Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az együttműködő versengő állampolgár nevelése Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az együttműködő versengő állampolgár nevelése Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar"— Előadás másolata:

1 Az együttműködő versengő állampolgár nevelése Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

2 Versengés - együttműködés •Az emberi társas magatartás alapvető formái •Ezért mind a társadalomtudósok, mind a nevelésügyi szakemberek, mind a nevelők számára fontos fogalmak/jelenségek •A társadalomnak szüksége van mind az együttműködés, mind a versengés késztetésére és képességére (Pepitone, 1980)

3 Társadalom-társadalomtudomány – iskolai nevelés Társadalomtudományi paradigmák Társadalmi-politikai-gazdasági közeg Iskolai nevelés Versengés/verseny és Együttműködés

4 A versengés és együttműködés mint ellentétek •Morton Deutsch (1949) amerikai szociálpszichológus •Második világháború pusztításai – háború a versengés egy formája •Baloldali politikai irányultság • Versengés destruktív konfliktushoz vezet •Amerikai társadalom nárcisztikusan versengő és individualista •MEGOLDÁS: együttműködés váltsa fel a versengést! •Alfie Kohn (1980) „NEM KÉRÜNK A VERSENYBŐL” •Kooperatív tanulás mozgalom!

5 A „szörnyeteg” és a „szépség” paradigmája A versengés és együttműködés szimbiózisa •Versengés •Rontja a teljesítményt •Csökkenti a kreativitást •Információvisszatartás •Bizalmatlanság •Megromlott emberi kapcsolatok, ellenségesség •Megnövekedett agressziós szint •Együttműködés •Jobb teljesítményre vezet •Növeli a kreativitást •Információmegosztás •Bizalom •Jó és támogató emberi kapcsolatok, barátság •Agresszió nem jellemző Több mint 40 évig uralkodó paradigma és nézetrendszer!

6 Versengés és együttműködés viszonyának újraértelmezése •Megszűnik a hidegháború •A szocialista blokk összeomlik •A versengés/verseny rehabilitálása politikai élet: demokrácia politikai élet: demokrácia gazdasági élet: piacgazdaság gazdasági élet: piacgazdaság Deutsch (1990) •Egész addigi szakmai életében a versengést és az együttműködést idealizált folyamatokként kezelte, •Azok tiszta formájukban csak nagyon ritkán találhatóak meg a való életben. •A legtöbb konfliktus versengő és együttműködő folyamatok keveréke •A konfliktus lefolyása és következményei erősen ennek a versengő- együttműködő keveréknek a természetétől függenek.

7 Paradigmaváltás „Versengés és együttműködés mint partner” (Van de Vliert, 1998) •Matematikai ökológia: az együttműködés versengést szolgálja (Keller,1992) •La Freniere: az együttműködés mint adaptív versengési stratégia •Charlesworth (1996) kevert stratégiájú (asszertív és együttműködő) versengés az evolúciósan legstabilabb és leghatékonyabb stratégia (kísérlet óvodásokkal) • Konstruktív és destruktív versengési folyamatok Fülöp (1993,1995), Tjosvold és mtsi (2003)

8 •Carnevale & Probst (1997) „ a versengők jobb együttműködők és kreatívabbak csoportközi versengés esetén” •van Lange (1991) „versengők nem együttműködés ellenesek” •Branderburger & Nabeluff (1996) „Co-opetition” – „Business Week Bestseller” – A cím összeolvasztja az angol „cooperation” (együttműködés) és „competition” (versengés) szót jelezve, a két jelenség összefonódó és szimultán természetét.

9 Poszt-szocialista országok „VERSENY” •Rendszerváltás kulcsfogalma •A függőség kultúrája a vállalkozás kultúrája(Crawford and Foster, 2001) •A biztonság társadalma a lehetőségek és kihívások társadalma (Flanagan és mtsi, 2003), •A verseny lehetővé teszi mind a győzelmet, mind a vesztést.

10 Versenyezni tudni kell!? Állampolgároknak meg kellett/kellene tanulniuk a versenyre épülő piacgazdasági struktúrában a lehető legsikeresebben létezni, el kellett/kellene sajátítaniuk a versengés készségét.

11 A versengés mint szociális készség Nagy József (1998) Az iskolának feladata lehet, hogy ezt a készséget meghatározott szempontok alapján fejlessze. A versengés: társas érdekérvényesítő képesség csakúgy, mint a pro-szociális képességek, az együttműködés és a vezetés képesse. Három alapelv: •Szabályozottság •Esélyesség •Arányos kockázat Fülöp (1992), Zsolnai Anikó (2003)

12 „Ön szerint milyen feladatot tölt be az iskola az életbeli versengésre való felkészítésben?” •263 tanár •50% általános iskolai/50% középiskolai •30% Budapest/70% vidék •Átlagéletkor: 40.2 Fülöp (2008)

13 99% van szerepe/kellene, hogy legyen szerepe I. 36% nem/rosszul látja el •Iskola morális versengést tanít, saját képességeken és teljesítményen alapuló versengést •Iskola immorális versengést tanít – nem bünteti megfelelően a csalást Társadalomban immorális versengés zajlik Társadalomban morális versengésre van szükség 6% nem alakít ki megfelelő személyiségtulajdonságokat (pl. önbizalom), tanárok maguk sem tudnak versengeni (hogyan tanítsák?), csak a kiválókat tanítja, akik a tanulmányi versenyekre mennek

14 II. 63% Felkészít  Az iskola megtanít győzni és veszteni  Tisztességes, szabálytartó, érdemalapú, megfelelő értékek mentén zajló versengést tanít  Az iskola felkelti és fejleszti a versenyszellemet, olyan, mint egy verseny előtti hosszú edzési periódus. Hozzászoktat a versenyhez, ahhoz hogy a teljesítményt értékelik, és ettől az értékeléstől függ az, hogy valaki hová helyeződik egy társadalomban (milyen munkát kap stb.)

15  Fontos személyiségtulajdonságokat alakít ki: megtanít komolyan dolgozni, egy cél elérése érdekében erőfeszítést tenni, fejleszti az önismeretet, mert lehetővé teszi, hogy a diákok megismerjék saját gyengeségeiket és erősségeiket, hogy miben érdemes versengeniük vagy miben nem, és elősegíti, hogy tovább tudjanak fejlődni és önmagukat felülmúlni •Fejleszti a szociális készségeket: megtanítja, hogy miként tudja egy ember a helyét kivívni a csoportban, együttműködésre és toleranciára, konfliktuskezelésre nevel, megtanítja a másik ember teljesítményének az értékelését •Versenyképessé teszi a versengésben majdan résztvevő diákokat, azzal, hogy piacképes tudást ad (idegen nyelvek, IT, vállalkozási ismeretek stb.), és kibontakoztatja a képességeiket

16 Van-e kapcsolat a versengés és a siker között?

17 Siker? Pozitív vagy negatív? n. Aki beszáll a versengésbe és eltiporja az útjába kerülőket, arra azt mondják, sikeres. AGRESSZIÓ, AGRESSZIÓ, TISZTESSÉGTELENSÉG TISZTESSÉGTELENSÉG l Nem feltétlenül az a sikeres, aki jobb, hanem aki gátlástalanul kihasználja a helyzeteket.

18 A moralitás szerepe a versengésben •Résztvevők: 213 egyetemista •114 lány/99 fiú •Történetek – korábbi versengési napló történeteken alaulnak

19 Struktúra TerületMorális/szabályosImmorális/szabálytalan GyőztesVesztesGyőztesVesztes Egyetemi élet Tanulmányok Sport Szerelem Barátság/népszerűség Munka Érzelmi: mit érez? Kognitív: mit gondol? Viselkedés: mit tesz (rövid táv)? mi lesz később (hosszú táv)?

20 Sport •LS1: Andrea és Krisztina évek óta versenyszerűen úsznak. Jó barátságban vannak, ám egy alkalommal mindketten ugyanazon a versenyen indulnak, s hasonlóak az esélyeik a győzelemre. Mind a ketten a dobogó legmagasabb fokát szeretnék elérni. A verseny előtt keményen edzenek, felkészülnek a megmérettetésre. A verseny végeredménye: Andrea nyert, de Krisztina lemaradt, „csak” harmadikként ért célba. •FS2: Endre és Péter versenyszerűen futnak. Az idény legfontosabb versenyén mindketten indulnak. Az első körben még Péter vezet, de a második körben már szinte egymás mellett futnak, és Endre érzi, hogy ennél többet nem tud kihozni magából, valamit tennie kell. Az egyik kanyarnál meglöki könyökével Pétert, aki elveszíti egyensúlyát, így Endre behozhatatlan előnyt szerez és nyer. A szabálytalanságot a versenybírók nem veszik észre.

21 A GYŐZTES REAKCIÓI ÉRZELMEK Győztes FairUnfair Öröm/boldogság 58%35% Elégedettség 20%12% Büszkeség 14%8% Káröröm 0%16% Pozitív érzelmek+bűntudat 1.5%14% Pozitív érzelmek +sajnálat (vesztes) 30%0% Félelem a következményektől 1.5%10% Bűntudat/szégyen 0%15% A VESZTES REAKCIÓI ÉRZELMEK Vesztes FairUnfair Csalódottság 46%25% Szomorúság 33%8% Kétségbeesés 24%27% Düh/harag 6%65% Tehetetlenség 0%10% Szomorú+örül a győztesnek 12%0% Örül a saját eredménynek, vagy mindkettőjük eredményének 14%0%

22 VISELKEDÉS: MIT TESZ: GYŐZTES VISELKEDÉSGyőztes FairUnfair Ünnepel (fair győzelem esetén a vesztessel együtt:9 %) 21.8%28% Vesztessel kapcsolatos szolidaritás (gratulál, vigasztal, bátorít, segít, elismer) + bocsánatot kér 58%9% Vesztestől való távolodás: elkerüli0%17% Hallgat a csalásról0%23% VISELKEDÉS: MIT TESZ: VESZTES VISELKEDÉSVesztes FairUnfair Edz +kemémyen dolgozik65%27% Bizonyítani igyekszik a csalást0%51% Gyanakvóvá válik más versenyek esetén0%20% Fizikális agresszió/bosszú0%25% Gratulál, együtt ünnepel55%0%

23 Bizalom – nemzetközi összehasonlítás – ISSP 2001

24 A vesztes kirekesztettsége •8.5 éves fiú 8.1 éves lány Fülöp & Sándor, 2008

25 Versengés-együttműködés Óramegfigyelés-Magyarország, Anglia, Szlovénia (Fülöp és mtsi, 2007) MagyÁlt.MagyGimn.AngolÁlt.AngolGimn.SzlovénÁlt.SzlovénGimn. VERSGYAKKÖZÉPGYAKRITKARITKARITKA EGYM. RITKARITKAGYAKGYAKGYAKKÖZÉP Kutatási támogatás: Oktatási Minisztérium, MTA, British Academy, Szlovén Tudományos Akadémia

26 Verseny monitorozása - szabálytalanságok •Megfigyelt 36 órán (2. osztály) összesen 50 csalás •Tanár „kezeli” mindazt a „szabálytalanságot”, amit ő vett észre. •Ez az általunk megfigyelt esetekben összesen 5-ször fordult elő. •Az előforduló csalások mindössze egy tizedét veszi észre •Ha a gyerekek hívják fel a figyelmét a csalásra, akkor az adott, bejelentő gyereket marasztalja el morálisan „Ne árulkodj!” „Törődj a magad dolgával!” •A csalás kezeletlenül marad •A csaló elérte, amit akart és morális fölényben van •Csalás az, amit az „autoritás” észrevesz!

27 Csalás (középiskola 2. osztály) •Megfigyelt 36 órán összesen 12 megfigyelt csalás •Soha nem fordult elő, hogy diák ezt jelentette volna a tanárnak •Tanár az esetek egyharmadát vette észre és azokat „erőtlenül” kezelte •Szolidaritás és együttműködés a „szabálytalanságban” az „autoritással” szemben.

28 Nemzetközi összehasonlítás •Az angol és szlovén megfigyelések során nem fordult elő csalás •Orosz Gábor (2008) francia –magyar összehasonlítás •Magyar egyetemisták sokkal engedékenyebbek a csalással kapcsolatban „Cél szentesíti az eszközt”

29 Példa •2. Az egyik csoporttársad mikor beül a vizsgára és átfutja a kérdéseket, azonnal látja, hogy ezt a dolgozatot fejből nem tudja megírni hármasnál jobbra, pedig le kell vizsgáznia, ha el akar menni külföldre Erasmus ösztöndíjjal. Ekkor előveszi a puskáját… ELSŐ ÖT INDOKLÁS •1. Ha ki akar menni külföldre, akkor, minden további nélkül, •2. Elfogadható, mert egyetlen zh nem döntheti el az emberek jövőjét. •4. Készült rá csak nem eleget, valamennyi segítséget igénybe vehet •5. Mindenki úgy cselekszik, ahogy jónak látja, amit a lelkiismerete enged. •6. Számomra ez is az anyagtól, a vizsga nehézségétől függ Ha ugyanezt az Erasmusért való versengésben a válaszadóval szemben teszi meg, aki történetesen rendesen felkészült, és a csaló nyer – más a megítélés!

30 Ukrajna /81,2Grimes (2004)20032,3 (2003) Lengyel83,7Lupton et al. (2000)19994,2 (1999) Orosz72,192.01/88,8 9 Poltorak (1995) Grimes (2004) 19972,27 (1997) Japán 44,4Bernardi et al. (2004) Diekhoff (1999) Burns et al. (1998) 19985,8 (1998) Szingapúr54,224,254,2Lim & See, ,1 (2000) OrszágGlobális csalás Egyéni csalás Kollaborativ csalás VizsgálatÉvCPI mutató/ korrupciós index Anglia40819Newstead et al. (1996) Salter et al. (2001) Rennie, Crosby (2001) 19988,7 (1998) Magyar60,764731Orosz (2008)20075,3 (2007) Ausztria44,9Orosz & Lux (2008)20078,1 (2007) Francia31,296,8625,19Orosz (2008)20077,3 (2007)

31 Iskolai csalás – CPI Korrupciós Index •Szignifikáns negatív korreláció (p=0,002; r= - 0,739) (Orosz, 2010) •Ez nem ok – okozati összefüggés, hanem lehet eredménye ugyanannak a háttérben meghúzódó oknak!

32 FONTOS TUDNIVALÓK: Az alábbi állítások Magyarország egészére vonatkoznak. Kérjük jelezze egyetértését vagy egyet nem értését az alábbi osztályozás segítségével. Ezek az állítások néha a “társadalmi normákkal” kapcsolatosak, vagyis a viselkedés többnyire íratlan szabályaival. (Gelfand és mtsi, 2010) Nagyon nem értek egyet Nem értek egyet Kissé nem értek egyet Kissé egyetértek EgyetértekNagyon egyetértek Ebben az országban az embereknek sok társadalmi normát kell betartaniuk Ebben az országban a legtöbb helyzetben világos elvárások vannak, hogy hogyan kell viselkedni Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben egyetértenek abban, hogy mi a helyes és a helytelen viselkedés Ebben az országban a legtöbb helyzetben nagyon sokféle viselkedés megengedett Ebben az országban az emberek nagyon toleránsak azokkal az egyénekkel szemben, akik nem tartják be a társadalmi normákat Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben eléggé szabadon eldönthetik, hogyan akarnak viselkedni Ha ebben az országban valaki helytelenül viselkedik, a többiek elítélik Ebben az országban az emberek majdnem mindig betartják a társadalmi normákat Bár ebben az országban vannak társadalmi normák, az emberek gyakran nem tarják be őket

33 RankCountryScoreBand 1Pakisztan1.25A 2Malajzia1.19A 3India1.03A 4Szingapur1.02A 5Dél- Korea0.99A 6Norvégia0.97A 7Törökország0.92B 8Japan0.86B 9Kína0.82B 10 Kelet Németország0.77B 11Portugália0.76B 12Anglia.0.70B 13Auszria0.69B 14Mexikó0.68B 15Németország0.65B 15Olaszország0.65B 17Izland0.64C 18Franciaország0.63C 18Hong Kong0.63C 20Lengyelország0.60C 21Belgium0.56C 22Spanyolország0.54C 22USA0.54C 24Ausztralia0.42C 25Új-Zéland0.40C 26Hollandia0.38C 27Görögország0.37C 27Venezuela0.37C 29Brazília0.34D 30Izrael0.32D 31Észtország0.27D 32Magyarország0.25D 33Ukrajna0.17D Kötött és laza kultúrák, Gelfand és mtsi (2010)

34 Összefoglalás •A versengés pszichológiai kutatása és pedagógiai megítélése radikálisan változott a huszadik század történelmi, politikai, gazdasági változásai következtében. •A versengés ideológiai alapon történő kiiktatására tett társadalmi és szakmai kísérletek nem voltak sikeresek. •A volt szocialista blokk átmeneti társadalmai rehabilitálták a verseny és versengés politikai (demokrácia) és gazdasági (piacgazdaság) szerepét, a pszichológiai kutatások pedig rámutatnak a versengés pozitív vonásaira.

35 Összefoglalás •A versengés és együttműködés nem poláris ellentétek, hanem az emberi interakcióban különböző kombinációkban megvalósuló magatartásformák. •A versengési folyamatokat ezért legalapvetőbben a bennük lévő együttműködési mérték alapján lehet elkülöníteni. •Ezért értelmetlen megközelítés a versengést szembeállítani az együttműködéssel vagy az együttműködést azért erősíteni önmagában, hogy az a versengést ellensúlyozza, hanem sokkal inkább a versengésen belül kell az együttműködést erősíteni.

36 Következtetés •A versengésben a leglényegesebb strukturális együttműködési elem a szabálytartás, vagyis az, hogy a versengésben lévő felek megfelelnek a kapcsolat és a versengés implicit (ki nem mondott) és explicit szabályrendszerének. •Ha ez a szabály megtörik, akkor az addig konstruktív mederben tartható versengés könnyen fordul destruktívba. •A versenytársak között a barátságos vagy egymást inspirálóan instrumentális viszony helyett ellenséges viszony alakul ki, megjelenik a gyanakvás, a bizalmatlanság és természetesen az agresszió mint destruktív elem. •A győztesek és a vesztesek eltávolodnak egymástól, a győztes nem tud szolidáris lenni a vesztessel, a vesztes pedig nem tudja elismerni, és tisztelni a győztes győzelmét. •Ha ez társadalmi méreteken zajlik, akkor megtöri a társadalmon belüli szolidaritást.

37 Következtetés •A versengés és verseny „újrafelfedezése” nagyon lényeges lépés a magyar társadalom esetében •Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen verseny és versengés az, amely az adott társadalmat jellemzi. •Az iskola minden társadalomban az egyik legfőbb szocializáló ágens, ezért kiemelt fontossága van annak, hogy – esetünkben a versengés kapcsán – a pedagógusok nagyon világos normákat tudjanak képviselni, és ezeknek a normáknak a csoport általi tiszteletben tartását elősegítő professzionális szakmai gyakorlatot tudjanak kialakítani.

38 DE…… •A szociálpszichológiai kutatások sok évtizede bizonyították, hogy a csoportnormáknak viselkedésszabályozó ereje van, ezért egy adott viselkedésért nemcsak az egyén, hanem az őt körülvevő csoport (nem csak az autoritás!) is felelős. KÖZÖS ÁLLAMPOLGÁRI FELELŐSSÉG!

39 Közösen elfogadott normák hiánya SZABADSÁG ÉS SZABÁLYOZOTTSÁG INTEGRÁLÁSA EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉRDEK INTEGRÁLÁSA VERSENGÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS INTEGRÁLÁSA

40 KÖSZÖNÖMAFIGYELMET!

41 NationHave Cheate d Asked to Cheat Would Assist NationHave cheated Asked to cheat Would assist Albania Litván Fehérorosz Orosz Horvát Ukrán Kirgiz Post-szoc Lett – USA Table 1. Self-reported incidence and perception of academic dishonesty by nation, numbers are in percentage (on the basis of Grimes, 2005, pp 277.)


Letölteni ppt "Az együttműködő versengő állampolgár nevelése Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar"

Hasonló előadás


Google Hirdetések