Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Vukovich Gabriella DEMO-STAT Társadalomtudományi, Demográfiai, Statisztikai Szakértő Iroda 1031 Budapest, Malomkerék u. 8. Telefon: 06 (70) 775 21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Vukovich Gabriella DEMO-STAT Társadalomtudományi, Demográfiai, Statisztikai Szakértő Iroda 1031 Budapest, Malomkerék u. 8. Telefon: 06 (70) 775 21."— Előadás másolata:

1 Dr. Vukovich Gabriella DEMO-STAT Társadalomtudományi, Demográfiai, Statisztikai Szakértő Iroda 1031 Budapest, Malomkerék u. 8. Telefon: 06 (70)

2  a nemzeti szintű társadalompolitika információs bázisának része  az állami és önkormányzati szociálpolitika tervezése  információs bázis az egyházak szegénységgel kapcsolatos tevékenységéhez  információs bázis a non-profit szervezeteknek  szociálpolitika szakmai monitorozása  demokratikus kontroll  információk a nemzetközi szervezetek szegénységgel kapcsolatos tevékenységéhez

3  Szegénységen leggyakrabban a jövedelmi szegénységet értjük – a folyamatos életvitelhez szükséges jövedelem alacsony szintje  Emellett beszélhetünk egyéb dimenziókban megnyilvánuló szegénységről is pl.  vagyoni szegénység  szub-sztenderd lakáskörülmények  speciális szükségletek kielégítésének hiánya stb. (pl. betegség, fogyatékosság miatt fellépő szükségletek

4  A szegénységi küszöbök meghúzásának célja általában:  a szegények számának meghatározása  az ellátásokra való jogosultság határának megállapítása

5  Abszolút szegénységi küszöbök  Relatív szegénységi küszöbök  Létminimum  Szubjektív szegénységi küszöbök  Ellátási jogosultság szempontjából a magyar gyakorlat mechanikus; általában a nyugdíjminimumban vagy annak bizonyos meghatározott többszörösében megállapított összeg alatti jövedelemmel rendelkezők jogosultak a különböző ellátásokra

6  egy konkrét összeg pl. fejenként napi 1 dollár  előnye: könnyen értelmezhető, viszonylag egyszerűen számítható  hátránya: nem veszi figyelembe az országok közötti gazdasági, társadalmi különbségeket  egy nagyon szegény országban napi 1 dollár a létfenntartáshoz még éppen elegendő lehet, egy európai országban nyilvánvalóan nem elegendő

7  az adott ország lakosságának átlagos jövedelméhez képest állapítanak meg egy az átlagnál alacsonyabb értéket  a leggyakrabban használt relatív szegénységi küszöb: az átlag vagy medián jövedelem 50 vagy 60 százaléka  az így kiválasztott érték alatti jövedelemmel rendelkezőket tekintik szegénynek  az európai uniós programokban általában a medián jövedelem 60 %-át tekintik szegénységi küszöbnek  a medián jövedelem az az érték, amely alatt ugyanannyian vannak, mint fölötte

8 A relatív szegénységi küszöb hátránya:  ha az összehasonlított országok lakosságának jövedelme jelentősen eltér, akkor az alacsonyabb jövedelmű lakosság szegényei lényegesen rosszabb körülmények között élnek, mint a gazdagabb országban szegénynek tekintett emberek  ez a helyzet a gazdagabb és a szegényebb európai uniós országok közötti összehasonlításban is fennáll  pl. Hollandiában, az Egyesült Királyságban, vagy Ausztriában a szegénységi küszöb az országok közötti árkülönbségeket kiszűrve 3-4-szer magasabb, mint a közép-kelet-európai Uniós országokban

9

10  olyan összeg, amely még éppen biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos nagyon szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését  a létminimum szintjén élőket nem tekintik szegénynek, mert ha feszes beosztással és szerényen is élnek, de a szigorúan alapvetőnek számító javakat és szolgáltatásokat elvileg nem nélkülözik, nem éheznek, van tető a fejük fölött, van ruhájuk stb.  ebből következik, hogy a létminimum szintje alatt élők viszont már komoly nélkülözések közepette élnek

11 Háztartástípus Egy főre számított létminimum 2007-ben (Ft/hónap) Aktív korúak 1 felnőtt felnőtt + 1 gyermek felnőtt + 1 gyermek felnőtt + 2 gyermek felnőtt + 4 gyermek Nyugdíjasok 1 személy személy

12

13  a lakosság véleménye szerint a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelem  a magyar lakosság realitásérzékét jelzi, hogy a lakossági vélemények alapján számolt szegénységi küszöb közel van a KSH által mért létminimumhoz

14 Szegénységi küszöbSzegények száma Szegények aránya az összlakosságból Relatív szegénységi küszöb (a teljes lakosság medián jövedelmének 60 százaléka) (2005-ben már ) 13,4 % (2005-ben már 15,9) Létminimum alatt élők % A lakossági vélemények szerint a megélhetéshez szükséges minimális jö- vedelemnél alacsonyabb jövedelműek % Depriváltak: azok, akik elemi szükségleteik egy részét nem képesek kielégíteni + a jövedelmi szegények %

15

16  A szegénységet befolyásoló legfontosabb tényezők Magyarországon  mindenek előtt a gazdasági aktivitás, amit viszont meghatároz az iskolai végzettség  a gyermekszám  a lakóhely jellege  etnikai hovatartozás

17  az alacsony végzettségűek,  a romák,  a fogyatékkal élők,  a gyermekek és a többgyermekes családok  az egyszülős családok,  a munkanélküliek  a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalási korú emberek  a falusi lakosság, különösen a kistelepüléseken élők  az ország elmaradottabb térségeiben élők

18  Magyarországon az oktatási rendszer sokkal kevésbé képes a családi háttér egyenlőtlenségeit tompítani, sőt tendenciaszerűen fel is erősíti azt  A roma fiatalok képzettségbeli lemaradását jelzi, hogy kb. 20%-uk be sem fejezi az általános iskolát, másik 20%-uk késve fejezi be, további 40-50%-uk vagy nem tanul tovább az általános iskola elvégzése után, vagy lemorzsolódik

19

20

21

22  A foglalkoztatottak körében a szegénységi ráta 2004-ben a különböző felmérések szerint 5,8 és 9,8 százalék között volt  Ezzel szemben a nem foglalkoztatottak 15-19%-a, ezen belül a munkanélküli háztartások 39– 49%-a szegény.

23

24

25  Életkor szempontjából a legmagasabb szegénységi kockázatú csoport a gyermekek és a fiatalok csoportja  A gyermekek 40 %-a, kb. 850 ezer gyermek él a létminimum alatt  Minél több gyermeke van egy háztartásnak, tagjai annál nagyobb valószínűséggel szegények  A szegények aránya a három és több gyermeket nevelő családokban ugrásszerűen növekszik

26

27

28

29  Az idősek szegénységi kockázata az átlagnál alacsonyabb  2005-ben az idősek (65+) 9,4 %-a élt a medián jövedelem 60 százaléka alatt (teljes lakosság: 15,9, gyermekes háztartások: 20 %)  DE: több mint félmillió nyugdíjas él a nyugdíjas létminimum alatt  A medián nyugdíj elmarad a minimálbér színvonalától és csak kismértékben haladja meg a létminimumot  A 65 év feletti nők szegénységi aránya másfélszer– kétszer magasabb, mint a férfiaké

30  1990-es évek: felerősödött a szegénység kockázata a regionalitás, illetve a települési hierarchia mentén  Utóbbi években: tovább erősödött a területi különbségek szegénységben játszott szerepe  A kistelepüléseken élők szegénységi kockázata még az 1990-es évtized közepén is kisebb volt az országos átlagnál, a 2000-es évek közepére az országos átlag többszörösére emelkedett  A kevésbé fejlett, korlátozott munkalehetőséget biztosító területeken élők önmagában a lakóhelyből adódóan növekvő hátrányban vannak  A területi szegregáció is tovább erősödött: a képzetlen, szegényebb lakosság a társadalomból kirekesztett enklávékban, a leghátrányosabb helyzetű településeken rekedt

31

32

33

34


Letölteni ppt "Dr. Vukovich Gabriella DEMO-STAT Társadalomtudományi, Demográfiai, Statisztikai Szakértő Iroda 1031 Budapest, Malomkerék u. 8. Telefon: 06 (70) 775 21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések