Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 2/5.  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 2/5.  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa."— Előadás másolata:

1 Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors /5

2  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története  3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG, a közösség fehér könyve a növekedésről, foglalkoztatásról… (1993)  4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES)  5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

3

4 Cameron, Rondo (1994) {1989} A világgazdaság rövid története Maecenas, Budapest

5  Tényleg, miért nem? (1/5 ea. válaszai)

6  Nincsen egyetértés abban, hogy mely módszerek vezetnek nagyobb jövedelemhez.  Az sem bizonyos, hogy azonos politikai – szakmai intézkedések különböző adottságú országokban azonos eredményekhez vezetn ek, sok esetben inkább ennek ellentétje valószínűsíthető. Tehát a gazdasági intézkedések nem választhatók el a politikai felépítménytől, sem az adott ország földrajzi helyzetétől vagy kultúrájától.  Harmadrészt a kutatók és tudósok között nincsen egyetértés a ga zdasági fejlődés operacionalizálható, egységesen és általánosan felhasználható elméleteiről. (pl. a humánerőforrás, infrastruktúra, cash flow, monetáris egyensúly, adópolitika stb. arányait, hangsúlyosságát számos elmélet máshogy látja)

7  Fejlődés nem azonos növekedés sel a gazdaság-, és foglalkoztatáspolitikában sem!  Mivel a foglalkoztatottság szerkezete, ágazati megoszlása egyenesen arányos a gazdaság fejlettségével, történeti, kulturális hagyományaiból adódó szabályszerűségeivel, a gazdaságtörténeti elemzések a foglalkoztatáspolitikai elemzéseknek is megkerülhetetlen alapját jelentik.

8  Klasszikus: GDP (bruttó hazai termék) pl. Magyarország Magyarország  GNI (bruttó nemzeti jövedelem)  HDI (humán fejlettségi index), ENSZ  QOL egyén jólétét mérő életminőség koncepció (Quality of Life Index),  GBH (Gross National Happiness)  BLI (Better Life Index), OECD …

9  Pl. vásárlóérték paritás (Purchasing Power Parity)  Pl.2 Big Mac index (Bhután)

10  születéskor várható átlagélettartam,  15 év feletti lakosság írástudása,  az általános, középfokú és felsőoktatásba beiratkozottak kombinált rátája ( Ezt azért fontos kombinálni, mert sok országban nem válik szét az oktatás három foka, pl. Oroszországban a 10 évfolyamos közoktatást 17 éves kortól a felsőoktatás követi.)  GDP/fő (US dollárban, vásárlóértéken számolva - PPP)  Születéskor várható átlagéletkor- részindex,  képzettségi részindex,  GDP részindex

11  A gazdasági növekedés alatt az adott társadalom (ország, régió) által produkált összes javak és szolgáltatások (fizikai valójukban nem megfogható javak pl. oktatás, szaktanácsadás) előállításában mutatkozó tartós növekedést értjük.  nem azonos a fejlődés, emelkedő jólét és a haladás fogalmaival,  a fenntartható gazdasági fejlődés önellentmondásos fogalom,  a gazdasági növekedés mérésére nem alkalmas önmagában a GDP,  a növekedésre alapozott politikák világszerte kudarcot vallottak,  a gazdasági növekedés és a jólét közötti automatikus kedvező kapcsolatot semmilyen történelmi tapasztalat nem támasztja alá,  gazdasági politika nem lehet a kormányzat értelmes célja, csak eszköze (Dabóczi 1998)

12  A gazdasági fejlődés fogalma olyan gazdasági növekedést jelent, amelyet lényegi szerkezetváltás és szervezeti átalakulás kísér a gazdaságban, s ez kihatással van a társadalom egészére is.  „A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési tényezőket.” (Cameron old.)  A termelékenység már eredményességet is kimutat a termelési folyamat és a ráfordított termelési tényezők viszonylatában.

13  technikai haladás (mai szóval a K+F+I :Kutatás- Fejlesztés, Innováció),  munkaszervezés fejlődése (mai szóval a menedzsment, menedzselés, pl. HRM is),  a megnövekedett befektetés a humán tőkébe.  Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász korszakos találmánynak hívja azt a helyzetet amely, alapján adott termelési plafon fölé akkor léphet egy gazdaság, ha az alkalmazott technológia lehetővé teszi a továbblépést.

14 (forrás: Pounds, Norman J.G. {1990} o. Technikai színvonal emberi magatartásminták, felfogásmódok, és társadalomszerkezet Környezeti adottságok

15 „A vasút innováció a postakocsihoz képest. Schumpeter arra utal, hogy az új kombinációkkal általában nem ugyanazok lépnek fel, akik a régi kombinációkat uralták: a vasúttársaságok nem a régi lovas postakocsi- hálózatokból fejlődtek ki. Az új kombinációk rendszerint új vállalatokban testesülnek meg, amelyek a régiek mellé lépnek, versenyeznek azokkal, elszívják előlük az erőforrásokat, átveszik tőlük a vezető szerepet, kiszorítják őket a versenyből (111–112. o.). Az innováció tehát egyesek számára felemelkedést, másoknak lecsúszást jelent, beszéljünk akár vállalatokról, akár családokról, konkrét személyekről. „Teremtő (alkotó, teremtő) rombolásról” van tehát szó, hogy Schumpeter elnevezésével éljünk: valami elpusztul, és valami keletkezik”… (Bőgel 2008)

16  Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól, az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a mezőgazdaságból az iparba.  Majd a 1970-es évektől (1973, 1979 olajsokkok) az iparból a szolgáltató szektorba

17  gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép, robbanómotor),  új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom),  olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben (pl. bakelit),  tőkekoncentráció (nagyvállalatok kialakulása) és  munkaerő (később szakképzett) koncentrációja („mellékhatásai” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).

18  textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken (munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.)  Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált.” (Caster 1998:292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek

19 BÉR  A munkaerő ellentételezését (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY  A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, ütemét vö. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY  A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

20 *Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: : Népszámlálások; : Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky o.)

21  Palagáz ( shale gas) kitermelése; Amerika újraiparosítása? : on-shoring  Emelkedő ázsiai bérek ; Európa, USA újraiparosítanak? Ld. pl. Economic Outlook n° 1187 | Special Report | The Reindustrialization of the United States, 2013

22 Cedefop

23

24  Akkor hát, ki mondja meg mit tanuljak, hogy mindig legyen munkánk?  A jövő kiszámítható? (vö. Beszélhetünk-e omnipotens szereplőről a munkapiacon?)  A világgazdaság ciklusokban működik, vagy egy emelkedő spirálban felfelé esetleg lefelé tart?

25


Letölteni ppt "Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 2/5.  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések