Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Festmények és Gondolatok Négy kép és négy írás t ő lem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Festmények és Gondolatok Négy kép és négy írás t ő lem."— Előadás másolata:

1

2 Festmények és Gondolatok Négy kép és négy írás t ő lem

3 Életfa Egyszer, régen az Úristen magyar földön széjjelnézett. Olyan szépnek látta, olyan gyönyörűnek, az életfa magját belé is vetette. Egyre csak nőtt a fa, a jó magyar talajban, sok szép virágának csodájára járt az ég minden angyala. Erős kérgét aztán megbontva a Párkák, elkezdték fonni belőle az élet fonalát. Gyönge kezeikkel azóta is fonják, erős nemzeteknek a föld minden táján Kép: Életfa

4

5 A cseresznyefa Fél évszázad eddzi már a vén cseresznyefát, Ő szül ő szürke törzsén hordja égbenyúló, ezer ágát, Bár télen könnyen törik, de a tavasz er ő vel duzzasztja fel, S milliónyi zöld levél a zsendül ő ifjúság hitével tölti el, Ott fönn az óriási fán egy kicsiny zöld levél, Élete talán néhány hónap, vagy csupán egy pár hét, És oly törékeny, oly sebezhet ő apró levélteste, Mégis, bár szerényen bújik meg a hatalmas lombban, A vén cseresznyefa tekintélyéhez ő is hozzájárulhat. A cseresznyefa Fél évszázad eddzi már a vén cseresznyefát, Ő szül ő szürke törzsén hordja égbenyúló, ezer ágát, Bár télen könnyen törik, de a tavasz er ő vel duzzasztja fel, S milliónyi zöld levél a zsendül ő ifjúság hitével tölti el, Ott fönn az óriási fán egy kicsiny zöld levél, Élete talán néhány hónap, vagy csupán egy pár hét, És oly törékeny, oly sebezhet ő apró levélteste, Mégis, bár szerényen bújik meg a hatalmas lombban, A vén cseresznyefa tekintélyéhez ő is hozzájárulhat. Kép: Elmúlás / részlet

6 Ha majd az elhaló hajszálgyökerek nem dolgoznak tovább, S a hatalmas törzsön nem halad több élet át, A tavaszi napsugár hiába ösztönzi, buzdítja, Csak csupaszon, k ő vé dermedve áll a vén cseresznyefa, Már nem gyümölcsöt érlel ő n, büszkén magasodik mindenek fölé, Csupán egy jókora t ű zifa kapaszkodik az ég felé, Hiányoznak az apró levélkék, hogy elrejtsék p ő reségét, Nélkülük az óriási test hamar semmivé lesz, Majd balták, f ű részek tépik, szaggatják az élettelen testet. Kép: Elmúlás / részlet

7 Néhányan még emlékeznek a számtalan zamatos gyümölcsre, „Tudod, az az óriási cseresznyefa milyen csuda jól termett, Olyan finom cseresznyét, mint azon volt, azóta sem ettem!” Mondogatják a régiek egy jó darabig még, De amint a vén fatörzs is ellobban, úgy kopik meg az emlék, Füves puszta, sárga pitypangvirág nyílik, hol egykor állt, Mi szép volt, annak helyére új csoda jön már, Az id ő elszalad, mintha minden csak álom lenne, semmi más, S talán én is csak így álmodtam azt a szép cseresznyefát X. Kép: Elmúlás / részlet

8 Kép: Elmúlás

9 Játszik velem az Úr! Úgy szeret engem, még játszik is velem, én csak bámulom, csodálom Őt, s karjai közt eltáncolom az élet keringőt. Tart szorosan, el nem ereszt, oly nagyon szeret, és csak forgunk sebesen együtt, köröttünk a világ, hol velünk, hol ellenünk. Mellettünk arcok suhannak, érzések, és kérdések, de megállni sosem lehet, mert az ördög áll mellettünk, hogy lekérhessen. Néha úgy érzem, ez a szép tánc elfáraszt engem, esdve kérem, könyörgök néki, csupán egyetlen percet engedjen pihenni! Kép: Kering ő

10 És végre meghallgat, enged a féltő ölelésből, de mégis valami nagyon fáj, mert testem nélkül Ő a lelkemmel táncol tovább. Ó, Uram, mit tettél? Engem szét mért szakítsz? testem lelkem nélkül, lelkem testem nélkül, most megszeppenve keresi egymást mindegyikük. Valaki szól hozzám, de védtelenül félek, nem merek hallani, és nem merek látni, engedj engem végre magamra találni! A lelkem veled van, de én itt maradtam, elég már a tánc és a játék! Uram! Kérlek, fogd magadhoz testem, lelkem, s ne eressz el többé soha! És végre meghallgat, enged a féltő ölelésből, de mégis valami nagyon fáj, mert testem nélkül Ő a lelkemmel táncol tovább. Ó, Uram, mit tettél? Engem szét mért szakítsz? testem lelkem nélkül, lelkem testem nélkül, most megszeppenve keresi egymást mindegyikük. Valaki szól hozzám, de védtelenül félek, nem merek hallani, és nem merek látni, engedj engem végre magamra találni! A lelkem veled van, de én itt maradtam, elég már a tánc és a játék! Uram! Kérlek, fogd magadhoz testem, lelkem, s ne eressz el többé soha! Kép: Keringő

11

12 Szerintem mindenkinek van egy saját szigete, és van egy közös, hatalmas szigetünk is. A saját szigetünk csak a miénk, és csakis az láthatja meg, akit mi magunk odahívunk. Ez a sziget mindenkinek az egyéniségét tükrözi. Nem a vágyaink, hanem a valós személyiségünk tükörképe. Azé a személyiségé, melyet id ő nként még önmagunk el ő l is elrejtenénk. De a sziget létezik, és semmit nem enged elrejteni. Lehet kicsi, vagy nagy, lehet gazdagon tele szemkápráztató kincsekkel, vagy édes, zamatos gyümölccsel. Lehet rajta csend és nyugalom, valami lágy zeneszóval, s lehet fülsiketít ő hangzavar is. Békesség, vagy nyugtalanság, kellemes kiegyensúlyozottság, vagy kavargó indulatok. Szerintem mindenkinek van egy saját szigete, és van egy közös, hatalmas szigetünk is. A saját szigetünk csak a miénk, és csakis az láthatja meg, akit mi magunk odahívunk. Ez a sziget mindenkinek az egyéniségét tükrözi. Nem a vágyaink, hanem a valós személyiségünk tükörképe. Azé a személyiségé, melyet id ő nként még önmagunk el ő l is elrejtenénk. De a sziget létezik, és semmit nem enged elrejteni. Lehet kicsi, vagy nagy, lehet gazdagon tele szemkápráztató kincsekkel, vagy édes, zamatos gyümölccsel. Lehet rajta csend és nyugalom, valami lágy zeneszóval, s lehet fülsiketít ő hangzavar is. Békesség, vagy nyugtalanság, kellemes kiegyensúlyozottság, vagy kavargó indulatok. Sziget

13 Az én szigetem nagyon kicsike, mégis oly sok nagyszer ű dolog elfér rajta. Van ott egy vízesésecske, s az aláhulló víz mögött egy kicsi barlang. A lezuhanó vizet egy tiszta, tavirózsákkal teli tengerszem gy ű jti össze, partján pedig egy hatalmas sziklatömb sütkérezik, s gyönyörködik a napfényben. Nem messze t ő le meredek homokfal emelkedik, fölötte pedig egy különös barlanghoz vezet az út. A barlangból nem sötétség, hanem mindennél tisztább fény sugárzik kifelé. Hogy mi ez a fény? S hogy mit rejtenek a barlang mellett úszó felh ő gomolyagok? Vagy honnan ered a vízesés, mit rejt a mögötte lév ő barlang, s a tengerszem mélye? Ki tudja? Kép: Békesség

14

15 vége Készítette, írta és festette : Kormányos Ildikó Csilla Zene: Republic – Csillagok, csillagok... „szepnapot” kilépés: esc Kép: Békesség


Letölteni ppt "Festmények és Gondolatok Négy kép és négy írás t ő lem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések