Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Válság az eurozónában, kihívások és válaszok Csermely Ágnes 2010. Október 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Válság az eurozónában, kihívások és válaszok Csermely Ágnes 2010. Október 1."— Előadás másolata:

1 Válság az eurozónában, kihívások és válaszok Csermely Ágnes Október 1.

2 Tartalom •Egy kis ország megbillenti Európát? A fertőzés csatornái •Mi tartja egyben Európát: –Mit gondoltunk eddig? –Mit kell újragondolni? • Új javaslatok az Eurozóna kohéziójának megerősítésére

3 Görögország: klasszikus adósságfenntarthatósági probléma •Tartósan magas költségvetési deficit (csalások) •Nem volt konvergencia •Kamatok elszállása után elszálló adósságdinamika, •koncentrált lejáratok •IMF mentőcsomag: 110Md euró + 5 éves terv

4 Csak részben ikerdeficit

5 De miért nem rendeződött minden a mentőcsomag után? •Volt már ekkora kiigazítás, de leértékelés nélkül még nem: primary balance +15% •Belső leértékelődés relatív árakon keresztül = tartósan alacsony növekedés •Ha nem tudja kinőni az adósságot, még durvább adósságdinamika •(politikai korlátok)

6 Egy kis ország megbillenti Európát? •Szuverén kockázatok szétrobbanása + euró leértékelődése •Fertőzéses csatornák: –fizetési mérleghiány mégis számít, de nem az árfolyamkockázat, hanem a pénzügyi egyensúlytalanság jele •Európai governance problémák: –Közös monetáris politika de nincs közös fiskális politika –Szolidaritás korlátai

7 A görög válság a PIIG országokat fertőzte meg 5 éves CDS felárak az eurozóna egyes tagországaiban

8 A leértékelődés viszont közös

9 Kiket fertőzött meg a görög válság? •Görögország alapvetően a fiskális fegyelmezetlensége miatt került bajba •A PIIG országok 2007-ig alapvetően fegyelmezett fiskális politikák, különösen Spanyolo. és Íro. •Bankválság jelentős teher: –Elsődleges deficit EA átlag: +5% (eltűnt bevételek) –Adósság EA átlag: +19%, ebből bankmentés +13%

10 Bár nem mindig mindenki tartotta az SGP-t, az európai adósságdinamikák csak a válságban szálltak el

11 Ha nem a fiskális politika, akkor mi volt a közös a megfertőzött országokban? •Pénzügyi egyensúlytalanságok: –Magas bérnövekedés, reálfelértékelődés –Magánszektor eladósodása: hitelboom –Ingatlanárboom –Magas fizetési mérleghiány

12 Bár az Eurozóna egyensúlyban volt, jelentős belső egyensúlytalanságok a régión belül

13 Versenyképességi történet: a belföldi kereslet bővülése és a szolgáltatószektor expanziója jelentős reálfelértékelődést okozott

14 Tőkeáramlási történet: a tőkebeáramlás elsősorban a magánszektor eladósodását fűtötte

15 A PIIGS országokban kiugró mértékű vállalati eladósodás alakult ki

16 Az ingatlanár-boom nemcsak a PIIGS országokra volt jellemző

17 Ma már fiskális szempontból is elég hasonlóak ezek az országok •A pénzügyi egyensúlytalanságok súlyos fiskális problémákká transzformálódtak : –A tartósnak hitt bevételek egy része ciklikus volt –Bankmentés extra terhei –Kockázati feláremelkedés –A deleveraging miatt tartósan lassú növekedés

18 Miért nem tudta az Eurozóna maga rövidre zárni a görög problémát? •Adósságátütemezés (default) –Minden euro eszközre rávetül –Bankrendszeri bizalmi válság kiújulhat •Segítségnyújtás: –egy korai EA szintű kötelezettségvállalás nehezebbé tette volna a spekulációt –az alapvető intézményi struktúrát kérdőjelezi meg

19 A Lehman utáni azért fagytak le a pénzpiacok, mert senki nem tudta pontosan, hogy hol voltak a kockázatok

20 Intézményi akadályok: Közös monetáris politika de nincs közös fiskális politika •Hogyan lehet kikényszeríteni a fiskális fegyelmet és kiküszöbölni a kockázatmegosztásból fakadó morális kockázatot? –Önálló, de szabályalapú, passzív, automatikus stabilizátorokra építkező, koordinált, monitorozott fiskális politikák –Úgy, hogy nincs kockázatmegosztás •No bail out •Monetáris finanszírozás tilalma •(EKB-nak nincs lender of last resort funkciója)

21 Megoldási javaslatok •Külső javaslatok, több szolidaritás és kohézió –Közös ktgvetés a la USA –Közös kötvény a GDP 60%-áig, a többire default risk •Tűzoltás: •Görög segítségnyújtás: – Nem közvetlen bailout, hanem egy alapon keresztül –Nem is bailout, hanem erős feltételekhez kötött finanszírozás •EKB eszközvásárlási program a transzmisszió zavarainak elhárítása érdekében

22 •Most már tényleg fegyelem: SGP megerősítése •Utólagos ellenőrzés helyett előzetes javaslatok •Adósságdinamika fontosabb szerepe •Büntetés •Válságkezelési eszköz felállítása: European Financial Stability Facility: 440 mrd € •Csak három évre szól •Special Purpose Vehicle, nincs igazán integrálva az EU intézményrendszerébe •Nincs „orderly bailout procedure” •Drága forrás A tartós megoldás körvonalai

23 És mi lesz a pénzügyi egyensúlytalanságokkal? •Európai szemeszter: strukturális költségvetési javaslatokat is megfogalmazhat •Makrostabilitási felügyelet, hasonló a Túlzott deficit eljáráshoz –Prevenció: túlzott egyensúlytalanság megállapítása, score- board –Korrekció: ajánlások + betartatás •Makroprudenciális felügyelet: –Jelentős szellemi kapacitás, de nincs önálló eszköze, csak javaslatokat fogalmazhat meg

24 •A közös valuta és az árstabilitást célzó monetáris politika önmagában nem elég a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez •Új fékek kellenek, amelyek segítenek elkerülni a túllövéseket •Fegyelmezett de legalábbis szigorúan monitorozott Európa. Ki fogja betartani? •Mitől fogunk növekedni? Összefoglaló


Letölteni ppt "Válság az eurozónában, kihívások és válaszok Csermely Ágnes 2010. Október 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések