Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Keszitette:Demjen Beata es Antal Arbella Xi-g. Sarki fény A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Keszitette:Demjen Beata es Antal Arbella Xi-g. Sarki fény A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis)"— Előadás másolata:

1 Keszitette:Demjen Beata es Antal Arbella Xi-g

2 Sarki fény A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (els ő sorban protonok és elektronok) által keltett id ő leges fényjelenség. Leginkább március–április és szeptember– október között figyelhet ő meg.

3 A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülr ő l érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemz ő szín ű.

4 A színkép látható tartományában els ő sorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is er ő s. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul el ő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhet ő meg. A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezet ű ek. M ű holdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygy ű r ű ként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust. Összefüggést találtak a déli és az északi pólusnál fellép ő fényjelenségek között.

5 Er ő s naptevékenységet követ ő en, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhet ő. Sarki fényt a Naprendszer más mágneses bolygóinál (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és azok egyes holdjainál (Io, Ganymedes) is megfigyeltek. A sarki fénynek 5 formája ismert: folt-forma: kisméret ű fényjelenségek ív-forma: enyhén görbül ő szalagok sáv-forma: csomós vagy ráncos alakúak sugár-forma: egyenes fénynyalábok, amelyek a Föld mágneses er ő vonalait követik fátyol-forma: diffúz, nagy kiterjedés ű fénylések

6 A holdfogyatkozás holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld kerül a Nap és a Hold közé és takarja el az utóbbit. A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.

7 Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának bels ő részébe az umbrába. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére. A Föld árnyéka a légkör miatt nem teljesen homogén, a szélein átlátszó, ezt a küls ő árnyékmez ő t nevezzük penumbrának, amelynek magának is megvannak a speciális holdfogyatkozástípusai. A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék küls ő részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kapott a megfigyelések szerint.

8 A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába. Talán ez utóbbi a legritkább jelenség. Holdfogyatkozások időpontjai 2009 végéig augusztus 16. részleges február 9. penumbrális augusztus 6. penumbrális december 31. részleges

9 Napfogyatkozás A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot. Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a vonal közelébe kerül – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás.)

10 A napfogyatkozások típusai A Hold látszólagos mérete néha nagyobb, mint a nap látszólagos mérete, máskor kisebb. Ezt az okozza, hogy a bolygók és a holdak elliptikus pályán keringnek. Emiatt a Föld– Hold-távolság is és a Nap–Föld-távolság is periodikusan változik. Természetesen ez a méretváltozás szabad szemmel észlelhetetlen, viszont ez és a Föld–Hold/Nap–Föld ekliptika különbsége különböző típusú napfogyatkozásokhoz vezet.

11 Részleges napfogyatkozás Amikor a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk. A Földnek egyetlen pontján sem látható ilyenkor a Hold úgy, hogy teljesen eltakarja a Napot. A részleges napfogyatkozások csak nagy takarás esetén vehetők észre szabad szemmel. A többi napfogyatkozás esetében a hold teljes árnyéka a Föld felszínére vetül. Bár ilyenkor a Föld bizonyos részein a Hold teljesen Nap elé kerül, a legtöbb helyről mégis csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg.

12 Teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, és a Hold látszólagos mérete nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete. A napfogyatkozás elején és végén, valamint a totalitás határán kívül (a teljes árnyékon kívül) részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Ez a fajta napfogyatkozás csillagászati szempontból azért jelentős, mert megfigyelhető a nap koronája, amelyet egyébként a nap fénye elnyom.

13 Gyűrűs napfogyatkozás Ha a Nap látszólagos mérete nagyobb, mint a hold látszólagos mérete, a hold teljes árnyékának egyetlen pontja sem tud a Földre vetülni, még akkor sem, ha a Nap amúgy teljes takarásban lenne - a teljes árnyék kúpjának a csúcsa a Föld előtt halad el. Ilyenkor még a Napfogyatkozás közepén is látszik a Nap széle. hasonlóan a részleges napfogyatkozáshoz a napkorona nem látható. A gyűrűs napfogyatkozás tovább tarthat, mint egy teljes napfogyatkozás totalitása (amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot), mert a "kisebb" Holdnak több időre van szüksége, hogy elhaladjon a Nap előtt. Egy gyűrűs napfogyatkozás akár 12 percig is tarthat, szemben az elméletileg lehetséges leghosszabb 7 perc 32 másodperces teljes napfogyatkozással.

14 Tartalom jegyék:-Sarki fény -A holdfogyatkozás - Napfogyatkozás Bibliográfia:-internet-wikipedia feature=related


Letölteni ppt "Keszitette:Demjen Beata es Antal Arbella Xi-g. Sarki fény A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések