Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Minden lélekben van egy kis szivárvány, Kis csapóhíd, amelyet lebocsát, Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, Ennek a hídnak hídpillére nincsen, Ezt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Minden lélekben van egy kis szivárvány, Kis csapóhíd, amelyet lebocsát, Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, Ennek a hídnak hídpillére nincsen, Ezt."— Előadás másolata:

1 „Minden lélekben van egy kis szivárvány, Kis csapóhíd, amelyet lebocsát, Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, Ennek a hídnak hídpillére nincsen, Ezt a hidacskát csak az Isten tartja, Az Isten, aki a szívekbe lát.” / Reményik Sándor/ / Reményik Sándor/ A Szentírásban Isten a vízözön után, ígéretének jeléül, szivárványt küldött az égre, ezzel kívánta megüzenni, hogy nem pusztítja el többé vízözönnel az emberiséget. Ez az ígéret egyúttal szövetség, amelyet Isten minden földi élővel kötött. Az eső után rendszeresen föllépő természeti jelenség tehát újra és újra emlékeztette az embert Isten kegyelmére és szövetségére.

2 A szivárványok mindig elbűvölik az embereket, és sok monda tartozik hozzájuk.  Az írek szerint egy aranyfazék fekszik a végén.  Az indiaiak úgy hiszik, hogy ez híd az élet és halál között.  A germánoknál a szivárvány-hidat az istenek építették, hogy az elhunyt harcosok lelke ezen jusson fel az istenek várába.  A buddhisták szerint Buddha a hétszínű szivárvány-lépcsőn jött le az égből a földre.  Indiában Indra isten nyilát jelképezi.  Kínában, Kambodzsában és Afrika egyes részein kígyónak vélik.  A görög mitológiában Írisz a szivárvány megtestesítője.  A japánok, pedig abban hisznek, hogy szülőhazájuk szivárványból született A népi időjósok szerint: egy szivárvány a keleti égen, jelzi, hogy másnap száraz, napos idő lesz. A nyugaton feltűnő szivárvány megjelenése, azt jelenti, hogy a következő nap dézsából fog ömleni az eső. A török és a magyar néphit egyaránt úgy tartja, hogy megváltoztathatja a nemét, aki át tud menni a szivárvány alatt.

3 A valóságban, valóságban, még még ha ha a szivárvány szivárvány olyan olyan gyönyörű, gyönyörű, oly oly elbűvölőnek tűnik, tűnik, nincsen nincsen semmi semmi titokzatos, titokzatos, természetfölötti benne, benne, csak csak egy meteorológiai meteorológiai jelenség… Newton volt az elsõ, aki megmagyarázta a szivárványt a XVII. században. Megmutatta, hogy a napfény különböző színekből áll, amit az ember szeme nem tud elkülöníteni. A Nap sugárzásának csak egy részét látjuk, a többi az emberi szem számára láthatatlan. A látható fény nem egységes. Ha ugyanis a napsugarak egyszínű fehér fényét üvegprizmán vezetjük keresztül, a szivárvány színeire bomlik szét. Így lesz a fehér fényből: vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya. Ez két másik színt is tartalmaz, amit nem látunk: infravörös (amit szemünk nem észlel, de bőrünk hőként észleli) és az ultraibolya (amitől lebarnulunk).

4 Ahhoz, hogy az égen szivárványt láthassunk először is sütnie kell a Napnak, másodszor pedig nagyszámú vízcseppnek kell a levegőben lennie. A szivárványt akkor látjuk, amikor a Nap a hátunk mögött van, így mi a Nap és a szivárvány között helyezkedünk el A szivárvány kialakulásához szükséges az is, hogy a Nap a látóhatár fölött viszonylag alacsonyan legyen, ezért leggyakrabban kora délelőtti és késő délutáni órákban van esélyünk megpillantani

5 Napsütésben az esőcseppek apró üvegprizmaként viselkednek. Amikor tehát a Nap sugarai elérik az esőcseppet, abba behatolnak, miközben megtörnek és színekre bomlanak. A színes fénysugarak az esőcsepp belső felületéről visszaverődnek, majd újabb töréssel kilépnek a cseppből, eközben a színek még jobban szétválnak, és így érnek a szemünkbe. Ezért látunk különböző színeket az égen.

6 Gyakran két szivárvány is látható egyszerre, - egy belső, határozottabb (primer) szivárvány, és egy külső, halványabb (szekunder) szivárvány. A primer szivárványnál a vörös szín van belül, a kék pedig kívül. A szekunder szivárvány esetében fordítva helyezkednek el a színek, a két szivárványban a vörös színű sávok tehát egymást követik. A szivárvány rádiusza csak szögekben fejezhető ki, mivel a megfigyelő szemszögéből nézve csak egy „látható átmérője" van. A „mérete" hosszúsági mértékegységekkel nem adható meg, mert a „távolsága" nem mérhető meg. A belső, élénkebb primer szivárvány fok hajlásszög alatt látszik, a külső, halványabb, szekunder szivárvány pedig fok alatt.

7 A szivárvány képe a fényre hulló esőcseppek miatt alakul ki; a megfigyelő helyzetváltoztatásával a szivárvány helye is változik. Nagyon lapos vidéken majdnem tökéletes félkörnek látjuk, magasból, repülőből akár teljes körben is láthatunk szivárványt.

8 Tűzszivárvány A jelenség jelenség pehelyfelhők jelenlétében keletkezik. Ez a felhő rostos-fonalas szerkezetű, 5000 m magasság felett képződik és jégkristályokból áll. A felszín közelében nem származik csapadék belőlük. A felhő átlátszóságát a jégkristályok igen apró és viszonylag ritka elhelyezkedése okozza; melyeken a fény megtörik és létrehozza a tűzszivárványt. A jelenség gyakran rossz időt jósol; mivel a pehelyfelhők elsőnek való megjelenése a tiszta égbolton sokszor a hidegfrontot jelzik előre.

9 Köd-szivárvány Ha a megfigyelő a Napnak háttal áll, és úgy néz a ködfalra, akkor egy fehér színű köd-szivárványt láthat, amely nagyjából kétszer olyan vastag,mint a hagyományos szivárványok. Mivel a köd vízcseppecskéi nagyon kicsik, létrehozzák ugyan a szivárványt a fény törése által, viszont a kis méretük következtében a szétszórt spektrális színekből újra fehér színű fény keletkezik, amelyet köd-szivárvány formájában észlelünk.

10 Holdszivárvány A holdszivárvány művészi ábrázolása, ahogy az emberi szem látja. Mivel szemünk gyenge fényerősség mellett fekete-fehérben látja környezetünket, a Hold által létrehozott szivárványt fehér gyűrűként észleljük.

11


Letölteni ppt "„Minden lélekben van egy kis szivárvány, Kis csapóhíd, amelyet lebocsát, Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, Ennek a hídnak hídpillére nincsen, Ezt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések