Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kisgyermekkor pedagógiája A gyermek fejlődési szintjei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kisgyermekkor pedagógiája A gyermek fejlődési szintjei."— Előadás másolata:

1 A kisgyermekkor pedagógiája A gyermek fejlődési szintjei

2 1. HÓNAP Mire is képes a kisbaba? → Már cm-re lát, bár szemmozgása még rendezetlen, így tehát kancsíthat. → Van hallása és szagérzékelése. → Közvetlenül születésük után rendelkeznek bizonyos reflexekkel. A tájolóreflex segíti a táplálkozást. Ha megsimítjuk a baba arcát, felénk fordul és kitátja a száját. Ehhez kapcsolódik a szopóreflex, amit úgy válthatunk ki a babánál, ha ujjunkkal megérintjük a szájpadlását. → A „Moro-reflex” azt jelenti, hogy ha hirtelen lejjebb eresztjük a baba fejét, széttárja kezét- lábát, mintha zuhanna. → A lépőreflexet úgy tudjuk ellenőrizni, hogy a baba talpa ha kemény felülethez ér, felhúzza mintha lépni akarna, bár még járni nem tud. → A fogóreflexet már ultrahangon is lehet látni. A baba tenyeréhez ha hozzáér valami azt azonnal szorosan megmarkolja (pl. köldökzsinór). → A csecsemő első játékait a csend és nyugalom jellemzi. A kicsinek játék az is ha a szülők szemébe nézhet, ha hallhatja a hangjukat, élvezi ha közel van hozzánk. → Szereti a fekete-fehér mintás tárgyakat, képeket. Nyugtatja a csengő, szélhárfa hangja.

3 2. HÓNAP → A második hónapban már bizonyos reflexek megszűnnek. → A baba kezdi elsajátítani az akaratlagos mozgást. → A lépőreflex kezd eltűnni, a fogóreflex is sokkal gyengébb. →A végtagjai rendezettebben mozognak, fektében a fejét is próbálja megemelni. →Már sokkal mozgékonyabb, élénkebb. Szereti ha simogatják, masszírozzák. → Néha futó mosolyra görbül a szája. → Amikor szólunk hozzá elnémul, figyel a neszekre. A hangunkra sóhajszerű válasszal reagál. → Játékai közé tartozik a csikizés, masszírozás. → Kezd felfigyelni az élénkebb színű tárgyakra. → Szemével követi a fényforrásokat, játékokat.

4 3. HÓNAP → A baba megtartja a játékot amit a kezébe adunk. →Megismer embereket, dolgokat, kacag ha jókedvű. → Már kezd gőgicsélni, elégedettségének hangot ad, néha igen hangosan. → Napközben többet van ébren, ilyenkor nézelődik, rúgkapál a kezével és a lábával. → Egyre többet figyeli kezeit. (Kóstolgatja, szopogatja ujjait.) → Ha hasra fektetjük megpróbálja kinyomni magát. → A harmadik hónap végére már meg tudja tartani a fejét és a vállát. → Egyre inkább élvezi a fürdetést. → Élénken figyeli a kiságyra szerelt színes forgó játékokat.

5 4. HÓNAP →A baba egyre nyitottabban és érdeklődőbben fordul a külvilág felé. → Már önállóan is el tudja magát foglalni egy kis ideig. → Etetés közben már ide-oda forgatja a fejét. → Hanyatt fekve felemeli a lábát, és a zoknijával játszik. → Megtalálja a két keze egymást, amit megpróbál egyszerre a szájába gyömöszölni. → A hasán fekve alkarjára támaszkodva ide-oda hintázik. → Ha egy tükröt tartunk elé, a tükörbeli képmására rámosolyog, néha hangosan gurgulázik, kacag.

6 5. HÓNAP → A gyermek egyre aktívabb a játékban. → Szereti ha ölben ringatják, reptetik, hintáztatják és paciztatják. → Ha ébren van állandóan mozog. → Ha a talpára állítjuk és a hóna alatt fogjuk, lépegetni kezd és rugózik. → Elkezd két különböző dologgal foglalkozni. Ha például egy érdekes játékot nyújtunk felé, az egyik kezével utána nyúl, míg a másikkal a lábát szorongatja. → Sok próbálkozás után megpróbál hasra fordulni. →Ha hanyattfekvésből felhúzzuk a kezét fogva, megpróbál együttműködni és szépen emeli és tartja a fejét.

7 6. HÓNAP →Igazi kutató manipuláció veszi kezdetét. →Bármi a keze ügyébe kerül, azt azonnal a szájába veszi és megrágcsálja. → Már többnyire a két kezét használja, megfogja a csőrös poharat vagy az üveget. → Koordinációja is jelentősen fejlődik. Megfogja a lábát és azt is a szájába dugja. Odavágja játékait a földhöz és az asztalhoz. Leejti azt ami a kezében van, ha egy másik játékot nyújtunk felé, mert még nem tud egyszerre két dolgot tartani. → Érzelmi és társas viselkedésében is változás következik be, élvezi a társaságot, ennek nevetéssel és gügyögéssel adja jelét. Szereti a labdákat, felkeltik az érdeklődését a mozgó tárgyak, például a keljfeljancsi. → Szívesen dobálja ki a játékait a kiságyból, járókából. → Lelkesen vetkőzni kezd, zokniját már kisebb nehézségekkel és időráfordítással, de le tudja venni magáról. → Az utánzás is elkezdődik, ha nyelvet öltünk rá, ő is utánunk csinálja. Már egy-egy szótagot is mond "pa"-"ma".

8 7. HÓNAP → A hetedik hónap kezdetével a baba mozgása szépen fejlődik. → Már elég ügyesen forgolódik ahhoz, hogy a pelenkázást megnehezítse a mama számára. A kicsi annyira élvezi a mozgást, hogy ilyenkor sem hajlandó abbahagyni. → A mászást is hamarabb kezdi el, ha arra ösztönözzük, hogy menjen a guruló labda után és érje el. → Próbálkozik a kúszással, mászással, és a forgolódással. → A játéka bővül a kukucskálással is. Ha a fejére borítunk egy kendőt és megkérdezzük, hogy hol a baba, kacagva kapja le magáról a kendőt. Érdekes dolog számára, hogy a dolgok nem szűnnek meg létezni attól, hogy hirtelen eltűnnek a látóteréből. → Már vég nélkül énekelget egy-egy szótagot, többször ismételget, hogy dadada, jajaja, mamama.

9 8. HÓNAP → Már nem elégítik ki kíváncsiságát, érdeklődését a gumiállatkák, gumijátékok. → A leporellókönyvek rágcsálása és különböző tárgyak dobozba, kosárba rakosgatása foglalja le hosszabb időre. → Mozgás közben, hogy a játékokat, tárgyakat elérje addig vergődik míg sikerrel nem jár. Így elkezdődik a kúszás. → A kézügyessége már olyan fejlettségi szintet ért el, hogy a földről a legkisebb dolgokat is fel tudja csípni. → Egyre inkább próbálja utánozni a felnőtteket, ha tapsolnak neki vagy cuppognak, kísérletet tesz arra, hogy ő is azt csinálja. → Veszélyérzete még nem nagyon van. Ha valamit meg akar szerezni, kész a kanapéról is utánavetni magát.

10 9. HÓNAP → A hallása annyira kifinomult, hogy a szobán kívüli zajokra is felfigyel. Ez legyen akár kutyaugatás, az ablak előtt elhaladó autó vagy kapucsengő hangja. A hangok felé fordul és próbál különbséget tenni köztük. → A kezét már akaratosan használja. Csipesszerűen fogja meg a tárgyakat a hüvelykujját és mutatóujját használva. A dolgokat egyik kezéből a másikba helyezi. → Meg tud ülni kis ideig. Már elég jó az egyensúlya ahhoz, hogy ülő helyzetben mozogjon és nyúljon valamiért. Fel tudja már magát húzni, de még nem tudja hogyan kell óvatosan visszaülni, ezért nagy zajjal huppan a földre. → Tud mászni, könyökét használva a hasán kúszik és halad előre. → Érzelmi és társas viselkedése is már annyira fejlett, hogy integet, "pát" int. Elégedetlenségét hangosan közli a szülőkkel. Sírással jelzi, ha kimegy a szülő a szobából és eltűnik a szeme elől. → Játékai között szerepelhet már a dob, ami jó játék, mert ösztönzi a kicsit, hogy ülve játsszon és összpontosítson arra ami előtte van. Ezáltal erősödik a hátizma és fejlődik az egyensúlyérzéke. → Lelkesen játszik kukucskálóst. A szülő, ha a függöny mögé bújik, a baba boldogan odamászik és félrerántja azt.

11 10. HÓNAP → A tíz hónapos baba miután szépen ül és a két kezét is tudja használni, egyik kedvenc elfoglaltsága a rámolás. A játékokat ki-be pakolja a dobozba, kosárba. Lerámolja a könyvespolcot és élvezettel dobál mindent. Mivel bármi felkelti az érdeklődését, így a veszélyes tárgyakat is megtalálja. → Ebben a hónapban az akarat is előtérbe kerül. → Fontos, hogy a baba a lehető legnagyobb biztonságban legyen, mert a sok mozgás és érdeklődés számára sok veszélyt rejt, ha nem figyelünk rá eléggé. → Most már az egész világ játék számára, előbb vagy utóbb mindent elér. Semmi nincs biztonságban előle.

12 11. HÓNAP → Ez a hónap a felfedezés hónapja. Ilyenkorra a babák már kúsznak-másznak, leülnek, felállnak és kapaszkodva lépegetnek. Minden amit el tud érni, azt meg is szerzi. Ha nem talál megfelelő magasságú bútort, addig mászik míg talál egyet. → Eleinte mindkét kezét használja a kapaszkodásra, majd egyszer csak egyik kezével nyúl valamiért míg a másikkal tovább tartja magát. → Nagyon érdeklik a különleges holmik, például az élénk színű tárgyak. → Ebben a korban a kicsik rengeteg időt töltenek játékok tologatásával, miközben megpróbálják elsajátítani a járást. Építőkockákat rakosgat üres dobozokba, kosarakba. Egymáshoz ütögeti a tárgyakat "zenélés" gyanánt. Már lehet neki képeskönyvet mutatni, egy pár perc erejéig biztos nyugton marad és érdeklődve figyel.

13 12. HÓNAP → Már távolabbi tárgyakat is követ a tekintetével. Amit lehet, hogy eddig is látott, de nem volt akkor érdekes számára, hogy felkeltse érdeklődését. → Ha kérünk tőle valami egyszerű dolgot, azt teljesíti. → Sok szót, egyszerű mondatokat megért. → Megpróbál egyedül enni, saját maga is fog a kezében egy kanalat, amivel néha beletúr a tányérba. → Integet ha kérjük tőle. → Marokra tudja fogni a ceruzát, krétát és kezdetleges „rajzolmányokat” készít. →Ha egy általa ismert tárgyat eldugunk előle, keresni kezdi. Sok tárgyról tudja, hogy mire való. Ha egy fésűt adunk a kezébe kis gondolkodás után a fejéhez emeli és úgy tesz mintha fésülködne. → Imád hintázni, a csúszdától sem ijed meg, lökdösi a labdát és a lufit. Vannak már kedvenc játékai.


Letölteni ppt "A kisgyermekkor pedagógiája A gyermek fejlődési szintjei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések