Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A harmadik beavató szentség.  Az Eucharisztia szó jelentése  Az Oltáriszentség meghatározása  Kialakulása, hagyománya  bibliai hagyomány  őskeresztény.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A harmadik beavató szentség.  Az Eucharisztia szó jelentése  Az Oltáriszentség meghatározása  Kialakulása, hagyománya  bibliai hagyomány  őskeresztény."— Előadás másolata:

1 A harmadik beavató szentség

2  Az Eucharisztia szó jelentése  Az Oltáriszentség meghatározása  Kialakulása, hagyománya  bibliai hagyomány  őskeresztény hagyomány  a katekumenátus gyakorlat  Az Oltáriszentségben való részesülés feltételei  Oltáriszentség a liturgiában, átváltoztatás  Ünnepe

3  Az Eucharisztia (görög eredetű szó) eredetileg hálaadást jelent.  A zsidó étkezés előtti hálaadó ima hagyományának folytatásaként a jelentés úrvacsorára módosult.  A kereszténységben a nagy betűvel írt Eucharisztia Krisztus testét jelenti, mely a harmadik, az Egyház legmélyebb titkába, Krisztus áldozatának ünneplésébe beavató szentség.

4  „az Eucharisztiában benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága, maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk.” (Presbyterorum ordinis)  „Az Eucharisztia jelzi és megvalósítja az életközösséget Istennel, valamint Isten népének egységét, melyek által az Egyház önmaga. Az Eucharisztiában egyszerre jelen van annak a történésnek a csúcspontja, amely által Isten Krisztusban megszenteli a világot; valamint az istentisztelet csúcspontja, melyet az emberek a Szentlélekben adnak meg Krisztusnak és őáltala az Atyának.”  „Gondolkodásunk megegyezik az Eucharisztiával, az Eucharisztia viszont megerősíti a gondolkodásunkat.” (KEK, )

5  Krisztus az Oltáriszentséget az utolsó vacsorán alapította.  A legrégebbi szövegemlék róla Pálnál található (55. k.) Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam néktek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” (1Kor 11,23–25)  Márk evangéliuma péteri hagyományokat követ (őt vette alapul Máté) És amikor ettek, vette a kenyeret, ádást mondott, és megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: „Vegyétek, ez az én testem.” Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, ittak belőle mindnyájan, és ezt mondta nekik: Ez az én vérem, a „szövetség vére, amely sokakért kiontatik.” (Mk 14,22–24)  Máténál Miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem!” Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt 26,26–28)

6  Lukácsnál És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.” (Lk 22,19–20)  Jánosnál Evangéliumának egész 6. fejezete az Eucharisztiáról szóló tanítás, de hogy a szinoptikusokkal (Mt., Mk., Lk.) ellentétben nem említi az Eucharisztia alapítását. János ír még a lábmosásról, ami a többi három evangéliumból hiányzik. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a szinoptikus evangéliumok elkészülte után bő 20–30 évvel író János már nem tartotta szükségesnek az alapítás elbeszélését, helyette egy szimbolikus cselekedet leírásával rámutatott az Eucharisztia egy lényeges szemléletére, mely szerint Jézus szeretetből megalázta önmagát, és alázatos szolgaként megmosta tanítványai lábát.

7  A kereszténység kezdeti időszakában a megtérő egyszerre részesült mindhárom beavató szentségben. (keresztség, bérmálás, elsőáldozás.)  Az ortodoxiában a gyermekeket egyszerre részesítik mindhárom beavató szentégben.  Ez a nagyszombat éjszakáján történt, a húsvéti vigília megünneplésekor.  Újabban a felnőtt megtérőket ismét a katekumenátus (=hittanuló) időszaka után keresztelik, bérmálják meg és részesítik az elsőáldozás szentségében, mint egykor az őskeresztények idején. A felkészülést sok helyen a kezesek segítik.

8 A hívek minden alkalommal áldozhatnak, amikor a szentmiseáldozaton részt vesznek. Csak az áldozhat, aki már volt elsőáldozó.  Tisztaság: Aki tudja, hogy van megbocsátatlan halálos bűne, annak előbb a bűnbocsánat szentségét kell felvennie. (A halálos bűnben áldozó szentségtörést követ el.) Rendezetlen házasság esetén szintén kerülnünk kell Krisztus testének vételét  Szentségi böjt: Szentáldozás előtt egy óra hosszat nem szabad sem enni, sem inni. Orvosságot szabad bevenni. Vizet szabad inni. A betegeknek csak tizenöt percen át kell böjtölniük.  Egység A nem-keresztények és a katolikus Egyházzal nem teljes egységben élő keresztények nem vehetik magukhoz az Oltáriszentséget. Ha nem-katolikusok áldoznának, az olyan egységet fejezne ki, amely a valóságban még nem létezik; ezért az egységért mindnyájunknak imádkoznunk kell.

9  Az ige liturgiája és az Eucharisztia összefüggô, egyetlen istentiszteleti cselekmény. Az asztal, amelynél a Szó elhangzik, egyben az Úr Testének és Vérének asztala is.  Ezt a kiengesztelődés szertartása követi, majd az áldozás, vagyis a hívők részesülése az Eucharisztiában.  A felajánlás után a celebráns (a szentmisét bemutató pap) a Misekönyv által előírt könyörgések és hálaadások után elmondja az eucharisztikus imát (kánont). Ennek három központi eleme: a Szentlélek hívása, Jézus utolsó vacsorán mondott szavainak elismétlése (konszekráció), és az így megtörtént átlényegülést követően a színek alatt jelen lévő Krisztusnak az Atya számára történő felajánlásából.

10  A hívek áldoztatása a többnyire csak a kenyér színe alatt történik. A celebránsnak (ill. a főcelebránsnak) kötelező a két szín alatti áldozás. Mivel mindkét szín alatt az egész Krisztus van jelen, semmivel sem kap több kegyelmet az, aki két szín alatt áldozik. Krisztus jelenléte attól sem függ, mekkora darab kenyeret kapunk.  A pap a megmaradt szent vért magához veszi, a maradék konszekrált (átváltoztatott) ostyát a cibóriumba helyezi, és azt (esetleg vélummal) letakarva a tabernákulumba (szentségtartó) teszi.  Katolikus templomokban az Oltáriszentség őrzési helyét az örökmécses jelzi. A templomba lépéskor így tudjuk, jelen van-e Krisztus teste, akit térdhajtással üdvözlünk.

11  A kenyérnek és a bornak Krisztus Testévé és Vérévé való átváltozását átlényegülésnek nevezzük.  E szavakkal történik: A kenyér fölött a pap ezt mondja: „Ez az én testem, mely értetek adatik'', és a bor fölött ezt mondja: „Ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.''  Minden megkeresztelt hívő felajánlhatja az Eucharisztiát, de a kenyér és bor átváltoztatását az Úr testévé és vérévé csak érvényesen fölszentelt pap végezheti el.  Az Eucharisztiához kizárólag búzakenyér és szőlőbor használható. A kenyér többnyire kovásztalan („ostya”), de megengedett a kovászos kenyér használata is.

12  Az ünneppé nyilvánítás közvetlen előzménye a híres bolsenai csoda volt. A pápa épp Orvietóban időzött, amikor hírül vitték néki, hogy a közeli Bolsenában az ostya a pap kezében úrfelmutatáskor vérezni kezdett.  A pünkösd utáni tizedik napra esik.  Kötelező – piros betűs – ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette Szent Julianna (†1258) hatására, aki egy látomásában a teliholdat látta, melyből egy darabka hiányzott. Julianna a látomását úgy értelmezte, hogy a Hold az egyházi évet jelképezi, amelyből valami hiányzik, mégpedig az Oltáriszentség ünnepe.

13  Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az Oltáriszentséget. Az útvonal mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. (A „Szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik.) Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a tovahaladó Oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg és a díszítésre szolgáló zöld ágak szentelményeknek számítanak; hasonló hatást tulajdonítanak nekik, mint más ünnepek „megszentelt” növényeinek.

14 Áldozzatok minél gyakrabban, és imádkozzatok nagy figyelemmel és bizalommal az Oltáriszentség előtt!


Letölteni ppt "A harmadik beavató szentség.  Az Eucharisztia szó jelentése  Az Oltáriszentség meghatározása  Kialakulása, hagyománya  bibliai hagyomány  őskeresztény."

Hasonló előadás


Google Hirdetések