Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudományos utánpótlásképzés Európában és Magyarországon Fináncz Judit főtitkár Doktoranduszok Országos Szövetsége

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudományos utánpótlásképzés Európában és Magyarországon Fináncz Judit főtitkár Doktoranduszok Országos Szövetsége"— Előadás másolata:

1 Tudományos utánpótlásképzés Európában és Magyarországon Fináncz Judit főtitkár Doktoranduszok Országos Szövetsége

2 I. A tudományos utánpótlás fontossága •Az Európai Unió versenyképességének mutatói kedvezőtlenebbek a gazdasági versenytársakénál - K+F kiadások - kutatók aránya - PhD hallgatók aránya - külföldi PhD hallgatók száma - nők aránya a kutatás területén - szabadalmak száma

3

4 K + F kiadások a finanszírozás forrása szerint, 2002 (Forrás: OECD) kormányzati piaci egyéb

5

6

7 Külföldi PhD hallgatók száma az egyes országokban, 2001 (Forrás: OECD )

8

9 A természet- tudományok és a műszaki tudományok területén szerzett PhD fokozatok nemek szerinti megoszlása, 2001 (Forrás: OECD)

10

11 Nők a tudományban diplomával rendelkezők (ISCED 5A) PhD / doktori fokozattal rendelkezők kutatók a felsőoktatásban professzorok kutatók az iparban műszaki diplomával rendelkezők % 18% 25% 35% 41% 58% % 16 % 21% 34 % 39% 56% Adatok: Eurostat

12

13

14 I. A tudományos utánpótlás fontossága •2000 – lisszaboni célok 2010-re - a GDP 3 %-át K+F-re fordítani - ezen belül 1/3 : 2/3 legyen az állami és magánszektorból érkező ráfordítások aránya - Európai Kutatási Térség létrehozása (ERA) •1999- Bolognai Folyamat - többciklusú képzés - Európai Felsőoktatási Térség létrehozása (EHEA)

15 I. A tudományos utánpótlás fontossága A doktori képzés fontos szerepet játszik a kijelölt célok megvalósításában - híd szerep az ERA és EHEA között - kb. 700 ezer fős kutatóigény Európában Ehhez azonban a doktori képzés reformja szükséges. a PhD fokozattal rendelkezők akadémiai szektoron kívül is versenyképes tudással rendelkezzenek.

16 I. A tudományos utánpótlás fontossága Európai kezdeményezések a doktori képzés reformja érdekében: 2003Berlini Nyilatkozat: a doktori képzés a felsőoktatás harmadik ciklusa EUA-projekt: Doktori programmok az európai tudástársadalomért ( Doctoral Programmes for the European Knowledge Society ) 2005Salzburgi tíz alapelv a doktori képzésről 2005 European Charter for Researchers European Code of Conduct for the Recruitment of Researchers

17 II. A doktori képzés jellemzői Európában 1)A doktori képzés szervezeti jellemzői - országonként, egyetemenként, sőt karonként változó, de a tudományági befolyás is erős - a szabályozások különböző szintűek (nemzeti, regionális, intézményi, kari) – követendő: intézményi - egyéni képzés versus szervezett képzés 2)Bekerülés feltétel: ált. MA-diploma különböző felvételi eljárások (interjú, kutatási terv megvédése, eddigi tudományos munka értékelése, felvételi vizsga)

18 II. A doktori képzés jellemzői Európában 3) Finanszírozás és státusz -Változatos finanszírozási formák: ösztöndíjak, fizetés, önfinanszírozás (tandíj) -A státusz a finanszírozástól függ - két pólus: hallgatói jogviszony szociális biztonság nélkül és alkalmazotti jogviszony teljes körű szociális biztonsággal

19 II. A doktori képzés jellemzői Európában 4) Időtartam: általában túl kevés a három év, a legtöbb egyetem négy évet javasolna - A finanszírozás általában három évre szól, utána másik pénzkereseti forrás után kell nézni, így gyakran elmarad a disszertáció befejezése. - Különbség a teljes idejű (3-4 év) és a részidejű képzésben résztvevők (5-6 év) között

20 fokozatszerzéshez szükséges idő (év, átlag)fokozatszerzési arány Albánia4-6n. a. Ausztria7,6n.a. Franciaország4-560% Görögország4-6n. a. Hollandia670% Lengyelország4-5n. a. Magyarország % Norvégia4-555% Németországn. a.kevesebb mint 50% Spanyolországn.a.55% Forrás: Eurodoc 2003

21 II. A doktori képzés jellemzői Európában 5) A kurzusok összetétele és értékelése Tudományos képzés : speciális kurzusok (kutatásmódszertan, kutatási technikák, idegen nyelvű publikálás, analízis stb.) Általános készség- és kompetenciafejlesztés (kommunikációs és íráskészség, hálózatépítés, csapatmunka, időgazdálkodás, vezetői készség) Értékelés: ECTS – 1 év: 60 ECTS (összesen 180)

22 II. A doktori képzés jellemzői Európában 6) Témavezetés -Témavezetéshez szükséges követelmények: tudományos fokozat, adott szakterületen való jártasság -Témavezetők képzése sok országban bevett gyakorlat -rendszeres (évente 1-2) témavezetői értékelés 7) Részidejű kontra teljes idejű képzés minőség – élethosszig tartó tanulás

23 II. A doktori képzés jellemzői Európában 8) Mobilitás Fontossága: szélesebb körű kutatási tapasztalat, hálózatépítés, interkulturális ismeretek Akadályok: - a három évesképzési időbe nehezen illeszthető bele - adminisztratív, pénzügyi, nyelvi Interszektoriális mobilitás (egyetem – ipar)

24 II. A doktori képzés jellemzői Európában 9) Európai Doktori Fokozat (Doctor Europeaus, European Doctorate) követelmények: - a disszertáció opponenciája: legalább két európai ország egyetemének professzora véleményezze az értekezést - a védési bizottság legalább egyik tagja más európai ország egyeteméről jöjjön - a védés egy része idegen nyelven folyjon - a témában végzett kutatás legalább egy triszemeszter, másik európai országban végzett kutatáson alapuljon

25 III. Magyarországi helyzet -Felvételi követelmények: egyetemi diploma, nyelvtudás – informalitás fontos szerepe – alacsony szintű intézmények közötti mobilitás -Finanszírozás: fő állami ösztöndíj, kevés az egyéb ösztöndíj -Tanulmányok ideje: 3 év, de kb. 60 hónap telik el a védésig -Magas a lemorzsolódók aránya (kb. 70%) -Új felsőoktatási törvény: témavezető szabad megválasztása, doktorandusz-szerződések az egyetemekkel

26

27

28 IV. Doktoranduszszervezetek Európai szintű: Eurodoc -aktív részvétel a doktori képzéssel kapcsolatos európai fórumokon -évenként kérdőívet töltenek ki a nemzeti szintű szervezetek saját országuk doktori képzéséről - workshop-ok szervezése – pl. kutatói életpálya, témavezetés, mobilitás Magyarországon: Doktoranduszok Országos Szövetsége 1995 óta működik fontosabb tevékenységek: -doktoranduszok és doktorjelöltek érdekeinek képviselete szakmai fórumokon és a törvénykezési folyamatban; -jogsegélyszolgálat; -rendezvények szervezése;

29 Tanulságok A doktori képzés összekötő kapocs a felsőoktatás és a kutatás között. Európának versenyképes tudással rendelkező kutatók százezreire van szüksége, hogy a jelenlegi kihívásoknak megfeleljen. A doktori képzést attraktívabbá kell tenni, hogy a kutatóhiányt orvosolni lehessen. Ehhez a doktori képzésben résztvevőket kezdő kutatóként kell kezelni és diplomás munkaerőként alkalmazni. A doktori képzés reformjának sikerességét csak követéses és európai összehasonlító vizsgálatokkal lehet igazolni.


Letölteni ppt "Tudományos utánpótlásképzés Európában és Magyarországon Fináncz Judit főtitkár Doktoranduszok Országos Szövetsége"

Hasonló előadás


Google Hirdetések