Készítette: Rusznyák Noémi 12/a.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Rusznyák Noémi 12/a."— Előadás másolata:

1 Készítette: Rusznyák Noémi 12/a

2 A megújuló energiaforrások
A szélenergia A megújuló energiaforrások

3 A megújuló energiaforrások

4

5 Mi a megújuló energiaforrás?
A megújuló energiaforrás olyan jelenség, amelyből ismétlődően energia nyerhető és folyamatosan, különösebb beavatkozás nélkül újratermelődik. A megújuló energiaforrások alkalmazásának  jelentősége, hogy alkalmazásukkal eleget teszünk a fenntartható fejlődésnek, azaz nem csőkkentjük a jövő nemzedék esélyeit. Ez nem mondható el a nem megújuló energiaforrásokról (pl. szén, kőolaj) amelyek káros hatásaikkal akár vissza nem fodítható de egymást erősítő folyamatokat indíthanak el (pl. üvegházhatás, levegőszennyezés, vízszennyezés). A megújuló energiák hasznosításának különböző formáiban lehetőségünk van az otthonunkban szükséges villamos és hőenergia egy részének vagy teljes egészének előállítására. Legfontosabb megújuló energia források: napenergia (napelem, napkollektor) vízenergia (vízerőmű) szélenergia (szélkerék) biomassza (pellet, faapriték) geotermikus energia (fűtés, hűtés, szellőzés) bio üzemanyagok (etanol, diesel)

6 A szél keletkezése A szél a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (Környezetvédelmi Lexikon). A légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A légkör alsó rétegeiben végbemenő légmozgást a Nap sugárzó energiája hozza létre. A légmozgás során a felmelegedett levegő ritkább, ezáltal felfelé emelkedik és helyébe hidegebb levegő áramlik. A trópusi területeken a légtömegek erősebben felmelegszenek, ezért a levegő felemelkedik és a sarkok felé kezd áramlani (antipasszát szél). A pólusok felé haladva lehűl, nyomása megnövekszik, süllyedni kezd, végül a föld felszínén visszaáramlik az egyenlítő irányába (passzát szél). Azon a helyen ahol a meleg levegő fölfelé emelkedett vákuum alakul ki. A légnyomás süllyed és alacsony légnyomású terület keletkezik. Ott, viszont, ahol a levegő ismét a talaj felé süllyed, magas nyomású terület alakul ki. Az állandó jellegű szélrendszereken kívül időszakos és helyi jellegű szelek is vannak. De csak az állandó jellegű szelek használhatók megfelelően jelentős energiatermelésre.

7 Röviden a szélenergiáról
A szélenergia egy megújuló energia, melynek termelése környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontokból nagy ütemben növekszik Európában. Már 2006-ban a szélerőt hasznosító generátorok megawatt teljesítményt hoztak világszerte, amely azonban nem éri el a világfelhasználás 1 százalékát. Tudósok szerint azonban a szélerőművek elláthatnánk a világ energiaigényét is. A szélenergia nyerésének módja a szélturbina alkalmazása, mely a lapát forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Napjainkban a szélturbinákat ipari méretekben is alkalmazzák, az úgynevezett szélfarmok hatalmas áramtermelők, de kisebb telepek sem ritkák, amelyet olyan környezetben alkalmaznak széles körben, ahol a nagyfeszültségű áramforrások nem állnak rendelkezésre, és azok telepítése rendkívül költséges lenne.

8 Hogyan keletkezik a szélenergia?
A nap energiája a földet érve 1-3%-a alakul szélenergiává. Ezen energia nagy része nagy magasságokban található meg, ahol a szél sebessége folyamatosan meghaladja a 160 kilométer per órát, illetve a súrlódás révén ez az energia szét is oszlik a föld felszínén, illetve a légtérben. A szél onnan adódik, hogy a földet forgása során nem mindig ugyanolyan mértékben éri a napsugárzás, a pólusok kevesebb energiához jutnak, mint az egyenlítő menti területek, a szárazföld gyorsabban veszi át a hőt, vagy adja le, mint a tengerek, óceánok. Ezek a hőmérséklet különbségek légáramlási rendszereket hoznak létre. A szelek mivoltát persze sok számtalan tényező is befolyásolja, a napszakok, az évszakok, a nedvességtartalom, a fényvisszaverő képesség, illetve a szélsúrlódások milyensége is.

9 Szélenergia felhasználás Magyarországon és Európában
Biztonsággal állítható, hogy a kelet-európai országok a szélenergia alkalmazása terén jelentősen elmaradottak, de a jóslatok növekedést ígérnek. Szlovéniában 2008-ig nem tartottak számon hálózatra termelő erőművet, Romániában mindösszesen 10 Megawatt teljesítményű a szélenergia által megtermelt áram, Szlovákiában csupán 3 Megawatt, Svájcban már 12 Megawatt, Horvátországban 18 Megawatt, Litvániában 56 Megawatt, hazánkban pedig 127 Megawatt, ám Lengyelországban 472 Megawatt áramot termelnek a szélerőművek, Törökország 422 Megawatt, Bulgária 158 Megawatt, Csehország 150 Megawattal előzik meg az általunk megtermelt árammennyiséget. Az európai unió országaiban kiemelt cél a megújuló energiaforrások alkalmazása, legfőbb cél pedig a szélenergia hasznosítása. Országunkban a kitűzött cél 1687 megawatt termelése, ez azonban sok szempontból vitatott még, hiszen országunk adottságai ehhez nem a legmegfelelőbbek, a szélsebességek átlaga kicsinek mondható.

10 Néhány kép:

11 Források Google