Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP-TIOP Soós Roland igazgató ÉRÁK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP-TIOP Soós Roland igazgató ÉRÁK."— Előadás másolata:

1 Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP-TIOP Soós Roland igazgató ÉRÁK

2 Az általános alapelvek •Európai forrásokból finanszírozhatók – a TAMOP-hoz és TIOP-hoz kapcsolódó – humánerőforrás fejlesztések. •Alapdokumentumok: TÁMOP, TIOP évre vonatkozó akciótervének júliusi változata.

3 A TÁMOP 1. prioritásának bemutatása A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése Ez a prioritás azokat a szolgáltatásokat és intézkedéseket támogatja, amelyek célja a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása olyan programokon keresztül, amelyek igazodnak: •az egyes munkavállalói csoportok sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni képességekhez, készségekhez és •a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetőségekhez.

4 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A támogatás célja: A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztathatóságának, munkavégző képességének javítása és a munkaerőpiacra való belépésük segítése

5 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért A támogatás célja: Hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítése személyre szabott és a helyi munkaerőpiaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal.

6 Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények A támogatás célja: A munkáltatók ösztönzése a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására.

7 1.3.1 A Foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként A megvalósuló fejlesztések szervesen illeszkednek a korábbi eredményekhez, az „új szolgáltatási modell” továbbfejlesztéséhez, illetve a szolgáltatások kibővítéséhez.

8 1.4.1 Alternatív munkaerőpiaci programok támogatása A támogatás célja :hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése a nem állami szervezetek által nyújtott, egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex munkaerő-piaci szolgálta- tásokon keresztül.

9 A TÁMOP 2. prioritásának bemutatása Az alkalmazkodóképesség javítása A gazdaság és a munkaerőpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól egyaránt. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve emellett azokat a programokat is támogatja, amelyek a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak megfelelését szolgálják.

10 2.1.1 Lépj egyet előre A támogatás célja: Az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el. A program lehetőséget kínál számukra arra, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, s hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A program támogatja az általános iskolai végzettséggel rendelkező, de szakképesítés nélküli felnőttek szakképzését, illetve az elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzését. A „tudás esély” zászlóshajó projekt részét képezi a konstrukció.

11 2.1.2 Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése A támogatás célja: A felnőtt lakosság azokon a területeken gyarapíthassa tudását, azon kompetenciáit fejleszthesse, amelyeket a munkaerőpiac a szakmai tudás mellett kiemelkedően fontosnak értékel. A projekt a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak a fejlesztésével járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges, képzett munkaerő biztosításához. A „tudás esély” zászlóshajó projekt részét képezi a konstrukció.

12 2.2.1 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése A támogatás célja: Célja, hogy az oktatás reformjával összhangban, az államreform részeként és a korábban megvalósult moduláris szakmai képzési szerkezettel erősödjön a szak- és felnőttképzési rendszer munkaerő-piaci alkalmazkodása, munkaerő-piaci igényekre reagáló képessége, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, a képzésből kilépők szakmai és személyes kompetenciáival a munkáltatók elégedettebbek legyenek.

13 Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése A pályaorientáció fejlesztésének célja, hogy csökkenthető legyen az információhiány miatt megalapozatlan szakmaválasztások száma, ezáltal javuljon a szakképzésre fordítható források felhasználásának hatékonysága, növekedjen képzésből kikerülők elhelyezkedési esélye. Valamint hozzájárul a társadalmi esélyegyenlőség javításához. Jöjjön létre a pályaorientáció (életpálya építés) nemzeti szintű integrált rendszere. Ne vesszenek el információk az egyes pályaorientációs rendszerek között. Alakuljon ki Magyarország on-line és hagyományos („off-line”) eszközrendszerekre épített pályaorientációs nemzeti rendszere.

14 2.2.3 A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása A konstrukció célja a szakképzésre fordított állami források koncentrált felhasználásának ösztönzése az intézmények fizikai infrastruktúrájának fejlesztésén, a gyakorlati képzés korszerű technikai feltételeinek megteremtésén keresztül.

15 „Új pálya” program A program célja, hogy szerkezetváltási folyamatok és a közszférát érintő reformok következtében a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók számára segítséget nyújtson. A program során különös figyelmet indokolt fordítani a pedagógusokra.

16 2.6.1 Az akkreditáció rendszerének kialakítása Az akkreditációs rendszer kialakításának célja, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a nem állami szervezeteknek az ÁFSZ szolgáltatási rendszerébe történő rendszerszerű bevonását, és biztosítják, hogy az ügyfelek mindenhol – szolgáltatótól függetlenül - ugyan olyan minőségű és tartalmú szolgáltatást kapjanak a munkaerőpiaci intézményrendszerben.

17 A TIOP 3. prioritásának bemutatása „A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése” A prioritás célja a munkaerő-piaci és társadalmi integrációt segítő szolgáltatásoknak a fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése/javítása: -a prioritás keretében egyfelől a szak- és felnőttképzés, valamint az aktív álláskeresést és munkavállalást segítő és támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére kerül sor; -másfelől fejlesztésre kerülnek azok a szolgáltatások, amelyek közvetetten szintén hozzájárulnak a munkaerő-piaci részvétel elősegítéséhez, de elsődleges céljuk, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésben és a szolgáltatások minőségében tapasztalható területi különbségek csökkentése, a társadalmi kirekesztődéssel leginkább fenyegetett csoportok hozzáférésének javítása.

18 3.1.1 TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastruktúrális fejlesztések A támogatás célja: A konstrukció célja a szakképzésre fordított állami források koncentrált felhasználásának ösztönzése az intézmények fizikai infrastruktúrájának fejlesztésén, a gyakorlati képzés korszerű technikai feltételeinek megteremtésén keresztül.

19 3.1.2 A regionális képző központok infrastruktúrájának fejlesztése A képzés munkaerő-piaci eredményességének növelése érdekében szükséges az állam által finanszírozott, de külön rendszerként működtetett képzési rendszerek regionális képzési hálózatokká szervezése. A képzési hálózatokban a koordinációs szerepet a regionális képző központok látják el, ezen funkció betöltéséhez szükséges megteremteni a működtetéshez szükséges feltételeket, fejleszteni a regionális képző központok infrastruktúráját.

20 3.2.1 Az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével A projekt célja az ÁFSZ infrastrukturális feltételeinek javítása, az ÁFSZ új feladatainak ellátásához szükséges feltételek megteremtése, az új szolgáltatási modell kiterjesztése minden kistérségre (a hat konvergencia régión belül).

21 3.2.2 A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése A komplex rehabilitáció fejlesztésének célja a jelenlegi rokkantsági és orvosszakértői, valamint a kapcsolódó rehabilitációs rendszer reformjának támogatása. Egy olyan minősítési, biztosítási és szolgáltatási rendszer kialakítására irányul, amelyben az egészségkárosodott, fogyatékos, megváltozott munkaképességű dolgozók olyan komplex rehabilitációs szolgáltatásban részesülnek amely (egyre nagyobb mértékben) alkalmassá teszi őket elsősorban a nyílt munkaerő-piacion való részvételre. Jelen konstrukció az Országos Orvosszakértői Intézet infrastrukturális fejlesztésével kívánja a feladat ellátásához szükséges feltételeket megteremteni.

22 3.5.1 Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése A támogatás célja: A komplex térségfejlesztési zászlóhajó projekt által érintett hátrányos helyzetű kistérségben kis-, illetve mikro-térségi szinten megteremteni a társadalmi integráció szempontjából kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, kis- és mikrotérségi szolgáltató központok létesítésével, középpontban a szociális és gyermekjóléti kulcsfontosságú szolgáltatásokkal.

23 A TÁMOP és a TIOP helyzetértékelése Színvonalas, adatokkal jól alátámasztott és összhangban van a szakirodalmi eredményekkel. Helyesen állapítja meg, hogy a foglalkoztatási ráta alacsony szintjéért alapvetően felelős a munkaerő- állomány viszonylag alacsony képzettsége, gyakorlati készségeinek elmaradottsága és rossz alkalmazkodóképessége. Ugyancsak helytálló a helyzetértékelés másik alapgondolata, mely szerint a munkaerőpiacot az aktivitás rendkívül alacsony szintje jellemzi, ami a munkanélküliség és az inaktivitás együttes kezelését indokolja.

24 A TÁMOP és TIOP stratégiája A stratégia a helyzetértékeléssel összhangban a munkakínálat növelését, valamint minőségének és rugalmasságának javítását tekinti fő céljának. Kiemelkedő jelentőségűek a közoktatás megújítását célzó és az írás- olvasási, informatikai és szociális jártasságokat javító általános képzési programok. Egyfelől, e kulcskompetenciák hiánya széles rétegekben akadályozza a munkavállalást. Másfelől, éppen ezek a készségek teszik lehetővé, hogy a munkavállalók sikeresen alkalmazkodjanak a éves pályafutásuk alatt ismétlődően előforduló technológiai változásokhoz. A munkanélküliek és inaktívak támogatásának integrálása a rendkívül alacsony álláskeresési aktivitás miatt ugyancsak fontos, a foglalkoztatáspolitika fő céljaival összhangban lévő lépés.

25 A TÁMOP-TIOP viszony A TIOP nem más, mint a TÁMOP „hardvere”, amely a szükséges infrastruktúrát szolgáltatja, a TÁMOP, pedig mint a tevékenységek „szoftvere”, amely az intézkedések céljait, kedvezményezettjeit, alapelveit, működési mechanizmusát stb. jelöli ki.

26 Várható eredmények A TÁMOP és TIOP együttesen számba veszi e célok elérésének eddigi nehezítő tényezőit és a javítás főbb eszközeit. Kormányzati intézkedés keretében egy tárcához tartozó intézmény rendszerbe kívánják integrálni az eddig alacsony együttműködést tanúsító szociális és foglalkoztatási intézményrendszer bizonyos funkcióit. A szolgáltatások hozzáférésében feltétlenül pozitív hatása lesz, ha a célok szerint a munkaerő-piaci szolgáltatások minden kistérségben elérhetőek lesznek.


Letölteni ppt "Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP-TIOP Soós Roland igazgató ÉRÁK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések