A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE

Az előadások a következő témára: "A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE"— Előadás másolata:

1 A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE

2 A tudományos megfigyelések előtt az emberek
a Földet hitték A VILÁGEGYETEM központjának. A 17. században vált elfogadottá a heliocentrikus világkép.

3

4 egy hatalmas, csillagok által alkotott
A NAP egy hatalmas, csillagok által alkotott korong alakú csillagrendszerben (galaxis) helyezkedik el.

5

6 Később kiderült, hogy ezek a csillagok olyanok mint a mi Napunk.
A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése felfedte, hogy a mi galaxisunk, A TEJÚTRENDSZER csak egy a több milliárd galaxis között a folyamatosan táguló Világegyetemben.

7 Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben
legalább 100 milliárd bolygó található. A Tejútrendszernek a Földről látható része A TEJÚT. A Tejút panorámaképe a Földről nézve

8 A Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója.
A FÖLD A Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A Föld a Naprendszer bolygóinak nagyság szerinti sorrendjében az ötödik.

9 A bolygók dőlésszöge és forgási iránya

10 az Északi- és Déli-sarkot összekötő képzeletbeli vonal.
A Föld tengelye az Északi- és Déli-sarkot összekötő képzeletbeli vonal.

11 Éjszakák és nappalok váltakozása
A Föld Nap által megvilágított felén nappal, az árnyékban lévőn éjszaka van. A nappalok és éjszakák váltakozásának oka a Föld tengely körüli forgása. Ennek időtartama 1 nap. A Föld Ny-ról K-re forog, ezért látjuk K-en felkelni, Ny-on lenyugodni a Napot.

12 A keringés időtartama 365 és ¼ nap.
A Föld egy év alatt ellipszis alakú pályán járja körül a Napot, Ny-ról K-i irányban haladva. A keringés időtartama 365 és ¼ nap. (A négy évenként összeadódó teljes napot hozzátesszük az adott évhez, így minden negyedik év egy nappal hosszabb lesz, ez a szökőév.)

13 Az évszakok váltakozása
Az évszakok kialakulásának oka a Föld Nap körüli keringése és a földtengely ferdesége, amely a keringés folyamán nem változik, mindig a Sarkcsillagra mutat.

14

15 A napsugarak hajlásszöge
az északi félgömbön nyáron nagyobb, a déli félgömbön pedig ugyanekkor kisebb, mert ilyenkor a Föld északi félgömbje a Nap irányába hajlik, így arrafelé erősebb a felmelegedés és a nappalok is hosszabbak.

16 mindkét félgömböt nagyjából egyenlő hajlásszög alatt érik
Ősszel és tavasszal mindkét félgömböt nagyjából egyenlő hajlásszög alatt érik a napsugarak; a nappalok és éjszakák hosszában sincs lényeges különbség.

17

18 mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.
Bolygónknak egy természetes kísérője van, A HOLD. Keringése ún. kötött keringés, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.

19 A Hold fázisai a Földről nézve

20 A Hold forgási periódusa: 27,322 nap. Tehát ellipszis alakú pályáján
nagyjából egy hónap alatt kerüli meg a Földet. A Hold Földre gyakorolt hatásai: stabilizálta a Föld tengelyferdeségét, így az éghajlat viszonylag állandó maradhatott. A Hold mindennapokban jelentkező hatása: az árapály jelenség.

21 a Föld a Nap és a Hold között van,
A Hold időnként különböző kitüntetett térbeli helyzetekbe kerül és vagy napfogyatkozást, vagy holdfogyatkozást figyelhetünk meg. HOLDFOGYATKOZÁS során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.

22 Többféle típust figyelhetünk meg:
van pl. teljes illetve részleges holdfogyatkozás. Teljes holdfogyatkozás A holdfogyatkozás ritkább, mint a napfogyatkozás.

23 A holdfogyatkozás geometriája

24 Napfogyatkozás akkor jöhet létre, amikor
a Hold keringése során néhány percre pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. Ilyenkor a Hold árnyékot vethet a földfelszínre. A fogyatkozás lehet teljes, gyűrűs vagy részleges, és csak a Föld szűk területéről látható.

25 Részleges napfogyatkozás
Teljes napfogyatkozás

26 VÉGE

27