Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tőzsdei kereskedés alapjai Az azonnali piac Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság 2004. március.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tőzsdei kereskedés alapjai Az azonnali piac Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság 2004. március."— Előadás másolata:

1 A tőzsdei kereskedés alapjai Az azonnali piac Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság március

2 F Mi is az a tőzsde? F Tőzsdén kereskedett termékek F Indexek F Az értékpapírok árazásának alapjai F Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén F A részvényügyletek elszámolása F A részvényügyletek adózási kérdései

3 Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza –1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek –Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft 1. Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2. Önálló jövedelemforrássá válhat 3. Tartalék a jövőre

4 Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok

5 Alapvető értékpapír típusok I. Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg –törzsrészvény (szavazati jog, osztalékhoz való jog, likvidációs vagyonhányadhoz való jog) –elsőbbségi részvény (szavazatelsőbbségi v. osztalékelsőbbségi részvény) - elkülönült sorozatnak kell lenniük

6 Alapvető értékpapírtípusok II. Hitelpapírok F Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek fix jövedelmet (kamatot) biztosítanak –Fix vagy változó kamatozású papírok –Diszkont értékpapírok F Legfontosabb fajtái –Állampapírok –Vállalati kötvények –Jelzáloglevelek

7 F Befektetési alapjegyek –másodlagos értékpapírok –befektetési alapok portfoliójának egy részét jelképezik –tőzsdén zárt végű alapok forognak, ezeket nem lehet visszaváltani, csak eladni. (Nyílt végű alapok jegyeit vissza lehet váltani) –Alapvető fajtái: u Kötvény-, részvény-, vegyes alap u Pénzpiaci alapok u Ingatlanalap, műkincsalap stb. Alapvető értékpapírtípusok III.

8 A befektetések árkockázata Minél nagyobb egy termék árának változékonysága, a termék árában annál nagyobb mozgások valószínűsíthetők. A kockázat mérőszáma a hozamok szórása, azaz milyen mértékben ingadozik az egymást követő időszakokban a hozamok nagysága.

9 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% Az éves hozamok eltérése az átlagtól

10 Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása között (NAREIT Index alakulása)

11 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

12 A tőzsdékről általában

13 Mi is az a tőzsde? F Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben F Szerepe elsősorban a tőkeallokáció F Mitől tőzsde a tőzsde: –nyilvánosság –egynemű, helyettesíthető termékek –szabályok szerinti működés

14 Miért érdemes tőzsdén üzletelni? F Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC piac) –a partner felkutatása nehézkes lehet –partnerkockázat –az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni F Tőzsdei ügyletkötés –az árak nyilvánosak, megbízhatóak –nem kell partnert keresni –nincs partnerkockázat –kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) –gyorsaság

15 Hogyan működik a tőzsdei kereskedés nyílt kikiáltásos kereskedés vs. elektronikus távkereskedés

16 Nyílt kikiáltásos kereskedési rendszer Box megbízások Parkett Üzletkötők

17

18 Elektronikus kereskedési rendszer működése Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület AjánlatKötés visszaigazolás

19 Árjegyzői vs. ajánlatvezérelt piac F Az ajánlatvezérelt piacon az ajánlatok egy központi ajánlati könyvbe kerülnek. Az ajánlatok párosítása automatikus F Árjegyzői piacon egy adott termék könyvét egy árjegyző (kereskedő) vezeti, ő gondoskodik arról, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon ár.

20 Kis magyar tőzsdeszótár Hossz és bessz Hossz - emelkedő árfolyamtendencia (hausse - fr.) Bessz - csökkenő árfolyamtendencia (baisse - fr.) Tőzsdei állattan Bika - az emelkedő árfolyamok jele (bullish market) Medve - a csökkenő árfolyamok jele (bearish market) Hosszú vagy rövid vagyok? „Hosszú vagyok” - vételi pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak emelkednek (long pozíció) „Rövid vagyok” - eladási pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak csökkennek (short pozíció) Day-trade Azonos napon belül venni és eladni illetve eladni és venni ugyanazt az értékpapírt

21 Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni? Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval –Értékpapírokkal - értéktőzsde –Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) - árutőzsde –Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) –Extrém példa: időjárás

22 Fontosabb tőzsdék a világban Értéktőzsdék: New York Stock Exchange (NYSE) NASDAQ Deutsche Börse (DB) - Frankfurt London Stock Exchange (LSE) Euronext - Párizs-Amszterdam-Brüsszel-Lisszabon Árutőzsdék Chicago Mercantil Exchange (CME) Származékos tőzsdék Chicago Board of Trade (CBOT) Eurex - Frankfurt LIFFE - London

23 A tőzsdei áralakulás nyomon követése - tőzsdeindexek Az indexek jelentősége F A piaci folyamatokat aggregáltan megjelenítő mutatószám F Viszonyítási pont a befektetési alapok teljesítményének megítéléséhez - benchmark F Csökkenő árfolyam tendenciák mellett általános az index kosarának megfelelő portfolió összeállítása - védhető  Az indexben szereplő papírok megítélése pozitívabb

24 Tőzsdei indexek F Árfolyamindexek Cél: az árfolyamváltozás mutatása (múltbeli folyamatot mutat) –Részvényindexek –Kötvényindexek Napi nyomon követésükkor a legbeszédesebb a százalékos változás

25 Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - hazai részvényindexek BUX –a képlet: –Bázis: január pont –1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás 1000* * ** *      n i iti n i i t qp Dqp KBUX mai részvényár Osztalék miatti korrekciós tényező Korrekciós tényező Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) Részvény bázisár

26 Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - hazai részvényindexek BUX –felülvizsgálatra évente kétszer kerül sor (márc. 1. és szept. 1.), 7 kritérium a kosárba kerüléshez –márc. 24. ill. szept. 23. a kosárba kerülő mennyiségek meghatározása –Jelenleg 13 papírt tartalmaz a kosár (min. 12, max. 25 lehet)

27 Egyéb részvényindexek a BÉT gondozásában RAX - A befektetési alapkezelők által használt referenciaindex, 13 fix súlyú részvénnyel CESI - euro alapú regionális részvényindex Budapest, Prága, Varsó, Pozsony és Ljubljana papírjaival, pontosan leképezve az egyes részpiacok súlyát CETOP20 - regionális blue-chip index a 20 legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvénnyel

28 Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - a legfontosabb külföldi részvényindexek USA: F Dow Jones Ipari Átlag: Charles H. Dow 1884-ben indította 11 részvénnyel (főként vasúttársaságok). 1896: Wall Street Journal naponta publikálja, ekkor már 12 részvény ban bővült 30 papírra. F Nasdaq 100: Február pont F S&P kapitalizációval súlyozott index, az USA részvénypiacának 70 %-át reprezentálja F Russel az USA részvénypiaci kapitalizációjának 98%-át lefedi

29 Tőzsdei indexek Európa: F CAC 40 - a párizsi tőzsde indexe F DAX - a frankfurti irányadó index, 30 vállalat papírjait tartalmazza F FTSE a londoni tőzsde és a FT által alapított index F Összeurópai indexcsaládok: –Dow Jones STOXX indexcsalád pl: Dow Jones STOXX 50 és Dow Jones EURO STOXX 50 –FTSE Eurotop indexek (100, 300) Japán F Nikkei - tokiói részvénypiac mutatója

30 A meghatározó külföldi indexek és a BUX index teljesítménye között

31 Az értékpapírok árazásának alapjai

32 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok I. Mi történik a bankba tett pénzünkkel? Ft betét egy évre 10%-os kamatra, egy év múlva rendelkezésre álló pénzösszeg: Ft * 110% = Ft Ez a jelenbeni Ft egy év múlvai jövőértéke Mi történik, ha pénzünket két évre kötjük le a bankban 10%-os éves kamatra? Ft * 110% * 110% = Ft Első év után Második év után

33 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok II. Mekkora pénzösszeget kell a bankba fektetnünk, ha azt akarjuk, hogy egy év múlva Ft-unk legyen? Ft / 110% = Ft Másképp fogalmazva: mennyit ér nekünk ma az, hogy egy év múlva Ft-ot kapunk a banktól? A válasz Ft. Ez az egy év múlva esedékes Ft jelenértéke Mennyit ér nekünk ma az, hogy két év múlva Ft-ot kapunk a banktól? Ft / (110% 2 ) = Ft

34 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok III. A jelenérték meghatározásához szükséges, hogy ismerjük a jövőben esedékes pénzösszeg „átváltási arányát”. Előző példánál maradva: Ft / 110% = Ft Az átváltási arány 10%, ez a befektetéstől elvárt hozam Különböző típusú befektetésektől elvárt hozam különböző lehet. Az elvárt hozam nagysága elsősorban a befektetés kockázatosságától függ.

35 A kötvények árát befolyásoló tényezők

36 Mit nyújt nekünk egy kötvény? Egy kötvény megvásárlásával kölcsönt nyújtunk a kötvény kibocsátójának, amit az a kötvény futamideje alatt kamatostul visszafizet  előre meghatározott időpontokban, meghatározott pénzösszegeket, a kötvény pénzáramlását kapjuk. A kötvény árazásának alapja a kötvény pénzáramlásának ismerete

37 A kötvények pénzáramlása Példa: Egy kötvény 9 százalékos éves kamatot fizet félévente, névértéke Ft. Az első kamatfizetés a mai naptól számított fél év múlva esedékes A kötvény pénzáramlása:

38 A kötvény árfolyama, hozama Kötvény vásárláskor döntésünket az ígért hozam alapján hozzuk meg. Hozam = Kötvény kamat A kötvény árfolyamát a kötvény hozama egyértelműen meghatározza. Ha az előző példában a kötvény hozama 8 százalék, akkor a kötvény ára:

39 Bruttó és nettó árfolyam Bruttó ár - A kötvény ára, amennyit érte fizetni kell Nettó ár = Bruttó ár - Felhalmozott kamat Felhalmozott kamat - a kötvény névleges kamata a legutóbbi kamatfizetés óta eltelt időszakra arányosítva Példa: Egy kötvény legutóbbi kamatfizetése én volt, éves kamat 10% Mai nap: , eltelt időszak: 88 nap Felhalmozott kamat: 10% * (88/365) = 2,41%

40 A részvények árát befolyásoló tényezők

41 A részvények reálérték elmélete Minden befektetési eszköznek, így a részvényeknek is van egy un. belső értéke, melyet viszonylag pontosan meg lehet határozni. A részvények belső értéke - A részvény tartása során a részvényből származó bevételek összességének jelenértéke. Feladat: F Jövőbeli bevételek, azaz osztalékok meghatározása F Elvárt hozam meghatározása

42 A jövőbeli bevételek meghatározása Osztalék  Társasági nyeresége  Társaság tevékenysége  Iparág helyzete, kilátásai  A gazdaság helyzete, kilátásai  Világgazdaság helyzete, kilátások

43 Hol támadható a reálérték elmélet? A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft

44 Egyéb fundamentális elemzési módszerek F Összehasonlító értékelés –Jövedelmezőségi, hatékonysági, eladósodottsági és piaci mutatók összehasonlítása azonos tevékenységű és szerkezetű cégeknél F Iparági mutatók –Kevéssé alkalmazott módszer –Főleg szakmai befektetők stratégiai befektetési döntésénél játszik szerepet

45 A misztikus P/E hányados F A részvény árának és a cég egy részvényre jutó nyereségének hányadosa pl. MATÁV ára 800 Ft, elmúlt évi nyeresége 75 mrd Ft, 1 mrd db részvény van a piacon, akkor a P/E= 800/(75mrd/1mrd)= 10,6 F Általánosan elfogadott eszköz egyes részvények alul- vagy felülárazottságának megítélésére F A magyar részvények alulárazottsági elméletének alapja - „konvergencia rali”

46 Technikai elemzés - a chartok bűvöletében F A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről F Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia F Általában rövid távú döntések támogatására szolgál F Alapelvek: - Az árakban minden információ benne van - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség - A történelem ismétli önmagát

47 Amikor minden elmélet borul … „Légvár” elmélet - A részvényárak alakulását pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni Légvárak és buborékok Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb

48 Néhány „elvetemültebb” elemzési módszer Piaci bessz és szoknyahossz A szuperkupa indikátor A napfolttevékenységek hatása

49 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

50 Ajánlott irodalom a befektetési eszközök árazásához Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten Bodie-Kane-Marcus: Befektetések I-II. kötet Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek I-II.

51 Kérdések…

52 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

53 A piac szerkezete Budapesti Érték- tőzsde Szekció tagok Bankok, brókercégek Szekció tagok Bankok, brókercégek KELER Elszámolási szolgáltatások ajánlatok Kereskedési adatok (real time) BefektetőkBefektetők BefektetőkBefektetők Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT )

54 Befektetési szolgáltatók = brókercég a köznyelvben Megfelelő PSZÁF engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és kereskedelmi bankok Befektetési vállalkozások: F Értékpapír bizományos cég Minimum tőke: 50 millió Ft F Értékpapír kereskedő cég Minimum tőke: 200 millió Ft F Befektetési társaság Minimum tőke: 1 milliárd Ft

55 A BÉT kategória rendszere a részvénypiacon A „B” kategóriába kerülésnek fentiekhez hasonló feltételei nincsenek Nincsen bevezetési díj

56 A bevezetett részvénytársaságok jelentési kötelezettségei Rendszeres jelentési kötelezettség Éves jelentés - a magyar számviteli szabványoknak megfelelően, de az “A” kategóriában kell IAS és/vagy US GAAP szerinti jelentés is (határidő április 30.) Negyedéves gyorsjelentés - az “A” kategóriában (max. 45 nappal a negyedév zárása után) Féléves jelentés - a “B” kategóriában Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Bármely információ, amely befolyásolhatja a részvény árának alakulását

57 Hogyan vásárolhatunk értékpapírt? F Részvényt vásárolhatunk jegyzésen keresztül vagy a másodpiacon (tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedelem- ben) F Tőzsdei kereskedelem csak kereskedő cégen (szekciótagon) keresztül bonyolítható F A brókercég a tőzsdére bevezetett értékpapírokra (az állampapírok kivételével) vonatkozó megbízásokat csak a tőzsdén teljesítheti F A tőzsdei megbízás adásának feltétele értékpapír számla ill. tőkeszámla nyitása a brókercégnél F Számlanyitás után a tőzsdén kereskedhető termékek bármelyikére adhatunk megbízást

58 Brókerválasztás F Költségek F Cég tőkeereje F Személyes kapcsolat, bizalom F Megbízási lehetőségek skálája A döntés előtt fontos az üzletszabályzat gondos átolvasása

59 Költségek F Számlavezetéshez kapcsolódó díjak Számlanyitás, vezetés, kivonat a banki folyószámlákhoz hasonlóan F Kereskedési megbízások díjai Részvények esetén 0,2-1 %, de minimum Ft F Pénzforgalomhoz kapcsolódó díjak Értékpapír transzfer Ft, pénzátutalás banki tarifákhoz hasonlóan F Értéktári szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak Letéti igazolás kiadása, zárolás, fizikai kiadás, bevételezés stb. Az egyes cégek által alkalmazott díjakról összefoglaló táblázat található a PSZÁF honlapján –

60 A befektetők védelme Jó helyen van-e pénzünk egy brókercégnél? Letéti számlák – szigorú szabályok Befektető Védelmi Alap F Magánbefektető követelések teljesítése személyenként 1 millió Ft-ig (2006-tól ez 2 millió, 2008-tól 6 millió Ft-ra emelkedik) F Az Alap vagyonát a tagok, azaz a befektetési szolgáltatók kötelező befizetései adják

61 A kereskedés menete a BÉT-en

62 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

63 Ajánlattípusok: LIMIT példa: limit vételi ajánlat Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)

64 Ajánlattípusok: PIACI példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül

65 Ajánlattípusok: STOP LIMIT példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra Ft- on, 4125 Ft-os aktiválási árral Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on. Aktiválási ár

66 Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül. Aktiválási ár Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral

67 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Fajták (mennyiség szerinti csop): RÉSZ MIND

68 Ajánlattípusok: MIND limit ajánlat A mind ajánlat csak egyben köthető le, részletekben nem.

69 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Lejárat/Érvényesség: MOST SZAKASZ NAP VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES (max 30 nap) MEGADOTT DÁTUMIG ÉRVÉNYES (max 30 nap)

70 A megbízások útja a kereskedési rendszerben Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület AjánlatKötés visszaigazolás

71

72 Árszint összesítő ablak a kereskedési felületen Hány ajánlat Hány cégtől Az én ajánlatom státusza

73 Ajánlat beviteli ablak

74 A kereskedés menete a részvénypiacon Nyitó szakasz : Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz : Nyitó üzletkötési részszakasz Egyensúlyi áras ajánlatpárosítás, nyitó ár meghatározása - az az ár amelyen a legnagyobb mennyiség tud lekötődni Szabad szakasz Folyamatos ajánlatpárosítás BUX index folyamatos számítása (5 mp-ént) Napi záróár meghatározása - az utolsó kötés ára

75 A nyitó ár meghatározása A nyitó ár az az ár lesz, amelyen a legnagyobb mennyiség tud gazdát cserélni Ft, mert itt 150 db részvény cserélhet gazdát

76 A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

77 Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

78 Az értékpapír ügyletek elszámolása

79 Az elszámolás intézménye KELER - Központi Elszámolóház és Értéktár F Tulajdonosai: MNB (50%), BÉT (25%), BÁT (25%) F Indulás 1993-ban F Rajta keresztül zajlik nemcsak a tőzsdei ügyletek, de a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolása is

80 Számlastruktúra és kommunikáció F Értékpapírszámlák a bankok, brókerek részére –Alszámla megbontás lehetősége –Kötelező saját / ügyfél elkülönítés F Pénzszámla –Csak brókerek részére –Bankok közvetlenül az MNB-nél F Elektronikus ügyfélterminál (KID)

81 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó

82 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER ELADÓELADÓ VEVŐVEVŐ Megbízó

83 A tőzsdei ügyletek elszámolása F T+2 nap - kötvények F T+3 nap - részvények F Nettósítás: –1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként –1 db összesített pénzpozíció F Gördülő elv (elszámolás minden nap) F DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

84 Osztalékfizetés kérdése F Letétkezelőnél tartott értékpapír esetében a befektető automatikusan meg kell, hogy kapja F Otthon tartott értékpapír esetén a befektetőnek magának kell intézkednie a kibocsátónál F Az osztalékot az kapja, aki az osztalékfizetés előtt 5 nappal tulajdonosként regisztrálva van A T+3 napos elszámolás miatt utoljára 8 nappal az osztalékfizetés előtt lehet osztalékszelvényes részvényt venni (5+3 nap) F Ex nap - az első nap, amikor már nem osztalékszelvénnyel forog a részvény (E-7)

85 Az értékpapír ügyletek adózási kérdései

86 Alapelvek F Csak a ténylegesen megszerzett jövedelem adóköteles, F Az szja törvény három típusú jövedelmet különböztet meg: –kamat jövedelem –osztalék jövedelem –árfolyamnyereség F A tőzsdei és nem tőzsdei ügyletek megítélése élesen elkülönül

87 A részvényeken elért jövedelmek adózása F Osztalékadó –alapesetben 20%, de túl magas osztalékfizetési arány (saját tőke 30%-a) esetén 35% –az adót a kifizető vonja le F Árfolyamnyereség adó –tőzsdei ügylet: kamat jellegű jövedelemnek minősül, így adója 0% –tőzsdén kívüli ügylet, illetve külföldön vásárolt részvény: 20%, amit a kifizető von le

88 Mi az árfolyamnyereség? F Az értékpapír eladásából befolyt bevétel csökkentve a megszerzéséért fizetett vételárral és az igazolható járulékos költségekkel (brókerjutalékok) F A nem tőzsdén vásárolt értékpapírok esetén is igazolni kell a bekerülés értékét

89 Mi minősül tőzsdei ügyletnek? F Jelenleg tőzsdei ügyletnek számít kizárólag a BÉT-en és BÁT-on kötött ügylet F Az EU csatlakozás után tőzsdén kötött ügyletnek minősül minden EU-n belüli tőzsdén kötött ügylet

90 Adóbevallás F A magánszemély adózónak év végi adóbevallásában a tőkeműveletek jövedelmét be kell vallania –Függetlenül attól, hogy az adóelőleget a kifizető levonta F Kivétel: kamatjellegű jövedelmek –Tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség is

91 Hol szerezhetünk információkat a piac alakulásáról?

92 Kérdések…


Letölteni ppt "A tőzsdei kereskedés alapjai Az azonnali piac Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság 2004. március."

Hasonló előadás


Google Hirdetések