végső fejlettségi stádium, amely során a fiúk fizikailag felnőtté válnak. Befejeződik a testmagasság növekedése. Kifejlődnek a genitáliák és a szeméremszőrzet. Az arcszőrzet is hamarosan teljesen kialakul, de a testszőrzet fejlődése még a húszas évek elején is folytatódik.

13 Pubertas praecox Ha a pubertás első jelei a leányoknál 7 éves kor előtt, a fiúknál pedig 9 éves kor előtt jelentkeznek. Típusai: valódi vagy komplett pubertas praecox és a pszeudopubertas praecox. Komplett pubertás praecox esetén a gonád hormonok fokozott elválasztását a hipotalamo-hypofizer rendszer korai aktiválódása váltja ki. A pubertás eseményei a normális pubertáshoz hasonló módon zajlanak le és a petefészek működése tökéletessé válhat, de lényegesen korábbi életkorban. A valódi pubertas praecox eredete: centrális (hipotalamus, hipofízis), vagy perifériális eredetű (nemi mirigyek, mellékvese daganat, gyógyszerhatás). A centrális, un. idiopátiás (genetikai eredetű) pubertás praecox: •a másodlagos nemi jellegek szabályos sorrendben fejlődnek ki, a nemi mirigyeket stimuláló és a nemi hormonok szintje normálisan alakul. •a csontfejlődés és a növekedés felgyorsulása miatt a felnőttkori termet alacsony. A centrális pubertas praecox igen nagy gyakorisággal (20%) tumor, vagy gyulladás következménye. A pubertás praecox egyik speciális esete a McCune–Albright-szindróma (veleszületett központi idegrendszeri zavar), amelynél már 2–3 éves korban jelentkezik a puberális fejlődés a törzs hátoldalán nagy kiterjedésű pigment foltokkal és a csöves csontokon és a koponyán észlelhető csontelváltozásokkal.

14 Pubertas praecox Pszeudopubertas praecox: • a gonádok túltermelése autonóm, a puberáskori események lefolyása diszharmonikus és nem mindegyike következik be. •Izoszexuális a pszeudopubertas praecox, ha a kialakult puberális változások a saját nemre jellemzőek. •Heteroszexuális pszeudopubertas praecox esetében a másik nemre jellemző puberális változások figyelhetők meg. Pszeudopubertas praecox eredete szerint : • gonadális (hormontermelő daganat), • mellékvese (hiperplázia, daganat), vagy • exogén (hormonhatás) eredetű. Telarche praecox esetén az emlő fejlődése igen korai 1–4 éves korban elkezdődik a többi puberális folyamat nélkül, normális tempójú növekedéssel. Eredete ismeretlen. Az emlő duzzanat egy–két év alatt spontán visszafejlődik, és nincs következménye, a pubertás eseményei normális időben és módon lezajlik. Pubarche praecox a mellékvese adrogénjeinek fokozott termelődésének a következménye. Ha a hormontermelés nem túlzottan fokozott, akkor a faunszőrzet megjelenését nem kíséri a clitirishipertrófia, ill. a penis növekedése. A csontnövekedés felgyorsul, de a pubertás normális időben és módon zajlik le.

15 Pubertas tarda Pubertas tardaról (késői érés), ha a nemi érés jellemzői közül egyik sem jelentkezik 14 éves kor előtt. Az idiopátiás konstitucionálisan későn érők esetében a későn elkezdődő pubertás gyorsan lezajlik és a normális szexuális érettség kialakul. Eredete: hipotalamusz, hipofízis és genitális eredetű: késői érés oka a szexuál hormon hiánya A hipogonadizmus a gonadotropinszint alapján: •hipergonadotrop hipogonadizmus, •hipogonadotrop hipogonadizmus. A hipergonadotrop hipogonadizmus: veleszületett és szerzett. Veleszületett hipergonadotrop hipogonadizmust eredményez: a Klinefelter szindróma a Turner szindróma, a gonáddiszgenezis, az anorchia, a tesztikuláris feminizáció.

16 Pubertas tarda A Klinefelter szindróma gyakorisága az újszülött fiúknál: 0,2% A Klinefelter szindrómában szenvedők 40%-ának kariotípusa 47XXY, de számos más formája is van: XXY/XY mozaicizmus, 48XXXY, 49XXXYY. Turner szindróma kariotipusa 46X, de gyakoriak a mozaikformák (45X/46XX, 45X/47XXX) is. A Turner szindrómában szenvedők az életkor előrehaladtával egyre inkább elmaradnak növekedésükben kortársaiktól. Serdülőkorban növekedésük nem gyorsul, végleges testmagasságuk 140 cm. Gonáddiszgenezis (ovárium hiány) miatt az emlő serdülőkori fejlődése elmarad. A szeméremszőrzet rendszerint megjelenik a mellékvese androgének fokozottabb termelése miatt. Anorchia (herehiány): a herék a pre- vagy a posztembrionális fejlődés során károsodnak és elpusztulnak sérülés, gyulladás vagy vérellátási zavar miatt. Tesztikuláris feminizáció X kromoszómához kötötten öröklődő rendellenesség, a kariotípus 46XY, a belső genitáliák férfi típusúak, jól működő herékkel. androgénreceptorok hiányoznak a szövetekben,  a külső nemi szervek nőiesek. Serdülőkorban az emlők fejlődésnek indulnak, de szeméremszőrzet nem fejlődik ki és nincs menstruáció. A hipogonadotrop hipogonadizmust eredményez: • tumorok kemoterápiás és/vagy sugárkezelése gonád károsodást • izolált gonadotrop hormon hiány (Kallman szindróma: GnRH hiány, kongenitális adrenális hiperplázia), hipifizishormonok hiánya (hipopituitarizmus), vagy • központi idegrendszer betegsége (fejlődési rendellenesség: Prader–Willi szindróma, Laurence– Moon–Biedl szindróma, daganat, gyulladás), • táplálkozási zavarok: alultápláltság vagy tápanyag felszívási problémák.

17 Testösszetétel

18 Testösszetétel A testösszetétel becslése Módszerek: (1) közvetlen kémiai vizsgálatok: szervek, szervrendszerek szöveteit alkotó sejtek kémiai összetétele, száma, mérete becsülhető. (2) elméleti modell alapján különíti el a testösszetevőket, elsősorban a testünkben lévő zsír mennyiségét vagy arányát a testtömegben. A leggyakrabban kétkomponenses modelleket használnak: az emberi testet zsírtartalomra és zsírmentes részre bontják, de ismertek három vagy több komponenst elkülönítő modellek is. Az emberi test teljes zsírmennyisége elhelyezkedése és funkciója szerint: • A bőr alatt és a zsigerek körül elhelyezkedő, ún. tartalékzsír adja a zsírtömeg nagyobbik hányadát és mennyisége a környezeti feltételektől jelentősen függ. • A sejtplazma és a sejtközötti állomány zsírja az ún. esszenciális zsír, amelynek mennyisége relatíve állandó. A leggyakrabban használt kétkomponensű modellekkel csak a szubkután elhelyezkedő zsírt becsülhetjük. Ennek mennyiségét a teljes testtömegből levonva kapjuk meg a másik frakciót, a sovány testtömeget (LBM, lean body mass). vagy a zsírmentes testtömeget (fat-free mass, FFM). Az ilyen modell azt tételezi fel, hogy: • a testsúly változásakor az FFM változatlan összetételű és mennyiségű marad, csak a zsírtömeg módosul, •a test teljes víztartalma (TBW, total body water) azonos a FFM víztartalmával és • az intra- és extracelluláris víz aránya is állandó. A tetemeken végzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy a felnőtt emberi szervezet zsírmentes része relatíve stabil összetételű: • az FFM sűrűsége 37 °C-on 1,1 kg/dm 3, • átlagos víztartalma 73%, • káliumtartalma férfiakban:2,5 g/kg, nőkben 2,2 g/kg.

19 Testösszetétel A testösszetétel változása a növekedési szakaszban Az FFM összetevőinek aránya változik növekedésünk során: • a zsírmentes testtömeg víztartalma csökken a növekedés, fejlődés során pl. 81%-ról 73%-ra. • a csontok mineralizációja, az izomképződés és a fehérje depozíció következtében nő az FFM fehérjetartalma. • az ásványi anyag tartalom is emelkedik. Az emberi szervezet legnagyobb mennyiségű összetevője a víz: férfiaknál testsúly 60%-a nőknél 50%-a Ok: a zsírszövet a vízben legszegényebb szövetek közé tartozik, és a nőknek relatíve nagyobb a testzsírtömegük. A magzati élet első három hónapjában a TBW a testsúly 94%-a, a 24. gesztációs hétre már 86, születéskor 78%-a. Az extracelluláris víz a 24. gesztációs héten a testsúly 59%-a, a kihordott terhesség végén 44%-a. Az intracelluláris víz ezalatt 27%-ról 34%-ra nő. Gyermekkorban az extracelluláris víztér relatíve csökken, az intracelluláris pedig nő. A növekedési periódus végére a teljes vízkészlet 45%-a extracelluláris (ECW, extracellular water) és 55%-a intracelluláris (ICW, intracellular water).  felnőttkorban sem teljesen egyezik meg az extra- és az intracelluláris tér víztartalma.

20 Testösszetétel A testösszetétel változása a növekedési szakaszban Születéskor: testtömegének 14%-a zsír, ( 400–500 g zsírtömeg) Az újszülöttek zsírtömegének 70–80%-a helyezkedik el a bőr alatt. A testzsír tömege az első 6 hónap alatt kb. megnégyszereződik. A zsírtömeg a helyváltoztató mozgás megindulásának kezdetétől stabil vagy csak enyhén növekszik   Két éves korban a testsúly 20–25%-a zsír. Ez alatt az időszak alatt a belső szervek relatív zsírtartalma nő, míg a szubkután zsírszövet csökken  a szubkután zsír eloszlás: perifériásból törzsi típusú Két éves kortól, bár a zsírtömeg abszolút mennyisége nő, százalékértéke csökken   7–8 éves korra egy átlagos gyermek testében 3 kg zsír található A leányok abszolút és relatív zsírtömege is több, mint a fiúké. A leányok testzsírjának százalékértéke átlagosan 17, a fiúké mintegy 13. 7–8 éves kortól a relatív testzsír a serdülőkorig fokozatosan nő  pozitív zsírhullám A fiúkban a zsírmentes tömeg serdülőkori növekedési lökésekor nemcsak relatív, hanem abszolút mennyiségben is zsírvesztés következik be  negatív zsírhullám Ezt az ún. negatív zsírhullámot egy kis mértékű zsírgyarapodás követi   kialakul a fiatal felnőtt férfiakban megszokott 15%-os zsírtartalom. A leányoknál a pubertáskorban csak relatív zsírvesztés figyelhető meg, A zsírmentes tömeg növekedési lökését intenzív testzsírfelhalmozás követi.  kialakul a fiatal nőkben 25%-os átlagos zsírtartalom. Felnőttkorban a testzsír igen széles intervallumon belül variálhat.

21 Testösszetétel A testösszetétel változása a növekedési szakaszban A zsírmentes tömeg is igen intenzíven gyarapszik az újszülöttkorban és a korai gyermekkorban. A késői gyermekkorban stabilizálódik, ill. gyenge növekedést mutat. A serdülőkorban a növekedés tempója mindkét nemnél igen jelentősen felgyorsul. A fiúkban kifejezettebb mind a lökés mértéke, mind pedig a serdülési növekedési szakasz hossza. A zsírmentes tömeg, ill. az LBM növekedésének serdülőkori felgyorsulása nagyobb, mint a testmagasságé. Testösszetétel változása a pubertáskorban A pubertáskori endokrin változások igen jelentős hatással vannak az anyagcsere-folyamatok irányára és intenzitására, a csont-, izom- és zsírszövet proliferációjára. A serdülőkorban a növekedés felgyorsulása miatt a tápanyagszükséglet ismét fokozódik, a serdülőkori növekedési lökés idején a fajlagos tápanyagszükséglet a gyermekkorinak közel a kétszerese. Nemi különbség a testösszetételben: A fiúk sovány testtömegükben a maximális értéke, amely átlagosan kb. 63 kg, 20 éves kor körül érik el, felnőttkorban: lassú csökkenés A leányok a maximális sovány tömegüket (kb. 42 kg) 15 éves korra elérik.

22 Testalkat A kószi görög orvosiskola - megalapítója, Hippokratész (i.e ) - az ember egészségének titkát testnedvei egyensúlyában vélte megtalálni, ezért a temperamentumban megnyilvánuló kilengéseket valamelyik testnedv túlsúlyának tulajdonította: szangvinikus (vérmes), kolerikus (epés), flegmatikus, melankolikus természet mint megjelölés nekik tulajdonítható. Ez a tipológia gyakorlati, diagnosztikai célokat szolgált és még további két, a külső megjelenés és a betegségekre való hajlam alapján magyarázott típussal egészült ki, a ftízisre (sorvadásra) és az apoplexiára (gutaütésre) hajlamossal. A XVIII. század végén és a XIX. század elején született meg az első, olyan típustan, amely elsődlegesen szomatikus jellegek - az emésztőszervek (has), az izomzat és az agy fejlettsége - alapján kategorizált ben Halle, illetve 1826-ban Rostan a testalkat négy típusát különítette el: a muszkuláris, a respiratorikus, a digesztí és a cerebrális típust (ún. francia alkati iskola).

23 Testalkat Az antropometria fejlődése  a morfológiai változékonyságot a szomatoszkópiai (a test megtekintésén alapuló) jellegek, hanem a mennyiségi jellegek alapján (is) csoportosítsák. A trichotom osztályozást követő alkati iskola közül az olasz és a német iskola volt nagy hatással a testalkati kutatások további fejlődésére. Az olasz alkati iskolát megalapító Giovanni tanítványa, Viola: a zömök, nagy testű és relative rövid végtagú embereket makrosplanchnikus-nak (nagy- zsigerűnek), a satnyább törzsű és relative hosszú végtagú rendelkezőket mikrosplanchnikus-nak (kis- zsigerűnek), a két típus közöttieket pedig normosplanchnikusnak nevezte el. Viola alkati indexeket vezetett be, nyolc törzsméret és a lábon, illetve kézen felvett egy-egy méret felhasználásával meghatározta a test térfogatát is.

24 Testalkat Az antropometria fejlődése  a morfológiai változékonyságot a szomatoszkópiai (a test megtekintésén alapuló) jellegek, hanem a mennyiségi jellegek alapján (is) csoportosítsák. A legtöbben három típust írtak le: a trichotom osztályozást követő alkati iskola közül az olasz és a német iskola volt nagy hatással a testalkati kutatások további fejlődésére. Az olasz alkati iskolát megalapító Giovanni tanítványa, Viola: a zömök, nagy testű és viszonylag rövid végtagú embereket makrosplanchnikus-nak (nagy-zsigerűnek), a satnyább törzzsel és viszonylag hosszú végtagokkal rendelkezőket mikrosplanchnikus-nak (kis-zsigerűnek), a két típus közöttieket pedig normosplanchnikusnak nevezte el. Viola alkati indexeket vezetett be, nyolc törzsméret és a lábon, illetve kézen felvett egy-egy méret felhasználásával meghatározta a test térfogatát is. Kretschmer: Körperbau und Character (1921) - szomatoszkópia négy alkattípust: atletikus, piknikus (tömör), aszténiás (erőtlen) és diszpláziás (félrefejlett)

25 Sheldon: a minőségi, a diszkrét kategóriának tekintett típusok közt számtalan átmenet létezik és, hogy a testalkat közel folytonos eloszlású. A testalkatot a három csíralemezből kialakult szervek, ill. szervrendszerek egymáshoz viszonyított fejlettségi szintje határozza meg. Módszerét arra az elvre építette, hogy az igen variábilis egyéni morfológiai alkatot három fő komponens különböző kombinációjú együttese határozza meg. Így a testalkati eltérések attól függenek, milyen mértékben járultak hozzá e szervek, ill. szövetek a külső forma, a szomatotípusnak elnevezett tulajdonság-kombináció kialakításához. E három komponenst (Kretschmerre emlékezve) eredetileg piknoszómiának, szomatoszómiának és leptoszómiának, majd később endomorfiának, mezomorfiának és ektomorfiának nevezte el. Módszerét szomatoszkópiás szomatotipizálás néven szokták említeni, és eredetileg csak a felnőtt test formájának leírására szolgált. Sheldon (1940): Szomatotípus Testalkat

26 Testalkat Sheldon-féle szomatotérkép

27 Sheldon (1940): Szomatotípus Testalkat Endomorf Mezomorf 1-7-1Ektomorf Centrális 4-4-4

28 Testalkat Három alkatösszetevő, melyeket továbbra is egységben, kombinációként kell felfogni: - Az I. komponens, vagy endomorfia, melyben a test relatív zsírtartalma nyer kifejezést; - a II. komponens, vagy mezomorfia, ez a muszkulo-szkeletális robuszticitás kifejeződése; és - a III. komponens, vagy ektomorfia, melyben a test tömegének a magasság menti eloszlása rejlik, vagyis a relatív linearitás. Heath és Carter (1967) szomatotipizálás Szomatotípus kategóriák Carter (1980) az egyedi szomatotípusokat a komponensek egymáshoz viszonyított értékei közötti azonosságok, ill. különbözőségek alapján 13 kategóriába sorolta: A szomatotípus kategóriák elhelyezkedése az alkathálón.

29 Testalkat Szomatotípus kategóriák


Letölteni ppt "AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE A gyermekek testi fejlődése: a fogantatástól az ivarérettség kialakulásáig lezajló összerendezett strukturális és funkcionális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések