Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország 2 természeti kincse 1.Ivóvízkészlet 2.Termőföld.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország 2 természeti kincse 1.Ivóvízkészlet 2.Termőföld."— Előadás másolata:

1 Magyarország 2 természeti kincse 1.Ivóvízkészlet 2.Termőföld

2 Mennyi az optimális talaj pH? •Sajnos a több évtizedes erős nitrogén műtrágyázásnak köszönhetően a Magyarország talajai erősen elsavanyodtak. A talajok pH-ja nagyon sok területen 4-5 pH. Ilyen érték mellett a növények sok nehézfémet vesznek fel, és kevesebb értékes tápanyagot. •Az ideális talaj enyhén savas. 6-7 pH-jú.

3 Mit csinál a N-műtrágya a termőfölddel? •Egyrészt nitrogénnel látja el, de sajnos ezt olyan módon teszi, hogy közben szennyezi a környezetet a nagy nitrát tartalma miatt. •Másrészt elsavanyítja a talajt, ami ahhoz vezet, hogy a hasznos mikroorganizmusok száma lecsökken, a káros mikroorganizmusok száma viszont megnő.

4 Mit vesznek fel a növények a túl savanyú talajon? •A túlzottan savanyú talajon a növények tápanyagfelvétele lecsökken, és a kiszórt műtrágya is kevésbé hasznosul. •A növények sok nehézfémet vesznek fel, ami nehezen eladhatóvá teszi, és mérgezi mind az állatokat, mind az embereket.

5 Mit csinál a N-műtrágya az ivóvízzel? •A fölösleges mennyiségű műtrágya az ásott kutak vizét is nitrátokkal szennyezi. •A nagy hatású mosószerek foszfáttartalma ugyanolyan hatású, mint az élő vizekbe kerülő műtrágya.

6 Mit okoz a túl nitrátos víz? •A szántóföldekről a csapadék a vízfolyásokba mossa a feleslegben kiszórt műtrágyát, amely a tavakba kerülve az állóvizek hínár- és algatömegeit növeli. •A növényi maradványok lebomlása fogyasztja a vízben oldott oxigént, az oxigénhiányossá váló víz pedig tömeges halpusztulást okoz. •A nitrátos víz különösen a csecsemőkre jelent halálos veszélyt, mivel a szervezet oxigénellátását akadályozza. • Borsod, Nógrád, Baranya és Pest megye veszélyeztetett településeit a csecsemők számára palackozott vagy zacskós vízzel látják el.

7 Hány százaléka hasznosul a N és NPK-műtrágyának? •A korábbi évekre visszavezethető fokozott nitrogén és más műtrágya felhasználása egyéb környezeti ártalmak mellett a talajaink fokozódó savanyodásához vezetett. •A gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis savanyodó talajon az alkalmazott műtrágya csekély része hasznosul. •Mérések szerint pl. a foszforműtrágyának legfeljebb 20%-a, de a nitrogén műtrágya hasznosulása sem éri el az 50%-ot. •A jelenlegi gazdasági helyzet mellett ekkora veszteségek nem engedhetők meg.

8 Mennyi foszfor van Európa talajaiban kötött (fel nem vehető) és felvehető formában? •Mérések szerint Európa talajaiban hektáronként, kg foszfor van kötött állapotban. •Mindössze 1-1,5 kg az ami a növény számára, azonnal elérhető.

9 Mióta kellene már – szakértők szerint ‑ baktériumtrágyát használni a műtrágya helyett? •„20 évet késett a gazdatársadalom a műtrágyák helyett a baktériumtárgyák használatával. Az új technológiai korszak a biológiai erőforrásokat kell hogy előnyben részesítse a fosszilis energiák uralma helyett! •A baktériumtrágyázást a növénytermesztében be kell iktatni a technológiába!” Dr. Nagy Bálint

10 Mit jelent az, hogy Phylazonit? •„Phyl” = Phylaxia Pharma ZRt. A cég, amely elkezdte gyártani ezt a baktériumtrágyát. •„azo” = Azotobacter Chroococcum (baktériumtörzs, amely a levegő nitrogénjével táplálkozik, így megköti azt). •„nit” = Nitrogén.

11 Mi az összetétele a Phylazonitnak? •Nitrogénkötő baktériumok (Azotobacter Chroococcum), 100 kg nitrogén hatóanyagot köt meg hektáronként, a levegőből ami 3-3,5 q műtrágyának felel meg; •Foszfor mobilizáló baktériumok (Bacillus Megaterium), kg foszfor hatóanyagot tárnak fel, és tesznek felvehetővé hektáronként; •Cellulózbontó baktériumok, melyek 4-8 hét alatt lebontják a szármaradványokat; •B vitaminok, növényi hormonok (auxin, gibberellin). •Összcsíraszám: min. 5 x 10 9 db/cm 3

12 Mit csinál a Phylazonit? •A földbe juttatva értékes tápanyagokkal látja el a növényeket, méghozzá oly módon, hogy ezzel nem szennyezi a talajt. •Nitrogént köt meg levegőből. 100 kg/ha hatóanyagot. •A kötött állapotban lévő foszfort, káliumot és egyéb ásványi anyagokat tárja fel amit a növény fel tud venni kg/ha. •Lebontja a szármaradványt hét alatt. A szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségű szerves tápanyagot jelentenek, amit a Phylazonit lebont, és felvehető tápanyaggá alakít (hektáronként kg N, kg P, kg K). •Szén-dioxiddal látja el a növényt.

13 Hogyan hat a Phylazonit a humusztartalomra? •A Phylazonit képes növelni a talaj humusztartalmát. 4 év alatt közel 1%-ot mértek! (Hivatalos állami kísérletben, Kétegyházán.) •Egyrészt az által, hogy elbontja szármaradványt, így növeli a talaj szervesanyag tartalmát. •Másrészt úgy, hogy a készítményben lévő baktériumok élő szerves anyagok, így a pusztulásukkal nő a humusztartalom.

14 Mire lehet használni a Phylazonitot és mikor? •Mivel a Phylazonit olyan élő baktériumokat tartalmaz, amelyeknek optimális esetben nagy mennyiségben kellene a talajainkban lenni azért, hogy a növényeket nitrogénnel, ásványi anyagokkal (foszfor, kalcium stb.) lássák el, ezért elmondható, hogy bármilyen növénykultúrában használható. Ezalatt minden szántóföldi, konyhakerti, gyümölcsösök, erdőtelepítés, legelő, természetvédelmi területeket, valamint bármilyen bio- és ökogazdálkodást értünk. Hisz a Phylazonit teljes egészében BIO Termék. •Ősszel: minden egyes növény betakarítása után. Függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt vetünk utána l/ha Phylazonit használata ajánlott. Legcélszerűbb a tarlóhántással egy menetben, a talajművelő eszközre szerelt elektromos pumpa segítségével a tarlóra permetezni és azonnal beforgatni. •Tavasszal: Őszi vetésű növények: /kalászosok, repce/ felülkezelése10 l/ha Phylazonittal szántóföldi talajpermetezővel gyomirtással egy menetben vagy külön március közötti időszakban. •Rét, legelő területek,(kora tavaszi, március fogasolás utáni felülkezelése,10 Liter/ ha dózisban, Szántóföldi talajpermetezővel). •Tavaszi vetésű növények: Vetés előtt valamelyik talajművelettel egy menetben, vagy vetéskor a vetőgépre szerelt elektromos pumpával ellátott szóró szerkezet segítségével l/ha mennyiségben használatos (10 l/ha az alapdózis.)

15 Mi a jó termés 2 legfontosabb feltétele? •Dr. Kádár Imre tartam kísérleteinek szerves anyag visszapótlás nélküli parcellája néhány év elteltével műtrágya tápanyag vissza-pótlás ellenére RADIKÁLIS (nagymértékű) TERMÉSCSÖKKENÉST, vagyis talaj regressziót MUTATOTT. •Számítások szerint, megfelelő nedvesség jelenléte esetén feltételezhető, hogy a talajba visszakerülő szénmennyiség (szármaradvány), egyenes arányban van a terméshozammal. • A jó termés elérésének két legfontosabb feltétele: a talaj nedvesség és szerves anyag tartalma.

16 Mi az amitől óvni kell a baktériumtrágyát? 1.Klóros csapvízzel higítani TILOS! Hiszen a klór pont arról nevezetes, hogy fertőtlenítő - vagyis baktériumölő - hatású. 2.UV-sugárzás (erős napfény). Orvosi rendelőkben UV-fényt használnak a baktériumok és vírusok elpusztítására. 3.Zárt, oxigénhiányos tárolás! 4.Túl sok nitrogén műtrágya használata,főleg nitrát formájában.

17 Mit választanak ki a növények a gyökereiken keresztül, és miért? •A növények - azért, hogy oldhatóvá tegyék a kötött állapotban lévő ásványi anyagokat - képesek különböző szerves savakat kiválasztani a gyökereiken keresztül. Ezek főként almasav és citromsav. •Ez akár a tömegük 25-35%-a is lehet, ami a már meglévő termés rovására megy!

18 Hogyan képes a Phlazonit 10-30%-kal több termést elérni? •Egyrészt úgy, hogy a növénynek nem kell annyi szerves savat kiválasztani a saját tömegéből, hiszen ezt megteszik a baktériumok. Ez a tömeg mennyiség megmarad a növényben. •Másrészt bőséges tápanyagkészletet hoznak létre a talajban, amiből akkor vesz fel a növény táplálékot, amikor szüksége van rá.

19 Mi az oka annak, hogy több éves szármaradványok is ott vannak a földben? •A hosszú évek erős műtrágyázásának köszönhetően drasztikusan lecsökkentek a talajbaktériumok. •A legjobban a nitrogénkötő-, és a szármaradványokat lebontani képes cellulózbontó baktériumok pusztultak el. •Így nincs a talajban elegendő, ami lebontaná a maradványokat. •Ezért nagyon fontos ősszel valamennyi tarló Phylazonittal való kezelése, függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetés következik utána!

20 Mennyi nitrogént köt meg 10 L/ha mennyiségben a Phylazonit? •A Pylazonit 10 L/ha mennyiségben képes a levegőből 100 kg nitrogén hatóanyagot megkötni, ami kb. 3,5 q N műtrágyának felel meg.

21 Mennyi foszfort és káliumot tesz felvehetővé 10 L/ha mennyiségben a Phylazonit? •A Phylazonit 10 L/ha mennyiségben kb kg foszfor és kálium (valamint egyéb ásványi anyag) hatóanyagot képes feltárni a talaljból.

22 Mennyi idő alatt bontja le a kalászosok és a vastagszárú növények szármaradványát a Phylazonit? •A Phylazonit baktériumkészítmény a benne található cellulózbontó- és nitrogénkötő baktériumok megfelelő arányának köszönhetően a kalászosok szármaradványait kb hét, míg a vastagszárú növények szármaradványait kb. 8 hét alatt képes döntő mértékben lebontani.

23 Mi a legolcsóbb tápanyagutánpótlás? •Mindig a legolcsóbb, a természetes biomassza kihasználása, ami már eleve ott van. Így például a talajban lévő szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségű szerves tápanyagot jelentenek, amit a Phylazonit lebont, és felvehető tápanyaggá alakít (hektáronként kg N, kg P, kg K). •Továbbá nagy mennyiségű kötött állapotban lévő foszfor található a földekben. Ezt a Phylazonitban lévő foszformobilizáló baktériumok feltárják, és a növény számára felvehetővé teszik évre való készlet halmozódott fel talajainkban! •A levegőben mindig is ott van az értékes nitrogén (78%), amit a nitrogénkötő baktériumok juttatnak el a növényhez. •1 ha terület fölött 60 tonna N áll rendelkezésre!

24 Honnan tudja megállapítani, hogy élő baktériumok vannak a készítményben? •A legbiztosabb módja, ha egy laboratóriumban bevizsgáltatjuk. •De könnyen meg lehet állapítani, ha kiöntünk egy 1,5 L-es flakonba kb. 1 L baktériumtrágyát, légmentesen lezárjuk, és pár óra eltelte után ha kinyitjuk, szisszenő hangot kell hallanunk. Ugyanis a baktériumok oxigént lélegeznek be, és szén-dioxidot termelnek.

25 Honnan tudja megállapítani, hogy mennyi baktériumot kapott a pénzéért? •Ezt úgy szokták megadni, hogy 1 cm 3 anyagban mennyi az élő csíraszám (baktériumszám). •A Phylazonit esetében ez minimum 5 x 10 9 db/cm 3. Figyeljünk azonban a hatvány kitevőre, mert pl. 8 x on többnek néz ki, mint mondjuk 4 x en. Az első esetben 1 cm 3 -ben 800 millió baktérium van, míg a második esetben 4 milliárd!!! • •Mit is jelent ez pontosan? Az Ön földjébe bejuttatva kb. átlag 4 óránként osztódnak a baktériumok. Ez azt jelenti, hogy 24 óra elteltével az első esetben durván 4,5 milliárd baktérium van, a másodikban pedig 24 milliárd!!! Ennyi apró kis munkás köti a nitrogént, tárja fel az ásványi anyagokat, és látja el szén-dioxiddal az Ön növényeit. •Tehát nem mindegy, hogy a készítményben mennyi az ÉLŐ baktériumszám!

26 Mennyi N hatóanyagot kap 1q N-műtrágyából, és mennyit kap 10 L Phylazonitból? •Vegyük alapul a 34%-os nitrogén műtrágyát. Ez azt jelenti, hogy 100 kg-ból 34 kg nitrogént tartalmaz. Ennek a legjobb esetben is, optimális talajélet esetén max. az 50%-a, tehát 17 kg hasznosul. •Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, nem optimális talajélet esetén min. 40 kg hatóanyagot, optimális talajélet esetén, ez elérheti akár a 200 kg hatóanyagot is. Tehát átlagban 100 kg-mal számolhatunk. •1 q nitrogén műtrágya, és 10 liter Phylazonit, közel azonos árban van. Az egyikért kapunk 17 kg nitrogén hatóanyagot, míg a másikért 100 kg nitrogén hatóanyagot. •MICSODA KÜLÖNBSÉG!

27 Mennyi hatóanyagot kap 1q NPK-műtrágyából, és mennyit kap 10 L Phylazonitból? •Nézzük a 3 x 15-ös komplex műtrágyát. 100 kg-ban van 15 kg foszfor, 15 kg kálium, és 15 kg nitrogén. Kutatások és kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy a foszfornak csak kb %-a, vagyis mindössze 3-5 kg hasznosul. Ugyanez vonatkozik a káliumra is. •Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, optimális esetben akár kg/ha foszfor, kálium hatóanyagot tár fel a talajból. •A 3 x 15-ös műtrágya másfélszer annyiba kerül, mint 10 L Phylazonit. Egyikért kapunk 3-5 kg hatóanyagot, míg a másikért kg-ot.

28 Hány éve van a piacon a Phylazonit? •A Phylazonit Magyarország első baktériumtrágyája. •Közel 30 éve kezdte el gyártani a Phylaxia Pharma Zrt.

29 Mennyi a Phylazonit szavatossági ideje? •Kannáink „lélegző” kupakkal vannak ellátva, melyek biztosítják a baktériumok oxigén ellátását, és a szén-dioxid eltávozását. •A szavatossági idő a következőképpen alakul: •4-6 o C-on 6 hónap, •10-12 o C-on 3 hónap, •25-30 o C-on 3-4 hét.

30 Mik a főbb szempontok baktériumtrágya vásárlásakor? •A legelső fontos dolog, hogy a készítmény élő baktériumokat tartalmazzon. •A másik lényeges szempont, hogy mennyi a törzsenkénti egyedszám a készítményben? •További kényes kérdés a készítményekben lévő baktériumtörzsek száma. Nem előnyös a 3-4-nél több baktériumfajtát tartalmazó készímény haszálata, mert a tárolóedényben a sokféle baktérium tápanyagellátása nehezen megoldható. •Még egy fontos szempont: a készítmény logisztikája. Mennyi idő telik el a gyártástól a felhasználásig. A Phylazonitnál a szállítás napjától kezdődik a szavatosság, mivel a szállítás napján történik a gyártása!

31 Mennyi pénzt takaríthat meg hektáronként Phylazonittal? •Számoljunk egy kicsit. Ha Ön használ mondjuk 3 q nitrogént, és 2 q NPK-t. Ez összesen kb. min Ft/ha költség. Ha elveszünk 2 q nitrogént és 1q NPK-t, és 10 L Phylazonittal pótoljuk, ez esetben Önnek csak Ft/ha költsége lesz. Már rögtön megtakarít Ft-ot hektáronként. •Termelők visszajelzései alapján a Phylazonit hatására 10-30%- kal van több termésük. Nézzük a minimum 10%-ot. Ha a búzája átlagban terem 50 q-át, akkor ez 5 q pluszt jelen hektáronként, ami Ft-os átlagárral számolva kb Ft/ha Önnek. Kukorica esetében q átlagtermésnél ez kb. 10 q plusz termés, ami csak Ft-tal számolva is Ft/ha plusz bevétel Önnek.


Letölteni ppt "Magyarország 2 természeti kincse 1.Ivóvízkészlet 2.Termőföld."

Hasonló előadás


Google Hirdetések