Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NON-PROFIT SZERVEZŐDÉSEK •Kérdések:  Milyen formában működjenek?  Milyen szervezetek vehetnek részt?  Milyen jogosítványokkal rendelkezzen?  Milyen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NON-PROFIT SZERVEZŐDÉSEK •Kérdések:  Milyen formában működjenek?  Milyen szervezetek vehetnek részt?  Milyen jogosítványokkal rendelkezzen?  Milyen."— Előadás másolata:

1

2 NON-PROFIT SZERVEZŐDÉSEK •Kérdések:  Milyen formában működjenek?  Milyen szervezetek vehetnek részt?  Milyen jogosítványokkal rendelkezzen?  Milyen területekre terjedjen ki a hatásköre?  Milyen forrásból történjen a finanszírozása? •Elvárások:  Támogatások igénybevételének lehetősége,  Megfelelő infrastruktúra,  Területi elvek alapján szerveződjenek.

3 Új lehetőség az EU-ban – EGTC European Grouping for Territorial Cooperation  Változó együttműködési célok (kulturális együttműködéstől az esetleges közös intézményfenntartásig), az Európai Unió fejlesztési politikája egyre inkább a területi szintű fejlesztésekre irányul  A közös célkitűzések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt  A Régiók Bizottsága új eszköz (EGTC) bevezetését kezdeményezte – a 1082/2006/EK rendelet a tagállamok jogrendjének kötelező részévé váltak  Hazai átültető jogszabály: évi XCIX. törvény  Legalább két tagállam jogalanyai hozhatják létre, jogi személyiséggel rendelkezik •Területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében:  Határokon átnyúló  Transznacionális  Régiók közötti együttműködés

4 EGTC lehetséges tagok •minisztérium, állam, központi költségvetési szerv •helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; •a közalapítvány; •Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, •az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy részben állami, önkormányzati befolyás vagy finanszírozás alatt áll •az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, feltéve, hogy részben állami, önkormányzati befolyás vagy finanszírozás alatt áll •az a jogképes szervezet, amelyet valamely fenti szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni.

5 Határ menti együttműködés •Többnyire önkormányzatok között valósul meg, közös céljaik elérésére •Non-profit jelleg: közérdek, nem ipari vagy kereskedelmi tevékenység ellátására •Civil szerveződések az önkormányzati alap feladatok, ill. közszolgálati tevékenységek ellátására közvetve, állami vagy önkormányzati befolyással rendelkező szervezetek közvetlenül bevonhatóak az együttműködésekbe •Jellemzően alábbi területeken:  Településfejlesztés, településrendezés  közös intézményfenntartás,  sport, turisztika,  környezetvédelem, vízgazdálkodás  közlekedés,  energiaszolgáltatás.

6 EGTC előnyök, sajátosságok •A lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete,  saját költségvetéssel,  saját szervezettel,  saját szerződő képességgel •Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) - biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét •Közös döntéshozatal, együttes fellépés, •Szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés •Uniós forrásokra az EGTC önállóan pályázhat – nem érvényesül a „lead partner” elv •Hatékonyabb forráslehívás. DE! - új jogintézmény, nincs gyakorlat, - szabályozás felülvizsgálata során cél a civil szerveződések szélesebb körű bevonásának biztosítása is  Jelenleg is lehetőség van civil szervezetekkel való együttműködésre, a jövőben pedig még szélesebb lehetőségeket kapnak a non-profit szerveződések.

7

8 Bejegyzett csoportosulások •Ister-Granum (Magyarország, Szlovákia) •Ung-Tisza-Túr-Sajó (Magyarország, Szlovákia) •Karst-Bodva (Szlovákia, Magyarország) •Amphictyony (Görögo, Ciprus, Olaszország, Franciaország) •Duero-Duoro (Portugália, Spanyolország) •Galicia-Norte Portugal (Portugália, Spanyolország) •Lille-Kostrijk-Tournai (Franciaország, Belgium) •Euroregion Pyrénées-Mediterrannée (Spanyolország, Franciaország) •West-Vlaanderen/Flandre-Dunkuerque-Cote d’Opale (Belgium-Franciaország) •Folyamatban lévő (kb. 20)

9

10 Az Önkormányzati Minisztérium koordináló szerepe – nemzetközi szerződések alapján •Magyarország és a szomszédos államok közötti határ menti együttműködés lehetséges formái nemzetközi szerződés alapján:  munkacsoport  vegyes bizottság  fórum •Az ÖM koordinációja alatt létező határ menti együttműködési formák: ▫Magyar-Osztrák Regionális Koordinációs Fórum (2010. febr. 24. Sopron) ▫Magyar-Szlovén Határon Átnyúló Vegyes Bizottság (2009. nov. 26. Lendava) ▫Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Kormányközi Vegyes Bizottság (2009. okt. 27, Svaty Peter) ▫Magyar-Horvát Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum (a kormányközi megállapodás szept. 17-én került aláírásra a barcsi együttes Kormányülésen, első ülés: március) ▫szakterületi vegyes bizottságok (turisztika, katasztrófavédelem)

11 Az ÖM célkitűzései az együttműködések segítéséhez, a civil szereplők érintettsége •adott határ menti térségben megfogalmazódó kérdések, kezdeményezések felmérése, felkarolása, megvitatása az érintett helyi, területi, központi szervekkel, kamarákkal, kisebbségi szervezetekkel, stb. •tág együttműködési keret meghatározása (kormányközi megállapodás), így mindkét fél részéről valamennyi ágazathoz tartozó kérdések megvitatása lehetséges •a szomszédos állam rugalmasságától függ, hogy a két nemzeti tagozat összetétele, struktúrája mennyire mutat azonos képet. Cél: mindenki meg tudja találni a partnerét a határ mindkét oldalán. •a civil kezdeményezések megismertetése a helyi, területi és kormányzati szervek képviselőivel •folyamatos információáramlás biztosítása a határ menti települések és az érintett szervek között •az együttműködés területei és kitűzött feladatai megismerhetőek legyenek, folyamatos kommunikációs és információáramlás szükséges

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! •Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár Önkormányzati Minisztérium tel: (1) •www.otm.gov.hu/egtc.nsf


Letölteni ppt "NON-PROFIT SZERVEZŐDÉSEK •Kérdések:  Milyen formában működjenek?  Milyen szervezetek vehetnek részt?  Milyen jogosítványokkal rendelkezzen?  Milyen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések