Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fertőző betegségek és megelőzésük. Oltási naptár oltásidőpont BCG0-6 hét (szülészeten) DTPa-IPV-HIB2 hónap DTPa-IPV-HIB3 hónap DTPa-IPV-HIB4 hónap MMR15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fertőző betegségek és megelőzésük. Oltási naptár oltásidőpont BCG0-6 hét (szülészeten) DTPa-IPV-HIB2 hónap DTPa-IPV-HIB3 hónap DTPa-IPV-HIB4 hónap MMR15."— Előadás másolata:

1 Fertőző betegségek és megelőzésük

2 Oltási naptár oltásidőpont BCG0-6 hét (szülészeten) DTPa-IPV-HIB2 hónap DTPa-IPV-HIB3 hónap DTPa-IPV-HIB4 hónap MMR15 hónap DTPa-IPV-HIB18 hónap

3 Miért van szükség BCG elleni oltásra? • Régen a TBC Európa-szerte elterjedt, sok áldozatot szedő fertőző betegség volt. Legelterjedtebb és legismertebb formája a tüdő-TBC, de a kórokozó, a Mycobacterium tuberculosis gyakorlatilag minden szervet képes megbetegíteni. • A tuberkulózis Magyarországon a XX. század ötvenes évei előtt népbetegségnek számított; morbus Hungaricusnak is nevezték. A védőoltás bevezetésének, a tüdőgondozó-hálózat megszervezésének, a szociális helyzet javulásának, az állattartás kontrolljának köszönhetően a korábban járványosan előforduló TBC helyett az utóbbi évekig csak egy-egy sporadikus (szórványos) betegséggel lehetett találkozni. • Sajnálatos módon a TBC-s betegek száma ismét nő.

4 Mit kell tudni az oltóanyagról? • Az oltás a Bacillus Calmette et Guerin rövidítésből kapta a nevét. Az eredeti tuberkulózis kórokozót a védőoltást kidolgozó kutatók, Calmette és Guerin 13 éven keresztül vitték át (passzálták) egyik táptalajról a másikra. A 13 éves passzálás alatt a baktérium kórokozó tulajdonságait irreverzibilisen elvesztette, de immunválaszt kiváltó (antigén) tulajdonságait megtartotta. • Az oltás élő, attenuált baktériumot tartalmaz. Az oltás helyén később heg alakul ki, amelyet minden felnőtt megtalálhat a felkarján.

5 Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások? • A beadás helyén néhány nap múlva bőrpír, majd kb. lencsényi göbcse keletkezik, mely heteken, hónapokon keresztül megmarad. A göbcse időnként elgennyed, kifakad, vagy sebészi megnyitása válik szükségessé; a göbcse elgennyedése ép immunrendszer esetén nem veszélyes. Ellenjavallata az oltásnak a lázas állapot, súlyos immunhiányos állapot. • Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell. Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. Az oltást követő 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.

6 • A diphteria-pertussis-tetanus elleni kombinált védőoltás, Magyarországon 1954 óta kötelező. A védettség kialakítása alapimmunizáló és emlékeztető oltásokból áll.

7 • Diphteria (torokgyík): Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. • A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálka- hártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpad-bénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. • A kötelező védőoltás előtt a diphteria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban.

8 • A kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottsági aránynak köszönhetően Magyarországon hazai eredetű diphteria nem fordul elő. Egyes szomszédos, volt szocialista országokból történő behurcolással számolni kell; oltott gyermekeink a behurcolt betegséggel szemben védettek. Magyarországon diphteria ellen 1928 óta oltanak, 1938 óta kötelező az oltás. Előtte ebben a betegségben sok kisgyermek halt meg, ahogy olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című könyvében is.

9 • Pertussis (szamárköhögés): Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. • A rohamok száma a napi et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Az egyévesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású.

10 • Tetanus (merevgörcs): Kórokozója a Clostridium tetani, mely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó) baktérium. Egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. • Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, illetve az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.

11 • Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz. Ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik, ha betegség alakul ki, lefolyása súlyos. • Magyarországon azon újszülötteknél, akik valamilyen ok miatt nem kórházban születnek, tetanusz elleni passzív immunizáció végzendő. Az 1990-es évek elején bevezették a 60 évnél idősebb, nem oltott személyek nem kötelező tetanusz elleni oltását.

12 • IPV: Intramuscularis polio vakcina a járványos gyermekbénulás (Heine-Medin kór, poliomyelitis anterior acuta) elleni védőoltás. • A betegség kórokozója a poliovírus 1, 2. és 3. típusa. A poliovírusok az enterovírusok közé tartoznak. Az enterovírusok közös jellemzője, hogy a beteg ember szervezetéből a széklettel ürülnek, szennyezett tárgyak, piszkos kéz közvetítésével terjednek, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe és betegségek egész sorát (agyhártyagyulladás, torokgyulladás, májgyulladás stb.) képesek előidézni. A poliovírusok a gerincvelő azon részét - ún. elülső szarvát - betegítik meg, ahol az izmok mozgatásáért felelős impulzusokat kibocsátó idegsejtek (ún. motoros neuronok) találhatók.

13 • Ha vírusfertőzés következtében a motoros neuronok bizonyos hányada elpusztul, az anatómiailag hozzájuk tartozó izmok nem kapnak impulzusokat, ennek következtében nem képesek mozgásra, megbénulnak. • Egyes esetekben a poliovírusok az ún. nyúlt agyvelőben található légzésközpont motoros neuronjait támadják meg, aminek a következménye a légzőizmok bénulása. Magyarországon járványos méretekben az '50-es évek közepén fordult elő Heine-Medin kór, ekkor szervezték meg a légi mentést és a légi betegszállítást. A betegség behurcolására ma is számítani lehet, mert a világ azon részein, ahol a védőoltás nem kötelező, előfordulhat Heine-Medin kór.

14 • A "HiB" vakcinakomponens a Haemophilus influenzae B baktérium nevének rövidítéséből származik. A baktérium nevében az influenza szó azzal kapcsolatos, hogy korábban a klasszikus influenza kórokozójának tartották, de semmiképp sem keverendő a vírusos influenzával, hiszen influenzát nem okoz, de az egyik leggyakoribb bakteriális légúti kórokozó. • Két nagy, a betegséget okozó tulajdonságát is meghatározó csoportja van: a tokot termelő és a tokot nem termelő csoport. A tokot termelő csoport súlyos betegségek, gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis), gégefő-gyulladás (epiglottitis), szepszis, tüdőgyulladás (pneumonia), szeptikus ízületi gyulladás (arthritis), csontvelőgyulladás (osteomyelitis) okozásáért felelős. Ezeknek a betegségeknek nagy része kezelés nélkül potenciálisan halálos is lehet.

15 • A diphteria elleni komponens a diphteria-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (toxoid) tartalmazza. A perstussis esetében a Bordetella pertussis-nak több antigén természetű alkotója ismert. A legkorszerűbb pertussis-vakcina nem az elölt egész baktériumot, hanem csak az antigén tulajdonságért leginkább felelős részeket tartalmazza (ún. acelluláris avagy sejtmentes vakcina). A korábbi, elölt egész baktériumot tartalmazó vakcinakomponens volt a felelős az oltások között ismert egyik legerősebb mellékhatásért.

16 • A tetanusz elleni védőoltás Magyarországon az január 1. után születetteknél kötelező. A védőoltás a tetanusz-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (anatoxin, toxoid) tartalmazza. A tetanusz-toxoidot "szóló" (monovalens) formában széles körben használják a sebészeti gyakorlatban olyan sérülések ellátásakor, amikor fennáll a tetanuszos fertőzöttség veszélye vagy gyanúja. A sérülés tetanusz-gyanús voltának megállapítása a sérültet ellátó sebész feladata. Tetanusz anatoxin allergizáló tulajdonsága miatt hat hónapnál gyakrabban nem adható. Ha sérülés miatt olyan gyermeknek kell tetanusz oltást adni, akinek valamelyik DPTa oltása esedékes, erre az ellátó sebész figyelmét fel kell hívni; ilyen esetben az oltási rend szerinti, kombinált oltás adandó. Kérdéses esetben a sebész és a gyermekorvos konzultáljon.

17 • IPV: Feltalálója után Salk vakcina néven is ismert. Az oltás elölt poliovírusokat tartalmaz. Korábban a betegség elleni oltássorozat első tagjaként, az orálisan adott, ún. Sabin- cseppek vagy más néven OPV (oralis polio vakcina) előtt adták, a korszerű oltási rendben már csak elölt vírusokkal oltanak. Mindig a DTPa-val együtt adják kombinációban.

18 • A HiB elleni védőoltás-komponens a kórokozó poliribozil- ribitol-foszfát (PRP) tokanyagát tartalmazza, olyan antigént, amely protektív antitest képzését indukálja. A jobb antigénhatás érdekében a PRP-t más baktérium fehérjéjéhez konjugálják, azaz kapcsolják. A védőoltás a Haemophilus influenzae B tokot nem termelő csoportja ellen nem véd, így az ezek által okozott enyhébb légúti betegségek (az arcüreg- gyulladás, középfül-gyulladás stb.) továbbra is gyakoriak. • A Haemophilus influenzae B elleni oltás Magyarországon a '90-es évek eleje óta hozzáférhető. Az oltóanyaggal végzett oltás az április 1. után született gyermekek részére kötelező. A nem csecsemőkorú oltandókkal és a többi Haemophilus influenzae B elleni oltással kapcsolatos információk a nem kötelező védőoltásoknál találhatók meg.

19 Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások? • DTPa: Enyhe oltási reakció lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, fájdalmas duzzanat. Nem szabad adni a DPTa oltást progresszív idegrendszeri betegségben szenvedőknek, asztmásoknak. Nem szabad ismételten oltani vele azokat a gyermekeket, akiknél az előző DPTa oltás szövődményt okozott. Nem szabad elvégezni az oltást akut betegség, lázas állapot esetén és akkor, ha az oltóanyag bármely összetevőjére az oltandó gyermek allergiás.

20 • Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell. Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. Az oltást követő 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.

21 • A morbilli(kanyaró)-mumps-rubeola elleni, 15 hónapos és 11 éves korban adott kötelező Priorix oltás gyengített élővírus vakcina, melynek gyártásánál az oltóanyagvírust csirkeembrió szöveten szaporítják. • Konzerválószer helyett az oltóanyag stabilitását zselatin biztosítja, a baktérium szennyezést a neomycin tartalom védi ki. Az oltóanyag tojásfehérjét NEM tartalmaz.

22 Ki nem kaphat MMR oltást? Oltási ellenjavallat • Lázas, beteg gyermek nem oltható. • Immunhiányos állapotban (daganatellenes kezelés, veleszületett immunhiány) Védőoltási Szaktanácsadó konzultáció szükséges! • Immunglobulin pótlás vagy vérkészítmények az oltás védőhatását csökkentik. Ilyen készítmény adása esetén kivárási idő szükséges (3-12 hónap) • Terhesség alatt oltás nem végezhető. Fogékony nő oltását terhesség után mielőbb (még szoptatás alatt) el kell végezni!

23 • Súlyos szisztémás neomycin allergia esetén az oltás ellenjavallt, de neomycin szemcsepp alkalmazása esetén észlelt kötőhártya izgalom esetén az oltás megengedett! • Terhesség alatt élő kórokozó tartalmú oltóanyaggal nem lehet oltani. Terhes véletlen oltása esetén a terhesség megszakítás nem indokolt! Oltás után 28 nappal biztonsággal vállalható terhesség.

24 MMR oltási reakció, oltási betegség • Az oltóanyag élő, gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a immunrendszerre. Az oltás utáni 7-21 nap között jelentkezhet oltási reakció lázzal. Amennyiben láz mellett kanyaró-, rubeolaszerű kiütés (morbilliform, rubeoliform) jelentkezik, esetleg kétoldali nyálmirigy duzzanat észlelhető, oltási betegségről beszélünk. • Az oltási betegség nem fertőz, a tünetek enyhék, a folyamat rövid idő alatt ( 2-3 nap) elmúlik. Amennyiben az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas lázat (39-40 oC), kifejezettebb tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges. Minden esetben gondolni kell az oltási betegség idején jelentkező más kórokozó okozta fertőzésre, mely véletlen egybeesés, nem áll ok-okozati kapcsolatban az oltással.

25 Tévhitek az oltással kapcsolatban • A gyulladásos bélbetegségek, cukorbetegség és az autizmus (tanulási és kapcsolatteremtési zavar) nem állnak ok-okozati kapcsolatban az MMR oltással. A félrevezető publikációk mindegyikét megcáfolták nagy esetszámú vizsgálatokkal. Tojásfehérje allergia, asthma esetén az oltás szabadon végezhető. Szoptatás alatt és a szoptató anya környezetében az oltás megengedett.

26 Miért fontos, hogy minden gyermek be legyen oltva? • Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű ( >98%), a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni. A vírus cirkulációja a lakosságban csökken, mivel nem talál fogékony személyeket. Azokat a betegeket, akiket alapbetegségük, immunrendszerük állapota miatt nem lehet oltani MMR oltással, a környezetük védi azáltal, hogy az oltott egyének "körbeveszik" a fogékony (nem védett) társukat, akik az immunizált személyektől nem fertőződhetnek. Ezt a jelenséget herd immunitásnak nevezzük.

27 • Azok, akik egyéni megfontolásból megtagadják gyermekük oltását, mondván nincs betegség, hiszen mindenki be van oltva, visszaélnek a gyermeküket felelősséggel gondozó szülők és az összefogó társadalom által létrejött optimális helyzettel, egyben veszélyeztetik azokat a betegeket, akiknek oltása ellenjavallt, vagy életkoruk folytán még nem oltottak. Azok a gyermekek, akik önkényesen maradnak ki a kötelező oltásból, közösségbe nem járhatnak!

28 Bárányhimlő • Rendkívül ragályos betegség viszkető hólyagokat idéz elő a bőrön. Gyakran hőemelkedéssel jár. A közérzet nem különösebben rossz, de a kiütések számától függ, hogy a viszketés milyen kiterjedtségű. • A bárányhimlőn átesettek körében a vírus idősebb korban később újra aktiválhatja magát, ilyenkor övsömört okoz. Övsömörös felnőttől a gyermek bárányhimlőt kaphat.

29 tünetek • 1-4 nap – Kis, piros, nagyon viszkető, folyadékkal teli hólyagok jelennek meg csoportokban először a törzsön,majd a test többi részén. A hólyagokban a folyadék zavarossá válik, enyhe láz jelentkezik. • 5-9 nap – A hólyagok kifakadnak, kis mélyedés marad utánuk. – Pörk képződik a hólyagokon, amely néhány nap múlva leesik. • 10.nap – A gyermek ismét egészséges. • 11.nap – A gyermek már nem fertőz.


Letölteni ppt "Fertőző betegségek és megelőzésük. Oltási naptár oltásidőpont BCG0-6 hét (szülészeten) DTPa-IPV-HIB2 hónap DTPa-IPV-HIB3 hónap DTPa-IPV-HIB4 hónap MMR15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések