A Boldogabb családokért körlevélről – tíz év után Lukács László.

Az előadások a következő témára: "A Boldogabb családokért körlevélről – tíz év után Lukács László."— Előadás másolata:

1 A Boldogabb családokért körlevélről – tíz év után Lukács László

2 2 Gondolatmenetünk: •1. A körlevél helye az egyház tanító küldetésében •2. Új hangsúlyok az egyház tanításában és a teológiában •3. A házasság- és családfogalom negatív változásai •4. Lelkipásztori feladataink

3 3 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.1. Az egyház tanító küldetése •Az egyház Jézus parancsát követi: „Tanítsatok minden népet!” •A bibliai kinyilatkoztatás a természeti kinyilatkoztatásra épül. •Az egyház tanításának forrása is a természet és a kinyilatkoztatás.

4 4 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.2. A hithagyomány őrzése és továbbadása •Az egyház hitét a liturgiában, a szentségekben, a katekézisben és a hitvallásokban fejezi ki. •Téves nézetekkel szembesülve a Szentírás és a Szenthagyomány alapján fogalmazza meg a katolikus hitet. •A dogmák többsége tehát kontextuálisan születik, válaszként az adott korban fölvetődő kérdésekre vagy éppen eltérő nézetekre.

5 5 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház 1.3. Az „idők jelei” a II. Vatikáni zsinaton •Az egyház kezdettől fogva párbeszédet folytatott az őt körülvevő kultúrákkal. •„Együtt menetel az egész emberiséggel” (GS 40). •II. Vatikáni zsinat: tanulmányozzuk az „idők jeleit”. •VI. Pál pápa: a dialógus az egyház fő eszköze, amely által kapcsolatot teremthet a világgal. •Ennek nyomán: „kontextuális teológia”, szembesülés a mai világ jelenségeivel.

6 6 1.4. A korunkhoz kapcsolódó három jellegzetes téma: •Az egyház szociális tanítása •környezetvédelem •családvédelem 1. A Krisztus küldetésében tanító egyház

7 7 2. Az egyház tanítóhivatala 2.1. A legfelső szinten: •A püspökök kollégiuma, élén a római püspökkel. •A tanítás konkretizálására: pápai kongregációk, bizottságok. •A szociális kérdésre a Justitia et pax pápai bizottsága (1967). •A családpasztoráció támogatására A Család Pápai Tanácsa (1973, ill. 1981).

8 8 2. Az egyház tanítóhivatala 2.2. A második szint: püspöki karok, püspökök •Az általános tanítást konkretizálni, kontextualizálni kell országonként, kultúránként, amely minden globalizáció ellenére eltérő. •Ezt a helyi egyházak szintjén oldják meg.

9 9 2.3. A magyar családkörlevél ebbe a világszerte folyó munkába illeszkedett be. Új műfaj a magyar püspökkari körlevelek megszokott palettáján. •Igazságosabb és testvériesebb világot! 1996 •Boldogabb családokért 1999 •Az élet kultúrájáért 2003 •Felelősségünk a teremtett világért 2008 2. Az egyház tanítóhivatala

10 10 3. Új hangsúlyok a II. Vatikáni zsinaton 3.1. Az üdvösség címzettje minden ember: •Az egyház az egész emberiséghez kapott küldetést: mindenki Isten meghívottja. •Horizontja az egész emberiség. •„Az az öröm és remény, az a szomorúság és gond, amelyet a mi korunkban az emberek, különösen a szegények és a szenvedők éreznek, öröme és reménye, szomorúsága és gondja Krisztus tanítványainak is” (GS 1). •VI. Pál: az egyház ma nem lehet sem támadó, sem elzárkózó: hanem párbeszédet kell kezdenie a világgal. •Nemcsak a hívőket kell megszólítania, hanem minden jószándékú embert.

11 11 3.2. Az embert evilági boldogulásában is segíteni kell: •A zsinat újfajta kapcsolatra lépett a világgal: felajánlotta szolgálatait, segítségét az emberiségnek (Gaudium et spes). •Evilág és túlvilág nem szemben áll egymással, hanem egymásra épül. •Földi boldogulásunk és a túlvilági üdvösség egymásba kapcsolódik. •II. János Pál: „az egyház útja az ember”. •„Az emberiség egyetemes törekvése az emberhez méltóbb élet” (GS 9). 3. Új hangsúlyok a II. Vatikáni zsinaton

12 12 4. A zsinat utáni fejlődés a teológiában A teológia három területen mozgásba lendül: •a Szentlélek •a Szentháromság •az egyház mint communio. E teológiai nézetek találkoztak a kor felismeréseivel az antropológiában, a pszichológiában, a filozófiában, és kölcsönösen megtermékenyítették egymást.

13 13 4. A zsinat utáni fejlődés a teológiában 4.1. Hivatalos megnyilatkozások „Isten a szeretet: benső életét a személyes szeretetközösség misztériumában éli” (Familiaris consortio). „A férfi és a nő hivatást kapott arra, hogy kölcsönösen ’egymásért’ létezzenek: kölcsönös segítségére egymásnak” (Mulieris dignitatem). „A családnak maga a Szentháromság a mintaképe” (Családkörlevél).

14 14 4.2. A teológia és a perszonalista filozófia találkozása •Az ember nemcsak individuum, hanem kapcsolatokban élő személy, individuális és kommunikációs lény egyszerre. •Az emberek csak a szeretet közösségében tudnak személy voltukban is kiteljesedni. •Az együttlét több a puszta létnél. •GS: az emberek szeretet-egysége az isteni személyek egységéből ered. •Az ember csak akkor találhat önmagára, ha ajándékul adja önmagát. •Martin Buber: Én és Te. •Kommunió és kommunikáció egymásra hatása. 4. A zsinat utáni fejlődés a teológiában

15 15 5. A Boldogabb családokért! körlevél aktualitása •A körlevél tíz év után is maradandónak bizonyul. •Azóta fölerősödött viszont néhány veszélyes tendencia. •A megváltozott emberkép, világkép, gazdasági-társadalmi viszonyok, közvélemény súlyosan károsítják a családot mint alapvető emberi közösséget.

16 16 6. A házasság- és a család- fogalom negatív változásai 6.1. Szocio-kulturális-etikai változások: •a házasság értékvesztése •a válások növekvő, a házasságkötések csökkenő száma •a gyermekvállalási kedv megfogyatkozása •a hosszú távú tervezés és elköteleződés meggyengülése •az individualisztikus (szingli) létforma terjedése.

17 17 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai 6.2. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje: •pozitív fejlődés, de sok torzulással is. •Szabadság: Emberi Jogok Nyilatkozata – de csonka az felelősségek és kötelességek nélkül. •Egyenlőség: Minden diszkrimináció megszün- tetése. Ez helyes, de félremagyarázható. •Testvériség: a szolidaritást, a közjó szolgálatát gyengíti az individualizmus. •Átalakult a boldogság fogalma és az emberkép is.

18 18 6.3. Az emberkép torzulása: A folyamat két szakasza: 6.3.1. Homoszexuális kapcsolatok Követelésük: •az egynemű kapcsolatok legyenek a házassággal azonos szinten •A házasság definíciójának módosítása. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai

19 19 6.3. Az emberkép torzulása: 6.3.1. Homoszexuális kapcsolatok De: a/ Természettörvény, hogy a házasság férfi és nő kapcsolata. b/ Más a magánjelenség és a társadalmi intézmény. c/ Tilos a homoszexuális kapcsolatok jóváhagyása, de a homoszexuális személyek hátrányos megkülönböztetése is (Hittani Kongregáció). 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai

20 20 6.3. Az emberkép torzulása: 6.3.2. Gender mainstreaming ideológia Kulturalizmus: a nemi identitás kulturálisan meghatározott, a személy maga ruházza fel jelentéssel testi valóját, amely társadalmi közmegegyezésen vagy az egyén szubjektív döntésén alapszik. Szétválasztja a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nemi szerep (gender), másként a „kulturálisan konstruált nemi szerepet”. II. János Pál: „új manicheizmus”. 6. A házasság- és a család-fogalom negatív változásai

21 21 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.1. Elemzés: 7.1.1. A bennünket körülvevő társadalomban (közvélemény, jogalkotás) •a frontvonalak erősen eltolódtak, •fontos az új jelenségek kritikus felmérése 7.1.2. Az egyház lelkipásztori tevékenységében: új feladatok, lehetőségek, nehézségek

22 22 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.2. Akcióterv ad intra, az egyházon belül: •Családpasztoráció, családsegítő szolgálat •lelkipásztori terv a megváltozott körülmények tudatában •a homoszexuálisok pasztorációja •családbarát közösségek építése. •Az emberi alapok erősítése: nevelés a hűségre, a hosszú távú tervezésre, az elköteleződésre, a kapcsolatok teremtésére, megtartására. •A boldog családok példája: miért jó kereszténynek, házasnak lenni?

23 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.2. Akcióterv az egyházon belül Más országok egyházainak tapasztalatai: •USA: 5. éve: Nemzeti pasztorális akció a házasságért. www.foryourmarriage.org 2009-ben: (új) Családkörlevél •Németország: Akció 2008-2010: Liebe miteinander leben. •Évközi 2. vasárnapon: Családvasárnap •Egyetemi szintű családteológiai képzés! (Gaming) 23

24 24 7. Lelkipásztori feladataink ma 7.3. Akcióterv ad extra, a társadalomban: Két antropológiai konstans: 1.Az ember: •kétneműsége, test-lélek egységében •személyvolta, elidegeníthetetlen méltósága – a fogantatástól a halálig és azon túl •kapcsolatokra rendeltsége, azokban kiteljesedő személyisége 2. A család: •erősítése jogi-gazdasági védelme társadalmi érdek •nincs egészséges társadalom egészséges család nélkül •a családbarát társadalmi légkör előmozdítása

25 25 7.4. A cselekvésben: összefogás minden jószándékú emberrel: •Kormányzati akciókkal (pl. Fro., USA, ENSZ Családév) •és civil kezdeményezésekkel (pl. Family Watch International, Doha Declaration, Preserve Marriage – Protect Children’s Rights). A cél: •A házasságot, a családot, a gyermeket védő törvények •családbarát politika, közvélemény 7. Lelkipásztori feladataink ma

26 26 7.5. Közösen megoldandó feladatok: •a (hagyományos) házasság védelme és erősítése •egészséges népességszaporodás • az emberi élet védelme annak minden szakaszában • a gyermekek nevelése, szocializálása, a primér kultúra átadása • a rászorulók (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők) gondozása •az állampolgároknak érzelmi stabilitás biztosítása. 7. Lelkipásztori feladataink ma

27 Deus caritas est: •„Az Erosz lényegszerűen hozzátartozik az emberhez; Ádám keres és ‘elhagyja atyját és anyját’, hogy megtalálja a feleséget; csak ketten együtt képviselik az emberlét egészét, együtt lesznek ‘egy test’.” •„Az Erosz a teremtésből eredően az embert a házasságra rendeli.” •„A kizárólagos és végleges szereteten nyug- vó házasság képe lesz annak a kapcsolatnak, amely Istent népéhez fűzi; a mód, ahogyan Isten szeret, az emberi szeretet mércéje lesz.” 27

28 Boldogabb családokért! Lukács László