Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A cianidos bányászat veszélyei Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A cianidos bányászat veszélyei Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor."— Előadás másolata:

1 A cianidos bányászat veszélyei Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor

2 Ami eszünkbe jut: Nagybánya 2000  Az Aurul Rt májusában kezdte meg tevékenységét.  januárjában az ülepítőjének tartalma egy 25 m hosszú és 2,5 m mély repedésen keresztül kiáradt.  11 óra alatt kb m3 szennyezett víz folyt ki, amely nagy koncentrációban tartalmazott cianidokat és cianidkomplexeket.  A kifolyó víz a Zazar patakba, majd a Lápos és Szamos folyón keresztül a Tiszába ömlött.  A Tisza magyarországi szakaszán elpusztult 1240 tonna hal.  A Tisza cianid-tartalma Szegednél még mindig 260-szor több volt a megengedett értéknél.  A Fekete-tengerbe ömlő víz még mindig 0,045 mg/l cianidot tartalmazott, ami a megengedett érték 4,5-szöröse.  Magyarországon kártérítési igényt fogalmazott meg...

3 A CIÁN és CIANIDOK  A cián (CN-) egy vegyértékű, negatív összetett gyök, egy szén- és egy nitrogénatomból áll. A szabad (CN)2 vegyület keserűmandula szagú, színtelen gáz, nagyon mérgező és gyúlékony.  A hidrogén-cianid (HCN) kékes árnyalatú, könnyen párolgó folyadék (kéksav) vagy színtelen gáz. Szaga keserűmandulára emlékeztet, nagyon mérgező. Letális dózis 1 mg/testsúlykilogramm. Ezt alkalmazták a gázkamrás kivégzéseknél (Cyclon-B). Vegyifegyvernek számít.  A cianidok a hidrogén-cianid sói, mint KCN, NaCN. Már a levegőben található vízpárából és szén-dioxidból keletkező szénsav hatására is bomlanak, amit hidrogén-cianid felszabadulása kísér. Vízzel érintkezve, vízben oldva is cianidion (CN–) vagy hidrogén-cianid (HCN) fejlődése közben bomlik milligramm kálium-cianid már egy hetven kilós ember halálát okozhatja.

4 Miért veszélyesek?  A HCN belégzés útján, a cianidok bélcsatornán vagy bőrön keresztül képesek bejutni az élő szervezetbe  Nagy sebességgel szívódnak fel, gyorsan bekerülnek a véráramba, és hiába van ellenszer, az már nem tudja őket rombolás előtt utolérni.

5 Hogyan hatnak?  Az élő szervezet sejtjeiben a cianidok megkötik az enzimek fémkomponensét  Nagyon erős komplexképzők, egyszerűen kivonják a fémiont az enzimekből, amelyek ezáltal inaktiválódnak és többé nem tudják betölteni szerepüket. Az állatok szervezetében csak cink-tartalmú enzim több mint 100 létezik, különböző funkciókkal.  A légzőenzimek (citokróm-oxidáz) inaktiválásával a cianidok a sejtlégzést is blokkolják, fulladásos halált okoznak. A sejtlégzés, minden élő szervezetben hasonló módon megy végbe: így a baktériumoktól az emberig minden élőt elpusztítanak.

6 CIANIDOK a bányászatban  A színesfém bányászatában leginkább a nátrium-cianid (NaCN) esetleg kálium- cianid (KCN) használatos.  Komplexképző tulajdonságukat használják fel az arany és az ezüst ércőrleményből való kivonására.  Sokkal hatékonyabb, mint bármely más technológia, színesfémben szegény ércek feldolgozása esetén is gazdaságos (az aranyárfolyam függvényében) (0,5 g/t).

7 A technológia röviden  Külszíni ércfejtés, őrlés, üzembeszállítás  A kőzetőrlemény cianidos kilúgozása (átmosása)  Vízben oldódó, cián-tartalmú diciano-aranykomplex Au(CN)2  Aktív szén hozzáadásával az arany nagyon finom kolloid formájában kicsapódik (nemcsak az arany, hanem ezüst, réz, cink, kadmium, ólom, vas, stb.)  Elektrolízises szétválasztás, olvasztás, finomítás

8 ELŐFELTÉTELEK, mint veszélyforrások  A „hagyományos” telepek kimerüléséből és „hatékony” technológiából adódóan a célterületek színesfémben szegény, de nagy kiterjedésű érctelepek (rendkívül komplex és óriási bányák)  Jelenleg évente kb tonna nátrium-cianidot használ fel az EU aranybányászati szektora. Csak a verespataki bányaterv évi tonna nátrium-cianid felhasználással számol.  Technokrata bányacentrikus tervezés (ideális [laboratóriumi] körülmények, hibátlan működés feltételezése, gigantikus méretekből és emberi tényezőkből adódó komplikációk figyelmen kívül hagyása)  Piacgazdasági megközelítés: minél kisebb befektetéssel, minél nagyobb profit (minden környeztvédelmi és környezetbiztonsági intézkedés plusz kiadás [pl. a verespatakra tervezett zagytározó alja nem lesz szigetelve])  Környezeti hatásvizsgálati eljárás inkább formai, mint tartalmi

9 CIANIDOK, mint közvetlen veszélyforrás  Vegyi tulajdonságaiból adódóan fokozottan veszélyes, minden élőt elpusztít  Balesetveszély gócpontjai: szállítás, üzemi felhasználás, semlegesítés, maradványok tárolása (zagy)  Magas környezeti kockázat: üzemzavar, szivárgás, balesetek, gátszakadás esetén katasztrófát okozhat (leginkább az élővizeket veszélyezteti)  A teljesen zárt rendszerű és hatástalanítást is magába foglaló bányászati ciántechnológia használata során is, a keletkező hidrogén-cianid (HCN) kb. 30 százaléka gáz formájában elillan, a levegőbe kerül

10 Közvetett veszélyforrások  Új projektek gigantikus zagytározói (pl. a Verespatakra tervezett völgyzáró gát 185 m magas), amelyek mindörökké megmaradnak  Bár a cianidok koncentrációja szabályozott 10 mg/l, összmennyisége nem. A hidrogén-cianid képződésére nem tér ki. (Bányászati hulladék irányelv [2006/21/EK])  A cianidokon kívül különböző mérgező komplexek keletkeznek, amelyek a fény és a levegő hatására bomlanak. A stabilabb komplexek évtizedek múlva is jelen lehetnek a meddőhányókban.  A zagyban mindig vannak nehézfémek is: ólom, cink, réz és kadmium. Ezek nem csak mérgezőek az élővilágra, hanem az élővizek iszapjában lerakódva fel is dúsulnak.  Továbbá a feldolgozott érc függvényében: Fe, Ni, As, Mn, Co stb.  A zagy állaga (iszapszerű) és mennyisége miatt is örök veszélyforrás marad

11 Megoldás a Cyanide Code?  Az aranykitermelő ipar önként vállalta a ciángazdálkodás nemzetközi irányelveinek betartását.  A Metallurgiai és Környezeti Nemzetközi Tanács (ICME) dolgozta ki (2005), ezt a kutatási intézetet pedig a bányaipar finanszírozza.  Irányadó jellegű, egyetlen hivatalos szerv sem felügyeli a betartását, megsértése esetén nincs bírság.  2006 június 6-án ciántartalmú zagy folyt ki a ghánai Golden Star Resources Ltd. működtette Bogoso/Prestea fejtés egyik ülepítőjéből, egy folyót elszennyezve. A cég előzetesen magára vállalta a Cyanide Code előírásait.

12 Megoldás a szigorú szabályozás?  A szabályok betartása költséges (nem gazdaságos), kiskapuk nélkül komplex szabályozás nincs.  Szigorú szabályozás hatékonyságához szigorú, független, tényleges és folyamatos ellenőrzés kell.  Felelőségvállalás és felelőségrevonás. A szennyező fizet elve? (lsd. Aurul okozta tiszai ciánkatasztrófa, avagy az adóparadicsomban bejegyzett, pillanatok alatt eltüntethető, verespataki bányaterv-tulajdonos)

13 Következtetések  A bányászati ciántechnológia alkalmazása önmagában - a cianidok ismertetett vegyi tulajdonságaiból adódóan - rendkívül veszélyes és kockázatos.  A bányászati ciántechnológia hatékonyságára alapozva gigantikus bányatervek születnek, amelyek - eltekintve a ciántechnológia közvetlen veszélyeitől - nagyságukból fakadóan, óriási „hagyományos bányászati” környezetrombolást feltételeznek.  A potenciális környezeti katasztrófák esetében a megelőzés elvének kell érvényesülnie a már sokszor megbukott szennyező fizet elve helyett.

14 Köszönöm a figyelmet! Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor


Letölteni ppt "A cianidos bányászat veszélyei Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések