Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Török kori műemlékek Grisnik Sára 6./a 2011. május 8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Török kori műemlékek Grisnik Sára 6./a 2011. május 8."— Előadás másolata:

1 Török kori műemlékek Grisnik Sára 6./a 2011. május 8.

2 Jakováli Hasszán pasa dzsámija

3 Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak hangulatát idézi. Pécs, Rákóczi út 2. Négyzet alakú épület négyszögletes dobon félgömbkupola fedi. Délkelet- északnyugati tájolású, mint a Gázi Kászim pasa dzsámi. Északnyugati oldalához egykor előcsarnok csatlakozott (egyik fala megmaradt), a délnyugatinál, pedig a minárét találjuk. Így hazánk legépebben maradt dzsámijának számít, melynek csak nem teljesen sikerült visszaállítani eredeti alapját. A homlokzati falakat két-két szamárhátíves ablaknyílás tagolja. Az újonnan kialakított előtérben kis kiállítást találunk, mely a mohamedán vallási életet és a templom építéstörténetét mutatja be. A dzsámi belsejében meglehetősen épen maradt meg a mihráb, s ami még jelentősebb csaknem teljesen a török vakolat is, gazdag növényi díszítéssel és Korán idézetekkel. A dzsámi a 17. század középső harmadában épülhetett, a várost övező falakon kívül állt.

4 Memi pasa fürdője

5 Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be. Pécs, Ferencesek u. 35. A ferencesek temploma mellett tárták fel Memi pasa egykori fürdőjének maradványait. A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, akkor írta: "Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..." A fürdő feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók. A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti fűtőrendszerrel melegítették. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma rekonstrukcióban látható. A falak mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett ez a "tepidárium", ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb helyiségben szintén pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű köldök kő, amelyen a fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték, a világítást a boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították. A helyreállítás során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő feltárásának történetét ismerteti.

6

7 Gázi Kászim pasa dzsámija

8 Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit. Pécs, Széchenyi tér A magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A tér legmagasabb pontján áll mintegy uralva azt. A XVI. század második felében épülhetett. Az 1660- as években Evlia Cselebi, a nagy török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a középkori Szt. Bertalan templom falaira épült részben, és felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A XVIII-XX. században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját, hozzátoldottak, stb. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán- feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.

9 Ferhád pasa dzsámija

10

11 A Kazinczy u. 4. sz. ház padlásán egy török falrészlet az egyetlen maradványa. Pécs belvárosában, a Kazinczy utcában sétálva szembetalálhatjuk magunkat egy olyan területtel, ami igazán magyarázatra szorul. A jelenlegi romos látvány azonban értéket rejt. Mikor az utca 4-es számú épületét lebontották, előkerültek egy török kori dzsámi és az a körüli muszlim temető maradványai. Ez volt Ferhád pasa dzsámija, és Evlia Cselebi a nagy török világutazó szerint a dzsámi körül elterülő városrészt a törökmegszállás idején Ferhád pasa mahallénak hívták, amely 1570 és 80 körül épülhetett ki. Az írások szerint a dzsámi minaretje a 18. században még állt. 1724- ben egy dominikánus templom és kolostor lapkövét helyezték el itt, amely 1771-re épült fel. A legutóbbi értesülésünk az volt, hogy 2010-re a dzsámi talán újjáépülhet…de lehet, hogy valami más épül majd a helyére. Ferhád budai pasa 1590-ben halt meg, gyilkosság áldozataként, fellázadt katonák feltehetően zsinórral megfojtották. Alapítványi szent kerülete 1570–1580 körül épülhetett meg Pécsett. A mai Király utcában a dzsámin kívül személyzeti lakóház, derviskolostor, ikerfürdő is állt, utóbbi a későbbi belvárosi áruház helyén, amelyet egy időben salétromfőzőnek használtak. Ferhád dzsámijának minaretje a 18. században még megvolt."[1] 1724-ben dominikánus kolostor és templom alapkövét tették itt le, de az csak 1771-ben készült el.[2]15901570158018. században[1]1724dominikánus1771[2] A dzsámi körül elterülő városrészt Ferhád pasa mahallénak nevezték. Evlia Cselebi szerint szép dzsámi volt, de kevesen látogatták, minaretjét magasnak és ólomtetejűnek mondja.[3]mahallénakEvlia Cselebiminaretjét[3]

12

13

14

15 A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom. Ezt a törökök vagy lebontották vagy átalakították. A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások felülvilágítóval árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt. Az északi falban, is láthatunk egy kisebb ablakmaradványt, mely szintén a török eredetre utal.

16

17

18 Pécs, török kút Kálvária u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben. Csorgókút. Sok hasonló volt egykor a városban, de azok mind elpusztultak

19 Kerlejela, Idrisz Baba kútja

20 Török kút és rituális mosdó (Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal Pécs, Rókus hegy Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház török formájú ugyan, de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török építmény-e? Pécsett a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a régi kifolyó csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. Sajnálatos, hogy az akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást „eltemetni”. Az előtte lévő csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot, melyet a beömlő víz kelt. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig kilátóhely volt, ma csak a rozsdás széttört korlát látszik.

21 Idrisz Baba türbéje

22

23 Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591 Pécs, Nyár u. 8. A kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye. A Gyermekkórház kertjében, a Rókus dombon. A türbe (vagyis sírépítmény) nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, kőfalú épület. Oldalfalain három kisméretű, négyszög alakú ablakot találunk, felettük szamárhátívvel. Ezek fölött kör alakú kis világítóablakokat is helyeztek el. A jelenlegi bejárat gótikus kőkerete egy barokk kori átépítéskor kerülhetett mai helyére. Az épület belseje eredetileg vakolt és meszelt lehetett. A sziklába vájt sírban Mekka felé néző arccal nyugodott Idrisz Baba (baba=apó), a feltáráskor megtalálták sírját, teljes csontvázával. A mai kis kiállítás bemutatja a mohamedán halotti kultuszt és az épület rövid történetét. Az épületet a 16/17. század fordulóján emelték a köztiszteletben álló török orvos (más forrás szerint jövendőmondó) emlékére. Messze földről zarándokoltak (és eljönnek ma is!) ide a törökök.

24 Sétatér, Papucs borozó mellett

25

26 Ali pasa dzsámija Szigetvár, Zrínyi tér 9.

27 Szigetvár

28

29

30

31

32 Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a szigetvári Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.

33

34

35

36

37

38

39 Feljárat a minaretbe

40 ágyúgolyók

41 Szulejmán szultán dzsámija – Szigetvár A kitűnő akusztikájú, manapság hangversenyek helyszíneként is használt dzsámi a 16. században épült, téglalap alapú, „L” alakban folyosó veszi körül. Ennek délkeleti oldalán található a dzsámi egyik mihrab fülkéje, a másik imafülke az épület Mekka felé néző oldalán lévő kőkertben van. Karzatát nemrég újították fel. Északnyugati oldalán egy szabályos 14-szög alakú minaret csatlakozik a dzsámihoz, mely a 18. században nagyrészt leomlott, valószínűleg egy villámcsapás miatt.

42 Török kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?) 16. század Szigetvár, Bástya u. 3.

43

44

45 Siklós

46 Malkucs bég dzsámija – Siklós, a városháza mögött A dzsámit feltételezhetően valamikor 1543 és 1565 között építette Malkucs bég. Siklós 1686. évi visszafoglalásakor még állt, de az elkövetkező századokban minaretje és előcsarnoka is elpusztult, az épületet pedig többször átalakították, így a 19. század közepére az épület jórészt elveszítette török jellegét. Az elpusztultnak hitt dzsámi műemléki régészeti feltárása 1969-ben indult, műemléki helyreállítása az 1990-es évek alatt zajlott le, az épület 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat.


Letölteni ppt "Török kori műemlékek Grisnik Sára 6./a 2011. május 8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések